Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-25 / 172. szám
10 Heti gazdaság 1997. július 25., péntek „A LEGFONTOSABB ÉRDEK AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZET” A TISZTASÁG FÉL NYERESÉG Az elismerést dr. Demeter László több éves környezetvédelmi munkásságáért kapta —a polgármester a Körös-parton FOTÓ: SUCH TAMÁS Szarvas városában évekkel ezelőtt nem kis ellenállásba ütközött, amikor az önkormányzat kitiltotta a motorcsónakokat a Holt-Körösről. A város környezetvédelmi rendeletének elhíresült passzusa annak idején az Alkotmány- bíróságot is megjárta. A taláros testület helybenhagyta a rendeletet, mondván, ha a település környezetvédelmi feladatokat vállal, ezek végrehajtásához eszközök is kellenek. A harcot sikerrel vívta meg az önkormányzat, s az eredmény jótékony hatását minden pihenni vágyó tapasztalja. Ez a történet csak kis szelete annak a folyamatnak, amely Szarvast környezet- és emberbarát várossá avatta. A környezetvédelmi világnapon dr. Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter Környezetünkért plakettel tüntette kidr. Demeter László szarvasi polgármestert. A KERESLET DÖNTI EL, MENNYIT KÉRNEK AZ ÜZEMELTETŐK Hely, pénz, piac Az elismerést dr. Demeter László több éves környezetvédelmi munkásságáért kapta. Az új önkormányzat 1990 óta féltékenyen óvja a város környezeti állapotát. Nem történt a környezetet károsan befolyásoló beruházás, ugyanakkor nem sajnálják az erőt a természeti értékek feltárására és továbbfejlesztésére. Ennek első nagy lépése volt a közel százmillió forintos Phare- program keretében a Körös-rehabilitáció első üteme, amelynek folytatását tervezik most a területfejlesztési alapból. A díj odaítélésében minden bizonnyal szerepet játszott az is, hogy a szarvasi önkormányzat sokat tett annak érdekében, hogy a Körös—Maros Nemzeti Park igazgatósága a városba kerüljön. — Ön már egyetemistakéntr később a DATE szarvasi főiskolai kara oktatójaként is fontosnak tartotta a környezetvédelmet. Polgár- mesterként még többet tehet ezen a területen, ugyanakkor várospolitikai érdekek, gazdasági lobbyk nyomása alatt kell döntenie. Hogyan tud egyensúlyozni ilyen helyzetben? —Türelemmel, toleranciával és diplomáciai érzékkel. Az biztos, hosszú távon mindenképpen a környezetvédelem érdekének kell dominálnia. Tudom, annak idején a vasipari sem örült annak, hogy folyamatosan szorongattuk, mint ahogy ma a Gallicoop Rt. és a Katech Rt sem örül annak, hogy próbálunk tenni annak érdekében, hogy a tevékenységük szinkronban legyen más érdekekkel is. Ám azt mindenkinek meg kell értenie, hogy a legfontosabb érdek a város lakosságának egészséges környezete, s mindent ennek kell alárendelni. —Előfordult-e, hogy egy gazdasági érdekcsoport arra kérte, hunyjon szemet bizonyos dolog felett? — Nem, ilyen nem volt. Ám egészen más területen előfordul, hogy az embernek a fél szemét be kell hunynia. Ennek egyik példája, hogy a környezetvédelmi rendele- tünk a város központjában olyan zónát is kijelöl, ahol nem lehet állatokat tenyészteni. Ugyanakkor tudjuk. sok családnak létkérdés, hogy azt a három-négy disznót meghizlalja. Természetesen ellenőrizni kell, ám nem lehet a törvény szigorával eljárni, hiszen családokról, egyénekről van szó. Itt inkább a türelem a célravezető, megpróbáljuk rábírni őket, hogy az állattartás körülményei legyenek olyanok, hogy az ne zavaija a környezetet. — Vajon évtizedek múltán is kiérdemel-e Szarvas városa hasonló elismerést? — A jövőben az irányban kell fejlődnie a városnak, hogy az eddig elért eredményeket megtartsa és a településről kedvező kép alakuljon ki. Ez ugyanolyan feladat, mint egy céget reklámozni. Néhány éve még furcsának találtam, hogy egy nyugat-európai cég azzal kezdi a reklámját, mennyit költ környezetvédelemre és mennyire tiszta körülmények között dolgoznak. Nem értettem, mién olyan fontos ez, hiszen mi idehaza akkor még egy cég vonatkozásában a termékek minőségét emeltük ki. Azóta rájöttem, az emberek sokszor egy céget azután ítélnek meg, mennyit tesz az a környezetvédelemért. A településsel kapcsolatban ugyanezt kell tenni. Jó benyomást kelt az emberben amikor olyan településen jár, ahol a közterületeken sok virágot, tisztaságot lát. A városról így kialakított kép feltételezi azt is, hogy az itt élők szeretik a rendet, a tisztaságot, s igényesek a környezetükre és önmagukra. Csak ez lehet a szemlélet és a jövő útja is. Csath Róza OROSHÁZA. Az orosházi piacon nagy felháborodást váltott ki a helypénz felemelése. A piacosok közül voltak, akik ki sem fizették, néhány összecsomagolt és elment. Azóta lecsillapodtak a kedélyek. Kocsis L. Jánost, az orosházi Piac Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük az árváltozásokról: — A környékbeli piacokhoz képest nagyon alacsony árakkal dolgozott az orosházi piac, ezért került sor az áremelésre. A zöldséges standok helypénze asztalonként (1 asztal, 1,8—2 m2) 60 forintról 125 forintra emelkedett. A bérleti díj pedig egy hónapra 1250 forint. Eddig 250 árussal kötöttünk szerződést, közülük 180-an kaptak szociális alapon kedvezményt, ami azt jelenti, hogy asztalonként 80 forintot fizetnek. Emellett 10 elárusítóhelyet ingyenes használatra jelöltünk ki azoknak a kisnyugdíjasoknak, akik csak ritkán és kis mennyiségű áruval — például 1—2 pohár málnával, vagy néhány kiló babbal —járnak ki a piacra. A sátrasoknak egy négyzetméter 125 forintba kerül, természetesen az orosházi nyugdíjasok itt is kaptak kedvezményt, nekik 80 forintot kell négyzetméterenként fizetni. A terveink szerint augusztus elsején kerül átadásra a vásárcsarnok, ahol 60 asztal kerül beállításra. A bérleti díjuk havonta 5000 forint, ezen felül az árusoknak napi 200 forintot kell helypénzként egy asztalért kifizetni. GYULA. A gyulai képviselő-testület a piacok és a vásárok rendjéről szóló márciusi rendeletében döntött a díjtételekről. Az infláció hatása miatt évente módosítanak. A statisztikai 50 százalékos inflációs átlagértéknél kisebb mértékben változtatnak a díjakon, az emelkedés 10—15 százalékos. Nem minden területen érvényesítik ezt sem, a piaci viszonyoknak megfelelően a kereslet dönt — mondta el Havas Péter, az ön- kormányzat városgazdálkodási igazgatósága piacot üzemeltető részlegének vezetője. A gyulai piacon hagyománya van a bérleti rendszereknek, melyek az épületekre és a szabad területekre is vonatkoznak. Az épületeket meghatározott időre, 5 évre adják bérbe pályázat útján. Amennyiben a bérlő eleget tesz a kívánalmaknak — rendszeresen fizet, tevékenységi körét egyezteti, az a piac profiljába illik —, az önkormányzati rendelet alapján újabb 5 évre bérelhet. A sátorhelyeket, asztalokat egy évre adják bérbe, a következő évben a bérlőnek előbérleti joga van. Ha nem igényli a helyet, a jelentkezési sorrendet veszik figyelembe. Januárban nyitják a jelentkezést, március 15-én lezárják a szerződés- kötést. A bérlői kör stabil. Csak készpénzzel dolgoznak, átutalást nem fogadnak el, ennek köszönhetően egy fillér kintlévőségük nincs, s ők sem tartoznak senkinek — jellemezte helyzetüket Havas Péter. Minden hónapban, 5-én kell fizetni a bérleti díjat, 6-án már késedelmi kamatot számolnának. Ez azonban még nem fordult elő, mindenki pontos. Az üzlethelyiségek bérleti díja egy évre négyzetméterenként 6300 forint — havi bontásban fizetik —, az üzlethelyiségekhez tartozó nyitott részért évente és négyzetméterenként 1100 forintot kémek. Van olyan kategória is, hogy földterület bérleti díja épület alatt — más épített az önkormányzati területen —, ennek díja évi 2000 forint négyzetméterenként. Az épületek külső karbantartása — falfelület, tetőszerkezet—a piacüzemeltetés feladata, belül a bérlőnek van karbantartási, felújítási kötelezettsége. Az üzlet- helyiségeket berendezéssel adják bérbe, a műszaki állapotért a bérbe vevő felel. A sátorhely bérleti díja évente és négyzet- méterenként 850 forint, ami nem jelentős összeg ahhoz mérten, hogy az állandó, biztos helyet adják. Ehhez még minden egyes piacon naponta és négyzetméterenként 70 forint helypénz járni. Továbbá az önkormányzatnak még napi 300 forintos iparűzési adót kell megfizetni, ami az évi átlag 130 piaci napot figyelembe véve már nem kis összeg. A piacon vannak úgynevezett stabil, állandó sátrak is, ezeknek nincs helypénze, a bérleti díj viszont 4600 forint havonta. A szezonjellegű árusításkor — dinnye, burgonya, fenyőfa—az igénybe vett földterületért naponta és négyzetméterenként 25 forintot kémek. Ugyanennyi, 25 forint négyzetméterenként naponta a falfelület bérleti díja is. A piacon megéri reklámozni. A reklámtáblákat a bérlők kötelesek karbantartani, ha nem fizetik a díjat, az ő költségükre leszedik. A padok bérleti díja 3000 forint asztalonként évente. Emellett minden egyes piacon 70 forint a helypénz asztalonként. A kisko- saras idős emberek, akik kevéske feleslegüket hozzák el, minimális helypénzt fizetnek. Ha az asztal bérlője 7 óráig nem foglalja el a helyét, azt a piacüzemeltetésnek joga van továbbadni. A gyulai piac három hónapon át bizonyul kicsinek, ezért bővítése megfontolandó. Nehéz is lenne, mert a hely körbeépült. A Bubiv felé terjeszkedhetnének, azonban a kisajátítások sokba kerülnének a városnak. Tervezik a Bárdos garázssor mellett parkoló kialakítását. Engedélyezett tervvel rendelkeznek sajnos pénzszűke miatt nem valósult meg tavaly, akkor 5 millió forintba került volna. Ebben az évben 4 millió forintot fordítanak felújításra: teljesen átépítik a WC-t, új tetőt is kap, mellette korszerű szeméttároló épül. A tervek elkészültek, a kivitelezői pályázatot most írják ki. A tél beállta előtt üzembe szeretnék helyezni a vízöblítéses, fotocel- lás illemhelyet, melynek használata továbbra is ingyenes lesz. A konténeres WC-t a vásártérre viszik, a villany, a gyűjtőakna elkészült. A piacüzemeltetés foglalkozik a mázsálással, hatósági méréseket végeznek. A ló, szamár, szarvasmarha darabonkénti mérése 190 forint, a csikóé, borjúé 160 forint, a sertésé, juhé 80 forint, a malacé, kecskéé, bárányé 50 forint. A mázsálás kötelező, nem nyereségorientált tevékenységük, a vásártéren és Gyulaváriban végzik. Az állatvásárokat a Zrínyi téren tartják, minden hónap első péntekén orszá- gQs vásár van és minden pénteken rendes heti állatpiac. A díjtételek: a ló 300 forint darabonként, ennyi a szarvasmarha is, a borjú 200, a sertés 80, a süldő 60, a malac 50, s a kecske, juh árusítása ugyancsak ennyibe kerül. A marhalevélkezelést szintén a piacüzemeltetés végzi, ez is az ön- kormányzat állami kötelező feladata. Bevétele évente egymillió, míg kiadása másfél millió forint. Az önkormányzat az egymillió forintot is elvonja. Hozzájuk tartozik a városi dögtelep is, ami évi 3 millió forintba kerül. Ebből fedezik a gyepmesteri bért és járulékait, az elhullott állatok elszállítását. Az ATEV- vel 72 500 forintos havi átalány- díjas szerződést kötöttek, cserébe az év első és negyedik negyedévében hetente egy alkalommal, a második, harmadik negyedévben heti két alkalommal kötelesek elszállítani a tetemeket. A szerződést pontosan betartja az ATEV. Korábban ingyenesen szállítottak, ma már nem, ezt a pénzt is a piaci bevételekből gazdálkodja ki az üzemeltetés. Ä gyepmesteri tevékenység a lakosságnak ingyenes, a közületektől azonban kérnek pénzt. Nagy elhullás nincs a városban. Végül, parkoltatják a gépjárműveket, az óránkénti díj 35 forint. Alighanem a legolcsóbbak a városban. A piacüzemeltetés árbevétele évi 15 millió forint, nyereségük is marad. Nagyobbra 2002-ben számíthatnak, amikor az üzletek bérleti jogai zömmel lejárnak. Ok a bérleti jogot a helyiségek építésével szerezték meg annak idején. Az üzemeltetés hat embert foglalkoztat: a gyepmestert, a mázsaházkezelőt, a rendészt, a marhalevélkezelőt, a részleg- vezetőt és munkatársát. Mindenki ért mindenhez, ezért nyereséges az önkormányzati vállalkozás — összegezte Havas Péter. SZEGHALOM. Szeghalmon a piaccsamokban egy asztal helyára 200 forint, kinn ugyanez 150. A 15 négyzetméteres kis sátor helye 400, a 25 négyzetméteres nagyé 700 forintba kerül piaci naponként. A földön árusításnál négyzetméterenként 100 forintot számolnak. Egyéni kistermelőknél, ha egy asztalt többen használnak, akár a 20-50 forint közötti összegig is lemennek. Kurocsó Attila, a szeghalmi piacot működtető M-Trada Kft. nevében elmondta: nagyon fontosnak tartják, hogy helyárakat nem a piac elején, hanem a piaci idő haladtával szedik. így az árusok forgalmát mérlegelve, kis bevétel esetén jelentős kedvezményekben részesítik őket. K. E.—Sz. M.—M. B. Ha esik, ha száz ágra süt a nap, a gyulai hetipiacon mindig nagy a nyüzsgés fotó: SUCH tamás Aktuális Hazánkban szokatlan baktérium okozta a dinnyeelhalást Szomorú aktualitással, de a nemrég lezajlott robbanásszerű és nagymérvű dinnyepusztulás a bizonyíték arra, hogy a jövőben a gazdálkodásban is nélkülözhetetlen a termelők és a kutatóintézetek együttműködése. Júniusban a medgyesegyházi és pusztaott- lakai dinnyetermelőktől a fővárosba szállított növényminták alapján a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem növény- és ro- varkórtani tanszékén elemző vizsgálatokat végeztek, amelynek eredményeiről a minap dr. Glits Márton tanszékvezető egyetemi tanár és dr. Pénzes Béla egyetemi docens számolt be Medgyesegyházán a gazdálkodóknak. — Május végén a kiskunfélegyházi zöldségtermesztők tanácskozására már hoztak a termelők levélmintákat és jelezték, hogy Békésben pusztulnak a palánták. Június 3-án mintát vettünk, majd 10-én helyszíni szemlét tartottunk. Görögdinnyénél még ilyen pusztulást nem láttunk — mondta Glits Márton, majd kifejtette, hogy egy teljesen új bakteriális betegségről van szó, amit — miután mesterséges fertőzéssel reprodukáltak — a laboratóriumi kísérletek teljes egészében igazoltak. Az előadó elmondta, hogy a mikrobiológiai, bakterológiai, biokémiai, szerológiai, patológiai és más vizsgálatok eredményeként 100%-osan állíthatják, hogy a szokatlan Pseudomonas syringae, patoverietas syringae nevű bakteriális betegségről van szó. Ez egy érdekes baktérium, amely a nevét onnan kapta, hogy először orgonán találták meg. Hazánkban 1971-ben jelentkezett és a fűszerpaprikán okozott gondot. A baktérium jellemzője, hogy vetőmaggal nem vihető át, nem terjed, de minden növényen jelen van egészen a hajától a gyökeréig. Aktivizálódásához—hangsúlyozta—kifejezetten meghatározó körülmények kellenek. Mint kiderült a Kalocsai paprikánál is károsított, újabban pedig dísznövényeken észlelték. Különössége még, hogy a baktériumból kivonva a hatóanyagot, vérképző gyógyszerek előállításában hasznosítható. Külföldön is ismertté vált, mivel egyfajta „jégmag” képző tulajdonsága miatt vízfagyasztásra alkalmas, síterepeken a műhó készítésében, sőt a fagylaltgyártásban is szerepet kapott. A betegség tüneteiről szólva a tanszékvezető diaképeken illusztrálva mutatta be az indán és levélen megjelenő szürkésbama elszíneződést, ami után — mint mondta — a levél lekókad, elhervad és elpusztul. A baktériumnak ekkora tömegű növény megbetegítéséhez a május eleji 30 Celsius-fok meleg, az ezt követő hirtelen 4—5 fokra zuhanó lehűlés, valamint az öntözés és a lehulló csapadék kiváló táptalajt jelentett. A békéscsabai meteorológiai állomás adatai szerint ilyen május eleji forróság évtizedek óta nem volt. A dinnyetermelésben az utóbbi években egyfajta technológiai váltás következett be, ahol kis fóliaalagutakban bőséges öntözés mellett növekednek a palánták. Ekkora hőingadozás mellett stressz érte a növényt, ami a baktériumnak a csapadékkal együtt kiváló volt a „munkálkodásra”. Akik például levették a fóliát (ami alatt 50—60 Celsius-fok volt), megöntözték a növényt, majd jött a hirtelen hideg, még kedvezőbb feltételt biztosítottak a fertőzésre. A növény a porszívóhoz hasonlóan magába szívta az egyébként rajta levő és hidegtűrő, nagy tömegű baktériumokat, melyek robbanásszerűen hatottak. Az ország más részein tapasztalták, hogy a hagyományos (nem fóliaalagutas) termesztésben kevésbé károsított. Gond tehát a legkorszerűbb technikával termesztőknél volt, mivel „kihegyezve”, hogy elsők között kerülhessenek a piacra „elkényeztetik” a növényeket, amelyek a hirtelen stressznek nem tudtak eleget tenni. — Mit lehet tenni? — kérdezték a résztvevők. — Elsősorban az alagutak szellőztetésére lenne célszerű kidolgozni módszert, másrészt a fólia levétele után óvatos öntözés, valamint baktériumölő szerrel történő permetezés ajánlott — mondta az előadó, majd hozzátette, hogy ha nincs hideg és kevés eső esik ez az egy kezelés elég, mert nem olyan betegségről van szó, ami egész évben károsít. Ezt követően Pénzes Béla a rovartani vizsgálatok eredményeiről számolt be, amelyek szerepe a betegség kialakulásában csak másodlagos volt. Végül felhívták a termelők figyelmét, hogy az öntözés hatására Dél-Békésben is számolni kell a didimellás betegség erőteljesebb megjelenésére, amely ellen különféle szisztematikus szerek alkalmazásával védekezhetnek. Halasi Mária
