Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-26 / 225. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1997. szeptember 26., péntek A bemutató résztvevői elismeréssel szóltak a nemesítőházak és a mezőhegyesiek munkájáról fotó: lehoczky Péter Kiváló fajták kellenek! Kukorica-fajtabemutatót tartott tegnap a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. A rendezvényen dr. Kruzsic Pál vezérigazgató-helyettes külön is köszöntötte a Romániából érkezett szakembereket és a nemesítőházak képviselőit. „Minden termesztett növénynél és minden tenyésztett állatnál a fajtakérdés legalább olyan fontos, mint bármely termesztés- vagy tenyésztéstechnológiai elem. Fajta nélkül a mezőgazdálkodás majdnem olyan, mint a szerelem partner nélkül” — mondotta. Dr. Tőgyi Sándor, a Ménesbirtoki Integrációs Kft. ügyvezetője a búza- és kukoricaintegráció 1997. évi tapasztalatairól és a jövő évi tervekről tájékoztatja a résztvevőket. A bemutatatásra kerülő fajtákat a fajtatulajdonosok (AGROMAG Kft.. ASGROW Magyarországi Kft., Novartis SEEDS Kft., DEKALB Európa GmbH., Gabonatermesztési Kutatóintézet, KWS AG, MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete) jellemezték. Az előadásokat követően a szakemberek, a gazdálkodók és meghívott vendégek megtekintették a battonyai út mellett lévő kísérleti parcellákat. M. Gy. ,Öszvér” formát kényszerítettek a szabályok a szövetkezetekre Lehetőség a sokszínű működésre Agrár-határátkelő Dombegyháznál? Költők Stukáról, (i) A vesztesek királya címmel adták ki Debrecenben azt a versantológiát, amelyben magyar költők vallanak Sinka Istvánról. A kötetben megtalálni lapunk munkatársának, Magyari Barnának a Nyár Nagyszalontán című versét is. Tűzmadár, (d) A fiatal közösségként Telekgerendáson kezdő zenekar, a Tűzmadár 25 éves. A jelentős jubileum alkalmából megjelenik az együttes kazettája és CD-je. Szombaton, szeptember 27-én élő zenebemutató keretében ismerkedhetnek a zenebarátok a békéscsabai vásárcsarnok környékén 9 óra 30 és 10 óra között a Tűzmadár együttes muzsikájával. Vésztői Újság, (i) Megjelent a Vésztői Újság legújabb száma. Mi hálót adunk nem halat címmel a lap hosszabb interjút készített Nagy Évával, a szeptember elsejétől működő helyi családsegítő és gyermek- jóléti szolgálat vezetőjével. Az ismert ismeretlen sorozatban Kereki István postavezetőt mutatják be. Az újság többek között beszámol a vésztőiek igaz- falvai látogatásáról is. Szennyvíztársulás. (a) Hétfőn tartotta alakuló ülését Lökösházán az Alapítók, az Eleki és a Petőfi utcai szennyvízvezeték építésének társulása. A gyűlésen a lakók több mint kétharmada döntött az építkezés mellétt, amely jövő tavasszal kezdődhet meg. Tenyészszemle. (z) A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete mezőberényi szervezete szeptember 27-én, szombaton a városi ligetben tenyész- szemlét rendez az I—II. fajta- csoportban szereplő kutyák részére. A szemlére nyolc órától a helyszínen lehet nevezni. Olajlopás, (z) A napokban ismeretlen tettes vagy tettesek ezer liter gázolajat loptak el egy mezőberényi egyéni gazdálkodó tanyájából. Az eltulajdonított üzemanyag értéke meghaladja a 130 ezer forintot, a rendőrség nyomoz a tolvaj vagy tolvajok után. Halálos baleset, (t) Békéscsaba külterületén, a 44-es főúton szerdán, az esti órákban egy tehergépkocsi halálra gázolt egy embert, aki az úttesten ült. Betört, lefülelték, (t) A békéscsabai rendőrök jó munkáját dicséri, hogy villámgyorsan kézrekerült az a tolvaj, aki tegnapra virradóra Békéscsabán egy Jókai utcai lakásba tört be, és műszaki cikkekkel távozott. Az elkövetőt a rendőrség őrizetbe vette. Súlyos sérülés, (t) Békéscsaba külterületén tegnap tehergépkocsi segédmotorral ütközött, és a motoros súlyosan megsérült. Égő szénakazlak, (t) Sarkad alatt, a sarkadkeresztúri út mentén tegnap kigyulladt három szénakazal. A tűz okát vizsgálja a rendőrség. A szövetkezeti vagyon, az üzletrészek sorsának alakulása, a szervezeti forma kialakulása — ez volt a központi témája a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Szövetsége elnökségének, amely Dénes István elnökletével tegnap ülést tartott. Győrfi Károly titkár, a napirend előterjesztője ekképpen összegezte a levonható következtetéseket: Az átmenetet szabályozó 1992. évi n. törvény nemcsak gazdaságilag rendítette meg a szövetkezeteket, hanem tartósan gyengítette a szövetkezeti vonásokat is. A ma is (Folytatás az 1. oldalról) hogy kisegítse munkatársait. A tartály mélyére érve kioldotta a kötelet, majd ő is rosszul lett, s kijönni már nem tudott. Sopronyi Lajost és Sebestyén Mihályt a mentősök megpróbálták éleszteni, de nem sikerült. Szegedi Albert szeptember 2-án halt meg a kórházban. Mindannyiuk halálát szénmonoxid-mérgezés és a széndioxid okozta. A szabályszegések — a vádirat szerint — részben a tervtől eltérő megoldásokkal, illetve a tartályban végzett munkával kapcsolatosak. A vádlottak — a negyedrendű kivételével — tudtak arról, hogy a kivitelezés módosult az eredeti tervhez képest. A tartályban dolgozók nem részesültek hatályos szövetkezeti törvény viszont — keret-jellegénél fogva — igen sokszínű működésre és változatos irányú fejlődésre ad lehetőséget. Káros lenne tehát minden olyan jogszabálymódosítás, ami kérdésessé teszi a jelenlegi formákat és lépés- kényszert okoz. Elképzelhetők viszont olyan módosítások, amelyek tovább bővítik a mozgásteret, gyorsítják a megindult folyamatokat, mint például az üzletrészforgalom erőteljesebb ösztönzése. Jelenleg a szóban forgó mezőgazdasági egységek egyszerre viselnek szövetkezeti és társasági jegyeket, s ezt az munkavédelmi oktatásban, s nem volt írásos utasítás sem. A művezető köteles lett volna egy munkacsoport-vezetőt megnevezni, megszervezni a munkát, s meggyőződni arról, hogy a körülmények megfelelnek-e a tevékenység végzéséhez. Megszegték azt a speciális előírást is, hogy a tartályban a munkához beszállási engedély szükséges. Nem készítettek elő mentéshez oxigénes légzőkészüléket, s kötelező lett volna védőkötél használata. A vádlottakkal szemben több ember halálát okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt kér elmarasztalást az ügyészség. L. E. „öszvér” formát nem maguk választották, hanem a jogi szabályozás kényszere hozta. Az elnökség ezután Koltay Zsolt titkárhelyettes előterjesztésében a termelői érdekeltségű nagykereskedelem tapasztalataival, lehetőségeivel foglalkozott, végül pedig Békés megye területfejlesztési koncepciójáról alkotott véleményt. Eszerint a koncepció figyelmen kívül hagyta az agrárgazdaság a nagyüzemi struktúráit, annak az Európai Unióban versenyképes lehetőségeit, a vidéki foglalkoztatásban és a termelés integrációjában betöltött szerepét. T. I. A Békés Megyei Iparszövetség elnöksége tegnap Békéscsabán, Havas István alelnök vezetésével tartotta soros ülését. A hét derekán tárgyalt a Magyar Ipar- szövetség elnöksége — elsőként az ott elhangzottakról számolt be Havas István, aki tagja az országos elnökségnek. Tájékoztatója szerint két téma szerepelt napirenden: a tagszervezetek gazdálkodása, működése, valamint a kamarai választások. A Békés Megyei Munkaügyi Tanács és a Regionális Terület- fejlesztési Tanács aktuális témáiról Szabó Géza, mint a tanács tagja tájékoztatta az elnökséget. Összefoglalta a munkanélküliség alakulását mutató adatokat, félhívta a figyelmet az új foglal(Folytatás az 1. oldalról) Mint szavaiból kiderült, Arad és Békés megye mezőgazdaságának óriási veszteségeket okoztak az idei nyári esőzések. Arad megyében körülbelül két héttel korábban érik a gabona, mint Békésben. Ha lenne ilyen agrárjellegű határátkelőhely, akkor a magyar kombájnok bekapcsolódhattak volna az Arad megyei betakarításba, annak végeztével pedig román kombájnok segíthették volna az aratást Békésben. így viszont az ottani gabona 20—30 százaléka kicsírázott, legfeljebb takarmánygabonaként lehetne értékesíteni, ha volna kinek! Az ilyen típusú együttműködésen túl az agrárátkelővel megteremtődne a lehetősége a vetőmagok, a műtrágyák és egyéb anyagok cseréjének is. Sőt! A nagyiratosi kendergyár vagy az aradi cukorgyár szabad kapacitásai révén jelentős mennyiségben lenne képes a dél-békési A Békés Megyei Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány sarkadi al irodája és a sarkadi önkormányzat tegnap vállalkozói napot szervezett a helybéli vállalkozók számára. Mint Csík András, az alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, az egy éve működő sarkadi alirodájukban példaértékű munka folyik, ami azt igazolja, hogy érdemes volt azt tavaly ősszel létrehozni. A vállalkozók számára rendezett napot Tóth Imre sarkadi polgármester nyitotta meg. Felszólalásában elmondta, hogy a területfejlesztési alapra benyújtott vállalkozói pályázatoknak mindössze tíz százaléka hibátlan formailag. Véleménye szerint ez a statisztikai adat bizonyítja: a vállalkozóknak szükségük van segítségre. Mindezért pedig az alapítvány és a kamarák tehetnek a legtöbbet. A rendezvényen Tódor Albert nagyszalontai polgármester koztatás-támogatási formákra, a pályázati lehetőségekre, amelyekkel kevesen élnek az érintett körből. Ami a területfejlesztési tanács működését illeti, Szabó Géza — aki a három Békés megyei kamara közös jelöltjeként került ezen tanács tagjai sorába — ekképpen summázta a jelenlegi helyzetet: nagy a rivalizálás a megyék között, miközben az Európai Unió régiókban, és nem megyékben gondolkodik. Hódsági Tamás, a megyei iparszövetség alelnöke ezúttal mint a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kamarai választásokkal kapcsolatos feladatokról adott tájékoztatást. Ezután az elnökség tagnyersanyagok feldolgozására. (Szomszédaink már csaknem biztosra veszik a mezőhegyesi cukorgyár bezárását.) Mivel a romániai munkaerő lényegesen olcsóbb az itthoninál, a kender és a répa kinti feldolgozása feltétlenül gazdaságos lenne — hallottuk a tanácskozáson. A gazdasági kapcsolatok bővítésének, ezen belül a romániai privatizációba való bekapcsolódásnak a lehetőségeiről a békéscsabai és az aradi Phare- iroda képviselője, Kalapáti Magdolna és Grosán Nóra szólt a határmenti települések polgár- mestereinek tegnapi találkozóján. A két határmenti térség információcseréjének megoldatlanságára Árgyelán György hívta fel a résztvevők figyelmét. A polgármesterek következő találkozójának 1998 májusában az Arad megyei Mácsa (Macea) ad otthont. Ménesi György vezetésével megjelent egy romániai vállalkozókból álló delegáció is, melynek tagjai egyenként mutatták be vállalkozásukat és mondták el, milyen üzleti lehetőséget látnak a két ország viszonylatában. A vállalkozásfejlesztési alapítvány által kínált szolgáltatások bemutatása után az egybegyűltek az Agrárkamara, a Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Kézműveskamara Békés megyei szervezeteinek tevékenységét ismerhették meg. S mint az előadások utáni fórumon kiderült, a vállalkozók jó része úgy érzi, a kamarák csak „púpot jelentenek a hátukon”, hiszen létezésük nemigen jelent számukra segítséget. A kamaráktól megjelent vezető képviselők azonban arra biztatták a vállalkozókat, bátran álljanak elő problémáikkal, hiszen a kamara csak így tud kiállni az érdekeikért. M. M. felvételekről döntött: A Fékontex Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a Csaba Castello Ingatlanhasznosító és Vagyonkezelő Kft. a megyei iparszövetség tagjai sorába lépett. Végül, a bejelentések között elhangzott: két szövetkezetben elnökválasztás volt. A Sarkadi Bútoriparnál ismét Czeglédi Károly az elnök, és a Szarvasi Plastolusban is a régi az új elnök Szklenár Pál személyében. Az Orosházi Vas- Mű- anyagipari Rt.-nél ma írják alá a felek a társasági szerződést egy 200 milliós törzstőke-emelésről: a Karsai Műanyagfeldolgozó Rt. fekteti be Orosházán ezt az összeget. Tóth Ibolya Négyen szerepelnek a vádiratban „MINDEN NÉP KÉPES AZ ERÉNYRE ÉS A GYŐZELEMRE; NEM KÉNYSZER KELL EHHEZ, HANEM BÖLCS VEZETÉS.” (Saint-Just) V __________________________,_____________ / U j tagok a Békés Megyei Iparszövetségben Napirenden a kamarai választások Púp a vállalkozók hátán... GABOIMATERMESZTÖK FIGYELMÉBE! HAGYOMÁNYOS MEGOLDÁS: CSAVAZAS BUVISILD BR-REL! Kapható 1 literes kiszerelésben. Fogyasztói ár: 2460 Ft/liter. Adagolás: 2 liter/tonna. Zöldkönyves kategória! GABONATERMESZTŐK Megvásárolható a gazdaboltokban és a CHEMOL-KÖZPONTBAN, a növényvédő állomás épületében, Békéscsaba, Szarvasi út 79/1. Telefonszám: (66) 448-300.
