Békés Megyei Hírlap, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-07 / 183. szám

1997. augusztus 7., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP A Pátria-Nyornell Rt. papír- és írószerboltjában az előrelátó szülők már vásárolnak. Itt még az utolsó pillanatokban is lehet a kedvezményes árukból válogatni , FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Nehéz (lesz) az iskolatáska... Idén is nehéz dolguk lesz a szülőknek és csemetéiknek, mire az új tanév kezdéséhez minden szükséges tanszert be­szereznek. Szerte a városban leértékelések hirdetik a nyár végét, így van ez a papírbol­tokban is. Azonban az árak még mindig magasak, igaz, ez viszonyítás kérdése is lehet. Arra a kérdésünkre, hogy az idén miért nincsenek füzetcso­magok előkészítve a kisisko­lások részére, azt a választ kap­tuk, hogy az iskolák már nem egységes listát bocsátanak ki, így a szülőknek maguknak kell összeválogatni a felszerelést. Árukészletből nincs hiány. Nagyméretű füzeteket lehet kapni 45 forinttól 500 forintig. Természetesen a díszítés, a minőség, a márka nagymérték­ben befolyásolja az árat. A leg­egyszerűbb ceruza is 50—70 forint, a táskák, amelyekhez szintén nem tartoznak extra tu­lajdonságok, már 2900 forint­tól vásárolhatók egészen 9000- ig. Néhány szülő hiányolja a csomagolókat. Azonban ért­hető a hiány, hiszen amióta a tankönyv- és füzetkövetel­mény nem egységes, a boltok nem tudják a lépést tartani. Tusjak Marianna Országjárásra indulnak Földink volt. (u) Ezen a napon hunyt el 1984-ben a gyu­lai születésű Kelemen János or­vos, radiológus, az orvostudo­mányok kandidátusa. Okleve­lét a Debreceni Orvostudomá­nyi Egyetemen szerezte 1956- ban. 1956-57-ben sebész, majd a Debreceni Radiológiai Intézet munkatársa. 1959-ben szerzett röntgenológiai szakképesítést. 1976-tól a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem Radiológiai Klinikáján tanszékvezető' egye­temi tanár. Fő kutatási területe a röntgendiagnosztika és a su­gárterápia. Az Európai Radio­lógus Társaságának vezetőségi tagja. Pályázatot nyertek, (i) A körzeti védőnői szolgálat műkö­dési feltételeinek javítására kiírt pályázaton eredményesen sze­repelt a dévaványai önkormány­zat. A tanácsadó műszerezettsé­gének fejlesztésére 53 ezer fo­rint támogatást nyert. Riasztó. (1) A mezőko­vácsházi képviselő-testület a pol­gármesteri hivatal épületének ri­asztóval történő felszereléséről döntött, mivel ebben az évben már három alkalommal törtek be az épületbe és vittek el különféle technikai eszközöket. A legutób­bi Betörés — melyről lapunk is hírt adott—értékében megköze­lítette az egymillió forintot, ami csak az eszközök beszerzési ára, mert a hiányuk miatti plusz mun­káról és a tárolókon levő adatok értékéről nem lehet pontos árat mondani. A riasztó bekerülési költsége megközelíti a legutóbbi betörés által okozott kárt. A ké­szülék rendőrség riasztására is al­kalmas. A megyei közgyűlés nemzeti és etnikai kisebbségi bizottsága az IBUSZ szervezésében augusztus 7—9. között Miskolc—Lilla­füred—Mezőkövesd útvonalon 45 fővel országjáró kiránduláson vesz részt. Az eleki, geszti, gyo- maendrődi, dévaványai, mező- berényi, szarvasi cigánytanulók Debrecen, Miskolctapolca neve­zetességeivel a Déry Múzeum, az állatkert, a vidámpark, a barlang- fürdő és a cseppkőbarlang látniva­lóival ismerkednek. A fenti települések cigány ki­sebbségi önkormányzatainak el­nökei, képviselői a szabadidős programok mellett találkoznak Miskolc cigány kisebbségi önkor­mányzatával, kicserélik tapaszta­lataikat és megtekintik a miskolci szociális lakásépítés helyszínét, megismerik a lakásépítés szerve­zésének feltételeit is. Az út költsé­geit az érintett települések iskolái, kisebbségi önkormányzatai és a megyei bizottság állja. Okányi összefogás az iskoláért Az alapítvány alaptőkéjét a helyi pedagógusok adták össze Az okányiak nemes cél érdeké­ben fogtak össze, amikor létre­hozták Az Okányi Általános Is­koláért Alapítványt, amelyet a közelmúltban jegyeztek be. Az alapítvány 27 500 forint alap­tőkével indult. A pénzt a helyi pedagógusok adták össze. Az alapítvány fő céljai között az ok­tatás technikai feltételeinek javí­tása, a tehetséges tanulók képzé­sének támogatása, tanulmányi és egyéb versenyek szervezése, azok nyerteseinek díjazása és több, más hasznos kulturális te­vékenység felkarolása szerepel. Kincses Károlyné, az alapít­vány egyik alapítója, kuratóriu­mi tag elmondta: az okányi em­berek erős szálakkal kötődnek az iskolához, s a támogatás terén segítőkészek. Az alapítványt nemcsak pénzzel, hanem tár­gyakkal (amely műszaki cikk, ingóság vagy akár néhány könyv), tevékenységgel (szer­vezés, tárgyak készítése és má­sok) is támogatható. Nemrég nagyszabású alapít­ványi bálát tartottak, ahová az Okányból elszármazott egykori diákokat és tanárokat is meghív­ták. A sikeres rendezvény teljes bevétele szintén az alapítvány számláját gyarapította. Mindezeknek köszönhetően az alaptőke mára csaknem megtízszereződött. Ám a célo­kat akkor tudják igazán teljesíte­ni, ha az összeg még tovább gya­rapszik. Ezért várják az újabb adományokat a következő számlaszámon: Az Okányi Álta­lános Iskoláért Alapítvány 54000076-10000991, Szeghalom és Vidéke Takarék- szövetkezet Okányi Kirendelt­sége. Ossszel Okányban újabb alapítványi rendezvényt tarta­nak, jövőre pedig már a támoga­tások odaítélésére pályázatokat írnak ki. Magyari Barna Csabai csirkét sütnek a McDonald’s üzletláncban Megszűnt a Bábolna vesztesége (Folytatás az 1. oldalról) kigazdálkodja, mi több nyeresé­gessé váljék. Ehhez jelentős át­szervezésre volt szükség: a létszá­mot 350 fővel csökkentettük, az exportunkból a közvetítő cégeket fokozatosan kiiktattuk. Az idei 10 milliárdos termelésünk 65 száza­léka exportra, főként Franciaor­szágba, Németországba, Spa­nyolországba és Ausztriába kerül. További feladataink közé tartozik a cég olyan jellegű felépítése, hogy az a piacokhoz igazodva bővítse, javítsa termelését, az EU- ba való belépés feltételeinek meg­feleljen. A feldolgozó stabilizálá­sa után a végső tulajdonosi struk­túra kialakítása a célunk — foly­tatta a ügyvezető igazgató. —Milyen volt az elmúlt egy év? —Kemény és munkával telt el. A menedzsmentben jó irányú szemléletváltás történt, közelebb kerültünk a termelőkhöz, akik ne­künk az alapanyagot adják. Nem volt könnyű az sem, hogy több árut dolgozunk fel a korábbinál kisebb létszámmal. Meg kellett küzdenünk belföldön és az export piacon a konkurenciával. Úgy ér­zem sikerült — hallom, majd megtudom: az idén egyebek kö­zött 13 millió csirkét dolgoznak fel, aminek 60 százaléka a na­gyobb partnerektől, a többi a kistermelőktől érkezik. Céljuk — elsősorban gazdasági okok miatt — az, hogy a feldolgozóhelyhez minél közelebb állítsák elő az alapanyagot, s minél nagyobb tö­megben. Békésben kevés a tőkeerős partner, éppen ezért rá­kényszerülnek a szomszédos me­gyék beszállítóira is. Az idei prog­ramban, a 13 millió csirke mellett egymillió kövér kacsát, 550 ezer hízott libát is feldolgoznak. A csir­ke 90 százaléka darabolva, friss és fagyasztott formában kerül a ke­reskedelembe. Meglepődve hal­lottam, hogy óriási megren­delőjük a McDonald’s. Minden este menetrend szerint érkezik a hűtőkamion, mely viszi a darabolt csirkét Duisburgba, ahol a világ- hálózat receptúrája szerint befű- szerezve kerül az üzletláncba a csabai csirkehús. A kacsa korábban szezonjelle­gű volt, de ma már folyamatos a feldolgozása: a máj és a húsok teljes egészében exportra kerül­nek. Szólni kell a hazai piacról is. A már említett termékeken túl leg­alább harmincféle baromfifelvá­gottat is készítenek, a félkész ter­mékek többsége panírozott. —Ezek szerint nincsenek piaci gondjaik... — A belföldi piac felve­vőképessége korlátozott, s ma is a ’96. novemberi árakkal dolgo­zunk. Sajnos megyénk boltjai kö­zül nincs mindegyikben ott a csa­bai baromfifeldolgozó terméke. Némi gyógyír, hogy mi meg más megyékben igyekszünk nagyobb teret hódítani, és a keleti exportun­kat növelni. Az első félév számai szerint a korábbi veszteséges gaz­dálkodás megszűnt, a régi nagy­ságrendekhez közelítve javuló időszak áll a hátunk mögött — mondotta végezetül Ruck János, a Bábolna Baromfi Békéscsaba Kft. ügyvezető igazgatója. Szekeres András Olvasóink írják . Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségé­vel. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Ki tette tönkre a magyar mezőgazdaságot? Ez a jobb sorsra érdemes ágazat nemfoglalja el az őt megillető helyet sem az országban, sem a világban, ahol akár az első is lehetne. Ehhez minden feltétel adott. Rendkívüli talaj-és éghajlati viszonyok (erre fáj nyugatnak a foga), jól képzett agrár értelmiség, és a dolgozni tudó és szeretőparaszt­ság. Hogy mégsem tartott, ahol kellene, annak a politika az oka. Az idegen érdekeket képviselőpolitikusok mindig az uralkodó politikai széláramlatnakmegfelelőéletformát erőltették rá a magyar parasztságra. Lehet, hogy a kolhoz megfelelt az orosz népnek, a farm az amerikai viszonyok közt bevált, de ezek az életformák a magyar paraszttól idegenek. A magyar parasztnak, a magyar viszonyoknak a legmegfelelőbb életforma a tanyásbirtok, a családi gazdálkodás. Szándékosan nem írtam vállalko­zást. A paraszt ne vállalkozó, a paraszt termelő legyen. A paraszt minden erejét és idejét a földművelésre (ezért nevezték valami kor földművesnek; ezt a ténykedést egyetlen nyelv sem fejezi ki olyan hűen, minta magyar) és az állattenyésztésre fordítsa. Ez az ország érdeke is. A kis és közép családi gazdaságoknak a nagybirtokkal szemben számos előnye van. Elsősorban amit feltétlen meg kell említeni, a lakosságnak a helyi piacon keresztül olcsó élelemmel való ellátása. A helyi piacnak nem az a funkciója, hogy néhány vállalkozó meggazdagodjon, hanem a megtermelt felesleget a termelőktől közvetlenül minden álfelhajtó közvetítő kikapcsolásával a lakossághoz való juttatása. Nemzetgazdasági szempontból sem mellékes, hogy a kis- és középgaz­daságokban felszabadulna a szabadságban, a függetlenségben rejlő erő. A családi birtokrendszer sokat segítene a felbomlásban lévő családintéz­mény helyrehozatalában is. Természetesen nem az 50 évvel ezelőtti tanyásbirtokokra gondolok. A döngölt padlójú, kisablakú, mécses istálló- jú tanyákra. A mai kornak megfelelőönetetős, önitatós istállója,parkettás, fürdőszobás tanyákra gondolok. Ahol a boglyakemence mellett megfér a színes tévé, sőt a számítógép is. Sajnos a mai kormány nem is igyekszik ilyen alternatívát felmutatni. Ilyen parasztsággal nehéz lenne így elbánni. Az FKGP sem igazi kisgazda- párt. Ehhez a ma még utópisztikus gondolatnak látszó elképzelésnek a megvalósításához kérges kezű, gondolkozó parasztságra, parasztvénájú művelt ifjúságra, de elsősorban a magyar nemzet sorsát szívén viselő legfelsőbb vezetésre lenne szükség, amely átérzi és magáévá teszi a már közhelynek számító igazságot, hogy ezt az országot csak a mezőgazdaság és a reá épülő élelmiszeripar húzhatja ki ebből a nagy bajból, amelybe az elszaporodott idegen érdekeket képviselő „merániak" süllyesztették. Ha valaha, akkor ma aktuális Tiborc panasza a Melinda-gyalázó Biberachokra. Medovarszky János, másként gondolkozó kisgazda Szennyvíztisztító Gyarmaton A füzesgyarmati önkormányzat szennyvíztisztótelep építésére adott be pályázat útján támogatá­si kérelmet a közelmúltban a Bel­ügyminisztériumhoz: Amint azt dr. Szentesi Károly polgármester elmondta, a pályázat eredményes volt. A hároméves beruházásra ebben az esztendőben 22 millió 600 ezer forintot nyertek. Jövőre az ideivel megegyező összeget kapnak, az 1999-es évi támogatás pedig 22 millió forint lesz. A szennyvíztisztító építésével egy időben a szennyvízcsatorna-há­lózat kialakítását is megkezdték Gyarmaton. Erre a célra is ered­ményesen pályáztak. A pénzt is hároméves bontásban kapja meg a füzesgyarmati önkormányzat. Idén közel ötmillió forint érkezik a számlára, az azt követő két év támogatási mértéke pedig tizen- két-tizenkétmillió forint. M. B. PV Hirdetéseit az alábbi helyeken és ide- matekban adhatta tel lapunkba: »- Hétfőtől péntekig Vidéki Reklám 2000 Vállalkozás, DOMBEGYHÁZ, Mezőfi út 7. Telefon: (68) 432-222. >- Hétfőnként MEZŐKOVÁCSHÁZA, Általános Művelődési Központ, Alkotmány út 63. Telefon: (68) 381-457. 8.00—10.00 óráig. (Augusztus 25-étől!) MAGYARBÁN HEGYES, művelődési ház, Kossuth út 56.10.30—12.00 óráig. KUNÁGOTA, művelődési ház, Rákóczi út 13/B. 12.30—14.00 óráig. >- Keddenként KEVERMES, művelődési ház, Battonyai út 2. 8.00—10.30 óráig. LÖKÖSHÁZA, művelődési ház. Alapítók útja 17—19. 11.00—13.30 óráig. NAGYKAMARÁS, művelődési ház, Petőfi Sándor út 20-22. Telefon: (68) 436-613. 14.00—15.30 óráig. Várjuk Ilii detéslelveví irodáiiiKlian! áÍKfe MEGYEI HÍRLAP - az Ön hirdetésének sikere!

Next

/
Thumbnails
Contents