Békés Megyei Hírlap, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-01 / 178. szám
SZÍNES KAVALKÁD 1997. augusztus 1., péntek A Balassitól a Márványig Országos fotókiállítás (ok) és alkotótábor otthona Békéscsaba Jelentős fotóművészeti események helyszíne augusztus 2-ától Békéscsaba. A Magyar Fotóklubok és Szakkörök Szövetsége XIV. Országos Fotószalonjának kiállítását a megyei könyvtárban dr. Simon Mihály jegyző nyitja meg szombaton 17 órakor. A Mokos Teremben ugyanezen a napon 16 órakor nyílik a IX. Országos Aktfotókiállítás, melynek anyaga Szentesről érkezik és augusztus 16-áig látható. A MAFOSZ-kiálh'tás egyben az augusztus 9-éig tartó országos alkotótábor nyitó rendezvénye. Az előzményekről, valamint kiállítás és tábor fontosságáról Bazsó Imrével, a Márvány Fotóklub vezetőjével beszélgettünk. Bazsó Imre egy korábbi alkotótáborban készítette ezt az aktfotót, a címe: Ablakban — Fiatal srác voltam, amikor főleg amatőrökből megalakult a Balassi Fotóklub. Olyan, később ismertté vált fotósokból, mint Balogh Ferentz, Csapó László, Bódis Miklós, Kocsis Pál. Ez az ötvenes évek végén történt. A klub aztán ’87-ben Bódis halálával megszűnt — emlékezik Bazsó Imre.— Balogh Feri Viharsarok néven egyszemélyes klubot csinált, évente egyszer találkoztunk, elbeszélgettünk. Mi, akik szívesen jártunk mindig fényképezőgéppel a nyakunkban, igényeltük a rendszeres találkozásokat, beszélgetéseket, kerestünk támogatókat, elsősorban helyet, ahol összejöhetünk. Szente Béla, az ifjúsági ház igazgatója befogadott. — Következett a Berekméri korszak. — ’95 februáijában újraalakultunk, 24—25-en lehettünk, főleg amatőrök és néhány profi. A klubunkat Berekméri Zoltánról neveztük el. Valóban ránk lehetett fogni, hogy csak vasárnapi fényképészek vagyunk... Azért rendeztünk több kiállítást. Én rögtön az elején javasoltam, hogy a Balassi premfotó kiállítást újítsuk fel, ami országos rendezvény volt. — Premfotó, ugye, azt jelenti, hogy új fotók premierje, bemutatkozása? — Igen, első bemutatkozás, két évnél nem öregebb fényképet lehet beküldeni, falra tenni... Tehát ’95-ben (próbaképp) regionális kiállítást rendeztünk, ahol Békés megye és a környező megyék kiállítói szerepeltek. ’96 november 8-án volt a megnyitója a 20. országos premfotó kiállításnak. Aztán különváltunk, amatőrök és profik. Eljöttünk az ifiházból, a megyei könyvtárban kaptunk helyet. — Elárulna valamit a válás okairól? — Mi a szép képeket részesítjük előnyben, a profik inkább a dekomponáltság felé hajlottak. Szerettünk volna többet tanulni a profik tudásából, tapasztalatából, ami nem következett be. Pedig ma haladni kell a korral, az új gépekkel, eljárásokkal, divatirányzatokkal tisztában kell lenni, ehhez nem kaptunk elég útmutatást. — Mit jelent Önök szerint a szép fotó? — Inkább ragaszkodunk a festészet, az aranymetszés szabályaihoz, és a fotózáskor is ennek a hívei vagyunk. —Balassi, Viharsarok, Berekméri volt, ma pedig Márvány... — A Márvány Fotóklub ’92- től szerveződött. A nevét a cukrászdáról kapta, ahol vasárnaponként 10-től 12-ig összejöttünk négyen, hatan, mikor hogy. Ma is körülbelül hat fotós képezi a „magot”, bár néha többen is vagyunk. Szente Béla kérte a MAFOSZ elnökét, hogy Békéscsaba rendezhesse meg az országos kiállítást és vele együtt az alkotótábort. S nagyon örültünk, amikor megkaptuk a szervezés jogát. Tavaly Győr, azelőtt Hajdúböszörmény, Veszprém adott otthont a kiállításnak, jövőre Vác rendezi majd. — A MAFOSZ elfogadta a • meghívást, a Berekméri hozzálátott a szervezéshez, csakhogy közbejött a válás vagy nem ? — Valóban, azután szakítottunk... Visszaút nem volt, elhatároztuk, hogy végigcsináljuk becsülettel. Kicsit szerényebben, de rendesen. A könyvtár örömmel fogadta a kiállítást. Ami a tábort illeti, önellátásra kellett berendezkedni. Közel hetven résztvevőre számítunk, a Körösi Csorna Sándor Főiskola kollégiuma lesz a helyszín. Természetesen az ország minden részéből jönnek fotósok az alkotótelepre, de osztrákok, és lehet, hogy román, szlovák fotós is részt vesz a munkában. A helybéliek főleg csabaiak, de vannak gyulai klubtagok, egy orosházi és egy füzesgyarmati is. — Mi a szalonkiállítás lényege? — A MAFOSZ ’83-ban alakult, amatőr klubok hozták létre, és minden évben megrendezi az országos szalonkiállítást, ami tulajdonképpen a klubok versenye. Minden klub 18 fotót küldhet, egy szerzőtől maximum hármat. Ezt az anyagot szakmai zsűri bírálja el titkosan. 135 kép kerülhet a falra, amelyik klubtól a legtöbb, vándorserleget kap. Ha egy klub neve háromszor a serlegre kerül, „örökbe fogadja” a serleget. Miskolc nyert már így. —Mit várnak az alkotótábortól? — Az ilyen táborban mindig sokat lehet tanulni egymástól. A szakadás egyik oka volt az is, hogy különbözőek vagyunk; van, aki az egyéni tanulás híve, más meg a csoportos versengésé. Niedzielsky Katalin Hol született Sába királynője? Nem először és valószínűleg nem is utoljára lángol fel történészek és régészek között a régi vita: melyik ország vallhatja magáénak az ókor legendás nőalakját, Sába királynőjét? Azt, hogy a hölgy létezett, senki nem vonhatja kétségbe, hiszen szó esik róla mind a Bibliában, mind a Koránban. Jemen, Etiópia, Egyiptom, Irán és az Egyesült Arab Emírségek egyaránt ragaszkodik ahhoz, hogy a nagy uralkodónő szülőhazájaként hirdessék magukat az útikönyvekben. Az is biztosnak látszik, hogy Sába városa a Krisztus előtti évezredben valahol Dél-Arábiában terülhetett el, minden jel szerint nagy karavánutak mentén. A régészek közül viszonylag sokan hajlanak arra, hogy az etiópiai vallási központban, Axumban volt a sokat utazó királynő (egyik?) palotája. A néhai császár, Hailé Szelasszié szerint ehhez nem is férhet kétség, mert őt éppen azért nevezték Júda oroszlánjának, mert családja „Salamon király és Sába királynője szent frigyéből származik.” Az etiópok Makedának, a jemeniek Balkisnak vagy Bilkis- nek nevezik a királynőt. Az utóbbiak azt mondják, bizonyítható, hogy az igazi szülőhely az északjemeni Marib, ahol a Korán szerint az uralkodónő nagy gátat is emeltetett. Egyelőre viszont csak az biztos, hogy Wendell Philips amerikai régész 1952-ben itt valóban feltárt egy szép palotát és egy Hold-templomot. Aki nem hiszi, járjon utána. És annak is, amit megint az etiópok mondanak, hogy Sába királynője ébenfekete, vagyis néger szépség volt. Ezt, mint műveikből kiderül, mások mellett olyan festőóriások is elhitték, mint Tintoretto. FEB amstel Mit mondjunk még Élvezze mindig mértékkel!
