Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-27-28 / 226. szám
© A HÉT TÉMÁJA 1997. szeptember 27-28., szombat-vasárnap Angliában (és a világ több országában) tovább folyik a vita a halálbüntetésről. A vélemények természetesen megoszlanak. / Államilag jóváhagyott gyilkosság? A világ államainak több mint a felében, beleértve az európai országokat is, tilos a halálbüntetés. A közvélemény-kutatások eredményei azonban azt mutatják, hogy az egyes országok polgárai némiképp más véleményen vannak a kérdést illetően. Nagy-Britanniában például a lakosság hetvenkét százaléka szeretné visszaállítani a halálbüntetést. Hasonló a helyzet Franciaországban is. A törvényhozók azonban minden kísérletet elutasítanak. Peter Hodgkinsonnak, a Halálbüntetést Kutató Központ munkatársának véleménye szerint az angol törvényhozás elutasító magatartása a világon tapasztalható irányzatnak felel meg. A jogi normák és a törvényhozók meggyőződése ellentétben áll a polgárok véleményével. A halálbüntetésről a tizennyolcadik század végén kezdődtek a viták. Az emberek többsége a kérdést erkölcsinek tartja. De vajon jogában áll-e a társadalomnak megfosztani valakit az életétől? A kérdésben a Biblia sem fogalmaz egyértelműen. Az Ószövetség tizenkettedik fejezetében, az Exodusban azt parancsolja: Ne ölj! Ám ugyanez a könyv három fejezettel később az „életet az életért, szemet szemért, fogat fogért” elvet hirdeti. Az embereket századokon keresztül izgatta a téma. Ezek közé tartozott Cesar Beccara olasz kriminológus, aki 1764-ben Bűntettek és büntetések címmel jelentetett meg könyvet, amely alapvető fordulatot hozott a vitában. Beccara azt állította, hogy a halálbüntetés eredményességét nem a kegyetlenség jelenti, hanem a biztonság, hogy a bűntettet büntetés követi. Szerinte a halálbüntetésnek nincs logikus magyarázata. Beccara nézete nagyban hozzájárult a „végső megoldás” fokozatos eltörléséhez. A közvéleménnyel ellentétben és egyes politikusokkal szemben, akik szerint a halál- büntetés megfelelő riasztó példa lehet, a kriminológusok véleménye egészen más. Radelet szerint például a halálbüntetés semmivel sem riasztóbb büntetés, mint az életfogytiglani börtön. A több száz kriminológus közül alig néhány akad, aki más véleményen van. Az ellenzők legfőbb érve, hogy a gyilkosságok többségét felindult állapotban követik el, nem hideg fejjel, előre megtervezve. A legnagyobb büntetés szorgalmazói ezzel szemben azzal érvelnek, hogy 1965-től, amikor a halál- büntetést eltörölték, egyre növekszik a gyilkosságok száma. Igaz, figyelmen kívül hagyják a tényt, hogy az erőszakos bűntettek száma az utóbbi harminc évben a duplájára emelkedett, tehát a gyilkosságok aránya ugyanakkora maradt. Kanadában például, ahol 1976-ban törölték el a halálbüntetést, a gyilkosságok aránya csökkent. Az egyetlen bűntény, amelyért még az ellenzők is megengednék a halálbüntetést, a terrorizmus. A terroristák nem tárgyalnak sem felindultan, sem érzelmek hatására, hanem határozottan, hideg fejjel és hidegvérrel. Támadásaikat pontosan, gondosan megtervezik. Számukra a halálbüntetés nem jelent fenyegetést. Robbanó szerkezeteikkel a saját életüket is kockára teszik, és nem válogatnak az áldozatok között. Abban Kivégzési módszerek Akasztás Nagy-Britanniában egészen 1965-ig, a halálbüntetés eltörléséig használták ezt a módszert. Általános vélemény szerint a halál gyors, biztos és fájdalommentes formája. A bőrés idegvizsgálatok azonban arról árulkodnak, hogy az akasztott érezheti a kötél szorítását és a fojtogatást, s ismeretesek lassú halálesetek is. Agyonlövés A golyó általi halál aránylag elterjedt kivégzési forma, és humánusabbnak tűnik az előzőnél. A fejlövés azonnali halált okoz, mivel hatalmas roncsolást végez az agysejtekben. A brit királyi törvényszék 1953-ban tiltotta be a kivégzésnek ezt a módját. Indok: nem biztos, hogy a kivégzőosztag képes eltalálni az élet- fontosságú szerveket. Lefejezés A guillotine a francia forradalom „gyermeke”, de a karddal, pallossal történő lefejezés elterjedt kivégzési módszer volt Európa-szerte. A lefejezést például Szaúd-Arábiában ma is alkalmazzák. Ezt a kivégzési módszert, hasonlóan az akasztáshoz, gyorsnak és humánusnak hitték. A fej levágása után azonban az agyban oxigénnel ellátott vér marad, s a legújabb ismeretek szerint az agy hosszú másodpercekig működik és érzékeli a fájdalmat. Egyes esetekről azt állították, hogy a levágott fej szempárja a környezetet figyélte. Gázkamra Egy légüres helyiségben székhez kötözik az elítéltet. A halált kianidgáz okozza. Ezt az embertelen módszert először Ne vadában alkalmazták 1921- ben. Az áldozat szenvedése ismert: reszketés, hányás, ful- doklás, ami hosszú másodpercekig tart. Ezt a módszert csak az USA néhány államában használják. (Nevada, Arizona, Colorado). ViUamosszék Először 1890-ben alkalmazták New Yorkban, s ma az USA tizenhárom államában használják. Az elítéltet faszékhez rögzítik, elektródokat raknak rá, amelyekbe harmincezer Voltos áramot vezetnek. A fogoly a szó szoros értelmében megfő. Olykor több áramütésre van szükség, míg beáll a halál. Megkövezés Ennek a barbár módszernek régi hagyománya van a Közép-Kelet országaiban. Már a Biblia is említi. Egy sor iszlám országban alkalmazzák ma is, köztük Iránban. Az elítéltnek megkötözik a kezét, lábát, s nyakig homokba ássák. Ezután a felhecceit tömeg addig dobálja kövekkel, míg megszűnnek a sikolyok, s úgy ítélik meg, hogy beállt a halál. Az iráni törvények tiltják a nagy kövek használatát, hogy a halál ne következzen be túl gyorsan. Injekció 1977-ben vezették be az USA- ban, s huszonhárom amerikai államban használják ma is. Ez a legelterjedtebb és valószínűleg a leghumánusabb kivégzési forma. Az elítéltet egy asztalhoz rögzítik, amely műtőasztalhoz hasonlít, és altató mérget fecskendeznek a testébe. Az áldozat tíz-tizenöt másodpercen belül elalszik, ekkor adják be a halálos adagokat: az egyik a légzést, a másik a szívműködést bénítja meg. viszont mindkét fél véleménye megegyezik, hogy a halálbüntetéssel vértanúkká léptetnék elő a terroristákat. Amikor 1975- ben öt baszk terroristát kivégeztek, az ítéletet kéthetes erőszak- hullám követte, amelyben kilenc rendőr lelte halálát. Ráadásul a terroristák között sok a fiatalkorú, akikre nem is vonatkozhatna a halálbüntetés. A vita a halálbüntetésről tovább folyik Nagy-Britanniában. Várható, hogy az új parlament is napirendre tűzi a kérdést. Az US A-ban sok politikus a visszaállításáért száll síkra, miközben a jog és az igazság védőjének szerepében tetszeleg. A liberális politikusok és jogászok az elítélteket igyekeznek életben tartani. Ennek eredménye a „halálos sor”, azaz a kivégzésre várók sora. Az ötvenes években több mint egy évig vártak a büntetés végrehajtására. Ma nem ritka eset, hogy tíz évig is várniuk kell a halálra. Az ellenzők szerint ez a stressz és félelem az erkölcs megcsúfolása. A támogatók azért háborognak, hogy elhúzódnak az ügyek, s elvész a végrehajtás elrettentő hatása. Mi több, érvként használatos az adófizetők emlegetése is, az a tény, hogy a sorozatos fellebbezések miatt egy-egy halál- büntetés mintegy másfél millió dollárba kerül. A vita tehát folytatódik, s az USA-ban egyre hosszabb a várakozók sora. A végső megoldás ellenzői viszont abban reménykednek, hogy az emberek végre felfogják Albert Pierrepointnak, a leghíresebb hóhérnak a szavait: „A halál- büntetés nem más, mint a bosz- szú aktusa.” Focus, London Hol alkalmazzák? A halálbüntetést napjainkban földünk százhuszonkét országában alkalmazzák. Latin- Amerika a legliberálisabb (csak Chilében és Guyanában van halálbüntetés). Európában több országban van érvényben: Albániában, Bulgáriában, Lengyelországban, Bosznia-Hercegovinában, Oroszországban, Belorussziában, Ukrajnában, Észtországban, Litvániában, Lettországban, Moldvában, Ukrajnában, Örményországban, Azerbajdzsánban és Grúziában. Ezenkívül a legtöbb ázsiai országban, Afrika területének több mint a felén, valamint az USA legtöbb államában. CITROEN NYÍLT NíaPOK 1997. SZEPTEMBER 27-28. Megérkezett a ^fíara, az^^Vutó, amely kategóriájának legnagyobb utasterével rendelkezik és az ennek köszönhető kényelmet nyújtja az egész családnak. Ezen a hétvégén, a tesztvezetés során Ön is megismerheti a J^ara valamennyi tulajdonságát, amelyek alapján bátran állítjuk: „az igazság odabenn van". A nyílt napokon természetesen a Citroen család többi tgja is nyílt ajtókkal várja Önt és családját. Az Ön márkakereskedője: Inter-Flott Center Kft., 5600 Békéscsaba, Baross u. 9—21. Telefon/fax: (66) 327-520. CITROEN CITROEN LEASING ÍÜS ASSISTANCE (06-20) 365-724 Ska CITROEN 0 — HIRDETMÉNY ~]— Az ÁB-AEG ON Általános Biztosító Rt. Békés— Csongrád Megyei Életbiztosítási Igazgatósága 1997. szeptember 26-án megtartotta közjegyző jelenlétében az „Ügyfelekkel az ügyfelekért” sorsolását. Nyertesek az alábbi sorszámú szelvény tulajdonosai: I. díj: 20 000 Ft-os Centrum vásárlási utalvány 0802 sorszámú II. díj: 10 000 Ft-os Centrum vásárlási utalvány 0345 sorszámú III. díj: 5000 Ft-os Centrum vásárlási utalvány 1115 sorszámú A vásárlási utalványokat az igazgatóság vezetése 1997. október 1 -jén személyesen viszi ki és adja át a szerencsés ügyfeleknek. Gratulálunk: ÁB-AEGON RT. Békés-Csongrád Megyei Életbiztosítási Igazgatóság Egy-egy halálbüntetés mintegy másfél millió dollárba kerül FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER
