Békés Megyei Hírlap, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-19-20 / 193. szám
n INTERJÚ 1997. augusztus 19-20., kedd-szerda é r-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------y © Kérdezés nélkül is válaszol a gép — csecsemők és a szimulánsok helyett is Hallatlan hallásvizsgáló Füleljenek a csettintésre! — állt egyik 1993. december 17-ei írásunk címében: a gyulai Pándy kórházban folyó világszínvonalú hallásvizsgálatról számoltunk be. A cikk végén megkérdeztük a kórház fül-, orr-, gégeosztályának vezetőjét, dr. Borbényi Olivér osztályvezető főorvost: egyáltalán, hiányzik-e valami a jól felszerelt audiológiai állomásukról?! „De mennyire! Egy objektív audiométer” — mondta akkor. S most itt állunk újra a A csecsemőt is vizsgálják —A hallás mértékét minél fiatalabb korban kell kimutatni — halljuk dr. Borbényi Olivértől. — Egy gyerek beszédkészsége általában két—két és fél éves korában fejlődik ki. Ehhez elengedhetetlen feltétel a hallás. Korábban csak hároméves kora körül tudtuk megbízhatóan meghatározni a hallás mértékét, így a nagyothalló gyerekek gyógyítása is csupán ezután kezdődhetett el. Hallásvizsgálatuk úgynevezett szubjektív módszerekkel történt: annak megítélése, hogy a gyerek hallja-e az adott hangot vagy sem, a vizsgáló és a vizsgált megítélésén alapult. Egy csecsemőnél arra figyeltünk, hogy a papír zörgetésétől, egy pohár megkoccantásától összerezzen-e, esetleg egy erősebb hangra odapislant-e. Ha ép a hallása, hat—tizenkét hónapos korban a kisded már a hang irányába hajtja fejét. Fél—három éves kora között a feje mögött vagy valamilyen más irányban keltett hanggal vizsgálhatjuk a gyerek reakcióját. Hároméves kor után pedig általában elvégezhető az gyulai állomáson, mégpedig — nem találják ki! — egy objektív audiométer társaságában... Már kora tavasszal szerettünk volna hírt adni a Békés megyeiek egészségkultúráját igen kedvezően befolyásoló berendezésről, ám akkor még Borbényi főorvos türelmet kért: amíg „be nem lövik” maguknak a berendezést, inkább várjunk. Azóta letelt az önként vállalt próbaidő, a gép pedig bámulatbaejtő segítséget ad orvosnak, betegnek egyaránt. dobhártyaképet is. A módszer előnye, hogy a legkritikusabb korban tudjuk meghatározni a betegek hallását. így a nagyothallás gyógyítása a legoptimálisabb korban kezdődhet. A felnőttek vizsgálatánál pedig e módszerrel kimutathatók az olyan korai, például kisagyhídszögleti vagy hallóideg-daganatok is, melyek még nem is okoznak tudatosult panaszokat. Az objektív audiométer kimutatja a nagyothallás „helyét” is, azaz: a belsőfülben, a hallópályán vagy az agytörzsben jelentkezik-e. De e módszer alkalmazásával befellegzett a na- gyothallást szimulálóknak is... Amióta Gyulán ugyancsak a gyógyítás szolgálatába állították az objektív audiométert, Békés megyéből nem kell Budapestre vagy más klinikai központokba utaztatni a betegeket. Az persze természetes, hogy e vizsgálatot is csak előjegyzés és megfelelő szakmai indokok alapján végzik el. (A területileg illetékes fül-, orr-, gégeszakrendelésen kell jelentkezni, onnan valamely audiológiára kerül a beteg, ahonnan szükség esetén ide, a gyulai audiológiai állomásra —Ellenben az objektív audiométer... — Igen, az objektív audimetria olyan módszer, mely nem függ az egyéntől. Akár csecsemőről, akár felnőttről van szó, hallásukat közreműködésük, aktív részvételük nélkül vizsgáljuk, s állapítjuk meg hallókészségüket. Az objektív au- diometriás vizsgálat hathónapos kortól bármely életkorban elvégezhető. A módszer a világban nem újkeletű, az utóbbi években Magyarországon is egyre elterjedtebb lett. Az objektív audiométer a hazai klinikákon kívül az audiológiai állomásokon is mindinkább fellelhető. A gyulai Pándy kórház audiológiai állomásán március óta alkalmazzuk. Szimulánsstop — Nagyon leegyszerűsítve a kérdést: hogyan mérik a hallást ezzel a készülékkel? — A beteg fülébe juttatott hang hatására keletkező agytörzsi potenciaváltozásokat mérjük meg. A hang hatására keletkező agytörzsi elváltozásokat a számítógép elemzi, majd képernyőn, Működésben az objektív audiométer (A képen: dr. Borbényiné Koppányi Edina elindítja a vizsgálatot) fotó: kovács Erzsébet úgynevezett tisztahang-audio- metria. Ilyenkor a vizsgáltak fülébe különböző magasságú és erősségű hangot adunk. Ha észlelik a hangot, akkor a vizsgáltak ezt kezük felemelésével jelzik. A felsorolt módszerek azonban mindig a vizsgált személy válaszadási reakcióján, együttműködésén alapulnak, azaz nem objektívek. illetve nyomtatásban megjeleníti a beteg hallásának mértékét. A vizsgálathoz a beteg aktív közreműködése nem szükséges, így akár altatásban is végezhető. Ennek a kisdedeknél, a nyugtalan kisgyerekeknél, a nehezebben reagáló felnőtteknél van jelentősége. Vizsgálat előtt fül-, orr-, gégeszakorvos megvizsgálja a beteg fülét, mikroszkóp alatt a küldik. A békéscsabai, az orosházi audiológiai szakrendelések közvetlenül átküldhetik a betegeiket.) Mellesleg ma már csak ott viselhetik az audiológiai állomás címet (s tegyük hozzá: rangot), ahol objektív audiométerrel is rendelkeznek. Gyerünk akkor a gyulai audiológiai állomásra! Abban a helyiségben, ahol az objektív Dr. Borbényi Olivér hangsúlyozza: a nagyothallást minélfiatalabb korban kell kimutatni audiométert elhelyezték, a szokványos rendelői képben szinte csak a számítógép jelentkezik többletként. S így is van: egy jó számítógép, egy speciális program, valamint a kiválóan képzett, megfelelő gyakorlatot szerzett személyzet szükségeltetik a vizsgálathoz. Taxisok „támadása” Dr. Borbényiné Koppányi Edina audiológus szakasszisztens előkészül a vizsgálathoz — például az elektromos világítást is lekapcsolja, mert elektromágneses hullámaival „bezavarhat” —, beírja a gépbe a beteg adatait. (Időnként kelekótyásí- tó tényezőként „jelentkezik” a taxisok rádiózása, némely környékbeli transzformátor meghibásodása. Az ablak most is nyitva, a külső zaj se nem oszt, se nem szoroz.) Jön a hölgy, aki a gép 84. hivatalosan is regisztrált „páciense”. Háttal felfekszik az ágyra, benzinnel lemossák feje ama pontjait, ahová hamarosan zselével rögzített elektródákat tappancsoznak. (Egyet a homlokra, egyet-egyet a vizsgálandó fülek mellé.) Szé- düléses panaszai vannak, a vizsgálattal arról győződhetnek meg, hogy van-e valami elváltozás a hallópályái mentén. A hölgy nyugodtan, lehunyt szemekkel fekszik, úgy negyvenperces vizsgálat vár rá. Előbb a bal, majd húsz perc elteltével a jobb füléhez illesztik a hangcsövet. A számítógép 80 decibellel kezd, majd alább adja 60-ra, 40- re, illetve 20-ra. A hanginger által kiváltott hullámok segítségével kiderül, hogy milyen a vizsgált hallása. (Akinél a gép 20 decibelen is mindent rendben talál, annak objektíve jó, azaz ép a hallása.) —Mit hall most a hölgy? — Click-ingerrek s nem folyamatos hanggal mérünk — magyarázza el a szakasszisztens. — Ilyenkor amolyan ko- tyogós hang hallatszik. Másodpercenként huszonhármas in- gerlési frekvenciával kétezernegyvennyolc mintát vizsgál meg a gép. Traktorhang a fülben Az audiológiai részleg vezetője dr. Ilyés Anna Mária adjunktus, audiológus szakorvos. — Előkészület, vizsgálat, értékelés: ebből áll az a művelet, melyet most láthattak — mondja dr. Ilyés Anna Mária. — Természetesen nem lehet csak a gépre hagyatkozni. A vizsgálat előtt általában megmérjük a beteg szubjektív hallásküszöbét, a gép ezt összeveti az általa érzékeitekkel. Naponta egy-két hallásvizsgálatot végzünk Gyulán, de azt alaposan. Elvileg többet is lehetne. A társadalombiztosítás elismeri ezt a tevékenységet, pontrendszerében honorálja is. Azaz, minden szükséges vizsgálatot hajlandó finanszírozni. Amikor csecsemőt, kisdedet vizsgálnak, előbb elaltatják őket, ne izegjenek-mozogjanak a hangcső előtt, fejükön az elektródákkal. Attól kezdve, hogy a hangot a fülbe juttatják, a szakasszisztens által irányított számítógép automatikusan működik. Amíg a papírjait összekészítik, a vizsgált hölgy a folyosón várakozik.~Arról kérdezzük, milyen volt. — Majdnem elaludtam, eleinte erősebb, aztán halkabb „traktorhangot” érzékeltem. A végén már egészen kellemes volt. Mire ezt megbeszéljük, már hívják is. Viheti magával a beutaló orvosnak a papírt, melyet a gép pillanatokkal a vizsgálat lezárulása után ki is nyomtatott. Rájta a „BERA-görbék”, továbbá a mérés számszerű eredményei, melyekből az orvos „sajátkezű- lég” is kiszámolhatja az eredményt, ám a gép előzékeny: kerek kis mondatokba foglalva leírja megállapításait. A hölgynél semmi rendellenességet nem tapasztalt. (A rejtélyesen hangzó BERA-görbékről csak annyit: a betűszó nagyjából azt jelenti: az agy bizonyos ingerekre adott elektromos válaszát jeleníti meg audiometrikusan. Az itt végzett műveletről tudni kell, hogy csupán egyike a nagyvilágban létező elektromos hallásvizsgálatoknak. Tehát további objektív hallásvizsgálati módszerek is léteznek, más kérdés, hogy nem ilyen megbízhatóak.) Daganatfeltárás Dr. Pyter József pécsi professzor neve az olvasóknak is ismerősen csenghet: többek között az „Audiológia” című egyetemi tankönyv szerzője. Az audiometriai számítógépes szoftver alkotóját is benne tisztelhetjük. A gyulaiak állandó kapcsolatban állnak Péccsel, folyamatosan együtt „finomítják” a programot. Nem árt, ha dr. Borbényi Olivér segítségével egy kicsit visszatérünk a csecsemők vizsgálatához. — Talán kevesen tudják, hogy hathónapos kicsiknél már hallókészülékkel javítható a nagyothallás — ha felismerjük. Ugyanis eleinte valamely agyte- rület a ryem jól működő helyett képes átvenni a hangérzékelés feladatát. Kétéves korára akár ötven decibelesre is visszajavulhat egy gyerek hallása hetvennyolcvan decibelesről. Amellett, hogy korán és kétséget kizáróan fel tudjuk ismemi a hallás- károsodást, e módszerrel ki tudjuk mutatni, mi okozza a nagyothallók fülzúgását, sőt a hallójá- rati daganatokat, a rendellenes elváltozásokat feltárjuk, mint említettem, még a panaszmentes időszakban. Hallatlan — mondhatnánk stílszerűen —, mire képes manapság az orvostudomány. Ám amenny ire fontos, hogy miféle, s egyre hatékonyabb módszereket dolgoznak ki egészségünk védelme, gyógyulásunk érdekében a nagyvilágban, legalább akkora jelentősége van: elérhetők-e ezek számunkra. Amint Gyulán láttuk — és hallhattuk... — minden Békés megyei számára hallótávolságon belülre került egy újabb lehetőség. Hogy élni tu- dunk-e vele? Na hallják... Kiss A. János BÉKÉSCSABAI AGROKERRT, BÉKÉSCSABA, Szerdahelyi út 14. Ifclefon: (661 443-143. Telefax: (66) 441-583. Ha mezőgazdasági gép — akkor Agroker Rt. Könnyű- és nehéztárcsák: KÜHNE, RAU Ágyekék és váltvaforgatóekék: KÜHNE, VOGEL, REGENT Kombinált talajelőkészítők: RAU, LELY Gabonavető gépek: LAJTA, IH-6200, KVERNELAND—ACCORD Függesztett és vontatott műtrágyaszórók: RAUCH, LELY MAJOR, TORNÁDÓ, RCW ÜZEMANYAG-SZÁLLÍTÓ PÓTKOCSI. Már 25% befizetésével elviheti, gyors hitelügyintézés helyben
