Békés Megyei Hírlap, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-05 / 181. szám

Hírmondó, (d) Megjelent a gyulai Pándy Kálmán Kórház Kórházi Hírmondó című kiad­ványa, amely rendszeresen tájé­koztatja az egészségügyi intéz­mény dolgozóit a legfrissebb szakmai és közéleti esemé­nyekről. Ezúttal a Semmelweis- ünnepi kitüntetetteknek gratu­lálnak, a frissen végzett szak­ápolóknak, s hírt adnak a közel­jövő szakmai konferenciáiról, kulturális eseményeiről. Egy híján húsz. (i) Az ecsegfalvi képviselő-testület legutóbbi ülésén a helyi óvoda — mely az iskola részintézmé­nyeként működik—munkájáról is elhangzott tájékoztató. A há- rom csoportba összesen 68 gye­rek jár. Ősztől 20 óvodás kerül iskolába, helyükre 19 új kiscso­portos érkezik. Gáz lesz. (i) Okány önkor­mányzati intézményeit rákötik a földgázhálózatra. Ennek kö­szönhetően e szezonban már gázzal fűthetnek az óvodában, a napközis konyhában, az orvosi rendelőben, a művelődési ház­ban, az iskolában — kivéve az úgynevezett „új iskolában” — és a polgármesteri hivatalban. A beruházással Kovács Iván szeg­halmi vállalkozót bízták meg, aki a munkálatokat 2 millió 854 ezer forintért vállalta. Külfölditől, (e) Tegnap kora reggel érkezett a bejelentés a békéscsabai rendőrségre: az Áchim lakótelep egyik parkolójá­ból ellopták egy német állampol­gár sötétkék, 200-as Mercedesét. A jármű rendszáma: RT—LF 210. Aki bármit tud a gépkocsiról, hívja a békéscsabai rendőrséget. Életveszélyben, (e) Gyulán a 44-es úton, a MOL-kút közelé­ben tegnap 10 óra 40 perckor egy 60 év körüli hölgy kerékpárjával körültekintés nélkül egy Skoda Favorit elé kanyarodott. A bicik­list—akinek személyi adatai teg­nap lapzártánkkor még ismeretle­nek voltak — életveszélyes sérü­lésekkel szállították kórházba. Százezres kár.(e)Tótkom­lós külterületén, a Viharsarok szövetkezet szárítójának bejáró­jánál egy balra kanyarodni szán­dékozó IFA tehergépkocsit elő­zött egy Lada személyautó. A Lét jármű összeütközött, a Ladában ketten könnyebben megsérültek, az anyagi kár becsült értéke összesen 100 ezer forint. Égő kazal, (e) A gyulai tűzol­tókat riasztották tegnap 15 óra után nem sokkal a helybéli Hódi utcába, ahol szénakazal égett. A 6x3x3 méteres kazal öngyulladás következtében lobbant lángra. „PRÓKÁTORRA PO­ROD, ÚJ ORVOSRA ÉLTED NE BÍZD.” (Régi magyar mondás) MEGYEI KÖRKÉP 1997. augusztus 5., kedd Békésen megnyílt az V. Nemzetközi Művésztelep Háromfestőművész —a békési Csuta György, a békéscsabai Várkonyi János és a nagykani­zsai Ludvig Zoltán —eszmecseréje FOTÓ: SUCH tamás ,,üe jó, hogy újra találko­zunk...!” — így örvendeztek egymásnak a békési Csuta Ga­léria és Alkotóházban az V. Nemzetközi Művésztelep résztvevői. S hogy rohannak az évek... Immáron ötödik nyáron adnak találkát egymásnak azok a festők, grafikusok, fafaragók és iparművészek, akik meghitt környezetben, két hetet gond­talanul dolgozhatnak egy nem­zetközi alkotóközösség tagja­ként. Az idén harmincketten vállaltak munkát—egy részük már dolgozik — a kisvárosban, a résztvevők egyharmada hatá­rainkon túlról érkezett. A mű­vésztelep tegnapi megnyitóján elhangzott: a művészek két alkotással támogatják a Bé­kési Művészetért Alapít­ványt, s az alkotótábor idei szlogenje,.Szárnyalás, repü­lés". Repülés a szelek szár­nyán, vagy repülőgépen, vi­torlázva, vagy madáron, vagy a valóságban, vagy a képzeletben... Csak egy a fontos: úgy kerüljön vászon­ra, farostlemezre, papírra, vagy bármi másra a kép, úgy kapjon formát a szobor, ké­szüljön el a faragás, vagy bőrmunka, hogy az értékel­hető, alkotója számára vállal­ható mű legyen. Mindez ter­mészetesen egy nemes ver­seny formájában, ugyanis a legjobb alkotások készítői — zsűri döntése alapján — a Ma­lév jóvoltából egy, tetszőleges időpontban Európa bármely országába felhasználható, oda- vissza szóló repülőjegyet, va­lamint a Kanári-szigetekre szóló nyaralást és egyéb díja­kat nyerhetnek. Mint minden esztendőben, így az idén is szá­mos híresség keresi majd fel az egyébként mindenki számára nyitott alkotóházat. A művész­telep augusztus 17-én, a szep­tember 30-ig nyitva tartó kiállí­tással zárul, aminek a békési Jantyik Mátyás Múzeum Galé­riája ad otthont. —sz— Nagyüzemmel nyitott a CA-bankfiók Már a hétfői nyitónapon is sokan tértek be a Creditanstalt Rt. (CA) békéscsabai új bankfiókjá­ba, hogy igénybe vegyék szolgáltatásait, illetve érdeklődjenek ezekről. Szabó László fiókigazgató elmondta: a Körös Hotel mellett kialakított két­szintes épületben minden feltétel adott, hogy az ügyfelek gyorsan, szakszerűen, kulturált körül­mények között intézhessék ügyeiket. Termékpa­lettájuk széles a törzstőke- és folyószámlák vezetésétől a bankkártya-üzletágig, a hitelezéstől a telefon-bank és Spectra Light elektronikus banki szolgáltatásig. A privát és vállalati ügyfelekre egyaránt gondolnak, számítanak. Szabó László szólt arról is, hogy a CA békés­csabai fiókja vidéki viszonylatban igen nagynak számít, és 12 munkatársuk áll az ügyfelek ren­delkezésére. Szem előtt tartották a bankfiók könnyű és gyors megközelíthetőségét is, ezért 12 férőhelyes, saját autóparkolót alakítottak ki az épület előtt. A fiókigazgató hangsúlyozta: bízik abban,* hogy szolgáltatásaik révén a Creditanstalt Rt. szlogenje — „Sikerének bank­ja” — Békéscsabán is „ül” majd. A CA tegnap nyílt békéscsabai bankjiákjálban az ügyfelek gyorsan, szakszerűen és kultu­rált körülmények között intézhetik ügyeiket FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Zsírozzák a kikötőkábeleket Solton Miért nem szól a „Kossuth”? Szerkesztőségünkben is sokan érdeklődnek: hiába csavargatják szorgosan a keresőgombot, a leg­inkább hallgatott rádióműsort, a Kossuth adó középhullámú adá­sát napok óta egyáltalán nem le­het hallani, vagy csak nagyon hal­kam Érdeklődésünkre Hlatki Béla, a Solti Rádióállomás vezetője el­mondta: karbantartás miatt csak este 20 órától műsorzárásig, vagyis éjjel negyed egyig sugá­rozzák a műsort, ha mégis hallani vidéken napközben erre is az adást, az Lakihegyről „érkezik”, de csak 150 kilowatt teljesít­ménnyel. Az 5—8 évenként szükséges karbantartást legké­sőbb augusztus 10-én—de lehet, hogy előbb — befejezik és aztán újra átveszik az ország teljes terü­letére a sugárzást a megszokott, maximális 2 ezer kilowattos telje­sítménnyel. Megtudtuk, hogy a leghatéko­nyabb és legolcsóbb módszerrel, vagyis zsírozással most rozsdát- lanítják az adótartó köteleket és fes­tik a szigetelőtartókat. Sugárzás esetén még megközelíteni sem le­hetne a mun- MA katerületet... Sajnos a Petőfi rádió adását sugárzó Laki­hegy nem ké­pes átvenni a solti adó szerepét. Megpróbálják ugyan pótolni vala­melyest, ez azt jelenti, hogy a meg­szokott 300 kilowattból most „el­vesznek” 150-et a Kossuth adóra, hogy Budapesten és környékén mégis jól hallható legyen. Egyéb­ként a solti nagyadónak belső kar­bantartásra is szüksége van, ezt minden második hónapban végzik, ilyenkor 14—16 órára áll le az adás sugárzása. Arra a kérdésre, hogy mikor veszik át teljes mértékben a mik­rohullámú adók a sugárzást, a szakember így válaszolt. „Ez két okból sem valószínű egy darabig. Részint, mert a legtöbben még mindig csak középhullámú vevő­vel rendelkező rádióval rendel­keznek, s az sem elhanyagolható szempont, hogy a középhullámú sugárzást használja, használhatja a légi és polgári védelem is. (fábián) GYÁR RÁOIG Sarkad felett oszlanak a felhők (Folytatás az 1. oldalról) Itt sem zárkóztak el az átadás­tól, csupán testületi döntéshez kötötték mindezt. A pályázat út­ján nyert számítástechnikai esz­közpark ügyében pedig—mivel a jogszabályi értelmezés nem volt egyértelmű számukra — megállapodtak, a sarkadiak ál­lásfoglalást kémek az ágazati minisztériumtól, s ennek függ­vényében térnek vissza a témára a gyulai vezetőkkel. A sarkadi delegáció tagjai annyit kértek Lebenszky Attilától, augusztus 18-án valamennyi itt felvetődött kérdést egyszerre tárgyaja meg a gyulai testület. A tizenöt, Sarkadon elhelyez­kedni kívánó volt Bay-s pedagó­gus kikérését szintén méltányol­ni fogja Gyula, azaz a munkálta­tói jogokat gyakorló jogutód Er­kel gimnázum igazgatója, Kereskényi Miklós. Az igazgató javaslata alapján a pedagóguso­kat (visszamenőleg) augusztus 1 -tői engedik át a sarkadi Ady— Bay középiskolába. Lebenszky Attila megítélése szerint a tárgyalás eredményes volt, hiszen elviekben — min­denki megelégedésére — sikerült megegyezniük. „Gyulának sem mindegy, hogy a kétszáz körüli átjelentkező sorsa milyen lesz, hi­szen a Sarkadra járók jó része gyulai lakos” — vallotta. Csupán a volt Bay gimnázium 16 elbo­csátásra váró alkalmazottja miatt fejezte ki aggodalmát. Az önkor­mányzat ugyanis kénytelen fel­mondani ezeknek a technikai dol­gozóknak, adminisztrátoroknak, kollégiumi nevelőknek, s ez nyil­vánvalóan negatívan érinti a vá­ros költségvetését. Nem beszélve az egyes emberek sorsáról. Ezzel kapcsolatban Tóth Imre megje­gyezte, néhányuknak közülük valószínűleg Sarkad is tud állást felajánlani az átszervezett közép­iskolában. A sajtótájékoztatón megje­lentek a Gyula Tévé munkatár­sai is, akik tisztázták Tóth Imre polgármesterrel, hogy csupán technikai (és nem más!) akadá­lyok miatt nem tudtak helyet adni számára a péntek esti Fó­kusz műsorukban. Kérték azon­ban, hogy hétfő este ugyaneb­ben a műsorban a gyulai polgár- mesterrel együtt tájékoztassa Gyula lakosságát a délelőtt történtekről. A sarkadi polgár- mester elfogadta a meghívást. Magyar Mária Emlékfutás Szlovákiába Nem szabadul terheitől az útalap „Beh na územie predkov”, azaz „Emlékfutás az elődök földjére” — ezzel a szlovák—magyar jel­mondattal indult el tegnap tizen­négy szarvasi, hogy felkeresse azokat a szlovák településeket, ahonnan őseik betelepültek ha­zánkba. A Szarvas újratelepítésének 275. évfordulójára szervezett túra mindegyik résztvevőjére tíz kilométer futás és ugyanennyi kerékpározás vár. A csapat, amelyet tegnap délben búcsúz­tatott el a városháza elől dr. De­meter László polgármester, a tervek szerint kedden Somos­kőújfalunál lépi át a határt. Innen Bozita, Nagydaróc, Verbőc, Tiszolc, Vemár, Poprád érinté­sével Malcovig tart az emlékfu­tás. A csoport pénteken ér vissza Szarvasra. Az indulás előtti pillanatok­ban a delegáció vezetőjét, Mó- tyán Tibort rövid nyilatkozatra kértük. A szlovák önkormány­zat elnöke elmondta, a mostani elmérgesedett politikai hangu­latban különösen fontos, példa­értékű a vállalkozásuk. Biztos benne, hogy valafnennyi állo­máshelyükön a helybéliek ba­rátsággal és nagy figyelem­mel fogadják majd őket. Elárul­ta, számára azért is izgalmas ez az út, mert első alkalommal jut el ősei származási helyére, Mal- covba. Orosháziak Finnországban Évtizedes kapcsolat fűzi Orosházá­hoz a finn testvérvárost, Kuusan- koskit. Augusztus 5-én az Orosházi Festők Csoportjának nyílik kiállítá­sa Kuusankoskiban. Bemutatkozik Fekete János, F. Varga Mária, Hor­váth János, Tóth Bálint, Fülöp Ilona, Dénes Attila, Mester Kata és Hor­váth Ildikó. A kiállítás megnyitóján 3 tagú orosházi delegáció vesz részt (Tóth Erika a baráti társaság képviseleté­ben, Volencsik Zsolt alpolgármester és Lakner Pál önkormányzati képviselő). A tárlatot augusztus vé­géig tekinthetik meg a finnek, majd az ősszel ők jönnek Magyarország­ra, pontosabban Székesfehérvárra. Ott rendezik meg a finn—magyar testvérkapcsolatok konferenciáját, és ebből az alkalomból Orosháza lát­ja vendégül a finn festőművészt, Eero Eirtot. ív i A közlekedők — és a közlekedé­sért felelős szakemberek — gya­kori témája az útalap, vagyis az üzemeltetésre, az utak fenntartá­sára, fejlesztésére szánt központi keret. A Közlekedéstudományi Egyesület tegnapi, békéscsabai sajtótájékoztatóján Bállá Béla, a Békés Megyei Állami Közút­kezelő Közhasznú Társaság igaz­gatója ismertette az újságírókkal az útalap helyzetével, s a gazdál­kodással összefüggő legfonto­sabb tudnivalókat. Az idei esztendőben 62 milli­árd forinttal gazdálkodhat az út­alap — később kiderül, ennél jó­val kevesebb pénzzel —, az összegből az útalap-hozzájárulás-. 45,4 milliárd (3 milliárd liter üzemanyagból származó hozzá­járulást vettek alapul). A kiadá­sok között meglehetősen súlyos terhet jelent a korábban felvett hitelek törlesztése (14 milliárd fo­rint), az áfa-visszatérítés (14 mil­liárd), melyek az egyéb kötele­zettségekkel (2 milliárd) majd­nem „elviszik” a 62 milliárd felét. Ily’ módon útüzemeltetésre 8,4, úthálózat-fenntartásra 14, fej­lesztésre pedig 10 milliárd forint áll rendelkezésre. Mindezeken kívül más forrásokra is számíta­nak, így a Phare-segélyből 2,1, a központi költségvetésből (amely a gyulai és az orosházi elkerülő szakasz építését is fedezi) 5,7 mil­liárd fori ntra—mondta a társaság igazgatója, majd a jövő esztendő várható változásaival folytatta a tájékoztatót. Eszerint 1998-ban az útalap szerény mértékű növe­kedését helyezték kilátásba, összege 63 milliárd forint. Az üzemanyag-hozzájárulást eddig fix összegben számították ki, jövőre százalékosan határozzák meg. Ennél is fontosabb, hogy az útalapot a jövedéki adón belül szedik be. Az adó 26,32 százalé­ka kerül az útalapba, ez éves szin­ten 21 forintos hozzájárulást je­lent. Az útalap várható adóssága 1998-ban 63 milliárd forint, az adósságszolgálat 13—14 milli­árd, az útüzemeltetésre 9,4, fenn­tartásra 16, úthálózat-fejlesztésre 11—12 milliárdot terveznek for­dítani. L. E. Negyedszázada ropja a Rumba A nyári társastáncversenyek sorá­ban rangos esemény a Zánkai Gyer­mek Üdülőcentrum ifjúsági tánc­fesztiválja. Tavaly ötven táncklub négyszáz párja versenyzett itt, s idén ennél is nagyobb érdeklődésre szá­mítanak a szervezők. A zánkai feszti­vál elmaradhatatlan résztvevője a gyomaendrődi Rumba Táncsport Klub. A klubot vezető Megyeri Lász­ló tánctanár elmondta, bízik benne, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, idén is szép eredménnyel szerepelnek majd a növendékei. Augusztus 21-én huszonegy gyomaendrődi pár utazik a Balaton-parti üdülőhelyre. Ám nemcsak a fesztivál miatt gyakorol­nak olyan lelkesen a klub művelődési házi próbatermében a táncosok. A készülődés másik oka, hogy a Rumba táncklub az idén ünnepli alapításá­nak huszonötödik évfordulóját. A novemberi jubileumi bálra új latin formációt tanulnak a fiatalok. A ren­dezvényre elvárják a klub vala­mennyi volt táncosát is, hogy a mos­tani tagokkal közösen emlékezzenek az elmúlt negyedszázadra. __r__

Next

/
Thumbnails
Contents