Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-26 / 225. szám
1997. szeptember 26., péntek Heti gazdaság 11 A TÜKÖRGYÁRTÁSSAL JAVULTAK A POZÍCIÓK (Folytatás a 10. oldalról) Az igazgató elégedetten állapította meg, hogy a gyárban dolgzók létszáma stabil — 99 százalékban magyarok kenyér- keresetét biztosítják —, az operátorok átlag életkora 30 év alatti, valamennyien képzett, dolgozni akaró, családot most alapító emberek. A műszaki— pénzügyi területen dolgozók előtt nyitva áll a lehetőség, hogy rövidebb, hosszabb ideig a Guardian más gyárában kamatoztassák a tudásukat. A gyár információs rendszere tavaly óta folyamatos átalakítás alatt áll. A fejlesztést jövőre szeretnék befejezni, melynek nyomán a lokális információs bázis helyett világinformációs rendszert állítanak működésbe, így a világ minden pontjáról rendelkezésre áll az összes adat például a termékekről, a raktár- készletekről, a pénzügyi, beszerzési adatokról. Végezetül még valami, ami határainkon kívüli sikerről számol be, mégis kötődik az orosházi gyárhoz. Tavaly novemberben kezdte meg a termelést a Németország keleti részében létesített wolfeni üzem, melynek vezetésével Sápi Lajost bízták meg (ő a második üveggyári vezető, aki a Guardian európai üzemeiben két létesítményt irányít). A gyár az ötödik hónaptól kezdve termelési profitot, a hetedik hónaptól adózott nyereséget is termel. L. E. Nemzetközi madármegfigyelő nap Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is megrendezik a nagy tömegeket vonzó és megmozgató madármegfigyelő napot. Célja, hogy megszerettesse, közelebb hozza a madarakat, egy olyan program, amelyben nem csak a gyakorló madarászok, de bárki részt vehet, aki vállalja, hogy legaláb néhány órára kimegy a terepre, hogy lakóhelye környékén megfigyelje a madarakat. Ehhez nyújt segítséget Békés megyében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület helyi csoportja az alábbi helyszíneken és vezetőkkel: 1. Biharugrai Halastavak — Vasas András — október 4- én 9 órakor a halastavak bejáratánál (további információ: Vasas András, Biharugra, Halas u. 1. Telefon: 66/375-500). 2. Gyula, Dénesmajori Halastó — Szathmáry Sándor — találkozó október 4-én 8 órakor Gyulán, a könyvtár előtt. Biciklit mindenki hozzon magával! 3. Sarkad, Cukorgyári Ülepesztő Tavak — Tóth Imre — Fekete-Körös „Cement- háznál” lesz a gyülekező 9 órakor. A megfigyelt madarak adatait 5-én az MME központjába eljuttatják és még aznap este ösz- szesítik az európai adatokat. így az őszi madárvonulás nagyságáról kaphatunk viszonylag pontos képet. A BÉKÉSI MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEK FOGLALKOZTATÁSA A REMÉNY NEVE: LáZARUS ALAPÍTVÁNY A hasonló történetek egyeló're nem túl gyakoriak. Békésen, a Szent Lázár Alapítvány nevében Kovács Istvánná volt szociális gondozóközponti fő- nó'vér a budapesti Luxin Kft. segítségével tavaly novemberben alakított egy kis üzemet megváltozott munkaképességű embereknek és fogyatékos fiataloknak. Az első otthonuk bérelt terület volt az Egyetértés Tsz székházában. A héten pedig már két saját ház tulajdonosa lett a Luxin Kft. (Sági Ferenc területi képviselő nem kis segítségével) egy munkaügyi minisztériumi pályázat anyagi támogatásával. A működtető az alapítvány. A fehér köpeny jelenleg talán a legszebb, de mindenképpen a legkedveltebb termékük fotó: kovács Erzsébet Szemléljük a Kispince utcabeli tetszetős, tágas házat. A varróműhely világos, szorgos asszonyok állítják össze méretre, ízlésre, megrendelésre a különböző fehér köpenyeket, egy fekete hajú szép lányka pedig tükörsimára vasalja azokat. Van már szövőrészleg, raktár, ahol a kész termékeket csodálhatjuk. Aranyos krepp gyermekágyneműk, plüss szabadidőruhák, hímzett térítők és egy különlegesség sorakozik a polcokon; játék gyer- mekpámák zöld vízilovat formáznak. Az irodában büszkén mutatják, számítógép, telefon, nyomtatvány másoló már van. Az emberek dolgoznak, Éva asszony szívbeteg, rokkantnyugdíjas, a varrásra vállalkozhat, Beatrix 95 százalékos látáscsökkenéssel tanult meg szőni, Andi speciális iskolába járt, de képes a munkára. Gyula ugyancsak sérült, nincs nála boldogabb, amikor sikerül a feladatát elvégeznie. Az új ház hátsó traktusában vendégszoba lesz, a garázsból pedig újabb műhely. Itt szakavatott irányítóval tanulják majd a megváltozott munkaképességűek a vesszőláncból készült térelválasztók készítését. A Kert utcai ház régebbi, őrzi a parasztházak szépségét, az ablakkeretek, a padlókő, a kemence felújításra vár, de máris látszik, igazán patinás székhelye lesz itt a Szent Lázár (Lazarus) Alapítványnak. A hatalmas udvaron szőlőskert, gyümölcsfák és üvegházat is kialakítanak majd, hogy sérült fiatalok dísznövények termesztésével foglalkozhassanak. A régi utcai bejáróból mintaboltot választanak le, így az üzem termékeit helyben meg lehet tekinteni, vásárolni. Kovács Istvánnét az indulásról faggatjuk: hogyan jutottak idáig? A következő évek egyik legnagyobb kihívása ugyanis ebben a munkanélküli világban a fogyatékos vagy megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, önfenntartási képességének fejlesztése lesz. — Én otthonápolási szolgálatra, a főnököm, Dávidné Hídvégi Julika pedig hospice létesítésére pályázott évekkel ezelőtt — kezdi a történetet —, létre is hoztuk ezeket. A pénz azonban elfogyott és akkor a Lazarus Alapítvány nevében újabb pályázatot készítettem. Rátaláltunk a fogyatékosokat foglalkoztató pesti székhelyű Luxinra, amelyik az időközben megalakult foglalkoztatónknak megrendelést, anyagot, gépeket biztosított. Nagyon nagy az igény az ilyen munkalehetőségre, szépen fejlődött a kis cégünk, s ez az újabb pályázati pénz lehetőséget teremtett a fejlesztésre. Kezdetben 50-en dolgoztak nálunk, 11-en Kamuton (itt igen sokat köszönhetünk a művelődési ház igazgatónőjének), most már 60-an vagyunk, januártól még 30 embernek tudunk munkát adni. Persze egyre magasabb forgalmat, nyereséget kell termelnünk, hogy a béreket, a fenntartást fedezhessük. A legszívesebben a köpenygyártást vállaljuk, ha lesz elég megrendelőnk, olcsóságunk ellenére talpon maradunk. A célom, hogy ezeknek az embereknek munkát, valamilyen képzettséget, egy kis jövedelmet tudjunk biztosítani, ne legyen a jövőjük teljesen kilátástalan. Gondoljanak csak a sérült fiatalokra, ha kinőnek a családi pótlékból, munkaviszony nélkül semmilyen ellátásban nem részesülhetnek. A szociális segély helyett nálunk munkaviszonyt teremthetnek, netán rokkant- nyugdíjassá minősülhetnek egy idő után. Nagyon jó partnerünk a békési és a szeghalmi munkaügyi központi kirendeltség, segítségükkel közmunkásként alkalmazhatunk néhány embert. Naponta megkeresnek 4-en, 5- en is, hogy miként dolgozhatnak nálunk? Erre most még nyílik lehetőség és a további tervekről sem mondunk le. Bede Zsóka __________A SARKADI KEVERŐÜZEMBEN STABILIZÁLÓDOTT AZ ÚJ VEZETÉS__________ Ö TVEN CSALÁDNAK BIZTOSÍTANAK MEGÉLHETÉST Mint arról már beszámoltunk lapunkban, az Agrimill Rt. sarkadi keverőüzemében a közelmúltban vezetőváltás történt. Az új vezetés felállása után a keverőüzem tájékoztatást adott a város képviselőinek a cég működéséről. Erdei Elekné üzemvezető-helyettes elmondta többek között, hogy a telep 50 dolgozója 50 családnak biztosít megélhetést a településen. A jelenlegi két műszakot bármikor háromra tudják bővíteni, ha ezt a takarmánykereslet indokolja. Ezáltal újabb tíz ember dolgozhatna helyben. A keverőüzem alkalmazottjainak átlagkeresete a városban kialakult átlag- keresetek felett mozog. Az üzem ezenkívül számos természetbeni kedvezménnyel segíti dolgozóit. A termékek értékesítése három területre irányul. A legnagyobb mennyiséget a békéscsabai Bábolnai Baromfi Feld. Kft. integrációjában működő farmergazdaságok részére szállítják. (Ezeket a baromfitelepeket egyébként rendszeresen látogatják, szaktanácsadással segítik, és részükre a takarmányt díjmentesen kiszállítják.) Emellett termelnek a helyi és a környező településeken működő takarmányboltok ellátására, valamint azon kistermelők számára, akik állattartással foglalkoznak és alkalmanként öt mázsa feletti mennyiséget vásárolnak. Az üzem kapacitása a jelenleginél jóval több takarmány termelésére és értékesítésére lenne alkalmas, ám a térségben igen alacsony az állatlétszám, s így a takarmányigény is kicsi. Erdei Elekné arra kérte az ön- kormányzatot, próbálja meg különféle pályázatokkal vagy támogatásokkal ösztönözni az állattartást Sarkadon és a térségben. Ez nemcsak az Agrimill helyi üzemét lendítené fel, de a lakosok egyéni boldogulását is segítené. Az idei termésről nem túl sok jót tudott elmondani az üzemvezető-helyettes. Elsősorban az időjárási viszontagságok miatt lett az idei búza rosszabb minőségű, így annak nagy részét csak takarmánybúzaként tudták átvenni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy exportra semmiképpen nem gondolhattak. Ennek ellenére a cég stabil, fizetőképes. A testületi ülésen többen is felvetették, miért nincs a keverőüzemnek saját boltja. Erre az volt a válasz, hogy Sarkad térségében több milliós kintlévősége van az Agrimillnek éppen a volt boltoknál. Mivel a keverőüzemnek az az egyetlen ingatlanja, amiben a takarmánytermelés és tárolás folyik, úgy gondolták, luxus lenne boltot bérelni a városban, hiszen akkor a bérleti díjat is be kellene építeni az árakba. Az üzem — amennyiben igény van rá — a takarmány mennyiségétől és a tárolás időtartamától függően bértárolást is vállal. A tájékoztató időpontjában azonban még csak arról lehetett beszámolni, hogy az idén nemigen akadt erre igény. M. M. Aktuális Szennyvíztisztítás, hulladékkezelés az egészséges környezetért Előző aktualitásunkban a vízbázis létének, védelmének fontosságára próbáltuk felhívni a figyelmet, amelyhez szorosan kapcsolódik — egyrészt a környezetvédelmi törvény, másrészt életterünk, egészségünk biztosítása miatt — a háztartási és ipari hulladék szakszerű gyűjtése, a regionális hulladék- kezelők és lerakóhelyek létesítése. A dél-békési kistérség fejlesztésére a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Intézetének békéscsabai osztálya által készített tanulmányban erre is találtunk felméréseket, javaslatokat. . A felszínről sokféle szennye-, zés érheti a vízbázist — írja a szerző. Felszíni, pontszerű potenciális szennyező források a szilárd- és folyékonyhulladék- lerakóhelyek, az állattartó telepeken belüli átmeneti tárolók, a hígtrágya-öntözések, a gépkocsimosók, az üzemanyagtöltő állomások, a műtrágya- és vegyszerraktárak, a dögtelepek, a felhagyott bányagödrök, az ásott, fúrt kutak. Nagyobb területre kiható szennyezőforrás a kezelés nélkül elszikkasztott szennyvíz. Dél-Békés településein a szennyvízelvezetés és tisztítás mutatója a megyei átlagérték alatt van. Ez több tényezővel magyarázható, de mindenképpen elöntő a probléma elodázha- tósága, nevezetesen, hogy a keletkezett szennyvizek a jó vízve- zető fedőrétegben (homokos talajon) elszikkaszthatok. A térség 21 településéből jelenleg csak Mezőhegyesen, Mezőkovácsházán, Battonyán van üzemelő szennyvíztartó telep. A csatornahálózatra rákötött lakások száma 1802, ami a három település lakásállományára vonatkoztatva alig 19,5%, viszont a csatornázott területen levő ellátatlan lakások száma alacsony, amely a kiépített hálózat jó kihasználtságát (80,6%) reprezentálja. A térség csatornázása és szennyvíztisztítása terén a jelenlegi helyzettől való elmozdulást jelentheti, hogy az infrastruktúra ezen ága a települések fejlődésének egyik meghatározó tényezője, így a lehetőséget az adja, hogy a feladatok államilag preferált és támogatott besorolást kaptak. A Maros-hordalékkúp területén levő települések a vízbázisvédelem tekintetében elkészített minisztériumi rangsor alapján kedvező pozícióba kerültek. Ezt kihasználva Újkígyós és Szabadkígyós már megépítette közös szennyvíztisztító telepüket, Medgyesegyházán ugyancsak megkezdődött a csatornahálózat és szennyvíztisztító I. ütemének építése. A szilárd és egyéb hulladékok, szennyező anyagok kezelésére — a kömyezetfejlesztési projekt szerint — regionális szinten (Békés megye, Dél-Békés...) a megalakítandó hulladékgazdálkodási szervezeteknek kell kidolgozni egy tervet, amely jelzi a hulladékkezelő (hasznosító) helyzetét, finanszírozási, szervezési és más szempontjait. Fontos feltétele a létesítendő központnak, hogy kezelni, vagy átmenetileg tárolni tudjon mindenféle háztartási, ipari és egyéb speciális (pl.: állati tetem) hulladékot. A részletes javaslatban szerepel, hogy a lerakóhelyek optimális helyének meghatározásakor tekintettel kell lenni az ivóvíznyerő területekre, a talajvízre, a talaj termőképességére, a védett területekre, a környék népsűrűségére, továbbá a közlekedési megközelíthetőségre és a belterületektől való távolságra. Az ellenőrizetlen hulladéklerakás megakadályozásához jól szervezett gyűjtőrendszerre van szükség. Másrészt a hulladék- gazdálkodás javításának, az újrahasznosítás lehetőségének, valamint a hulladékmennyiség csökkentésének elengedhetetlen feltétele a szelektív gyűjtés, amelyre a települések összefogásával, esetleg szomszédos megyékhez csatlakozva — megállapodások kötésével — alakíthatók ki célszerű gyűjtőrendszerek. A hulladékgazdálkodást javítja a különböző szinteken szervezett megelőzési kampány, amely a lakosság hulladéktakarékos magatartására és a szelektív gyűjtési elv gyakorlati alkalmazására alapozható. Ugyancsak fontos az állattartó telepek közelében a hígtrágyák mező- gazdasági hasznosítása, amihez megfelelő tartástechnológia és tárolókban történő szakszerű elhelyezés társul. Végül a tanulmány rámutat a tisztított kommunális szennyvizek mezőgazdasági és erdőgazdasági hasznosításának jelentőségére, amely már egy újabb téma — az öntözésfejlesztés — köréhez kapcsolható. Halasi Mária
