Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-05 / 207. szám
1997. szeptember 5., péntek Heti gaz dasAG 7 Kertünk — portánk — gazdaságunk Kezdődhetnek a gyeptelepítés munkálatai Érnek a korai csemegeszőlő fajtái, a Csabagyöngye, a Saszla, a Pannónia kincse, és közeledik a korai borszőlőfajták szüretének ideje is. Ilyenkor számítani kell a pero- noszpóra- és a lisztharmatfertő- zésre, a permetlevet azonban már nagyon óvatosan kell összeállítani. Ügyeljünk rá, nehogy az élelmezésügyi várakozási idő letelte előtt szüreteljünk. Előfordult már, hogy a must azért nem erjedt ki, mert a szőlősgazda hosszú várakozási idejű gombaölő szerrel permetezte meg a szőlőt és az kipusztította a cukor alkohollá erjedését elősegítő élesztőgombákat. Ha az utolsó permetezést több komponensből álló permet- lével végezzük, a leghosszabb idő alatt lebomló növényvédő szer alapján kell a várakozási időt megállapítani. Valamikor a kertekben sokkal több nyári alma termett, mint mostanában. Pedig napjainkban is sokféle nyárialma-fajta csemete kerül forgalomba. Kiváló tulajdonságokkal rendelkezik a Vieta Bella nevű piros alma, amely ellenálló a tűzelhalással szemben. Itt van az aszalás, a gyümölcsök és zöldségfélék legtermészetesebb tartósítási módszerének ideje. Kár, hogy a közeli országokban elterjedt kisméretű elektromos aszalók nem kaphatóak nálunk. Ez azonban nem akadályozhatja meg a kertészke- dőket, hogy szilvából, almából, körtéből, sárgarépából, vöröshagymából ne készítsenek aszal- ványokat. A hagyományos konyhai tűzhelyeken például a napon előszárított terményekből kitűnő aszal vány t lehet előállítani. Akik szép gyepet szeretnének, máris munkához láthatnak. Először adjanak a talajnak tápanyagokat: istállótrágyát, kom- posztot vagy műtrágyát. Ezután gondosan egyengessék el, ássák fel a füvesítendő területet. Felső részét úgy munkálják meg, hogy az aprómorzsás föld jól befogadja az értékes és érzékeny fűmagokat. A gyep akkor szép,- ha szakszerűen telepítik, rendszeresen ápolják (FORRÁS: KEREK EGY ESZTENDŐ) EGY SZEM ELÉG EGY EBÉDRE Ekkora burgonyánk termett Battonyán! Varga József és özv. Varga Józsefné Battonyán él az Állomás utcában két, egymás melletti családi házban. A házakhoz tartozó konyhakertben az idén 80 százalékban 1 kg feletti átlagsúlyú burgonya termett. — A dédinek alig egy fél kvadráton 10 mázsát hozott a Condor, nekünk kettőn mintegy 30-at — mondja a fiatalabbik Vargáné. — Alig akartam hinni a szememnek! —Honnan való a vetőmag? — Azt mindig a helyi gazdálkodó, Jócsák István szerzi be. Amikor megy a sajátjáért, hozza a mienket is. A Con- dorból két egymás utáni évben szoktunk vetni. A mostani termés vetőgumói itt termettek a kertünkben tavaly. Harmadszor már nem szoktuk felhasználni, igaz, most nem is lehetne, hiszen az apróbbak is legalább 50 dkg-osak, a legnagyobbak súlya pedig megközelíti a másfél kilót. — Mivel magyarázható mindez? — Szerintem a fajtával, az időjárással, no meg az odafigyeléssel. A kertjeinket trágyázzuk, sőt egy kis műtrágyát is adunk nekik. — Megkóstolták már az új krumplit? —O, hogyne! Már csak kíváncsiságból is. Attól tartottam, hogy üreges a gumók belseje, de szerencsére nem. Az íze pedig épp olyan finom, mint a normál méretű burgonyáé — mondja Varga Józsefné. Ménesi György Ezek a krumplik egyenként csaknem másfél kg-osak! A felvételen a battonyai Varga Józsefné látható unokájával, Varga Zsófival A SZERZŐ FELVÉTELE Félreérthető volt a rendelet A feketekereskedelem visszaszorítása céljából hozott kormányrendelet szerint augusztus 21-ig a kis- és nagykereskedelmi üzleteknek, vendéglátóhelyeknek új működési engedélyt kellett kérniük. Ám a rendelet egyik paragrafusa megtévesztő', s az érintettek 10-30 százaléka feltehetően ezért nem szerezte be a szükséges dokumentumot — állítja Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára elmondta, hogy a kormányrendelet meghatározza, milyen szakhatósági engedélyeket kell beszereznie a kereskedőnek új üzlet megnyitásához. Az új működési engedély beszerzése ugyanakkor vonatkozik az 1990 előtt kiadott régi működési engedéllyel és magánkereskedői igazolvánnyal, illetve az 1990—1997 között záradékolt üzletnyitási bejelentéssel rendelkezőkre is. Félreértésre adhatott okot a rendelet pontatlan megfogalmazása, hiszen ezek az engedélyek valóban nem vesztették érvényüket. Ezért gondolhatták a kereskedők a jogszabály elolvasása után, hogy az rájuk nem vonatkozik. Az önkormányzatok különféleképpen értelmezték a szakhatósági engedélyek meglétét, amelyek száma mellesleg szintén megváltozott. A kereskedőnek egyrészt cégbírósági engedéllyel vagy vállalkozói igazolvánnyal tanúsítania kell vállalkozásának jogosságát. Másrészt papírokkal kell igazolnia az ingatlanra vonatkozó tulajdonosi vagy bérlői viszonyt. Az egyéb szakhatósági engedély mibenlétét a tevékenység jellege határozza meg, tehát az ANTSZ-en- gedélyen kívül szükség lehet állategészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, építési hatósági engedélyre is. A most kezdődő ellenőrzések és az üzletek esetleges bezárása elsősorban azokat érintheti, akik már korábban sem szerezték be a szakhatósági engedélyeket. Az OKSZ kérte a határidő év végéig történő meghosszabbítását. A kereskedelmi tárca egyelőre nem válaszolt, ám az önkormányzatok türelmesnek mutatkoznak: 1—2 hónappal elhalasztják a szankcionálást. A folyamatban lévő ügyek intézőit nem vonják be az ellenőrzési körbe. Piaci körkép — Orosháza Akcióztak a nyitás napján A jegyzettömb láttán az orosházi vásárcsarnok egyik virágárusa barátságosan invitált közelebb tegnap reggel: —- Ez is áru, ráadásul akciós! A nyitás napján minden olcsóbb! A gerbera szála 30, a szegfű 20, a kardvirág 25, a rózsa 25 forint. A kinti és a csarnokban felállított asztalokon kínált portékák ára és minősége között nem volt nagy különbség. Lássunk néhány példát: a szilva kilóját 40-50-60-70 forintért kínálták, a barack még mindig tartja a 210-200-170 forintos árat, de a kisebbeket—ha szerencséje volt a vásárlónak — már 120 forintért is meg lehetett venni. A befőzésre alkalmas gyümölcsöt 90 forintért adták a termelők. A szőlőt 150 forintért mérték, A káposzta kilóját mindenütt 30 forintért, a vöröshagymát pedig 60-ért adták. A karfiol kilónkénti ára 80-90 forint volt Orosházán. Az uborka kilója mérettől függően 50-60-70 forintért talált gazdára. A tojás darabjáért 13-14-15 forintot kellett fizetni. A paradicsomot pedig 80 és 100 forintos áron kínálták a heti piacon. Csete I. A Budapesti Árutőzsde hírei A hétfői napon a búzaárak tovább folytatták útjukat lefelé, eladói nyomás hatására. A kukorica árai viszont „hossz”-ban vannak, igazodnak a világpiaci árhoz. A takarmánybúza ára tartott, az árpa árai sem mozdulnak. A napraforgópiacon vételi nyomás van, áremelkedés várható, tehát most nem szabad eladni. Azonnali piacon 25 000 Ft-on kínáltak étkezési búzát, de vevő nem volt rá. A sertésárak tartottak. Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Kukorica Ft/t ajánlati ársáv Október 17100 16700-17100 17500 December 18100 Étkezési búza Ft/t 17300-18100 18100 Október 28000 27600 28200-28400 December 2910029100-29530 Takarmánybúza Ft/t Október 16500 16500-17200 Takarmányárpa Ft/t Október 18850 18450 Napraforgó Ft/t Október 44400 44000 EU vágósertés I., Ft/kg Október 260 EU vágósertés II., Ft/kg Október 249 Üzletkötés 18100 Békéscsaba, 1997. szeptember 1. - Ballai Pál BÁT-tőzsdetag EGYETEMET, FŐISKOLÁT VÉGZETTEK, FIGYELEM! A Pénzügyi és Számviteli Főiskola (Budapest) az 1997/98-as tanévben ismét indítja Csongrádon kihelyezett levelező formában a SZAKKÖZGAZDA másoddiploma képzését a Pénzügyi szak, Vállalkozási szakirányon. A képzés 4 féléves és új diploma megszerzésével zárul. Jelentkezhetnek mindazok, akik egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel rendelkeznek. Szervezi: a' ^hAillŐKVíLf Bt. a főiskola megbízásából. Érdeklődni a helyi szervezőnknél: Fábián György igazgató Levélcím: 6640 Csongrád, KossutRtér 1. Pf. 11. Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola Telefon: munkanapokon 7-14 óráig (63) 383-233, Q 17-20 óráig (63) 384-038 ^ Szám — Beszéd A TÁRSASÁGI ADÓBEVALLÁSOK A GAZDASÁGI ÉLET TOVÁBBI ÉLÉNKÜLÉSÉRE UTALNAK BÉKÉS MEGYÉBEN Megyénkben 1996-ban is folytatódott a társasági nyereségadó hatálya alá tartozó vállalkozások számának a növekedése. 1996-ra vonatkozóan 5362 darab bevallást adtak be, ami 656 darabbal haladja meg az előző évit. A bevallások 60 százaléka az egyszeres könyvvezetésűek (jellemzően betéti társaságok) köréből származik. A vállalkozások soraiban továbbra is a kereskedelem a legkedveltebb szakma, hiszen az adóalanyok közel 30 százaléka ezen ágazatban működik. A további sorrend az ipar, illetve a szolgáltatás közel 17—17 százalékkal. A mezőgazdaságban viszont csak a megyei cégek 11,6 százaléka tevékenykedett. A bevallást beadók által kimutatott nettó árbevétel 1996ban megközelítette a 280 milliárd forintot, ami 22 százalékos növekedést takar. A nettó árbevételen belül a társaságok exportértékesítése megközelítette a 47 milliárd forintot, ami 28,3 százalékos emelkedés a bázishoz mérten. Megyénk meghatározó nagy társaságairól elmondható, hogy összességében a megyei átlagnál jobban tudtak fejlődni, de egyedenként differenciáltan, 1996-ban 7 cég nettó árbevétele haladta meg az 5 milliárd forintot. A vállalkozások tovább folytatták az 1995. évben már kedvező jelenségeket mutató gazdálkodásukat. Az adózás előtti nyereségüket ugyanis 25,9 százalékkal (18,6 milliárdra) növelték, míg veszteségüket 35,7 százalékkal (4,2 milliárdra) csökkentették. Előzőek egyenlegeként az 1996. évi adózás előtti pozitív eredmény (nyereség) 14,4 milliárd forint volt, ami 75,3 százalékos növekedést jelent 1995-höz mérten. 1996-ban valamennyi ágazat adózás előtti eredménye pozitív volt. A legnagyobb nyereséget (közel 3 milliárdot) az élelmiszeripar, illetve üvegipar termelte, de a mezőgazdaság adózás előtti eredménye is meghaladta a 2 milliárd forintot. A megyei, illetve ágazati eredménypozíciók igen differenciált egyedi gazdálkodói eredményeket rejtenek. 1996-ban 6 társaság ért el 500 millió forint feletti adózás előtti nyereséget, melyből 4 adóalany teljesítménye 1 milliárd forint feletti. Az 1996. évi nyereséglistát egy ipari részvénytársaság vezeti 1,8 milliárddal. A kevesebb számú (839 darab) veszteséges egyedileg is kisebb összegű veszteséget mutatott ki. Négy cég vallott 100 millió forint feletti veszteséget, közülük a listavezető 441 millió forint. A kedvező eredmények nyomán 10 milliárdról 12,8 milliárdra nőtt a vállalkozások számított adóalapja. A társasági adókulcs 1996-ban is 18 százalék volt, de a szélesedő adóalap miatt a számított adó 1,8 milliárdról 2,3 milliárdra nőtt. A fizetendő adó növekedése mérsékeltebb volt, mivel nőtt a társaságok által igénybe vehető adókedvezmény. Az 1995. évi 312 millió forinttal szemben 1996-ban 600 milliót meghaladó volt az adókedvezményük. Tizennégy társaság közel 500 millió forint adókedvezményt vett igénybe külföldi részvételű gazdasági társaság jogcímén. Érdekességként említjük meg, hogy a legtöbb nyereségadót (240 millió forintot) nem a legnagyobb nyereséget elérő fizette. Áz érintett cégnek ugyanis a korábbi évekről áthozott elszámolható vesztesége ellentételezte az 1996. évi nyereséget, illetve 100 százalékos adókedvezménye van. A gazdálkodás feltételrendszeréből ki kell emelni, hogy az eszközök értéke meghaladta a 178 milliárd forintot, ami 13,9 százalékos növekedést takar. Az eszközök átstrukturálódását jelzi, hogy a tárgyi eszközök aránya évről évre csökken. A készletek és követelések együttes aránya pedig már 40 százalék feletti. A forrásokon belül örvendetes, hogy javult a saját tőkearány, 1996-ban meghaladta az 50 százalékot. A saját tőke meghatározó eleme a jegyzett tőke, melynek tulajdonosi struktúrája a privatizáció mércéjéül is szolgál. Megyénkben legnagyobb részesedést (30 százalékos) a belföldi magánszemélyek tulajdoni részesedése képvisel, melyet a külföldi tőke 26 százalékos részesedése követ. A megyénkbe érkező külföldi tőke értéke 1996-ban meghaladta a 15 milliárd forintot. A külföldi tőke szinte kizárólag az iparban, azon belül is jellemzően az üvegiparban vetette meg a lábát. Dobrocsiné dr. Czira Anna, APEH Békés Megyei Igazgatósága
