Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-09 / 158. szám

ip MEGYEIKÖRKÉP 1997. július 9., szerda il 4) r Államtitkári találkozó Szarvason Közös természetvédelmi kezelésű területekről döntöttek Tardy János, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium helyettes államtitkára és Kiss János Botond, Ro­mánia környezetvédelmi államtitkára találkozott tegnap Szarvason, a Körös—Maros Nemzeti Park Anna-ligeti szék­házában, hogy áttekintsék a két ország közös természetvédel­mi ügyeit, továbbá megfogalmazzák a konkrét teendőket és ezek ütemezését. A tanácskozás kiindulási pontja az a kör­nyezetvédelmi együttműködésről szóló szerződés volt, amely idén május 26-án köttetett meg a két kormány között Buka­restben. A találkozó helyszíne sem véletlen. Mint a két állam­titkár lapunknak adott nyilatkozatából kiderül, a Körös— Maros Nemzeti Park kulcsfontosságú szerepet kap országaik természetvédelmi együttműködésében. Földrajzilag olyan területeket kerestünk, amelyek lehetővé teszik, hogy közös természet­védelmi kezelés alá vegyünk és védetté nyilvánítsunk olyan egységeket, amelyek a Kiss János Botond államtitkár (balról) és dr. Tardy János helyettes államtitkár fotó: kovács Erzsébet híd szerepet képesek betölteni a két ország között—mondotta Tardy János, aki nem titkolta, amikor a Körös—Maros Nem­zeti Parkot létrehozták, egyik céljuk az volt, hogy általa is próbáljanak közelíteni Romá­niához. Ehhez a törekvéshez a román államtitkár személyé­ben illetve hazája kormányzati szándékában jó partnert talál­tak. Tegnap elvben a három területről is megállapodtak, ezek: a hazánkban Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó Felső-Tisza régió, továbbá az idehaza Körös—Maros Nem­zeti Parkhoz tartozó Biharugrai terület és a Maros völgye. A találkozó további fontos témái közt szerepelt a Wa­shingtoni Egyezmény, amely a különösen veszélyeztetett nö­vény- és állatfajok illegális ke­reskedelmét tiltja. Mint azt Kiss János Botond államtitkár elmondta, az egyezményt mindkét ország aláírta, ám az abban foglaltak foganatosítása nehéz. Most közös projektet dolgoznak ki, amely lehetővé teszi a határ mindkét oldalán szolgáló vámtisztek kiképzé­sét, bevonva ebbe a képzésbe a határmenti övezetekért felelős természetvédelmi szakembe­reket is. Létrehoznak továbbá egy olyan szemléltető bázist, amely megkönnyíti a védett fa­jok beazonosítását. Csath Róza Csütörtöktől Az ember tragédiája a gyulai várszínpadon Életünk képei a Földön A Gyulai Várszínház július 10. és 15. között 6 előadáson mutatja be Madách Imre: Az ember tragédiája című, kétrészes drámai költeményét. A darabot Csiszár Imre Jászai-díjas, érdemes mű­vész, a színház művészeti vezetője rendezésében és díszletterve­zésében a Várszínházzal közös produkcióban a Kolozsvári Álla­mi Magyar Színház 34 személyes társulata adja elő. Kecskére a káposztát Mezőhegyesen? Új igazgató, (h) A Sarkad- keresztúri Általános Iskola má­sodszor írt ki pályázatot az igaz­gatói szék betöltésére. A bead­vány határideje 1997. június 30- án lejárt. Az állásra ketten jelent­keztek, az iskola megbízott igazgatója, Kendémé Fábián Il­dikó és a Szeghalmon tanító dr. Zuti Pál. A döntést az önkor­mányzat az augusztusi testületi ülésen hozza meg. Fogadóóra, (t) 1997. július 11-én 13.00—15.00 óra között fogadóórát tart Tóth Károly or­szággyűlési képviselő az MSZP-irodán. (Békéscsaba, Szabadság tér 11—17.) A határon túlról, (k) Számítógépkezelő lesz az a 15 Nagyszalontán tanuló romániai magyar és magyarul is beszélő román fiatal, aki a gyulai Bay gimnázium és informatikai szakképző iskola ottani magyar nyelvű tagozatának hallgatója, s a napokban érkezett vizsgázni Gyulára. Azért célszerű Nagy­szalontán való képzésük, mert így nagyobb az esélye annak, hogy elhelyezkedéskor helybe­li, s nem magyarországi állást keresnek. A most vizsgázotta- kon túl már 86-an szereztek ily módon korszerű képesítést. Árokba hajtott, (ö) Június 8-án, 7.45 órakor három személygépkocsi haladt egymás mögött a 44-es főúton Gyula felől Békéscsaba irányába, a pósteleki bekötőút közelében. A leg­hátul haladó Opel Astra megkezdte az előzést, amikor a középen lévő Opel Omega ugyancsak előzésbe kez­dett. A szabályosan előző Astra vezetője, hogy elkerülje az ütközést, félrerántotta a kormányt és az árok­ba hajtott. A gépkocsi totálkáros lett, a vezető könnyű sérülést szenvedett. Borulások, (e) Gyomaendrőd és Mezőtúr között, a 46-os főútvonalon tegnap 10 óra 45 perckor egy tenerautó egy másik tehergépjármű­vet kezdett előzni. A manőver nem sikerült, a jármű a bal oldali árokba borult. A baleset következtében a te­herautó utasa, egy 49 éves férfi sú­lyos sérülést szenvedett. Biharugra és Körösnagyharsány között tegnap délután egy személy- gépkocsi borult az út melletti csator­nába. A mérleg: egy könnyű sérülés. Vaklárma. (e) Az orosházi tűzol­tókat tegnap először egy nagyszénási égő lakóházhoz, majd Orosházára, az Eszperantó utcába riasztotta is­meretlen telefonáló. Mindkétszer hi­ába vonultak a tűzoltók, a bejelentés vaklárma volt. „A VAGYONOS ÖREG HÁZASPÁROK ÁLTA­LÁBAN GYERMEK­TELENÜL HALNAK MEG.” (Jerome K. Jerome) A tegnapi gyulai sajtótájékozta­tón Gedeon József színházigaz­gató elmondta, a Várszínház most, a 34. évadban mert arra vállalkozni, hogy bemutassa Az ember tragédiá­ját, nem egyedül, a kolozsvári szín­ház partnerségével. A darabhoz Márta István zeneszerző kompo­nált a mondanivalót kibontakoz­tató, 70 pierces muzsikát. Csiszár Imre hangsúlyozta, bizonyos dara­bok nem időszerűek egy-egy kor­ban, mert azt nem varázsolják elő. Madách műve nem ilyen, hiszen történelmi, társadalmi sorozatot ír le. Egyetemes érvényű, a világ bár­mely színpadán helye lenne, ám mégis magyar ember tragédia, me­lyet szerzője a ’48-as elbukott sza­badságharc után, 1860-ban írt meg. — A londoni képben idézi a legerősebben mai világunkat, amely gazdaság- és pénzcentri­kus —mondta. — Mindig kérdés a falanszter értelmezése: sem a szocializmushoz, sem más, konkrétan megfogalmazható tár­sadalmi relációhoz nem kapcsol­ható, Madách megálmodja. Az álom mégis nagyon reális, az el- idegenedettséget, az elembertele- nedést mutatja. Falanszterké­pünk visszataszító, mert azt sze­retné, ne legyen követendő példa az ember számára. Minden elő­adásnak újra kell tisztáznia: a tra­gédia optimista vagy pesszimista kicsengésű? Szinte csonkítatlan a mű, inkább csak rövidítettünk, a gondolatiságot, gazdagságát megőrizve. Előadásunk vége a megoldatlanság, ami a madáchi filozófiának is lényege, azaz az emberiség története folytonosan halad, fejlődik, ismétli magát, de mindig egy fejlettebb fokon. Ádám a darab végén rákérdez, mi lesz a halálunkkal, az elmúlá­sunkkal, az Isten széttárja a karját, megoldást nem tud mondani. Ám ott maradnak fülünkben Ádám mondatai, hogy az ember célja az életben a küzdés maga. Az elő­adás nem történelmi tablókra építkezik, noha ezek jelzésében ott vannak, hanem a gondolati­ságra: mit jelent az egyeduralom, a demokrácia, a keresztényi esz­me megvalósulása és hiteltelenné válása... Az Úr és Lucifer végül összeölelkezve távozik a szín­padról, életünk a Földön megol­datlan marad, a kérdés eldöntet­len ;— fogalmazta meg a rendező. A sajtótájékoztatón a feladat nagyságáról szólt mindhárom fő­szereplő, az Ádámot alakító Kar­dos M. Róbert, az Évát megfor­máló Csutak Réka és Boér Fe­renc, Lucifer színre állítója. Szőke Margit Az országgyűlés kedden lesza­vazta Csiha Judit privatizációs miniszter asszonynak egy inter­pellációra adott válaszát. Sepsey Tamás (MDF) azt firtatta, hogy miként lehet Lascsik Attilát, az ÁPV Rt. egykori vezérigazgató­ját kinevezni a Mezőhegyesi Álla­mi Ménes Birtok Rt. igazgató taná­csába, miközben az ügyészség a Tocsik—Szokai-kapcsán különö­sen nagy vagyoni kárt okozó bűn- cselekménnyel vádolja. Csiha Judit válaszában Lascsik Attila szakér­telmére és arra hivatkozott, hogy a bíróság ítéletéig mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Az ország- gyűlés a választ 79 igen, 94 nem és 48 tartózkodó szavazattal nem fo­gadta el, így az ügyet kivizsgálja az A Hungarotel Rt. fejlesztési főmérnöke, Greg Bordelon, va­lamint Szabó Miklós, Puszta- ottlaka polgármestere a kö­zelmúltban a községházán arról folytatott tanácskozást, hogyan lehet a rádióhullámos rendszer­ben beüzemelt telefonkészülé­keket vezetékesre kiváltani. Minderre azért került sor, mert több más településsel egyetem­ben igen sok probléma adódott a készülékek üzemeltetésével. Szabó Miklós kiemelte, annak idején örültek, hogy elsőként kaptak telefont, ám kiderült: ezek a készülékek „bemérhetők”, a díjmegállapításuk nem megbíz­ható, másrészt a számítógépes, internetes csatlakozásra nem al­Dombegyházon a Petőfi Mező- gazdasági Szövetkezet vezetése az elsők között próbál megoldást találni a sertéstelepen évtizedek óta gondot okozó, úgynevezett hígtrágya elhelyezésének problé­májára — hallottuk tegnap dél­előtt a tsz irodaházában, ahol az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvé­delmi Felügyelőség, az Alsó-Ti­sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a megyei földhivatal, a növény­egészségügyi és talajvédelmi ál­lomás, valamint az orosházi Dél- Békési Vízgazdálkodási Társulat képviselői tanácskoztak. Mint aztDú.v Béla, a szövetke­zet elnöke elmondta, a 14—15 ezer hízót kibocsátó két sertéste­lepen évek óta gond a szennyvíz elhelyezése. Az egyik telep a ’70- es években a régi technológiával épült, és annak idején az építkezők sem fordítottak külö­nösebb hangsúlyt a trágya elhe­lyezésének kérdésére. Országo­san ismertek az állattartó gazda­ságok hasonló gondjai, ám a meg­oldás legtöbbször pénzügyi aka­dályokba ütközik. Dombegyhá­zon sajátos helyzet alakult ki, mi­alkotmányügyi és a gazdasági bi­zottság. A 13 Békés megyei képviselő közül mindössze ketten, Simon Imre és Tokaji Ferenc támogatták szavazatukkal Csiha Judit vála­szát. Nemmel szavazott Földesi Zoltán (MSZP), Lukovics Éva (SZDSZ), Pallag László (SZKGP), Tóth Sándor (MSZP) és Varga István (MDF). Tartóz­kodott, ami a szavazatok össze- számlálásakor gyakorlatilag szintén ellenszavazatnak minő­sül: Koltay Zsoltné, Matuska Sándor, Szőllősi Istvánná és Tóth Károly (mind a négy MSZP). Vastagh Pál (MSZP) nem szava­zott, Sümeghy Csaba (Fides?) igazoltan távol volt. S.Á. kalmasak. Mint azt a főmérnök elmondta, a bejelentéseket felül­vizsgálták és megnyugtató meg­oldást ígérnek. Első lépésként Pusztaottlaka, Medgyesbodzás, Nagybánhegyes és Dombegyház vezetékes készülékeket kap. A tervek szerint Ottlaka és Bodzás a medgyesegyházi központhoz csatlakozik, míg a többiek a leg­közelebbi városokhoz. Felmérik a helyi lehetőségeket, és lesz, ahol földkábellel, máshol oszlo­pos megoldással „váltják ki” a jelenlegi rendszert. Néhány ta­nyán azonban—ahol a költségek túl magasak lennének — marad a jelenlegi készülék, amit viszont akkumulátorral felszerelve bizto­sítanak. H. M. vei a sertéstelep közelében levő földek a kárpótlással magánkéz­be kerültek és a trágya elhelyezé­se sürgetővé vált. Ä földhivatal megkeresésére a vezetőség segítő szándékkal próbált megol­dást keresni, majd több céggel történt egyeztetés után a Dél-Bé­kési Vízgazdálkodási Társulattal kötöttek megállapodást. — Társulatunk a tervezéstől a kivitelezésig, valamint a közpon­ti támogatások igényléséig fel­vállalta a munkát, melynek első láncszemeként ültek most asztal­hoz az érintettek — mondt dr. Czecze Lajos ügyvezető igazga­tó. A hígtrágya elhelyezéséhez meg kell oldani a trágya „fázis­bontását”, valamint építeni kell egy 20 ezer köbméteres szigetelt medencét is. Igaz, a pénzügyi hát­tér biztosítása még folyamatban van, de a megoldás környezetvé­delmi szempontból különösen fontos egyrészt a Maros horda­lékkúp ivóvízbázisa védelmé­ben, másrészt az így kapott trágya kiöntözése — a jelen ismeretek alapján — kedvezően hat a termőföldekre. Halasi Mária Négy településen újrakötik a telefonvonalakat A dombegyházi megoldás A szövetkezeti mozgalom ünnepe (Folytatás az 1. oldalról) Pusztulással is fenyegető idő- szakakénttett említést az 1990-es évek elején indított támadások­ról, amikor egyszerre volt eszkö­ze és áldozata a politikai küzdel­meknek a szövetkezeti mozga­lom. Győrfi Károly, a megyei mezőgazdasági szövetség titká­ra az érdekképviselet történeté­nek 30 évét foglalta össze. A szövetkezeti nap alkalmá­ból a Békés megyeiek közül töb­ben az elmúlt héten, országos rendezvényen vehették át az el­ismerést. Ámint a tegnapi, me­gyei ünnepségen elhangzott, a Magyar Iparszövetség elismerő oklevelét kapta dr. Molitórisz Pálné (Szarvasi Szirén), vala­mint a Mezőberényi Faipari Szövetkezet. Az ipari miniszté­rium elismerő oklevelét vehette át Kovács József (Mezőhegyesi Fémipari Kft. igazgatója). Az áfészek soraiban a Szövetkezeti Érdemrend kitüntetésben része­sült Jenei Sándor (Békés), Nagy László (Békés), Opauszki Jánosné (Kunágota), Tarsoly Imre (Dévaványa), Szövetkezeti Érdeméremmel tüntették ki Kiss Jánosnét, Koppányi Lászlónét, Szilágyi Erzsébetet, Kiss Józsefet — valamennyien gyulaiak — va­lamint Tóth Andrásnét (Áfészek Szövetsége). A Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Szö­vetsége kitüntetéseit a tegnapi megyei ünnepségen Horváth Gá­bor, a MOSZ főtitkára adta át Szántó Péter elnöknek (Orosházi Béke Agrárszövetkezet), Kiss Gábor nyugdíjasnak (Kamuti Béke), Kiss Károly főágazat- vezetőnek (Geszti Egyetértés), Lázár Mária főkönyvelőnek (Bé- késszentandrási Zalka), Sebó Mihályné főkönyvelőnek (Tót­komlósi Viharsarok), Szakái Já­nos elnöknek (Békéscsaba, Aranykorona) és Varga Imre főagronómusnak (Battonyai Dó­zsa). A szolnoki, országos ünnep­ségen tüntették ki Fülöp Elek el­nököt (Csárdaszállási Petőfi), Kézy Zoltán elnököt (Dévavá- nyai Aranykalász), Lachata Pál igazgatót (Tótkomlósi Sertéshús­termelő KV), Nagy Sándomé ágazatvezetőt (Dobozi Petőfi), Tmovszki Sándor elnököt (Bat­tonyai Május L). Ä fogyasztási szövetkezetek hagyományához híven az idén is kitüntetéssel ismerte el a kiemel­kedően dolgozók munkáját az Áfészek Békés Megyei Szövet­ségének tanácsa. Az Elismerő Érme ezüst fokozatát tizenheten, bronz fokozatát pedig kilencen vehették át tegnap dr. Trenyik Páltól, a megyei szövetség taná­csának elnökétől. Tóth Ibolya Akik a tegnapi, megyei ünnepségen vehették át a kitüntetést a szövetkezeti mozgalomban végzett munkájukért fotó: lehoczky Péter

Next

/
Thumbnails
Contents