Békés Megyei Hírlap, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-15 / 190. szám
6 Heti gazdasáG 1997. augusztus 15., péntek Nyugat a pénzét, kelet a tudását... „A MOSTANI FIATALOK NEM TUDNÁK MINDEZT VÉGIGCSINÁLNI” Pelyvát hordott a tüzesnél Gabonacséplés gőzgéppel 1937-ben Battonyán. A felvétel egy családi fotóalbumféltett darabja (Folytatás az 5. oldalról) bevonjuk az Európai Uniót, vagy más európai fejlett országok támogató szervezeteit. Ugyanakkor bővíteni kívánjuk a kelet-európai kört is. Itt Bulgáriára, Csehországra és Lengyelországra gondolok. Ezek az országok jó déli kapcsolatokkal rendelkeztek, nagyon sok vietnami diák tanult náluk. A déli kört is bővítenénk Laosszal és Kambodzsával. Az elmúlt egy hónapban a holland kollégával enqpk szellemében dolgoztunk. Jártunk La- oszban, ahol érzékeltük a nagyon jó laoszi—magyar kapcsolatokat, amelyek egyrészt abból adódnak, hogy sok laoszi diák tanult Magyarországon, másrészt annak köszönhetőek, hogy az elmúlt évtizedekben több magyar szakember dolgozott Laoszban. Én magam is dolgoztam kint a ’80-as évek elején három alkalommal. Ezek a kapcsolatok még mindig jó emlékűek. Azok a laoszi diákok, akik nálunk tanultak, s visszamentek hazájukba, most vezető beosztásban dolgoznak, s nagy szeretettel várják a magyar szakmai segítséget. Az együttműködési készséget jelzi, hogy Szín Jánosné második éve támogatottja a sarkadi Ceres Alapítványon belül működő Agro- caritas programnak. A programról, illetve az ezzel kapcsolatos tapasztalatairól kérdeztem. — A Ceres Alapítvány családok megsegítését tűzte ki célul — mondta. — Kukorica- és cukorrépaföldeket adnak ki megművelésre. Az Agrocaritas program az alapítványon belül működik. Annyiban különbözik, hogy több támogatást nyújt: olajtökkel és édesköménnyel bevetett földeket is adnak ki a családoknak megművelésre. — Miben segíti a program a támogatottakat? — A legfontosabb természetesen a pénz, de sok más segítséget is kapunk. A cukorrépa 30 százaléka a miénk, a 70 százalék a beművelést fedezi. A töknél ez az arány 50—50 százalék. A kukoricáért azonban fizetni kell. — Milyen más segítséget kapnak még? — Télen, ha nincs munka a földeken, a családok tréningeken vesznek részt. A békéscsabai főiskoláról jár át Sarkadra egy pszichológus, aki igyekszik lelkiekben segíteni, támogatni a családokat. Mivel sok közöttünk a munkanélküli, a problémás család, ez a segítség nagyon fontos. Ezenkívül megtanuljuk, hogyan kell a földeket rendben tartani, vegyszerezni. Az olajtök és az édeskömény új növény ezen a Laoszban halászati kutatóintézetet építenek, s ehhez kifejezetten kérték a H AKI segítségét. — A közelmúltban a FIAKI vendége volt a vietnami nagykövet. Milyen jelentőséget tulajdonít ennek a látogatásnak? — A vietnami nagykövet úr látogatása egyik jele annak, hogy a magyar-vietnami kapcsolatok általában is fejlődnek. Nemrégiben járt hazánkban a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, akit többek között a halászati miniszterhelyettes is elkísért. Szakembereink Budapesten találkoztak velük, én a közelmúltban a miniszterhelyettes asszonnyal Hanoiban újra tárgyaltam. De nemcsak a halászatban vannak kapcsolatok, hanem általában a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a konfekcióipar és a könnyűipar területén is. Ügy érzem, Vietnam Délkelet-Ázsiá- ban hazánknak az egyik legfontosabb partnere lehet. Hetvenmilli- ós lakosságú ország, kiegyensúlyozott gazdasággal, stabil politikai háttérrel, s olyan magyar kapcsolatokkal, amelyeknek a továbbfejlesztését missziónak érezzük. Csath Róza vidéken. Ezekről is igyekszünk mindent megtanulni. — Mi történik a betakarított terméssel? — Az alapítvány értékesíti. A tököt egy osztrák vállalkozó megbízásából termesztjük. O adja a vetőmagot, és a termést is ő veszi át. — Hány család vesz részt a programban? — Körülbelül 20-an vagyunk most, de ez a szám változó. Aki nem műveli meg a földet, attól visszaveszik. Maga a program hároméves, utána megszűnik a támogatás. — Hogyan lehet bekerülni az Agrocaritasba? — Minden tavasszal meghirdeti a Ceres Alapítvány a kiadó földeket. Kérelmet kell írni, amelyet a kuratórium bírál el. Ok választják ki azokat a családokat, akik rászorulnak az ilyenfajta támogatásra. — Mekkora területen és milyen növényeket termeszt? — Az idén egy hektár tököt, fél hektár cukorrépát és fél hektárnál valamivel több édesköményt. — Hogyan tudja megművelni ezt a területet? — Özvegy vagyok, két kiskorú gyereket nevelek egyedül. A szociális otthonban dolgozom, munka mellett nehezebb elvégezni a feladatokat. A családomtól nagyon sok segítséget kapok, amire szükségem is van. Nélkülük lehetetlen lenne végigcsinálni. Bondár Brigitta A battonyai özvegy Angyal Lajosné egy 1937-ben készült felvétellel ajándékozta meg lapunkat: — Figyelje meg, mindegyik férfi visel valamilyen fejfedőt! — mondja. — A kép jobb szélén, fejében azzal a csula kalappal, az apósom, Angyal Gáspár látható. Áz iöén lenne 100 éves. — Elérzékenyül a hangja, s így folytatja: — A cséplőgép végénél katonasapkában, kezében a rudassal a későbbi férjem, Angyal Lajos áll 17 évesen. Rajta van még a képen a sógornőm, Angyal Margit. A többieket nem ismerem. A férjemmel 1939- ben kötöttünk házasságot: én 18 voltam, ő meg 19. Aztán ’44-ben odamaradt a háborúban, második helyen szerepel a neve a hősi emlékművön. A fiunkat még látta, a lányunkat azonban soha. Másodszor nem mentem férjhez, özvegyen élek már több mint 50 éve. Felneveltem a gyermekeimet, amikor bementünk a téeszbe, már összekuporgattam annyit, hogy tudtam venni egy kis házat. —Fiatalon ön is járt aratni? — Ó, hogyne! Tizenhárom évesen már szedtem a markot az apám után. De megtanultam a kötélcsinálást, a keresztelést, a kaparékszedést is. Most van egy kis zabunk, amit nem tud a kombájn learatni, hát bizony beálltam markot szedni a vejem után. Kellemes, családias környezet, tisztaság és barátságos vendéglátás fogadja, aki betér Medgyesegyházán a Kossuth téren, a szociális otthon szomszédságában nyitott új Márió pizzériába. Mint megtudtuk Nagy Ferencné vállalkozó és Marianna leánya Mezőhegyesről érkeztek, hogy a településen egyébként hiányt pótló gyorsétkezdét létrehozzák. Miért éppen ezt a formát választották? — kérdeztük. Elmondták, hogy másfél éve keresik a helyet a letelepedésre, míg az idén sikerült ezt a két helyiségből álló épületrészt bérbe venni. Először kicsit tartottak, hogy vidékiek lévén, nem fogadják őket szívesen, de mára több visszatérő vendégük is van. — Célunk volt, hogy a fiataloknak, időseknek legyen egy olyan hely, ahol leülhetnek néhány Én mutattam meg neki is, meg az unokámnak is, hogyan kell a zabnak a kötelet sodorni. — Aratás után következett a cséplés. — Volt részem abban is! Tudja mekkora por volt, amikor a szérűskertben két asztag közé beállt a gép? Főleg alkonyatkor! S abban a porban kellett kötelet vágni, polyvát hordani. Estefelé fohászkodtunk: jaj, csak ne kellszóra miközben megesznek egy szendvicset, az anyukák a gyermekeikkel megisznak egy teát, vagy elkanalaznak egy pohár fagylaltot. Korábbról már volt kereskedelmi tapaszjen még egyszer bemenni a poly- vásba! De akkor meg reggel került ránk a sor, merthogy váltottuk egymást. Ráadásul abban a ruhában feküdtünk le, amiben egész nap dolgoztunk. Tisztálkodni egy vödör vízzel-vonultunk félre a kukoricásba. — Szívesen emlékszik vissza erre az időszakra? — Igen, szívesen, mert fiatal voltam, s mert még előttem állott talata a családnak, így magunk fogtunk az átalakításhoz. Itt minden saját erőből készült és mindössze egy hónap alatt — mutatja büszkén Nagyné. — Bár kicsit cukrászda jellegű is az élet. Utána — mivel földem nem volt, és mivel egyedül voltam, mint az ujjam — sokáig csak másoknak dolgoztam. Aztán a hetvenes években, ahogyan a téesz fejlődött, könnyebb lett az én életem is. De azt hiszem, hogy a mostani fiatalok nem tudnák mindezt végigcsinálni — mondja elgondolkozva özvegy Angyal Lajosné. Ménesi György az üzlet, de fő „attrakcióink” a könnyen készíthető, gyors ételek. Alkoholt csupán dobozos sör formájában tartunk, ha a vendég a meleg pizza után megszomjazik egy pohárkára. Valóban bőséges a kínálat: 11 féle pizza, 20 féle hamburger, 14 féle Wimpi (amerikai hot dog), 6 féle meleg szendvics, gofri, palacsinta, spagetti, sült burgonya és különféle saláták. A termékek természetesen megrendelésre haza is vihetők. Az ételek mellé cap- pucinót, forró csokoládét, vagy jeges teát is kínálnak. A fagylaltot Békéscsabáról hozzák, napi 9—10 féle választékban. Az üzemeltetés is családi alapon történik és naponta lÖ-től 21 óráig tartanak nyitva. És, hogy honnan a kicsit olaszos névválasztás? Természetesen a pizzát kedvelő 6 éves unokáról. H. M. Támogatója: a Ceres Alapítvány AZ IDÉN SIKERÜLT A KÉT HELYISÉGBŐL ÁLLÓ ÉPÜLETRÉSZT BÉRBE VENNI Márió varázslatos ízű pizzái Mára több visszatérő vendégük is van fotó: such tamás Aktuális Élelmiszer-gazdasági szerkezetváltozás a dél-békési kistérségben Aktuális rovatunk folytatásaként az élelmiszergazdaság szerkezet- változásáról emelünk ki néhány jellemző megállapítást, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja békéscsabai intézetének szakemberei dolgoztak ki a dél-békési kistérség fejlesztésére. A szerkezetváltás ellentmondásokkal tűzdelt képe szorosan kapcsolódik a labilis gazdaság- politikához, a külkereskedelmi átrendeződéshez és a — szilárd irányoktól mentes — kormányzáshoz. Ugyanakkor a helyi adottságok költségalakító szerepe viszonylag tartós és nem várható el egy hirtelen és teljes irányváltás. Ezzel szemben azért felvázolható a magyar élelmiszergazdaság nemzetközi munkamegosztásban lehetséges szerepe, amelyre módot ad az EU-döntések hosszú távú érvényessége. Részvételünk a nemzetközi élelmiszer-kereskedelemben olyan szerény mértékű, amely lehetővé teszi számtalan eseti taktika alkalmazását, amelyek jól illeszthetők a nagy stratégiai vonulatokhoz. Ebben a meghatározó bel- és külgazdasági keretben a dél-békési térség történeti és a természeti adottságokat ésszerűen hasznosítható gazdasága sokféle élelmiszer-tevékenységet képes befogadni — állapítja meg a tanulmány kidolgozója. A szerkezetváltásra tervezett projekt többek között kitér a növénytermesztés és állattenyésztés egyensúlyára, a termelésbiztonságra, a szántóföldi zöldségkultúrák (öntözés) elterjesztésére, a fóliás kertészkedésre, a biotechnológiára, a szaporítóanyag-termelésre, a speciális ágazatok (májliba, vadhús, fűszer- és gyógynövény, cirok, csemege- kukorica, fénymag, mák, földi- mogyoró, dinnye) fejlesztésére, a vertikális integrációs kapcsolatok újrarendezésére, illetve a meglevő és új feldolgozóipar fejlesztésére. A szerkezetváltás egyik fontos feltétele a piaci igények alakulása a helyileg termelhető áruk iránt. Melyek ezek? A térségben kialakult termelési ágak közül nem csökkent az igény sem a sertés- és baromfi- ágazat, sem a szántóföldi zöldségtermesztés termékei iránt. E tekintetben jelentősek a megyei élelemiszeripar kihasználatlan kapacitásai, amelyek korábban a déli településekről jóval nagyobb mértékben elégítették ki nyersanyagszükségletüket. Mind a hazai és nemzetközi prognózisok a helyileg termelhető áruk választékának módosítását ajánlják a növény- és állattenyésztésben. A nagy volumenű hagyományos gabonatermékek piaca a kiépült malom- és takarmányipar kapacitásnövelésével valamelyest bővülhet. A gabonafélék vetőmag-termesztése jól kapcsolható a FÁK vetőmagpiacának élénkítésével. Ugyanakkor az ipari növényeknél is keresleti problémák mutatkoznak például a cukorágazatban. Az olajnövények (napraforgó, repce) feldolgozása ké5 sőbb jelentős technológiai változásnak néz elébe. A jellegzetes térségi kiságazatok, mint a cirok, a földimogyoró, a dinnye, a primőr zöldpaprika, borsó, bab iránti kereslet — a piaci hullámzás ellenére — tartósnak tekinthető. A gabonatermelésre épülő sertés- és baromfiágazat európai és távol-keleti kereslete miatt gyorsulva jelentkezik és lép a marhahús fogyasztása helyébe. A jövőre nézve egyértelmű, hogy a mostaninál jóval nagyobb mértékű és minő- ségileg(!) is magasabb színvonalú állattenyésztéssel kell számolni. Területileg a sertés- és baromfitenyésztésnek (a vízi szárnyasokat kivéve) az egész térségben jó lehetőségei vannak. Az úgynevezett nehézbaromfi (hízott liba, kacsa) térhódítása a takarmánybázisra alapozva a hagyományos mérték felett is reálisnak látszik. Ehhez a megyében található feldolgozóipar középtávon is vevőként- jön számításba. A szomszédság állati termékfeldolgozói és új létesítményei jelzik a vásárlási szándékot erre a térségre is. A szarvasmarha-ágazat tej- és húskibocsátása a korábbi piaci keresletre visszaállítható, emellett a kiságazatok (méhészet, húsgalamb-, nyúl-, vadtenyésztés) egyes településeken középtávon biztos piacra találhatnak. Az állattenyésztés fejlődését szolgáló tenyészállat-nevelés minőségi munkaerőt foglalkoztató bővítése Dél-Békésben a megyei és a határszomszédos területek tenyészállat-ellátását vállalhatná magára. Általában a helyi erőforrások mobilizálása és a már említett fejlesztési lehetőségek kiaknázása gazdasági erőcsoportosítást is követel, mert enélkül a jobbító szándék is könnyen pótcselekvésbe fordulhat. Ä kultúrállamokban a fejlesztések leggyorsabb és legreálisabb módja a szövetkezés. Halasi Mária
