Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-09 / 210. szám

Támad a parlagfű A nyárvégi gyomok közül a parlagfű a legveszélyesebb, amitől a legtöbben szenvednek. Mit tegyünk ellene, ha hajlamosak vagyunk a pollenallergiára? A washingtoni egyetem allergia szakorvosa, dr. Haniel Hamilos a következőket ajánlja. (10. oldal) Tetoválás A kozmetikában is használható tetoválás, új fejezetet nyithat a szépségápolásban, e módszerrel reggelente nem kell a tükör előtt hosszasan elidőzni. (11. oldal) „Mikor lesz az utolsó SZÜLETÉSNAPOM?” Az anya több mint egy éve tal­pig feketében jár. Tizenhárom hónappal ezelőtt veszítette el a 11 éves kislányát. A születés­napját tartották, amikor a kis­lány szíve megszűnt dobogni. Azóta se éjjele se nappala. Ál­lítja, csak azért nem lett öngyil­kos, mert nyolcéves fiukat fel kell nevelniük. — Nem azért járok feketé­ben, hogy ország-világnak ki­mutassam a fájdalmamat — sír­ja el magát. — Hiszen a szí­vemben örök sötétség marad, örök feketeség. Nincs lelki erőm színesbe öltözni. Most még nincs. És azt sem tudom, lesz-e valaha. Nincs erőm arra, hogy An­nát, a gyászoló édesanyát vi­gasztaljam. Hiszen kinek vigasz az, hogy maradt még egy gyer­meke? Ha tíz nyüzsögne körü­lötte, az sem pótolná azt az egyet, a kis Pannit. A tizenegy éves kislány azt szerette, ha kis Panninak szólítják. —- Az olyan dallamos, ugye anya? — mondta a mindig mo­solygó kislány. Akinek pedig az utolsó éveiben nem Sok oka volt a mosolygásra. — Kilencéves koráig úgy élt, mint minden más gyerek — emlékezik az elmúlt tragikus évekre az édesanya. — Amikor megszületett, már 35 éves el­múltam. Korábban évekig or­voshoz jártunk, sehogy sem si­került teherbe esnem. Már le­mondtunk arról, hogy valaha is szülni fogok, s arra gondoltunk, örökbefogadunk egy kislányt. A férjem először hallani sem akart róla, aztán nagy nehezen beleegyezett, amikor... (Folytatás a 10. oldalon) A KÖTELEZŐ VÉDŐOLTÁS TÉRÍTÉSMENTES Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) megyei intézetének osztályvezető főorvosa, dr. Ibos István, a járványügyek felügyelője. 'Lapunkat az 1997-es kötelező védőoltások­ról a „Johan Béla” Országos Közegészségügyi Intézet módszertani útmutatója és saját járványügyi, orvosi ta­pasztalatai alapján tájékoz­tatta. — A WHO (Az Egyesült Nemzetek Szervezete Égész- ségügyi Világszervezete) szakmai irányelveinek megfe­lelően folyamatos változtatást élt át a magyar védőoltási rendszer is — mondja. — Ez 1992—93-tól érte el azt a for­mát, amely kapcsolható és tel­jes mértékben alkalmazkodik a világ fejlett részeinek védőol­tási rendszeréhez. Nálunk a múltban, évtizedekkel ezelőtt is jól működő szisztéma volt a magyar védőoltási rendszer, többnyire 100 százalékos a tel­jesítés. A WHO szakemberei 1994. szeptemberben többhe­tes, alapos ellenőrzést tartottak négy megyénkben és igaznak találták az adatokat. Megelőz­zük az uniós országokat is, ná­luk már a 75-80 százalékos teljesítés jó eredménynek szá­mít. A védőnői hálózat, a gyer­mekorvosi hálózat, a régi KÖ­JÁL, a jelenlegi ANTSZ, az Országos Közegészségügyi In­tézet járványügyi, oltóanyag ellenőrző-termelő osztályával megfelelő biztos hátteret jelent a kötelező védőoltások beadá­sához. (Folytatás a 10. oldalon) A MELEG A SZIMPATIKUS, A HIDEG A PARASZIMPATIKUS IDEGRENDSZERT INGERÉI Ismét f(r)ontoskodunk Nem árt tudnunk,milyen hatással vannak ránk a frontok Az orvosmeteorológiai jelen­tések mára mindennaposakká váltak. így nem árt tudnunk, milyen hatásokat vált ki szer­vezetünkben a hideg- és a me­legfront átvonulása. Mindannyiurik szervezeté­ben vannak kórokozó bakté­riumok, ám az immunrend­szer sikerrel veszi fel a harcot ellenük, illetve a baktériu­mok száma nem elegendő a fertőzéshez... Melegfronti ha­tásra azonban a baktériumok gyors szaporodásnak indul­nak, ugyanakkor a szimpati­kus idegrendszeri hatás kerül túlsúlyba. Ez pedig azt ered­ményezi, hogy a vér és a szervezet szövetei savas vegyhatás felé tolódnak el, ami gátolja a gyulladást keltő baktériumok elleni védő­anyagok termelődését. Mivel a baktériumok száma növek­szik, az ellenanyag-termelő­dés csökken, a kettő együttes hatására kialakul a fertőzés. A melegfronti hatások a szimpatikus, a hidegfront­hatások a paraszimpatikus idegrendszert ingerük erőtel­jesebben. Azt, hogy ránk a szimpatikus vagy a paraszim­patikus idegrendszeri karak­ter jellemző-e, a saját tapasz­talatainkból, közérzetünk jel­zéseiből tudhatjuk meg. A melegfront általában ingerlé­kenységgel, nyugtalansággal, letörtséggel — a hideg in­kább kábultsággal, fáradé­konysággal, csökkenő telje­sítménnyel jár. Csökken a kórokozókkal szemben védő immunanya­gok mennyisége. Melegfronti hatásra emel­kedik a vércukorszint, a vér­nyomás, az alapanyagcsere, a hőmérséklet, a légzésszám, a szervezet vízleadása. Az ér­zékszervek a külvilági ingere­ket fokozottabban közvetítik: érzékenyebbé válunk a zajra, fényre, szagokra stb. Csökken a szövetek duzzadása, az emésztőrendszer aktivitása. Hidegfronti hatásra a fel­soroltak ellenkezője történik. Miért jó mindezt tudni? Részt veszünk a közlekedésben, ve­szélyes „üzem” a háztartás is, a már meglévő betegségek is másképpen kezelhetők, ha tudjuk, hogyan reagál szerve­zetünk a fronthatásokra. Melegfront hatására csők-, ken a munkában és a jármű- vezetésben a figyelem, a kon- centráló-képesség. Gyakori a fejfájás. Növekszik a vérzésre való hajlam (orr-, gyomor-, agyvérzés); gyakoribbak az embóliák az agyban és a tüdő­ben, de a lázas állapotok, gyulladásos és fertőző beteg­ségek megjelenése is. Csök­ken a kórokozókkal szemben védő immunanyagok mennyi­sége. A pajzsmirigy-túlműkö- désben, cukorbetegségben szenvedők állapota rosszab­bodik. Még a szülés is késhet. Hidegfront hatására a ref­lex-idők megnyúlnak (féktá­volság!), növekszik az álmos­ságérzet, nehézkessé válik a gondolkodás, szédülés és fej­fájás léphet fel. Növekszik a görcskészség: epe-, vese-, gyomorgörcsök keletkezhet­nek, az epilepsziásoknál gya­koribbak a rohamok, az aszt­másoknál szintén. Lassul a szívműködés, alacsonyabbá válik a vérnyomás, ájulásos rosszullétekkel kísérve, és szívkoszorúér-fájdalmak mu­tatkozhatnak. Gyakoribbá válnak a felső légúti hurutos betegségek, az allergiás pa­naszok felerősödnek. Foko­zódik a trombózisveszély az agyban, a tüdőben és a vég­tagok ereiben. A szülések ko­rábban indulhatnak meg. A vércukorszint csökken. Ajnelegfronthoz kapcsoló­dó hatást a szervezet már a front megérkezése előtt, míg a hidegfronthoz kapcsolódót a front megérkezése után jelzi. Tippek front ellen A gyömbérgyökér az ősi ázsiai fűszerek közé tartozik, a népi gyógyászatban — fő­leg Kelet- és Délkelet-Ázsiá- ban —- a rossz közérzet meg­szüntetésére használják. Fáj­dalomcsillapító és hányingert csökkentő hatása klinikai vizsgálatokkal is igazolt. Az édesgyökér gyulladás- csökkentő és görcsoldó hatá­sa évszázadok óta ismert. A citromfű leveléből ké­szült teát migrénes fejfájás kezelésére használják, ami nyugtató és izomgörcsoldó hatására vezethető vissza. Al­kalmazzák továbbá a vegeta­tív idegrendszer funkciózava­rára visszavezethető emészté­si problémák kezelésére. A zöld tealevél élénkítő hatása közismert. Csillapítja a fejfájást, csökkenti a görcs­készséget. A kurkumagyökér gyulla­dáscsökkentő és fájdalomcsil­lapító hatása künikailag is igazolt, csökkenti a reumás betegek fájdalmait, továbbá fontos szerepe van az emész­tési panaszok rendezésében is. Jegyzet A HÉT FOTÓJA Tök jó tökök... FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Nyármeleg őszi napok idején Már megint itt van! Merről, hogyan lopakodott, ki tudja. Talán a kertek alatt: a minap, egy verőfényes reggelen csal­hatatlan jeleit adta érkezésé­nek. A fák levelei másképpen zizzentek, a sugarak máskép­pen estek az ablakon át, a tűz- tövis narancsszínbe borult. A szegővirág ugyan dacosan virít még, és sárgállik a dísznapra­forgóm, de lám, a levelei rozs­dabarnán zörögnek. Nem kertelek tovább: itt az ősz, lehet napközben hőség, izzasztó-fullasztó, ez már nem az a nyári meleg. A piacon még színes halmokban kínálja magát nyár végi és ősz eleji gyümölcs, zöldség — még le­het dinnyét kapni, de már itt a birs, és a rétesbe való alma; ha elmaradt a télire való savanyú­ság, még egészen jó áron lehet kapni apró uborkát, s egyálta­lán: minden bizonnyal ezek az utolsó hetek, amikor még dús­kálhat a szem a piaci kínálat­ban. S ezek azok a hetek is, ami­kor a háziasszony a fejéhez kap: mostmár aztán nincs to­vább, ki kell festeni a konyhát, rendbetenni a konyhaszek­rényt, sőt, az őszi nagytakarí­tás ideje is közeleg. Van még valami, amit év- ről-évre megfogad az ember lánya, aztán persze sose sike­rül: apránként, okosan, gondo­san elkezdeni a karácsonyi ajándékok beszerzését. Igaz, ehhez szükséges egy, erre a célra szánt öszszeg is, ami mindig kéznél van. No, ezzel is akad gond, de legyünk őszinték, legalább ekkora gond az is, hogy mindig sie­tünk, nincs időnk böngészésre, tájékozódásra. Pedig kétszere­sen fizetünk rá, ha az utolsó napokra marad az ünnepi aján­dék: rendszerint drágábban vá­sárolunk, és kisebb az esélye, hogy őszinte örömöt szerzünk vele.-Miközben itt bölcselkedem, jut eszembe: máris itt a Mária- nap, s hiába fogadkoztam ta­valy ilyenkor, hogy időben, és okosan, gondosan és aprán­ként... T. I. A szeptember a szőlő és a szilva I idénye. Ezúttal az édességet és az I ínyenc falatokat kedvelőknek ajánlunk három különleges receptet. I (11. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents