Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-26 / 225. szám

Európa-krónikA melléklet 8—9. oldal / Átadták rendeltetésének Köröstarcsán Szili Katalin államtitkár tegnap átadta a szennyvíztisztítót, Békésszentandráson pedig a hulladékelhelyező telepet. (5. oldal) Heti gazdaság melléklet 10—13. oldal 1997. SZEPTEMBER 26., PÉNTEK ÁRA: 35 FORINT (3,75 FORINT ÁFÁVAL) LII. ÉVFOLYAM 225. SZÁM NE ÁLLJON SORBA — mi házhoz szállítjuk a «^REKES MEGYEI HÍRLAP .nt Keresse kézbesítőnket vagy hívja a (66) 453-710-es teletonszámot. A cukorgyári dolgozók a nyíllal jelölt helyen mentek le a diffúziós tartály mélyére- ARCHÍV FELVÉTEL Mi okozta tavaly a hármas tragédiát a sarkadi cukorgyárban? Négyen szerepelnek a vádiratban Hármas tragédia hírétől lett hangos megyénk tavaly au­gusztus végén. A sarkadi cukorgyárban bekövetkezett üze­mi baleset emberi mulasztást sejtetett, amit a nyomozás eredménye is alátámasztott. Az ügyben elkészült a vádirat, amelynek tartalmáról tegnap Gyulán sajtótájékoztatót tar­tott dr. Kovács László megyei főügyész. A tavalyi eseményekhez tarto­zik, hogy a Magyar Cukor Rt. döntése nyomán a sarkadi gyár­ban is hajtóvízkénező rendszert építettek a diffúziós tartályhoz. Ez a rendszer több hazai cukor­gyárban is működött, a sarkadi gyárban a későbbi másodrendű vádlott, P. Gy. az ácsi tervdoku­mentumok alapján készítette el a szabályos tervezetet, adaptál­va a helyi viszonyokra. (Az ácsi példát a majdani elsőrendű vád­lott, V. I., a már említett P. Gy. és a harmadrendű vádlott K. B. tekintette meg.) A legfontosabb cél a takarékos megoldás, és a gyorsaság volt, mert közeledett a kampány ideje. A megvalósítás során több területben eltértek az ácsi cu­korgyárban tapasztaltaktól. Ahelyett, hogy a tartály levegő­szellőző vezetékét a szabadba vezették volna, takarékossági megfontolásból a mészégető kemence kéményéhez építették. A diffúziós tartály és a mész­égető kemence'így kapcsolatba került, s a kemencéből kiáramló gáz visszajuthatott a tartályba. Nem alkalmazták továbbá a munkavédelmi követelménye­ket. A vádlottak tudták, hogy a kampány beindulása előtt, au­gusztus 30-án begyújtották a mészégető kemencét, amelyben az első napon az égés még nem tökéletes, szénmonoxid is kelet­kezhet, s a gázok megülhetnek a mélyebben fekvő részekben. A műszaki értekezleten V. I. úgy rendelkezett, hogy a mész- kemence gázait a szabadba me­nő vezetéken keresztül kell ki­engedni. A tanácskozáson fel­vetődött, hogy a karbantartási munkálatokat szombaton, túl­munkában kell elvégezni. Erre a negyedrendű vádlott, J. J. vál­lalkozott, és négy embert — Sopronyi Lajost, Sebestyén Mi­hályt, Marksteiner Józsefet, Szegedi Albertet — berendelt a munkára. J. J. irányította a dol­gozókat, Sopronyi Lajost le- küldte a tartályba, aki azzal tért vissza, hogy nem lehet ott meg­maradni a füst, a gáz és bűz mi­att. Rövid idő múlva mégis visszament, majd a tartály alján elcsúszott, elesett. Sebestyén Mihály társa segítségére sietett. Marksteiner József észrevette, hogy kollégái rosszul lettek, előbb segítségért szaladt, majd szólt J. J.-nek, hogy hozzanak mentőeszközöket. Szegedi Al­bert a derekára kötött egy köte­let, úgy ment le a tartályba, (Folytatás a 3. oldalon) Sinka-ünnep Vésztőn A huszadik század Petőfijét ünnepelte a Sárrét HÍREK Vigadógaléria. (n) Évadnyitó premier lesz ma este Békéscsabán, a Jókai Színházban. Szabó Magda Kiálts, város! című színjáté­kát Konter László rendezte. A bemutató előtt, immár ha­gyományosan képzőművé­szeti kiállítás nyílik a Viga­dógalériában. Ezúttal Gnandt János grafikusmű­vész, színházi festőtárvezető Földmozgások című tárlatát dr. Cs. Tóth János nyitja meg. A mától látható kiállí­tás a művész harmadik viga­dóbeli bemutatkozása. Eleki hagyományőrzők, (a) Az Eleki Hagyományőrző Néptáncegyüttes megalaku­lásának 50. évfordulóját ün­nepli szombaton Eleken. Délután a Haladás Mgsz ta­nácskozótermében kiállítá­sokat nyitnak meg az együt­tes életéről, délután pedig a sportcsarnokban elismerése­ket, ajándékokat adnak át, majd táncházzal zárul a program. Klubarató, (h) A Me­zőberényi Német Hagyo­mányápoló Egyesület és a Mezőberényi Német Ki­sebbségi Önkormányzat szeptember 27-én 15 órakor tartja a mezőberényi német hagyományápolók egyesület klubjának avatóünnepségét Mezőberényben, a Kossuth tér 6. szám alatt. Az Élővíz-csatornáért, (a) A takarékossági világnap al­kalmából a White-klub és a Vásárhelyi Pál Szakközépis­kola tagjai az elmúlt hét-vé­gén Békéscsabán, a Gyulai úti hídtól az Ilosfai út közöt­ti hídig mintegy 18 zsáknyi szemetet szedtek össze, va­lamint csónakokról a vízen úszó hulladékokat is begyűj­tötték. — Sinka István nem Vésztő szülötte, de úgy tartjuk számon, mintha a mi fiunk lenne. Itt vált költővé, itt talált barátokra és pártfogókra — mondta köszön­tőjében Kaszai János, Vésztő polgármestere azon az irodalmi emlékülésen, amelyet a Fekete bojtár születésének 100. évfor­dulója alkalmából tartottak teg­nap a sárréti nagyközségben. A polgármester hangsúlyoz­ta: már 1973-ban emléktáblát avattak Sinka egykori vésztői lakóházán. Tíz éve emlékszo­bát nyitottak a költőnek, öt éve pecjjg leleplezték mágori szob­rát. Kaszai János Sinka Istvánt a huszadik század Petőfijének nevezte. S mint mondotta: re­méli, a 100. születési évfordu­ló kapcsán az irodalomban Arad és Békés megye határ­menti településeinek polgár- mesterei Dombegyházon tartot­ták soros munkamegbeszélésü­ket tegnap. Az immár hagyo­mányosnak számító tanácsko­záson a vendégek között ott lát­tuk Bognár Leventét, Arad me­gye alprefektusát, Andrei Oanceát, a román külügymi­nisztérium magyar kapcsolato­kért felelős tanácsosát, Romá­nia leendő szegedi konzulját. A Békés megyei tárgyalódelegá­ció munkájába bekapcsolódott dr. Simon Imre, a megyei köz­gyűlés elnöke, Argye Ián György, az Országos Román Önkormányzat elnökhelyettese és Kecskeméti János, a megyei önkormányzat nemzeti és etni­kai kisebbségi bizottságának el­nöke. A résztvevők először a két megye közötti együttműködési és hatámyitási elképzelésekről váltottak szót Kecskeméti Já­nos, illetve Gyarmati Jánosné polgármester tájékoztatója méltó helyre kerül Sinka. Min­denki ismerni fogja, aki valaha Magyarországon irodalmat ta­nult. Az emlékülésen előadást tar­tott Pomogáts Béla (a Magyar írószövetség elnöke), Tornai József, Bata Imre, Szabó Fe­renc, Heltai Nándor, Virágné Horváth Erzsébet és Lakner La­jos. Délután a vésztői Sinka- emlékhelyeket keresték fel a rendezvény résztvevői. Este a Sárréti Múzeumban Vaszkó Ta­más Sinka István emlékkiállítá­sát nyitotta meg. Végül a szeg­halmi városháza dísztermében, a Medvigy Endre szerkesztette irodalmi est zárta a színvonalas ünnepségsorozatot. (Magyari) alapján. Dombegyház polgár- mester asszonya kívánatosnak tartaná az ideiglenes határnyitá­sok tapasztalatainak összegzé­sét és átadását azoknak a tele­püléseknek, amelyek a jövőben szeretnének ideiglenes vagy ál­landó határátkelőhelyet nyitni. Mint elmondta, Dombegyház ezen a területen kifejezetten ru­tinosnak számít, hiszen idáig 10 alkalommal, összesen 24 napig volt nyitva az államhatár Dombegyház és a szomszédos Arad megyei település, Kisvar- jas között. Dombegyháznál a legutóbbi határnyitásra a nagyiratosi bú­csú alkalmából, szeptember 7- én került sor. Ekkor fogalmaz­ták meg a két település vezetői a Dombegyház és Kisvarjas kö­zötti agrár-határátkelőhellyel kapcsolatos elképzeléseiket. A tegnapi tanácskozáson ezekről Bognár Levente alprefektus tá­jékoztatta a polgármestereket. (Folytatás a 3. oldalon) Agrár-határátkelő Dombegyháznál? Jövőre ugyanott! A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. már meg­kezdte a felkészülést a jövő évi növénytermesztési napokra. Az idei tapasztalatok figye­lembevételével további mun­kálatok folynak a kiállítási te­rületen (utak szélesítése, mel­lékutak elkészítése, a terület körbekerítése). A parkolóhe­lyek bővítése érdekében a nagyvállalat vezetői földcseré­ről kezdeményeztek tárgyalást a városi önkormányzattal. Ha létrejön a megállapodás, még az idén elkezdődik a parkolóterület gyepesítése. A rendkívül nagy érdeklődésre való tekintettel a mezőhegyesi szakemberek már októberben felveszik a kapcsolatot a jövő évi kiállítókkal. (gh) Hágai döntés az öreg Dunánkról Elég sokszor kerültünk az utóbbi hetekben a világsajtó hasábjaira, a magyarok és a szlovákok, a meglehetősen el- hidegült viszony, a miniszter- elnöki találkozó meg a hírhedt lakosságcsere emlegetése. S úgy tűnik, most maradunk is egy darabig a figyelem közép­pontjában. Döntött ugyanis a Hágai Nemzetközi Bíróság a bős—nagymarosi jogvita ügyében, az ítéletet tegnap hozták nyilvánosságra: Ma­gyarországot és Szlovákiát egyaránt elmarasztalták, mindkét ország megsértette az éppen húsz éve kötött szerző­dést, kölcsönösen kártérítés és újabb környezetvédelmi vizs­gálatok sorozata a büntetés. Nyolc éve húzódó jogvitá­ban és történetében először környezetvédelmi ügyben foglalt állást az ENSZ legfőbb bírói szerve. Az ítélet meg­született, de ezzel még nem rendeződött a Duna sorsa. Az erőmű eddig is százmilliár- dokba került, de a végső számlát még ezután fogják be­nyújtani... 1977 szeptemberé­ben, amikor a két ország mi­niszterelnöke aláírta a vízlép­csőrendszer közös felépítésé­ről és üzemeltetéséről szóló államközi szerződést, senki sem gondolta, figyelmeztetett előre, hogy micsoda keresztet vesznek a vállukra az érintet­tek? Ahogyan a politikai rend­szer, az európai térkép meg­változását, a gazdasági fordu­latot sem tudta megjósolni senki? A környezetvédők a magyar oldalon végleg elsö­pörték a tervet. A parlament ‘88 őszén még a beruházás gyorsításáról döntött, fél év­vel később felfüggesztették, majd leállították az építkezést. A magyar kormány egyolda­lúan felmondta a szerződést, a Duna elterelését viszont már nem tudta megakadályozni, környezeti katasztrófa fenye­getett, eredménytelen egyez­tetés után fordultak a nemzet­közi bírósághoz. Mindez ma már történelem, ahogyan a hágai döntés is. Addig pedig, mire helyreáll a meggyalázott természet rend­je, és sikerül kölcsönösen ren­dezni anyagi és erkölcsi szám­láinkat egymás közt és a nagyvilágban, még sok víz le­folyik az öreg Dunán... Niedzielsky Katalin Légiszolgáltató és Kereskedelmi Kft. SZOLC ALTATÁSAINK ftThelikopterrel történd búza* és rizsvetés, meglévő referenciával e> vegyszeres permetezés (lombszárítás) o szúnyogirtás őszi, tavaszi műtrágyaszórás o utasrepültetés o légifotó légijárművezető-képzés o légijármű üzemben tartás, javítás. Az ország egész területén három helikopterrel és há­rom merev szárnyú repülőgéppel állunk a megrendelő rendelkezésére. Munkáinkra teljes körű garanciát vállalunk. Fizetés: a terület nagyságától függően, megegyezés szerint. ' IRODÁNK: Békés, Verseny u. 4. ^ Tel./fax: (66) 341-174. Ügyvezető: (60) 384-349. l. Pilóták: ^ ______________ ( 60) 384-649, (60) 303-864. ) (73686)

Next

/
Thumbnails
Contents