Békés Megyei Hírlap, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-26 / 198. szám
^BÉKÉS MEGYEI HÍRLAPMEGYEI KÖRKÉP 1997. augusztus 26., kedd Megkérdeztük olvasóinkat Milyen hatással volt az időjárás a gazdálkodásra? Elekes Ferenc, 52 éves, reformátuskovácsházi nyugdíjas: — A hosszú és kiszámíthatatlan esőzés miatt sokan kellemetlen helyzetbe kerültek. Ilyen kiadós csapadékot csak a ’60-as években tapasztaltam. Szokták mondani, hogy jóból is megárt a sok, az idén ez teljesen igaznak bizonyult. Egyébként — nem panaszként mondom —, de én már annyi műtéten átestem, hogy szinte 3-4 napra előre jósolni tudom az időváltozást — egy darabig most jó idő lesz. Szűcs András, 34 éves, kaszaperi autószerelő: — Év elején úgy tűnt, jó termés lesz, aztán jött az eső meg a betegségek. Ez biztosan kihat a minőségre és a mennyiségre. A kenyérgabonánál máris érezhető a dolog. Ez tovább gyűrűzik az állattartásra, hisz a gyengébb minőségű takarmányból többet kell felhasználni, hogy meghízzon a sertés vagy a szarvasmarha. Az már jó eredmény, ha a kenyér ára nem változik. Oláh Pál, 69 éves, nagybán- hegyesi nyugdíjas: —Az idei eső jó is, meg rossz is. A kukoricának biztosan használt, bezzeg a paradicsomnak, a dinnyének és a burgonyának nem. Sokat megéltem, de nem emlékszem, mikor esett utoljára ennyi eső, hisz azelőtt a kiszáradt földek miatt siránkoztunk, hogy sokat kell öntözni. Engem nem érint az aratás, de a szövetkezetben és a magángazdaságban biztos meglátszik a termés- mennyiségen. Sípos Mária, 55 éves, nagybán- hegyesi nyugdíjas: —A saját kertemben tapasztalom, hogy a sok nedvesség miatt a burgonyánál megkezdődött a baktériumos rothadás, de a szabadföldi paradicsom se járt másként. Aki időben védekezett a gomba ellen, annak talán jobb a termése, de az idén kevés a gyümölcs és a zöldség. Az eső utáni fertőzés hatással lesz az árakra. Talán majd jövőre jobb lesz! H.M. FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Romániai magyar ki kicsoda Felkészülés az új esztendőre Az RMDSZ ügyvezető elnöksége és a Scripta Kiadó közös kiadásaként jelent meg a Romániai magyar ki kicsoda című, mintegy 6000 címszót tartalmazó, az erdélyi közélet, civil társadalom személyiségeit és a kultúra művelőit bemutató, a házai művelődés- történetben egyedi kötet. A kiadvány nemcsak az erdélyi olvasókat, tudományos kutatókat, szociológusokat, sajtószakembereket, politikusokat érdekelheti, hanem gazdag tényanyaga révén az egyetemes magyarságnak, sőt a nemzeti közösségünk iránt érdeklődő európai szakembereknek is hasznos kézikönyve lehet. A lexikon 790 oldalon—több száz romániai magyar intézmény — alapítványok; egyházi intézmények; ifjúsági szervezetek; kiadók, szerkesztőségek; könyvtárak; közművelődési-társadalmi egyesületek, társaságok; múzeumok; emlékházak; oktatási intézmények; politikai szervezetek; szakmai szövetségek, valamint színházak —adatait tartalmazza. A könyvet bárki megrendelheti (2800 Ft-ért, ez a postaköltséget is tartalmazza), ha egy levelezőlapon, faxon vagy telefonon jelzi szándékát (Studio Kids Kft., 1155 Budapest, Dembinszky u. 1., tel./fax: 1/307-62-01). A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. vezetőségét a napi teendők ellátása mellett már az 1998-as gazdasági évre való felkészülés is foglalkoztatja. A főágazatoknak szeptember 30- áig kell jelezniük, hogy jövőre milyen fejlesztéseket szeretnének megvalósítani. A vállalatvezetés jelenleg a vetőmagüzem, illetve a hibridnapraforgó-vonal fejlesztését tartja a legfontosabbnak. Második helyen szerepel a szálas- és a tömegtakarmány- termelő ágazat gépparkjának bővítése elsősorban szállító- és bálázóberendezésekkel. Továbbra is napirenden van a fejőház korszerűsítése, illetve egy új fejőház építése. Mindezek olyan kérdések — tudtuk meg dr. Megyeri Zsolt vezérigazgatótól —, amelyekben végső döntések csak az 1997. évi eredmények ismeretében hozhatók. A konkrét tervezési munkák (vetésterv, állattenyésztési stratégia) októberben kezdődnek, s decemberre fejeződnek be. Az idei eredménykalkuláció birtokában lesz az megítélhető, hogy a pénzügyi lehetőségek és az elképzelések mennyire fedik egymást — hangsúlyozta a vezérigazgató. (gh) Olvasóink írják ■ Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Megérkeztetek ide is, nagyfiúk? Szomorú vasárnap reggelre érkezett a szolgálattevő Füzesgyarmaton a július 27-én újjászentelt unitárius templomhoz. Elhunytért kellett megszólaltatni a harangokat. Az élőkért talán még jobban sírtak a harangjaink. A templom bejáratától balra mintegy négy méter hosszúságban a vasvázas kerítés, amit szintén újjávarázsoltunk a nyár elején, be volt törve. A rendőrség és belső embereink megállapítása szerint erős rúgásoknak kellett lenniük azoknak, melyek leterítették, leszakították a hegesztéseket! (Vajon kaszálni-kapálni lenne-e ekkora ereje és kitartása az ismeretlen elkövetőnek vagy elkövetőknek?!) A „nagyfiú- ság” ezzel még nem ért véget, mert az első, félkör alakú ablak két üvegszemét is betörte a vandál indulat. Az egyik ablakszem be is hullott a templom padjaira és közéjük, az egyik pádon pedig landolta bűnjel, a corpus delicti, egy nem túl nagy kődarab. Az ablakon és falon — további szemlélődés után—poshadt szilva nyomát is felfedezhettük. Az értesített rendőrség hamarosan kiszállt, nem tudni mi lesz a nyomozás eredménye. Szomorúan állapították meg velem együtt, hogy ezt is meg kellett érje Füzesgyarmat, ide is elérkezett a templomgyálázás, rongálás. Megérkeztetek hát, nagyfiúk?! Füzesgyarmat szégyenkezik miattatok, mert errefelé eddig csak a hírekből értesültek ilyen nemtelen cselekedetekről. Jobb sorsra érdemes szép hazánknak olyan nagy szüksége lenne a ti titáni erőtökre, de az építő munkában és nem az elődeitek által emelt értékek pusztításában, rombolásában. Elinni akarjuk, kedves „nagyfiúk", hogy több hasonló, filmekből, tv- adásokból merített, eltanult, bravúros, csajszédítő tettekre nem kerül sor ebben a nagyközségben. Gondolkozzatok el egy erdélyi költő megrázó sorain: „Tedd a kezed szívedre, ha van, / Lázas korunk ma csodákat fogan, / És szörnyű bűnöket! / Nem elég az agy! / Szíved kell legyen, hogy Ember maradj!” (Horváth István) Tisztelettel és mély megdöbbenéssel Balázsi László lelkész, valamint az egyházközség vezetősége és hívei fi HÜNGfiROTEL RT. bútorozott, 2,5 szobás lakást bérelne Békéscsabán. ajánlatokat hétköznap 8— 17 óráig a (66) 444-7 00-as talafonszámra várjak. r A HUATMCO* RT. A profi nyugalma Garrison Fewell volt a Gyulai Vár Jazzfesztivál díszvendége értesíti a CATERPILLAR, BOBCAT és INGERSOLL-RAND üzemeltetőket, hogy Békéscsabán megnyitotta telephelyét. Cím: Békéscsaba, Csorvási út 1. Telefon: 06 (30) 644-034. Meglepő volt számora, hogy a bostoni Berklee College of Musik, a világ leghíresebb jazz- egyetemének gitárprofesszora. Garrison Fewell mennyire szerény, kedves és halkszavú. Garrison Gárdonyi László vendégeként és kollégájaként érkezett nemrégiben Budapestre, ahol a Magyar Rádióban adott koncertjén ismerhette meg a nagyközönség. Játszott már a Föld minden szegletében, fehérekkel és feketékkel egyaránt (Herbie Hancockkal, Miroslav Vitoussal, Cecil Mc Bee-vel, Larry Corry ellel). — Nehéz betörni egy fehér zenésznek, még ha amerikai is a feketék világába? Hiszen a jazzt mindenekelőtt a feketék zenéjének tartják. —Úgy gondolom, hogy nem. Mégpedig azért, mert vannak zenekarok, ahol csak feketék, vagy csak fehérek, és vannak, ahol vegyesen játszanak. Mi mind együtt élünk a jazzben. Azonban vannak zenészek, akik feketékkel, vannak, akik fehérekkel játszanak szívesebben. Fontos megemlíteni, hogy bizonyos lemeztársaságok viszont úgy érzik, hogy nekik a legjövedelmezőbb megoldás az, hogy ha a fekete zenészeket támogatják, úgy is mondhatjuk, hogy ez a társaság arculatát meghatározójegy. S ez igen elterjedt szokás Amerikában. — Nagyon sok fesztiválon vesz részt. Lát különbséget az amerikai és az európai fesztiválok között? Lehet kategorizálni, hogy itt jazz-rockot, itt klasszikus jazzt játszanak? — Európában sok tradicionális fesztivál van, érdekes módon több, mint Amerikában. Ugyanakkor Európában a nagyobb Garrison Fewell, akinek egyik legnagyobb kedvence Bartók Béla, s aki azért szeret Magyarorszára jönni, mert itt érzi leginkább az életet mozgató változatosságot FOTÓ: SUCH TAMÁS fesztiválokon egy egészséges változatosság figyelhető meg. Nagyon szeretem Európában, hogy több ember kedveli és segíti az improvizatív zenét és a kreativitást. — Van olyan dolog az életében a zenén kívül, amivel szívesen foglalkozik? —Nagyon sok országban jártam már Dél-Afrikától Afganisztánig és sok mindent vittem haza ezekből az országokból, a zenét is beleértve. Nagy tisztelője vagyok a népzenének a Föld minden részén. Ám a legszívesebben afrikai szobrokat és különböző nomád népek szőnyegeit gyűjtöm, amelyek különösen érdekesek, hiszen csupán néhány milliméter vastagságúak. Tusjak Marianna
