Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-04 / 206. szám

1997. szeptember 4., csütörtök KÖRKÉP ☆ EuroKrónika ☆ Iszik vagy vezet Az Európai Unió közlekedési szakértői a közúti forgalom szabályainak egységesítése so­rán időnként — bármennyire „pepecselésnek” hat is — furcsa szabályok egymáshoz illeszté­sére kényszerülnek. Eleve egyetértés mutatkozik viszont az „iszik vagy vezet” témakö­rében. Az EU Bizottsága min­denkinek a 0,5 ezrelékes határ bevezetését javasolja. (Ez jelen­leg országonként 0,0 és 0,8 kö­zött mozog.) Ha azonban a véralkohol­szint- és sebességmérő műsze­reket a tagállamok nem jelentik be az Uniónál, a felfüggesztett büntetések hatályukat vesztik. Holland közlekedési szabály­sértők — kormányuk feledé - kenysége nyomán - ennek re­ményében rohamozták meg nemrég a bíróságokat. Intelligens települések Az építészek kezdjék meg az integrációs képzést saját szakterületükön és alakít­sanak európai uniós bizott­ságot — javasolta a főépíté­szek e heti debreceni konfe­renciáján Barsiné Pataky Etelka képviselőnő. Valamikor sajátos arculatuk, építészeti stílusuk alapján le­hetett megkülönböztetni egymástól a településeket. Ezért is lenne jó, ha az ön- kormányzatok nagyobb meg­becsülésben részesítenék a főépítészeket — szorgalmazta a szakmai tanácskozáson Kuncze Gábor belügyminisz­ter. Ehhez csatlakozva fogal­mazott úgy felszólalásában Barsiné Pataky Etelka, hogy a főépítész az önkormányzat szakmai „lelkiismerete”, s miután a településfejlesztés egy évszázadra meghatároz­hatja az ott lakók életét, szük­ség van arra, hogy hallgassa­nak erre a lelkíismeretre. A főépítészek feladata az is. hogy megtalálják az új tech­nikák alkalmazásának mód­ját, és elősegítsék „intelli­gens”, megfelelő telekommu­nikációval ellátott, ipari par­kokhoz kapcsolódó települé­sek kialakulását. Az Európai Unió a rászo­ruló térségek támogatására 170 milliárd ECU-t szán öt év alatt, s most folyik az igények felmérése; ahhoz, hogy ebből részesüljünk, s csatlakozhas­sunk az európai fejlesztési programokhoz, meg kell kez­deni a szakemberek integrá­ciós képzését - hívta fel a Fi­gyelmet a képviselőnő. Hoz­zátette: az elmaradott terüle­tek akkor válnak igazán ver­senyképessé, ha több támoga­tást kapnak a kulturális és a szociális megerősödéshez.-kr­☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ Kötelező fedélzeti zsaru a kamionban Az Európai Unió közlekedési minisztereinek tanácsa — a ka­mionvezetők túlterheltségének megszüntetése és a közleke­désbiztonság javítása érdekében - minden eddiginél tökéle­tesebb útvonalíró szerkezet kötelező alkalmazását javasolja. A németek ebben az élen jár­nak: a kutatásügyi miniszté­rium már eddig csaknem nyolcmillió márkát költött a számítógéppel vezérelt útvo­nalíró elkészítésére. A készülékkel egyrészt le akaiják szoktatni a gyakorta kétvagonnyi teherrel szágul­dozó kamionosokat a gyors­hajtásról, másrészt meg akar­ják akadályozni, hogy a sofő­rök a törvényesen engedélye­zettnél hosszabb időt töltsenek vezetéssel a kormánynál. A közúti balesetek - legtöbbször — emberi mulasztásból, fáradt­ságból adódnak. Rüttgers német kutatásügyi miniszter bejelentette: még az ősszel elkezdődik a kikap­csolhatatlan digitális útvonal­író nullsorozatának üzemi próbája. A 2000 márkánál ol­csóbb készülék följegyzi a jármű összes mozgását, a me­net- és pihenőidőt, a pillanat­nyi sebességet. A járműveze­tők személyre szóló elektroni­kus kártyával (mint valami bankkártyával) azonosítják magukat a készülék számára. Az útvonalíró apró képernyő­jén idejében megjelenik, hogy a sofőrnek mikor kell pihenés céljából leállítania a járművet. A fedélzeti ellenőrt a rend­őrség rádión is „megtekint­heti”, a távolból lehívhatja róla áz adatokat, és ha bármi rendellenességet tapasztal, nyomban intézkedhet. Erköl­csileg, üzletileg egyaránt hasznosnak ígérkezik az EU-2000, mivel a fuvarozó cégek nem kényszeríthetik - általában egyedül járó — sofőr­jeiket túlmunkára a közúti szállításban már-már végsőkig kiéleződött verseny hatására. Alapvető javulás várható a digitális útvonalíró segítségé­vel a balesetek megelőzésé­ben, a szerencsétlenségek számának csökkentésében is. Csak az Európai Unió mai tagországait tekintve 18 millió tehergépkocsit kell ellátni a „fedélzeti zsaruval”. Információk szerint a „fe­kete doboz” használatát azon kamionok számára is kötele­zővé teszik, amelyek belépnek a tizenötök területére. Ezért a magyar teherjárművek eseté­ben is — inkább előbb, mint utóbb — számolni kell beszer­zésével. Kulcsár László Pengeváltás földügyben Napirenden a kisebbségek képviselete fütö: feb/kallus gyOhcy A kisebbségek képviseletétől a földtörvény módosításáig terjedt' a témák köre, ame­lyekről tegnap tárgyaltak az országgyűlési bizottságok; ez már a hétfőn kezdődő őszi parlamenti ülésszak előkészí­tését jelentette. A 13 magyarországi kisebb­ségnek nincs parlamenti képvi­selete. Ezen a helyzeten akar a kormány változtatni október­ben előterjesztendő törvényja­vaslatával. Erről Gellert Kis Gábor, az Emberi Jogi, Ki­sebbségi és Vallásügyi Bizott­ság elnöke számolt be. A kér­désben korábban már egyeztet­tek a parlamenti pártok, és egyetértettek, hogy ne delegá­lással, hanem választással ke­rüljenek be a parlamentbe a ki­sebbségi képviselők. A földtörvény módosítására irányuló törvényjavaslatot a mezőgazdasági bizottság ülé­sén Orosz Sándor, a bizottság elnöke időszerűnek, fontosnak és parlamenti vitára alkalmas­nak nevezte. Medgyasszay László (MDF) viszont a Mező- gazdasági Gazdasági Társasá­gok Szövetségének nyilatkoza­tát ismertette az ülésen. A szer­vezet ügy véli: a belföldi jogi személyek termőföld-problé­máinak megoldásához nincs szükség törvénymódosításra; az ugyanis csak a külföldiek ter­mőföld-tulajdonlási lehetősé­gének megteremtését segíti elő. Az Európai Bizottság által hazánkról készített országjelen­tés, valamint a csatlakozás pénzügyi következményeit tag­laló Agenda 2000 összességé­ben a magyar érdekekkel egy­bevág és megállapításaiban alapvetően reális. Ezt Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium integrációs államtitkára fejtette ki az Európai Integrációs Ügyek Bizottságának ülésén. Az Alkotmány- és Igazság­ügyi Bizottság úgy foglalt ál­lást: támogatja a kormány nép­szavazás-elrendelését kezde­ményező indítványának általá­nos vitára bocsátását. Az alkotmányozás időtartama meghatározza a tartalmat is A jövő századnak kell szólnia Az alkotmányozás évtizedének tartják a szakemberek a nyolcvanas évek végén kezdődött időszakot, ám az új ma­gyar alkotmány mind ez ideig mégsem tudott elkészülni. En­nek alapvetően politikai okai vannak. Dr. Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász, az Igazság­ügyi Minisztérium főosztály­vezető-helyettese úgy gon­dolja: nem feltétlenül baj, ha kissé elhúzódik a legfőbb jog­szabály megalkotása. — Mi az oka annak, hogy a hasonló országok többségében már megszülettek az új alkot­mányok, s hazánkban még csak a vitaalapul szolgáló szöveg készült el? — Vannak olyan jogelméle­tek, amelyek szerint egy for­radalom, vagy bármilyen más erőteljes társadalmi változás hozza el mindig az alkotmá­nyozáshoz a legkedvezőbb történelmi pillanatot. Ha ezt vesszük alapul, akkor Ma­gyarország bizony elszalasz­tottá ezt. Egy másik teória sze­rint viszont meg kell várni, míg elcsitulnak a forrongás utáni hullámok, s „tiszta fej­jel” kell hozzálátni az alkot­mányozáshoz. Ennek az elő­nyeit kellene most kihasznál­nunk. Tudniillik az alkotmá­nyozás időtartama meghatá­rozza a szöveg tartalmát is. Tehát nem a rosszabbik, csak a másik megoldást válasz­tottuk. — 1989-ben Szűrös Mátyás házelnök hirdette ki a már me­rőben új alapokon nyugvó al­kotmányt. Azóta nem tudnak egyezségre jutni a pártok. Kell-e egyáltalán új szöveg? — A jelenlegi alkotmány alapja még 1949-ből való. Először 1972-ben módosítot­ták, majd folyamatosan tol- dozták-foldozták. 1989-ben, a rendszerváltás küszöbén alap­vető pontokban kellett meg­változtatni, ettől azonban még nem jó. A legfőbb törvényt úgy kell megszövegezni, hogy a 21. századnak készül­jön. Szálóky Eszter 800 gyerek után védőnőt, 1600 után orvost kell alkalmazni főállásban Az iskola-egészségügy reformja A Népjóléti Minisztérium rendeletben szabályozza az iskola­egészségügyi ellátást, hogy a szolgálat országszerte egységes rendben és sokkal hatékonyabban láthassa el feladatát — kö­zölte Kökény Mihály miniszter. Korábban az iskola-egészség­ügyi ellátás működése a tele­pülési önkormányzatok és az oktatási intézmények vezetői­nek jóindulatán múlott, hiszen hiányzott az egységes szabá­lyozás és igen alacsony volt a normatív támogatás. Az új rendelet pontosan rendezi a szolgálat feladatait és a műkö­dési feltételeket. Az iskola-egészségügynek a jövőben gondoskodnia kell arról, hogy az oktatási intéz­mény, mint munkahely, egészségügyi szempontból is megfelelő legyen. Á szolgálat munkájának másik része az, hogy nyomon kövesse a tanu­lók egészségi állapotát, szer­vezze a védőoltások beadását, a fogászati szűréseket, az al­kalmassági vizsgálatokat, és kéznél legyen az iskolai bal­esetek, rosszullétek esetén. Jelenleg 4717 óvodában és 3815 általános iskolában 1700 háziorvos, 1400 házi gyer­mekorvos és 3560 körzeti vé­dőnő lát el részmunkaidőben iskola-egészségügyi feladato­kat. Az általános iskolákban mindössze 10 iskolaorvos és 180 védőnő tevékenykedik fő­állásban. Az új rendelet értelmében az önkormányzatoknak gon­doskodniuk kell arról, hogy 800 gyermekenként legalább egy főállású iskolai védőnőt, illetve 1600 gyermekenként egy főállású iskolaorvost al­kalmazzanak. A finanszírozást is egysége­sítik. A fejkvóta gyermeken­ként 24,5 forintról 50,7 fo­rintra emelkedik. N. Zs. Horn a bányásznapon. Nincs még egy olyan ágazat, amellyel annyit foglalkozott volna a kormány, mint a bányá­szattal, s nem volt olyan egyezményünk a Bányászati Dolgozók Szakszervezetével, amelyet ne teljesítettünk volna — mondta Hóm Gyula az orszá­gos bányásznap központi ün­nepségén, Nagykanizsán. A miniszterelnök ugyanakkor ki­jelentette: nem várhatja senki, hogy a költségvetés az adófize­tők pénzéből a végtelenségig finanszírozzon gazdaságtalan, ráfizetéses termelést. Új útlevél. A belügyi tárca egyik legfontosabb feladata az európai uniós csatlakozás jog­harmonizációs teendőinek elő­készítése —jelentette be Kuncze Gábor. A feladatokat sorolva a belügyminiszter szólt arról, hogy jövőre több millió útlevél kiadása kezdődik meg. Erre azért is szükség van, mivel ha­zánkat évek óta komoly kritika éri a viszonylag könnyen hami­sítható magyar útlevelek miatt. Semjén az MDF-nél. A Ma­gyar Demokrata Fórum képvi­selőcsoportjának tegnapi lakite­leki ülésén — Lezsák Sándor meghívására — részt vett Sem­jén Zsolt, a Kereszténydemok­rata Néppárt alelnöke is. Sem­jén ismét kiállt a két párt jó vi­szonyának fenntartása mellett. Kamarai vizit. A Munkaügyi Minisztérium támogatja, hogy a gazdasági kamarák minél előbb kapjanak közjogi feladatokat — hangoztatta a munkaügyi mi­niszter a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamarában tett lá­togatása során. Kiss Péter alá­húzta: szükséges a tisztességes versenyt hátráltató feketegaz­dasággal szembeni fellépés. 200 méterről ellesett pillanatok Nálunk egyelőre nincs tere és piaca a botrány fotóknak Kétféle lesipuskás fotós - paparazzo — létezik. Az egyik, aki többed magával les áldozatára, például a szállodák halijában, vagy a fényűző szórakozóhelyek bejáratánál. A másik magá­nyos vadász: fegyverével, a teleobjektívvel várja, hogy lencse­végre kapjon valamilyen izgalmas, pikáns jelenetet, nem a nyilvánosságnak szánt magánéleti mozzanatot. — Az ilyen paparazzo rendsze­rint kitartó nyomozással, búvó­helyről készít egy vagy két, szenzációsnak mondható fotót, amelyet aztán dollárszázezre- kért ad el - mondja Keleti Éva, a Magyar Fotóriporterek Társa­ságának elnöke. Felszerelése is speciális, oly­annyira, hogy ára — forintban — meghaladja a tízmilliót. Legfontosabb darabja az ágyú­csőhöz hasonló. 200 méterre is „elhordó”, 70-75 centi hosszú, 4-5 kilós teleobjektív. A több optikából álló lencserendszer azonban legfeljebb szürkületig használható, a vaku ugyanis ilyen távolságokra nem ad ele­gendő fényhatást. A kép egyébként — bármi­lyen kitűnő is a „tele” - ilyen messziről készítve ritkán éles, elsősorban azért, mert a fotós és célpontja közötti levegő többé - kevésbé szennyezett, s a kis porszemek is nyomot hagynak a nagyításon. Keleti Éva szerint hazánkban egyelőre senkinek nincs papa­razzo-felszerelése. Nemcsak azért, mert csillagászati össze­gekbe kerül, hanem azért is, mert nincs igazi piaca a lesi­puskás felvételeknek. Nyugaton, főként a bulvár­sajtó, roppant pénzeket fizető fölvevőpiac. Egy-egy zugfotó - mint annak idején például a monacói hercegnő férje és ké­tes hírű barátnője közötti intim pillanatot megörökítő felvétel - százezrekkel növeli meg a pél­dányszámot. A paparazzók másik cso­portja is váratlanul csap le ál­dozatára; a felvétel az érintett engedélye — de nem tudta — nélkül készül. Ritkán szolgál szenzációval, de arra jó, hogy megtöltse a pletykamagazinok oldalait. (tardos) Zugfotó a monacói hercegnő férjéről és barátnőjéről FOTÓ: FEB

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents