Békés Megyei Hírlap, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-18 / 192. szám
■K 1997. augusztus 18., hétfő MEGYEI KÖRKÉP J-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------»REES MEGYEI HÍRLAP A sárréti földekről jelentjük A mezőgazdaság ma is fontos ágazat A Sárréten a legjelentősebb ágazat még ma is a mezőgazdaság. Szerkesztőségünk májusi szeghalmi látogatásakor Papp Gyula, az önkormányzat mezőgazdasági bizottságának elnöke — aki maga is jelentős területen gazdálkodik — is ezt hangsúlyozta. Kohut Tiborral, a Sárréti Szövetkezet elnökével együtt a közelmúltban nyári határjárásra invitáltak. A két kezdeményezővei, Kohut Tiborral és Papp Gyulával, valamint Somogyi Sándorral, az önkormányzat munkatársával vágtunk neki egy hajnalon a határnak a szövetkezet gépkocsijával. Vésztő felé vettük az irányt. A Foki-híd után jobbra kanyarodtunk, s több kilométernyi földút után a szövetkezet búzatáblájához értünk. — A szövetkezet 3200 hektáron gazdálkodik — sorolta Kohut Tibor. — A föld nem a szövetkezeté, hanem bérlemény. Idén 1061 hektáron termelünk búzát. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a júliusi jégeső mintegy 250 hektáron 35-40 százalékos kárt okozott a táblában. A szövetkezet nemcsak ezen az 1061 hektáron arat idén: gépparkja lehetővé teszi, hogy mintegy 350 ezer hektáron béraratást is végezzen. Az aratást igénybevevő gazdáktól 350-400 tonna búzát fel is vásárolnak. Búzán kívül a szövetkezet 800 hektáron termel napraforgót, 550 hektáron kukoricát és 450 hektáron lucernát. Tavalyi árbevételük 362 millió forint volt. Ebből 114 millió növénytermesztésből, 157 millió állattenyésztésből, a többi bevétel egyéb kiegészítő tevékenységekből származott. Idén 380-390 millió forintos árbevétellel számolnak. Ezt nem lesz könynyű, ugyanis úgy tűnik, a búza piaci ára a várt alatt lesz. A beszélgetés közben már az önkormányzat dévaványai úti földterületéhez érkeztünk. Somogyi Sándor vette át a szót, aki elmondta: az önkormányzatnak bő 100 hektárnyi területe van. Ebből mintegy 90 hektár a szántó. 60 hektárt bérbe adtak az önkormányzatnak, harmincon pedig napraforgót termelnek. Egy hektárt 16 család a szociális földprogram keretében használ. Az önkormányzat 7,5 millió forint értékben adott be pályázatot gépvásárlásra. Ha ez eredményes lesz, akkor nagyban megkönnyíti a földek művelését. Papp Gyula 6,5 hektáron gazdálkodik Füzesgyarmaton. Először egy nemrég vásárolt tanya mellett vezetett utunk. A tanyának tárolási feladatokat szán Papp Gyula. A termőföldek közül — a bucsai út mellett — elsőnek a hagymamagot adót néztük meg. Az alsógödi fajtából 0,6 hektárnyi része van Papp Gyulának. Egy kiló mag 1100 forint, s ezen a területen 4—5 mázsa is megterem. Az egykori gyarmati gyümölcsösben már sokkal nagyobb táblákkal találkoztunk. Őszirózsa, magról növesztett hagyma, tök, pattogatni való kukorica, cickafark terem itt. A közelben 0,6 hektáron gyömölcsöse — almás- kertje — is van Papp Gyulának, aki úgy véli, a mezőgazdasági termelésből meg lehet élni. Mint mondotta: az értékesítésre nagy hangsúlyt kell fordítani. Ezért a növények többségét szerződés alapán termeszti. Kőrútunk végén ismét rákezd- te az eső. Az újabb csapadéknak sem Kohut Tibor—az aratás késleltetése miatt—sem Papp Gyula — a kapálás elmaradása miatt — nem örült. De az időjárást nem lehet megváltoztatni. M. B. Az ember tragédiája A gyulai Várszínház előadásában láttam és nagyon szépnek, újszerűnek, és végtelenül elgondolkodtatónak mutatkozott meg. A csodálatos előadással kapcsolatban csak egyvalamivel nem értek egyet: A rendező a szereplők mozgásában a marionettfigurák mozgatását utánozza, és az messze nem igaz, hogy az emberek a csillagok, vagy a sorsuk marionettbábúi! Isten szabad akaratot adott az embereknek. Nem szól bele, hogyan éljék életüket, hogyan alakítsák sorsukat. Szabad akaratukból tesznek, gondolnak, mondanak, éreznek rosszat vagy jót, ebben senki meg nem akadályozza őket! Nem bábok! DE — nekik kell vállalniuk, és ők élik át sorsukban, életükben mindazt a jót vagy rosszat, ami éri őket. Csak a végsőkig elkeseredett ember látja úgy, hogy a sorsa, vagy a Jóisten tehetetlen marionettbábúja! Elkeseredni viszont azt jelenti: elveszíteni a reményt, a HITET valamiben, vagy valakiben, azaz kétségekbe esni, kételkedni Isten segítségében, a másik emberben — és ez a végtelenül Önző emberek „sajátossága”! Napjainkban is láthatjuk, hogy a végsőkig kiábrándult emberiek) hajlamos(ak) a depresszióra, az öngyilkosságra, de ezzel nem old(anak) meg semmit, csak látszólag itt, e földi világban. A Bibliában Jézus világosan megmutatja, hogy mit kell tenni, ha rossz a sorsunk, egészségünk, körülményeink, és egyéb kapcsolataink az életben: „A mai napig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben. Kérjetek, és én megcselekszem, hogy örömötök teljes legyen!” Tehát: Ha kértek, és bizonyosak vagytok abban, azaz el tudjátok HINNI, hogy megkapjátok, akkor meg is kapjátok! Kérni hittel kell! „Ne a láthatókban, hanem a láthatatlanokban higyjetek! — azaz ne a mostani beteg, kétségbeesett, megbántott állapototokra nézzetek, ne az legyen állandóan a szemeitek előtt, az érzéseitekben, a beszédeitekben, hanem az, amit kértetek, amit szeretnétek, hogy legyen és akkor előbb vagy utóbb, de bizonyosan bekövetkezik. Az emberek, a házastársak (lásd: Madách) bántják, csalják, kihasználják egymást, háborúskodnak egymással, mert a mindenük a pénz, a Mammon. Senki sem gondol arra, hogy szerte a világon így imádkozunk: — Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy! Hát a MI ATYÁNK, akkor testvérek vagyunk mindanyian Istenben! Akkor meg miért bántjuk egymást?! Isten világa a Szeretet, a Szellem világa, ahová egyszer mindnyájan hazamegyünk, és számot adunk az életünkről, és milyen érzés, tudat lesz az, hogy bántottam az embertársam a férjem, a feleségem, más nemzet fiait! Gyűlölködtem, haragudtam, leszóltam őket, nem is vettem emberszámba őket?! Ezeket kellene alaposan átgondolni minden embernek — azután CSAK betartani, akkor békesség és szeretet lenne szerte a világon mindenütt! Gyula, 1997. Perei Jánosné Értékmentés — román lakodalmas (könyv) Gyulán, a román nemzetiségi fiókkönyvtárban tartották meg Czeglédiné Gurzó Mária A magyarországi románok lakodalmi szokásai című könyvének bemutatóját. Luczai Miklósné, a könyvtár vezetője meleg szavakkal méltatta az elsőkötetes alkotót. Gurzó Mária méhkeréki szülők gyermeke, apai nagyapja Gurzó László, népi mesemondó, akinek meséit Domokos Sámuel egyetemi tanár kötetbe gyűjtötte. Czeglédiné Gurzó Mária az általános iskola elvégzése után elkerült szülőfalujából, tanulmányait a gyulai román gimnáziumban folytatta, majd 1980-ban tanári diplomát szerzett az ELTE román—magyar szakán. Jelenleg egykori gimnáziumában tanít. Czeglédiné Gurzó Mária már Újabb témáján, a hazai románság téli ünnepekhez kötődő népköltészetének feldolgozásán fáradozik Román nyelvű előadásában a szerző tájékoztatta a hallgatóságot arról, hogy az anyaggyűjtést több éven át végezte három megye (Békés, Hajdú-Bihar, Csongrád) valamennyi románlakta településén. Közel 100 adatközlővel beszélgetett el az értékmentés és értékteremtés szándékával. Első ízben kísérelte meg szintézis igényével fel- dogozni az itt élő románság lakodalmi szokásait, az ehhez kötődő folklóralkotásokat, vallásos és világi szimbólumokat. Az értekezés magában foglalja a nagy esemény előtti és a mennyegzőt követő időszak rituáléit, gazdag szokásköltészetét is. A lakodalom népünnepély, melyen a közösség minden tagja részt vesz. Mint minden átmenet, ez is a harmónia felborulásával jár, melynek visszaállítását az egész kollektíva hivatott megoldani. Ezt szolgálják a különböző szokáselemek, tradicionális, lírai és epikus alkotások: kezdve a szerelmi tárgyú dalrepertoártól a vidám kurjan- tásokon, vendéghívogató rigmusokon át az elégikus hangvételű menyasszonysiratókig, s a különböző áldásszövegekig. A szerző tervei között szerepel a hazai románság téli ünnepeihez kötődő népi költemények összegyűjtése és feldolgozása. Czeglédiné Gurzó Mária könyvét az Országos Román Kisebbségi Önkormányzat ezer példányban jelentette meg. Rúzsa Ildikó Magyar Államkötvény 2000/F, 2004/G Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyarország legnagyobb épülete, az állam szimbóluma ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állampapír, a legnagyobb biztonságot nyújtó értékpapír. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 2000/F Jegyzési időszak: 1997. augusztus 18-22. Futamidő: 3 év Kamatozás: évi fix 16,00% Jegyzési árfolyam: Az 1997. augusztus 15-én megjelenő Magyar Tőkepiacban, illetve Magyar Hírlapban teszi közzé a kibocsátó. MAGYAR ALLAMK0TVENY 2004/G Jegyzési időszak: 1997. augusztus 18-22. Futamidő: 7 év Kamatozás: A kötvény változó kamatozású, a kamat- fizetés évente történik. Az első kamat-periódus folyamán a kötvény éves névleges kamata 20,70% Jegyzési árfolyam: Az 1997. augusztus 15-én megjelenő Magyar Tőkepiacban, illetve Magyar Hírlapban teszi közzé a kibocsátó. A Magyar Államkötvény azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az állam garantálja; értékpapír-számlán tartható (így sem ellopni, sem elveszíteni nem lehet); másodpiaci forgalmazásának köszönhetően kamatveszteség nélkül is bármikor eladható, illetve megvásárolható a hálózatos forgalmazóknál (OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, a Magyar Hitel Bank kijelölt fiókjaiban), valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózatában. így Ön befektetését a legnagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: Magyar Hitel Bank Rt. (ABN AMR0 csoport tagja) kijelölt fiókjai • OTP Bank Rt. VALAMINT: Magyar Államkincstár Békés Megyei Fiók Békéscsaba, Dózsa Gy. u. 1. A ^/6ATESZ tagja Közéleti napilap. Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzíelsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgató. Szerkesztőségés kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111.Telefonszámok: központ (66) 450-450; sportrovat: 451-114; Szerkesztőségi telefax: (66) 441-020. Kiadói telefax: (66) 450-198; Hirdetésvezető: Nánási János. Telefon/fax: (66) 441-311; Terjesztésvezető: Körtvélyesi Csaba.Telefon/fax (66) 453-710. Az előfizetők részére terjeszti a Népújság Kft. az ügynökségein keresztül. Árusításban terjeszti a „DÉLHÍR” Rt. Békés megyei üzeme, Békéscsaba Szabadság tér 1—3. Telefon (66) 443-106 és egyéb terjesztő szervek. Előfizethető a kiadónál (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.), valamint a területi ügynökségeknél és a kiadó kézbesítőinél közvetlenül, postautalványon és átutalással. Előfizetési díj egy hónapra 695 Ft, negyed évre 2085 Ft. Készül: a COFINEC Hungary Rt. Kner Nyomda, Békéscsaba, Baross út 9—21. Nyomdaigazgató: Péter István. HU ISSN 12151068
