Békés Megyei Hírlap, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-13 / 188. szám

t-RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­© / Évadzáró bemutató Gyulán — Szigligeti Ede: Liliomfi A néző újra megtanult nevetni Lehoczky Zsuzsa (a képen középen) Camilla szerepében tündökölt fotó. kovács Erzsébet Igazán nem mondható, hogy az idei nyár kegyeibe fogadta volna a szabadtéri színházakat. Azokat sem! Esőmosta bemutatók, félbe­szakadt előadások szomorították a nyári vigasságok látogatóit, ezért külön öröm, hogy a gyulai szezon évadzáró bemutatóján végre nem kellett az eget lesni. Szél se leb- bent, ág se rezzent, szikrázóan hu­nyorgó csillagsátor borult a tó­színpad fölé, fél sikert biztosítva egy kellemes nyáresti szórakozás­hoz. A siker másik felét a játszó személyeknek kellett előterem­teni, s ők ezt becsülettel meg is cselekedték. Mintha a Gyulai Várszínház alapítóinak vágya — az ódon ma­gyar drámák felélesztése — ihlet­te volna a mostani műsorterv, készítőit, amikor Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékának színre vitelével búcsúztak az évadtól. A bizonytalan időket élő téglavári teátrum arculatának megőr­zéséhez hasonló gondolatok talán jót tennének. És persze még sok egyéb is: bővebben csordogáló anyagi javak, egészséges szellem, tekintélyt parancsoló hozzáértés, no meg féltő szeretet, amely érté­ket teremt, s óvja is mindazt, ami egyszer már hímevet hozott. Nehezen érthető, hogy miért nem játsszák színházaink nagy gyakorisággal a Liliomfit. Hiszen a szerző, Szigligeti Ede úr, min­dent tudott, amit a színházról tudni lehet: pompás szerepeket írt, és olyan mesteri módon pergette a színpadi cselekményt, ahogy csak a legjobb vígjátékban szokásos. Amit bemutat, bizony nem a való­ság, hanem annak égi mása, olyan világ, ahol csak jól érezhetnénk magunkat, s ha már ott nem lehe­tünk, legalább a színpadon lás­sunk ilyesformát. Hősei, akár a tündérmesék figurái, mind szeret­nivaló. emberek. Kacagtató vi­szontagságok után a szerelmesek egymásra találnak, s még a bumford alakok se bűnhődnek jobban, mint ahogy mosolygunk rajtuk. Legnagyobb jótétemény­ben persze a közönség részesül, a néző, aki újra megtanulhat, ha el­felejtett volna, nevetni. Elkél számunka is az efféle lecke, mint ahogy gyógyír volt a kacagás a darab első bemutatóján, 1849- ben, az elvesztett szabadságharc után. Mondom, érthetetlen számom­ra a Liliomfi Csipkerózsika-álma, a magyar színpadi álomkór idején. Egy etlen magyarázat talán, hogy a televízió különböző csatornái gyakorta sugározzák Makk Ká­roly filmjét, s az ötvenes években készült Liliomfi árnyékában ne­héz lenne tündökölni. Micsoda parádés szereposztás volt! Dayka Margit, Ruttkai Éva, Balázs Samu, Pécsi Sándor, Soós Imre és Tompa Pufi immár egy teljes égi színtársulatot kiadna, s a köztünk lévő Krencsey Mariann és Darvas Iván hajdani kettősénél se képzelhető el ideálisabb Maris­ka—Liliomfi pár. Méltatlan is len­ne az összehasonlítás bármely színpadi produkció és a megunha- tatlanul friss film között. Magam se tenném ha nem érződne, hogy a gyulai színházi est alkotói is Makk Károly „köpenyéből bújtak elő”. Hiszen Szigligeti Ede úgy írta meg a darabot, hogy a végén Liliomfi megbékél gyámjával, s csak Ma­riskának örül. A filmesek találmá­nya volt, hogy Liliomfi fellázad­jon,, maradva Thália szolgálójá­nak, s hogy Szilvái professzort összeboronálták Camilla kis­asszonnyal. Ám ahogy a filmnek is jót tett az átszabás, remek komé- diázási lehetőséget adva a Kamil­lát megformáló Dayka Margit­nak, úgy a gyulai estén is tündö­kölhetett Lehoczky Zsuzsa, im­már Camilla nevelőnő szerepé­ben. Akár Szigligeti Ede is írhatta volna így. Újabban a színházak oly mó­don törekszenek a biztos sikerre, hogy mind több zenés darabot ad­nak elő, gyakorta a prózai műve­ket is „megspékelik” egy kis mu­zsikával. A gyulai Liliomfi is ze­nés változatban került színre, de szerencsére Márta István betétjei nem lettek a darab ártalmára, s ami a legdicséretesebb, hogy nem is nyomta el a dalos rész a szöveget. Balikó Tamás rendező nem túl ­pörgetett ritmusú, de nem is von­tatott előadást celebrált. Úgy dol­gozott, ahogy kell. Gyarmathy Agnes praktikus, a tószínpadot jól kihasználó díszletei közt, Tresz Zsuzsa jelmezeiben haladt a szín­padi cselekmény. Szabadtéri pro­dukció lévén, nem lehet mondani, hogy a siker „szétrepesztette a fa­lakat”, de a nézők tisztességes ki­szolgálása megtörtént, és ez nem is kevés. Bocsássanak meg az est főszereplői, de nekem a színészi alakítások közül a Swartz foga­dóst életre keltő N. Szabó Sándor alakítása tetszett a legjobba. Ahogy szavak nélkül is képes volt a megkergült társaságból vissza­hőkölni, fantasztikus! Mint ahogy az Adolf fiát megformálóSa/mger Gábor munkája is telitalálat. Az italozó mellékszereplők sorában immár klasszikusnak számítóÁa- tona János mozdulataira is leg­alább annyit fogok emlékezni, mint ahogy felidézem egy sok év­vel korábban történt gyulai alakí­tását, amikor a lakodalmi vendég­seregben volt szerepe szerint me­rev részeg. Bánjfy György, mint „vígöz­vegy” Szilvái professzor komédi- ázott, látható örömmel, frissen, öt­letesen. Balázsovits Edit és Fillár István volt a két főszereplő, a víg­játéki bonyodalmakon át győzedelmeskedő szerelmes pár, és mert szépek, fiatalok, jó remé­nyű művészek, ezért öröm volt őket látni, játékukba belefeled­kezni. Újlaky Dénes, Kiss Jenőés Szirtes Gábor az előadás méltó sikerkovácsai voltak. Kovács Vanda mint Erzsi, a fogadós lány, figyelemre méltó jelenség. Film­beli „elődje”, Ruttkai Éva is ebben a szerepben fitoskodott anno. Bár csak hasonló pályakezdésnek le­hetnénk tanúi. Ha kedvezően ala­kul acsillagok állása, még minden lehetséges. Ezen az estén szépen ragyog­tak a csillagok! Andódy Tibor Megkérdeztük olvasóinkat Hasznos-e, hogy a gyulai Bay gimnázium Sarkadra „házasodott”? Szendreiné Sós Erzsébet, 33 éves, sarkadi tanító: — A sajtóban rendszeresen ol­vastuk és a városban is folyton azt hallhattuk az utóbbi években, hogy a sarkadi középiskolába egyre kevesebb gyermek jelent­kezik. Sokak szerint az ott folyó iskolakísérlet miatt volt rosszabb híre az intézménynek. Az itt vég­zett diákokat állítólag nem szíve­sen fogadták a felsőoktatási intéz­ményekben. Szerintem egy város nem város középiskola nélkül. A település vezetőinek a helyében magam is megtennék mindent a középfokú oktatási intézmény megmentése és a régi jó hírnév visszaszerzése érdekében. Ilyen szempontból hasznosnak ítélem a Bay Sarkadra „házasodásáf’. Klimaj Tamásné, 43 éves, sarkadi kollégiumi nevelőtanár: — Az életem hosszú évek óta kapcsolódik az Ady gimnázium­hoz és postaforgalmi szakközép- iskolához, nem mindegy tehát számomra, milyen élet folyik itt. Mint kollégiumi nevelőtanár, na­gyon örülök, hogy sok új tanulója lesz az oktatási intézménynek. Úgy hiszem, minél több a gyer­mek, annál pezsgőbb és színesebb lesz a diákélet. Úgy tűnik, a fiúk sorsa is megoldódik, hiszen az új fiútanulók érkezése után külön épületben nyithatunk számukra kollégiumot, férfi nevelőtanárral. A Bay Sarkadra költözésével a tanári kar is bővül, biztos sok új ötlettel és gondolattal gazdag­szunk majd. Varga Tímea, 16 éves, sarkadi gimnazista: — A magam részéről örülök, hogy a gyulai Bay tanulói átjön­nek Sarkadra. Abban reményke­dem, hogy így talán fellendül a diákélet az iskolánkban. A sok fiú miatt valószínűleg mozgalma­sabb lesz az iskolai sportélet is. Annak külön örülök, hogy az ed­digi igazgatónk, Horváth László továbbra is vállalta az intézmény vezetését. Az adys diákok szere­tik őt, s most biztos csalódottabb lennék, ha a megváltozott hely­zetben nem vállalt volna bennün­ket... így nyugodt vagyok, hiszen a személyében garanciát látok arra — ha színesebb életünk lesz is —, de magmaradhatunk adys- nak. Vádi Károlyné, 52 éves, sarkadi háziipari dolgozó: —Hallomásból tudom, hogy a sarkadi középiskolában egyre ke­vesebb volt a gyermek, egyesek már attól tartottak, hogy egy idő után be kelUzámi az iskola kapuit. Épp ezért úgy gondolom, nem ár­tott ez a kis „vérfrissítés” a Bay gimnáziummal. A mai világban egyáltalán nem mindegy, hogy a gyerek a saját településén tud-e továbbtanulni, vagy máshová kénytelen menni. A bejárás, a kol­légium pluszköltség minden csa­ládnak. Nem beszélve arról, hogy helyben járva sokkal több ideje marad tanulásra és kikapcsolódás­ra is a gyereknek. —ria FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET „Sehol sem törődtek velem annyit, mint itt” Egy valóra vált álom Békéscsabán a befogadó­állomáson jelenleg közel százan -— többségében vaj­dasági magyarok, bosnyá- kok, szerbek, horvátok — várják sorsuk jobbra fordu­lását. Egy évek óta folyó egyesült államokbeli, és ka­nadai befogadóprogram ke­retében Csabáról évente há­rom, négy, az országból száz család talál új hazára Észak-Amerikában. Egye­dül nagyon keveseknek si­kerül kijutni. Közülük egy Milinovich Mira, aki hor­vátországi szerbként Eszékről közel két éve érke­zett a befogadóállomásra. Mira gyermekkora óta vak, Eszéken biztos állását, ott­honát hagyta menekülve a háború borzalmai elől. — Tizennyolc évet dol­goztam Eszéken egy tele­fonközpontban. Nagyon ne­héz volt mindent otthagyni, még azoknak is, akik egész­ségesek, nemhogy nekem, aki vak. A békéscsabai előtt hat tábort jártam meg, de sehol nem törődtek velem annyit, mint itt. Horvátor­szágba nem mertem vissza­menni, és tavaly már azon gondolkodtam, elveszem magamtól az életemet. Szerencsére a csabai tábor munkatársai segítettek. Külön szobát kaptam, és r lehetővé tették, hogy fel­vegyem a kapcsolatot az amerikai nagykövetséggel. Végül a Helen Keller Ala­pítvány segítségével lehe­tővé vált, hogy befogadnak az Egyesült Államokba. Ma utazom. Az új hazában dolgozni fogok, és remélem meg­nyugszom. Befejezem majd a regényemet, amit még Eszéken kezdtem el írni. Folytatni akarom ott az életemet, ahol megsza­kadt, és ebben nagyon so­kat segítettek a csabai tábor dolgozói, akiknek köszö­nettel tartozom. Kislány koromban mindig arról ál­modoztam, hogy Ame­rikában fogok élni. Ez az álmom most valóra válik. K. A. OTP TeleBank Átutalás • Folyószámla egyenleg» Bankkártya letiltás • Információk 3-666-666 Távolról sem lehetetlen. I s BÉKÉSCSABAI AGROKER RT. BÉKÉSCSABA, Szerdahelyi út 14. Ttlefon: (66) 443-143. Telefax: (66) 441-583. Ha mezőgazdasági gép — akkor Agroker Rt. Könnyű- és nehéztárcsák: KÜHNE, RAU Ágyekék és váltvaforgatóekék: KÜHNE, VOGEL, REGENT Kombinált talajelőkészítők: RAU, LELY Gabonavető gépek: LAJTA, IH-6200, KVERNELAND—ACCORD Függesztett és vontatott műtrágyaszórók: RAUCH, LELY MAJOR, TORNÁDÓ, RCW ÜZEMANYAG-SZÁLLÍTÓ PÓTKOCSI. Már 25% befizetésével elviheti, gyors hitelügyintézés helyben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents