Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-19 / 219. szám

iRÉKÉS MEGYEI HiRLAP­MEGYEI KORKÉP 1997. szeptember 19., péntek Megkérdeztük olvasóinkat Jó befektetés-e az iskoláztatás? Dódity Györgyné, 65 éves, battonyai tsz-nyugdíjas: — A lehető legjobb. Csak meg kell nézni, hogy mennyi­vel könnyebben, jobban és boldogabban élnek a tanult emberek! Ha véletlenül mun­kanélkülivé válnak, sokkal ha­marabb megtalálják a kiutat, mint azok, akik csak 8 általá­nost végeztek. Én minden fia­talt arra biztatok, hogy végez­ze el a képességeinek megfele­lő iskolát. Zsilka Gábor, 73 éves, batto­nyai nyugdíjas: — Tanulni? Hát van erre ma lehetőség Magyarországon!? Ne ámítsuk magunkat: ezt a lu­xust csak a jómódúak szűk réte­ge engedheti meg magának. Persze azért a szülők többsége erőlködik, meghoz minden .ál­dozatot a gyermekéért. Az meg, ha végez, a munkanélküliek tá­borát gyarapítja; a szegény em­ber azt sem tudja eldönteni, mit érdemes tanulni. Karsai János, 62 éves, batto­nyai nyugdíjas: — Az az igazi kérdés, hogy az iskola befejezése után mi lesz a gyerekkel. A legtehetségeseb­bek külföldre mennek, ott a ma­gyar tudást most is elismerik. A nyugatiaknak tehát igazán jó be­fektetés az, ha az állam és a szü­lők pénzén kitanulnak a magyar gyermekek. A java elmegy, a középszer marad. Döntse el ma­ga, hogy az országnak mennyire jó az ilyen befektetés! Száz éve született Tamási Áron Farkaslaka székely írója 1897. szeptember 20-án, az akkori Udvarhely megyei (ma Hargita megye) Farkaslaka fa­luban — sokgyermekes földmíves családból — szüle­tett Tamási Áron író. Első is­koláit szülőhelyén végezte, majd Székelyudvarhelyen ta­nult. Az első világháború ide­jén, az olasz fronton teljesített katonai szolgálatot. A világháború után a ko­lozsvári egyetem jogi karán, majd a kereskedelmi akadémi­án tanult. 1923-tól három évig Washingtonban élt. Az itt szerzett élményei alapján írta meg legsikerültebb művét, Ábel a rengetegben című regé­nyét, amelynek humorát, ízes­ségét, a székely világ találko­zása adja. Ezen kívül még több tucat novellát, színpadi művet írt. Az Egyesült Államokból való visszatérése után Ko­lozsváron telepedett le. Az 1937-es vásárhelyi találkozó létrehozása az ő nevéhez fű­ződik, ő volt a találkozó elnö­ke. Az 1940-es évekig Er­délyben élt, majd Budapestre költözött. Műveiben az erdélyi sze­génységei életet, a megélhe­téssel, a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyes­ségét és furfan­gos észjárását áb­rázolta. Két íz­ben kapott Baumgarten- díjat, 1954-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Egész pályafutá­sa alatt a népben látta a politikai és művelődési megújulás forrá­sát. Tamási Áron 1966-ban halt meg Budapesten. Kívánságára szü­lőfalujában, Farkaslakán te­mették él. (Dál- noki Nagy Lajos írta Tamási Áron halálakor: ...Tested, lelked maradjon mindig ott, / Ahol egykor lágy bölcsőd ringatott.) A falu szélén lévő templom mellett, egy nagyméretű szé­kelykapu — rajta ősi rovás­írással kiírva Farkaslaka — mögött áll emlékműve, melyet Szervátiusz Jenő és Tibor fara­gott, a Hargita-hegységből ki­emelt egyetlen kvarcittömb­Farkaslaka, Tamási Áron síremléke bői. Szülőházát múzeumnak rendezték be. Sírját — mely két hatalmas tölgyfa között kopjafával van jelölve — minden évben sok­sok erdélyi és magyarországi turista keresi fel. Állandóan piros-fehér-zöld szalagos ko­szorúk és virágok sokasága borítja sírját, és mellette sok­szor hangzik el a székely és magyar himnusz. Góg Imre Söprik a battonyai utcát Az önkormányzat 700felszólítást kézbesített Battonyaiak irigykedve fordul­nak meg más településeken, ahol az utcákban, parkokban egész éven át nyírják vagy ka­szálják a füvet, sőt díszfákat, vi­rágokat is ültetnek a közterüle­tekre. A témáról Sióréti Lászlóval, a battonyai polgármesteri hiva­tal beruházási főelőadójával be­szélgettünk. — Az önkormányzat jelenleg több, mint 100 közhasznú mun­kást foglalkoztat 3 hónapra szó­ló szerződéssel. Ennyi munka- viszony kell ugyanis ahhoz, hogy továbbra is kaphassák a jövedelempótló támogatást — mondja Sióréti László. — Mit dolgoznak ezek az em­berek? — Megpróbálják rendbe tenni az önkormányzathoz tartozó köz­területeket. Való igaz: ezt a mun­kát egész évben folyamatosan kellene végezni, de erre nincs anyagi lehetősége a városnak. — A magánszemélyek ingat­lanai előtt viszont csak a legrit­kább esetben pénzkérdés a köz­területek karbantartása. — A közelmúltban ez ügy­ben mintegy 700 szórólapot jut­tattunk el azokhoz, akik elha­nyagolják a járda és a közút kö­zötti területet. A település igen fertőzött többek között az aller­giát okozó parlagfűvel is. — Néhányon olyanok is kap­tak a felszólításból, akik igazán jó gazda módjára gondozzák a házuk előtt lévő vízelvezető ár­kot, illetve zöld területet. — Igen, ez sajnos megtör­tént. A szórólapokat a közterü­let-felügyelők mellett közhasz­nú munkások juttatták el a la­kossághoz, így fordulhatott elő a téves „kézbesítés”. Elnézést kérünk minden érintettől. — Battonyán nagyon magas az elhagyott ingatlanok aránya. — Valóban, s az ezek előtt lévő területek karbantartását nincs kiktől számon kémünk. Ennek a munkának az elvégzé­se is a most felvett közhasznú- akra vár. Éppen ezért kérünk mindenkit, beleértve az intéz­ményeket, üzemeket, vállalko­zásokat, hogy legalább az ingat­lanaik előtti területeket tartsák karban. És még valami: arra is szeretnék megkérni minden bel­területi ingatlantulajdonost és -bérlőt, hogy az utak, járdák melletti fák lombozatát úgy ala­kítsák, hogy a lehajtó ágak ne akadályozzák a közlekedést. — Kell-e büntetéstől tartani­uk azoknak, akik semmibe ve­szik a fentieket? — A közterület rendjét helyi rendelet szabályozza. Aki a szükséges munkákat nem vég­zivagy nem végezteti el, az helyszíni bírsággal sújtható. Meggyőződésem viszont, hogy sokkal jobb az, ha nem a szank­cióktól való félelem, hanem belső igény, a település összké­péért érzett felelősség motiválja az ingatlanhasználókat — mon­dotta Sióréti László. Machár János, 34 éves, batto­nyai munkanélküli: — Negyven éven alul min­denképpen megéri tanulni. Utá­na viszont úgyszólván fölösle­ges, mert sehol sem alkalmaz­zák az embert. Nagyon bízom benne, hogy a gyermekemnek sikerül megfelelő tudást, kép­zettséget szereznie. Csak hát nem olyan könnyű előteremteni a tandíjra valót, meg az iskoláz­tatás egyéb költségeit. M. Gy. A SZERZŐ FELVÉTELEI Számítástechnikai képzés A mezőkovács házi Hunyadi János Gimnáziumért és Szakközépiskolá­ért Alapítvány a körzet általános is­kolásai részére az idén is meghirdet­te a számítástechnikai képzés kez­dő, haladó fokú tanfolyamait. Új le­hetőségként, erre a tanévre, a jó ta­nulmányi átlageredményű 7—8. osztályos tanulók számára angol és német nyelvből alapfokú nyelvvizs­gára felkészítő tanfolyamot is szer­veznek. Mindkét képzést szeptem­ber közepétől májusig, összesen 50 órában vehetik igénybe a jelentke­zők. Az iskola a megye egész terüle­téről az érettségizett 18—22 év kö­zötti fiataloknak szeptemberben fo­lyamatosan kínál felvételt a szoft­verüzemeltető osztályba. (1) Az éndrődi könyvtár Rózsahe­gyi Kálmán Általános Iskolá­hoz csatolása az endrődi telepü­lésrész elsorvasztásához vezet vagy az ottani oktatás és köz- művelődés javát szolgálja — erről vitázott tegnap a gyomaendrődi képviselő-testü­let. Katona Lajos, a pénzügyi bi­zottság elnöke nem titkolta, a bizottságon belül is voltak félel­mek, nevezetesen az, hogy a le­endő iskolakönyvtár hogyan tudja majd a közfeladatokat is ellátni. Hangsúlyozta, járható útnak azt tartja, hogy Gyoma- endrődön egy városi könyvtár működjön. Hanyecz Margit több képviselőtársával együtt óvott a könyvtár iskolához csa­tolásától, ami véleménye sze­rint az endrődi településrész lassú elsorvasztásához vezetne. Miért természetes, hogy min­den Gyomán fejlődjön? Miért ne Endrődön lenne a városi könyvtár? — kérdezte a képvi­selőnő. Az iskolaigazgató úgy nyilatkozott, örömmel fogadják a könyvtárat, ellenben aggód­nak, mert nem látják világosan a könyvtár működtetéséhez szükséges költségvetési -fedeze­tet. A testület végül 15 igen és 3 nem szavazattal támogatta a könyvtár iskolához csatolását. A határozatba belefoglalták, hogy az iskolakönyvtár köz- könyvtári feladatokat is ellát. Az ehhez szükséges pénzt a mindenkori testület külön bizto­sítja. Az önkormányzat a gyo­mai városrész Kossuth úti könyvtárát október 1 -jétől a to­vábbiakban városi könyvtár­ként működteti. Cs. R. Fióka klub Gazdag programmal indítja az 1997/1998-as évet Békéscsa­bán a Békési Úti Közösségi Házak szervezőgárdája. Újra indul a Fióka klub rendszeres fejlesztő foglalkozásokkal és pedagógiai tanácsadással. Szeptember 26-án, pénteken 16 órától várják azokat a szülő­ket, akik szeretnék, ha gyerme­kük megismerné és megszeret­né az embereket, állatokat és a növényeket. Szeretnék fejlesz­teni gyermekük megismerőké­pességét, gondolkodását, moz­gását és kézügyességét. A fog­lalkozásokat Sztankóné Kar­dos Piroska pszichopedagógus, közoktatási vezető tartja. Szeptember 27-ére felvételit rendeznek a TT Bt. manöken­tanfolyamára. Ugyanezen a na­pon idősek napját rendezik meg a Vöröskereszt szervezé­sében. Megkezdi munkáját a képző­művész kör is, ahova várják azokat a továbbtanulni, alkotni vágyó 12—20 éves fiatalokat, akik szeretnének megismerked­ni a tanulmányrajzolás, festés, mintázás alapjaival. A foglalko­zásokat Novák Attila rajztanár vezeti. Az első foglalkozást ok­tóber 2-án tartják. Októberben több szakkör is indul. 4-én az agyagozók kez­denek. Október 4-én városisme­reti vetélkedő zajlik a közösségi házban. Október 18—19-én pe­dig Prána Nadi I. tanfolyamot rendeznek Petrezselyem József vezetésével.- rmn, mi mi AMSUN akció a Futógála alkalmából a készlet erejéig az ÍÍIelektroház valamennyi üzletében! MMtmnmóJt. porszívó 1400 W-os porszívó 29 990 Ft helyett forgótányéros, 17 l-es mikrohullámú sütő 27 990 Ft helyett music center 64 990 Ft helyett 5^cm-#ffJXT tv 3 CD-s music center 73 990 Ft helyett 4; x 15 ’ 4 fejes videomagnó 61 990 Ft helyett un mikro tetteti CD-vel 63 99p Ft helyett 4 x 15 799 Ft forgótányéros, 26 l-es mikrohullámú sütő 42 990 Ft helyett isi forgótányéros, 26 l-es, grillezés mtaohullármi sütő 63 990 Ft helyéig ÍÍIELEKTROHÁZ Békéscsaba, Baross u. 10. Szeged, Párizsi krt. 8—12. Békés, Széchenyi tér 9. Gyula, Városház u. 12. Mezőberény, Kossuth tér 2. Orosháza, Kossuth u. 4. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 9—18 óráig, szombaton 9—13 óráig. Elsorvasztani vagy fejleszteni... Az iskolához csatolták a gyomaendrődi könyvtárat

Next

/
Thumbnails
Contents