Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-01 / 203. szám

Silybum Marianum. A battonyai Dózsa Mezőgazdasá­gi Szövetkezet Magyarország egyik legnagyobb termelője- ként 11 éve termeszti a máj- és epebetegségek, illetve a gombamérgezések elleni gyógyszerek hatóanyagát tartal­mazó máriatövist. A társgazdaságok és magántermelők in­tegrált területeivel együtt az idén mintegy ezer hektárról takarították be az értékes gyógynövényt. Felvételünkön a máriatövismag szárításának harmadik ütemét végzik a szö­vetkezet battonyai telepén Üzletház lehetne. A Battonya—Dombegyház és Vidé­ke ÁFÉSZ az egykori Nemzeti vendéglő épületébe költöztet­te igényesen berendezett és bőséges választékot kínáló pa­pír-írószer boltját. A központi fekvésű épületben más, szín­vonalas kereskedelmi egységet is szívesen látna a helyi vásárlóközönség Jól fizetett a búza A battonyai Május 1. Mezőgaz­dasági Szövetkezet bérelt föld­területe 1750 hektár. Ebből az idén 720 hektáron termelt búzát. — A fentieken túl mintegy 300 hektárt integráltunk úgy, hogy a költségeket egészen a betakarításig megelőlegeztük — mondja Trenovszki Sándor elnök. — Természetesen szol­gáltatunk olyan tulajdonosok­nak is, akik az elvégzett munkák ejlenértékét azonnal kifizették. Ok rendelkeznek a legnagyobb területtel, összesen kb. 800- 1000 hektárral. — Hogyan sikerült az idei aratás? — Az esős napok nagyon ne­hézzé tették. Július 9-étől au­gusztus 8-áig tartott. Öt, koránt­sem fiatal kombájnnal dolgoz­tunk. A lelkiismeretes javítás, és a kezelők hozzáértése révén a végigdolgozott napokon meg­volt az 500 tonna. Végül is 10 ezer tonna búza érkezett a 7 ezer tonnányi szabad kapacitással rendelkező tárolóinkba, hiszen befogadtuk a gazdák által leara­tott gabonát is. Ezt az tette lehetővé, hogy aratás közben si­került mintegy 5 ezer 400 tonná­ra jó piacot találnunk, s így part­nereink, a szekszárdi Gold-Kem Kft., a békéscsabai Mezőker Kft. és a szarvasi Galli-Coop a gabona jelentős részét el is szál­lította. Természetesen a gazdák is értékesítettek közben a hoz­zánk beszállított gabonájukból. — Az eddigi értékesítések és a 60 mázsás átlagtermés alap­ján mennyit hozott az idén a búza? — A kompenzációs felárral növelt árbevétel 140 ezer Ft kö­rül alakul, ebből kell levonni a 75 ezer Ft beművelési költséget. Átlagosan tehát hektáronként 65 ezer Ft-ps nettó árbevételt ér­tünk el. Úgy vélem, az idén nem járt rosszul az, aki búzát termel­tetett a szövetkezetünkkel — összegezte az elmondottakat Trenovszki Sándor elnök. KÖNYVELÉST ADÓ- ÉS TB.­UGYINTEZEST VÁLLALUNK VÁLLALKOZÁSOK RESZERE. MG. BT., Battonya, Fő u. 11. Telefon: (68) 457-721. Battonyai Határhíd. Közvetlenül a város szomszédságában, a határátkelőhelyre vezető út jobb oldalán található ez a korszerű élelmiszer-áruház. A kedvező árak és a bőséges termékválaszték miatt egyre több battonyai, aradi és Arad megyei vásárló keresi fel, de az átutazó hazai és külföldi turisták közül is sokan visszatérnek a Határhídba Ismertetőjegyeik: minőség és környezetbarát technológia Az ATEV visszatért Battonyára A mai világban, amikor eredeti alap­anyag-forrásaink kimerülőben van­nak, a termelés során keletkező hul­ladékok túlterhelik a környezetet, a szükségletek fedezésére és az alap- anyagárak emelkedésének megállí­tására nincs más megoldás, mint a hulladékok újrahasznosítása. Az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. a teg­napi hulladékokat alapanyagként kezeli. Hazánk fehérjeforrásban szegény, szükségletei többszörösen meghaladják a belföldi előállítást. Termékeinket elsősorban a hazai ál­lattenyésztés számára gyártjuk és fejlesztjük. Az ATEV Rt. ma mint stabilan működő, megbízható és kiszámítha­tó cég kínálja szolgáltatását az egész ország területén. A fő tevékenységi köre változatlan. Részvénytársasá­guk megvalósítja az állati eredetű hulladékok ártalmatlanítását az ál­lat-egészségügyi hatóság szakmai .előírásai és partnerei igényei sze­rint. Az állat-egészségügyi normák betartása mellett növekvő súlyt he­lyez tevékenységének a környezet- védelem •fogalomkörébe sorolható részleteire. A társaság a hulladékok ártalmatlanítását elsődlegesen újra­hasznosí­tással old­ja meg, bővíti az egymás­hoz kap- c s o 1 ó d ó szolgálta­tások kö­rét a piaci igények és a környe­zetvédel­mi normák által dik­tált fejlő­dési trend szerint. A fe­hér j e f e 1 - dolgozó rt. 8 telep­hellyel az ország egész területén biztosítja a megfelelő minőségű szolgáltatást, az állati eredetű hulladékok tökéle­tes ártalmatlanítását és feldolgozá­sát. A fel­dolgozás újrahasz­nosítással valósul' meg. Az újrahasz­nosítás té­nye a kör­nyezeti ál- lapot fenntartá­sa szem­pontjából óriási jelentőségű, hiszen így a termé- s z e t e s környezet terhelése nem törté­nik meg, megelőzik azt. Ráadásul mindezt gazdaságosan teszik, kihasználva a hulladékanyagban rejlő, nagyüzemi technológiával újrahasznosítható értékeket. Az ATEV Rt. gyárainak ele­gendő kapacitásával 100 százalé­kos biztonsággal dolgozik, fele­lősséget azonban csak szerződéses partnereivel szemben vállal. Ma­gyarországon az állati eredetű hul­ladékok növekvő mennyiségét, jelenleg több mint 60 százalékot, az ATEV Rt. üzemei dolgozzák fel. Forgalomban lévő termékeik: 1. vegyes állati fehérjelisztek (46, 50, 54, 58 és 62 százalékos fehérje- tartalommal), 2. ATEV Zsírpor 40,. 31 toll-liszt, vérliszt, csontliszt, 4. technikai állatizsír, csontzsír, 5. táp­liszt. Importból származó terméke­ik: 1. húsos csontliszt, 2. húsliszt. Összefoglalva: jó minőség és környezetbarát technológia, ezt je­lenti az ATEV Rt! A fehérjefeldolgozó részvénytársaság jól felszerelt laboratóriumaiban szigorúan ellenőrzik az alapanyagok és a készter­mékek minőségét Ot évre bérbe vették korábbi üzemüket A nyolc hazai gyárral ren­delkező ATEV Fehérjefel­dolgozó Rt. 1997. április l-jén5 éves időtartamra bérbe vette a REMI-Mediterrán Kft.-től a csont-, toll- és táplisztgyártásra szakosodott battonyai üzemet. A dolog érdekessége, hogy ez az üzem korábban is része volt az ATEV-nek, a privatizáció során került a mostani bérbeadó tulaj­donába. A battonyai egység megbízott vezetője dr. Kiss Ti­bor, az ATEV területi marke­tingigazgatója, címzetes egye­temi docens: — A bérbevétel következté­ben teljes termékskálával tu­dunk megjelenni a hazai és a nemzetközi piacon — mondja. — A 8 saját gyárunk egyike sem gyárt sem csont-, sem toll-, sem táplisztet. Itt Battonyán rendel­kezésre áll a megfelelő techno­lógia, hiszen ez az üzem akkor is gyártotta az említett termékeket, amikor még része volt az ATEV-nek. Most tehát egysze­rűbb, gyorsabb, gazdaságosabb volt bérbe vennünk a régi üze­münket, mint valahol egy új gyárrészt építenünk. — Ha az itt dolgozók szem­pontjából értelmezem a szavait, arra a következtetésre jutok, hogy önök piacot hoztak Battonyára. — Pontosan. Az előbb emlí­tett hagyományos battonyai ter­mékeket Győrtől Debrecenig több száz kilométeres körzetbe szállítjuk. A termelés, illetve a felvevő piac növekedése feltéte­lezi a nyersanyag-beszerzési lehetőségek bővülését is. Az ATEV Rt.-hez való tartozás ré­vén ezen a területen sincsenek gondjaink. — Akkor hadd kérdezzem meg, hogy négy évvel ezelőtt mi­ért vált meg az ATEV a battonyai üzemtől? — A privatizáció kezdeti időszakában a termékszerkezet szűkítésének irányzata kereke­dett felül. Részvénytársasá­gunk új vezetősége viszont ép­pen ellentétes álláspontot kép­visel: nem szűkíteni kell a ter­mékeink körét, hanem bővíteni a mindenkori piaci igények sze­rint. Úgy gondolom, ez a meg­oldás jó a részvénytársaságnak, és jó az itt dolgozó 65 ember­nek. A bérleti szerződésben vállaltuk, hogy valamennyiü- ket tovább foglalkoztatjuk. Megjegyzem: szükségünk is van erre a létszámra —jelentet­te ki dr. Kiss Tibor. Az A TE V Rt. battonyai gyárának termékeit országszerte isme­rik és keresik a termelők

Next

/
Thumbnails
Contents