Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-30 / 176. szám

IÍRFKFSMFCiYFIHÍRI 4P---------------------------------------------------------------------- is /S n ts r? d l | KUKKhr \ 1997. július 30., szerda Időtlen értékeket árulunk... Megőrzik és továbbadják a Tarhosi Énekiskola hagyományait A közelmúltban véget ért a XXI. Békés-Tarhosi Zenei Napok rendezvénysorozata. Kodály Zoltán neve és a nevével fémjelzett nevelési elvek visszanyúlnak az egykori Tarhosi Enekiskola működéséhez. Gulyás György, akinek nevéhez a magyar zenepe­dagógia és kórusművészet számos fejezete fűződik, aki az ország első ének-zenei általános iskolájának megalapítója és megszün­tetéséig lelke volt, a Kodály-módszert honosította meg Tar- hoson, ahol olyan, mára már a magyar zenei élet klasszikusainak számító művészek kezdték pályafutásukat, mint Szokolay Sán­dor, Bozay Attila, Tóth Béla, Mező László, Tarjáni Ferenc, Palócz Tamás, Gyermán István, Gál Károly, Sánta Béla, Papp György... A Tarhosi Énekiskola szellemi­sége feléledni látszik néhány lel­kes kultúra- és művészetpártoló akarata nyomán. Ennek első jele a tarhosi napokon belül a Körösi Nyári Akadémia ének-zene szekciója, melynek művészeti vezetőjével, Bartalus Ilonával a közelmúltban beszélgettünk. Bartalus Ilona nemzetközi hírű zenepedagógus, a Kodály- módszer lelkes terjesztője és ta­nítója. Észak-Amerikában az el­múlt harminc évben több, mint harmincezer diákkal ismertette meg Kodály zenepedagógiai el­veit. A Magyar Televízióban öt­ven pedagógiai tv-filmjét és so­rozatát mutatták be. Négy éve a Duna Televízió zenei vezetője, volt tarhosi diák. — Az idei év történelmi for­dulópont Békés-Tarhos életé­ben. Beindult egy olyan zenepe­dagógiai kurzus, mely a régi ze­neiskolai hagyományt folytatja — mondta Bartalus Ilona. — Újra éledt a régi szellem, és bol­dogító, szívet melegítő pillanat, hogy ez bekövetkezett. Az ötlet a Békés-Tarhosi Baráti Köré, melyhez kapcsolódott a békés­csabai Körösi Csorna Sándor Főiskola. Egy új korszak kezdődött el a kurzussal. 1999- ben már három évfolyammal szeretnénk indítani a képzést, 2000-ben pedig reményeink szerint megnyitja kapuit egy művészeti intézet, mely Gulyás György nevét viselné. Összmű- vészeti intézmény lenne, ahol a népművészettől a baletten, képzőművészeteken át a művé­szetek valamennyi ágával fog­lalkoznánk. Az intézet a tarhosi Zenepavilonban működne. Ter­veink szerint csak magyar nyel­vű kurzusokat indítanánk, a vi­lág magyarságát megcélozva. — Elég-e arra néhány lelkes művészetpártoló, hogy itt, Bé­késben újra éledjen a régi tar­hosi szellemiség? — Amit mi teszünk, az értékmentő dolog. Kanadából a közelmúltban tértem haza és ta­pasztaltam, tökéletesen kiké­szült az észak-amerikai lakos­ság. Az emberek túlterheltek, agyonhajszoltak. Mi itt, Ma­gyarországon most megpróbá­lunk egy silány kópiát készíteni az amerikai mintáról. Ezzel azonban nagyon rósz irányba haladunk. Amerikában van egy réteg, melynek gondolatisága már a XXI. század felé mutat. Minimalistáknak nevezik ma­gukat. Ez egy csodálatos, huma­nista mozgalom, felvilágosult emberekkel. Ok azt hirdetik, í „... visszavisszük az embert a természetbe, ahol csak a kör­nyezet lesz, és beérjük majd a művészettel, minden társa­dalom meymentőjével, a tár­sadalom leikével...” csak a minimális igényeinket kell kielégíteni, érjük be keve­sebbel! Kerékpárral járnak, nem autóval, nem szennyezik a levegőt, csak annyit vásárolnak, amennyire szükségük van. Szembehelyezkednek annak az őrült étvágynak, ami napjaink­ban az emberiséget elfogta. Az­zal, hogy Tarhoson működni fo­gunk, visszavisszük az embert a természetbe, egy egyszerű falusi parkba, ahol csak a környezet lesz, és beérjük majd a művé­szettel, minden társadalom megmentőjével, a társadalom leikével. A művészetet akarjuk fölemelni. Nem pulóvereket árulunk, hanem időtlen értéke­ket, amelyekben gyönyörködni lehet és gazdagodni. Mély hu­manista töltése van Kodálynak, amit megpróbálunk a jövő nem­zedékének átadni. Egyelőre mi vagyunk a kisebbség, de egy na­gyon erős hitű kisebbség. A mű­vészeti intézet ötletét olyan lel­kes emberek karolták föl, mini Bozay Attila zeneszerző, a Bé­kés-Tarhosi Baráti Kör elnöke, Gyarmatit Olga, a kör alelnöke, Vámos László tiszteletbeli el­nök és természetesen még sokan segítik munkánkat. — Néha úgy tűnik, a Kodály- módszer külhonban ismertebb és népszerűbb, mint idehaza. — Mi, magyarok nagyon sznobok vagyunk. Bedőlünk a divatoknak, kontroll, kritika nél­kül utánozunk. Most Ameriká­nak hódoltunk be önbecsülés nélkül. Elfelejtjük, ezitt Európa, és nekünk az európai értékeket kell megmentenünk! Akinek van egy Kodálya, az húzza ki magát, legyen rá büszke és csi­náljon belőle exportcikket! Ehe­lyett mi nem vesszük komolyan értékeinket. Kodály módszere az egész világon népszerű. A legjobb és legértelmesebb zene- pedagógiai módszer. Intelligens zenetanítás elképzelhetetetlen éneklés nélkül. A népdal pedig egyfajta zenei anyanyelv. Ezért szépek és nemesek a Kodályi elvek, mert erre épülnek, és ezt Gulyás György itt, Tarhoson zseniálisan fejlesztette tovább. (A Kó'rösi Nyári Akadémia ének-zene szekciója a következő fontosabb támogatóknak kö­szönhetően jöhetett létre: Mű­velődési és Közoktatási Minisz­térium határon túli magyarok főosztálya, Művelődési és Sza­badművelődési Alapítvány, Bé­kés Megye és Békéscsaba Me­gyei Jogú Város Önkormányza­ta, Hódút Kft. és Bethlen Gábor Alapítvány.) Kovács Attila Ezer évvel a spanyolok előtt Amerikában Kolumbuszt"sokan megelőzték Amerika felfedezésében. Rég­óta tudjuk, hogy a viking hajó­sok már a XI. században elérték az Újvilágot, most azonban arra találtak bizonyítékot, hogy még ők is elkéstek. Félezer évvel ma­radtak le a polinéz szigetvilág hajósai mögött, akik nyugat fe­lől vetődtek Amerika partjaira. Erre genetikai bizonyítékot talált Rebecca Cann, a hawaii egyetem kutatója. Az indián őslakosság és a polinéziai szi­getvilág őslakosainak génállo­mányát összevetve bizonyított­nak látja a feltételezést, hogy 500 körül partra szálltak Ameri­kában a polinézekés keveredtek az indiánokkal, akik mintegy 15—20 ezer évvel ezelőtt keltek át az Újvilágba a Bering-szoros- nál, amely akkor még össze­függő szárazföldi folyosó volt Ázsia és Amerika között. Thor Heyerdal 1947-ben balsafa tutaján Peru partjaitól eljutott az onnan 7000 kilomé­terre fekvő Tuamotu szigetvi­lágba, mintegy kísérletileg iga­zolva, hogy lélekvesztőiken 1000 évvel korábban a poliné­zek is megtehették ezt a hatal­mas tengeri utat. Számos más bizonyítéka is van annak, hogy az ázsiaiak és az amerikaiak már jóval Ko­lumbusz előtt is kapcsolatba kerültek egymással. Ä polinéz szigeteken már 1000 évvel ezelőtt is termesztették az ame­rikai kontinensen őshonos édesburgonyát. A VI. és XIII. század között épült indiai templomokon kukoricát és napraforgót ábrázoló díszíté­sek találhatók. Mindkét nö­vény amerikai eredetű, az em­ber közreműködése nélkül nem kerülhetett volna Ázsiá­ba. Egyiptomi múmiák szerve­zetében kokaint és nikotint ta­láltak. Mindkét növény Ame­rikában őshonos. Ugyanakkor perui és brazíliai múmiákból csak Ázsiában előforduló bél­paraziták nyomait mutatták ki. Rebecca Cann genetikai bi­zonyítékai tehát csak megerő­sítik ezeket a feltételezéseket. A polinéz csónakosok előbb elérték a Húsvét-szigeteket, s az V. század táján valószínűleg innen indultak újabb felderítő- utakra, így érhették el nyugati irányból az amerikai konti­nenst. FEB Orosháza, Török I. u. 40. Telefon: (68) 312-930. VASANYAGOK, FESTÉKEK, ÉPÍTŐKEMIKÁUAK. Mit mondjunk meg? Élvezze mindig mértékkel!

Next

/
Thumbnails
Contents