Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-21 / 168. szám

1997. július 21., hétfő HAZAI TÜKÖR Fokozott kormánytámogatás a helyi tervekhez Falumegújulás összefogással Kiterebélyesedik a falumeg­újulási mozgalom az elkövet­kező években - nyilatkozta a hét végén egy rendezvényen a környezetvédelmi miniszter. A helyi kezdeményezések tá­mogatásához megvan a kor­mányzati szándék.- Elindult az a folyamat, amelynek révén az emberek képesek kezükbe venni saját sorsuk irányítását - mondta Baja Ferenc Tiszabábolnán, ahol a két szomszédos község­gel, Tiszadorogmával és Tisza- valkkal együttesen rendezték meg a 9. Magyarországi Falu­megújulási és Faluképvédelmi Napokat. Az eseményre az ország minden részéből érkeztek a mozgalom képviselői, közöttük a különböző régiók település­fejlesztéssel foglalkozó főépí­tészei, politikusok, országgyű­lési képviselők, szakértők. A miniszter rámutatott: a telepü­lések felismerték, hogy csak akkor van jövőjük, autonómiá­jukat és saját közösségi körüket csak akkor tudják megőrizni és eredményesen gazdagítani, ha saját maguk fognak össze. Ti- szabábolna, Tiszadorogma és Tiszavalk már évekkel ezelőtt szövetkezett természeti érté­keik megóvására és idegenfor­galmi hasznosítására.-A falvakban élők részéről természetes igény a központi támogatás, de a helyi összefo­gás, a megalapozott jövőválasz­tás legalább ennyire fontos. A kormány fokozott támogatást nyújt a helyben megfogalma­zott tervek végrehajtásához - mondta a miniszter. Baráti jobb a közép-európai árvízkárosultaknak Megérkezett az újabb segítség A viszonylag szolid indulás után mind több adomány ér­kezik a közép-európai árvíz- károsultak megsegítésére. A Magyar Vöröskeresztnél el­mondták: számos vállalattól kaptak — nemegyszer több ka­mionnyi - adományt. Az árvíz sújtotta területeken jelenleg tar­tós élelmiszerekre, bébiételre, oltóanyagra, tisztasági és egészségügyi eszközökre, gyer­tyára, lámpára, valamint fertőt­lenítő- és gyógyszerekre van a legnagyobb szükség. A Polgári Védelem Országos Parancsnokságán arról számol­tak be, hogy az első, Magyaror­szágról indított segélykonvoj pénteken este megérkezett Wroclawba. Tegnapra virra­dóan célba ért a második cso­port is, a magyar kormány által felajánlott 15 nagy teljesítmé­nyű szivattyúval, világítóesz­közökkel, műszaki mentéshez szükséges berendezésekkel. A Fővárosi Csatornázási Művek péntek óta Wroclawban tartózkodó szakemberei szom­baton beindították a városi kór­házat ellátó víztisztító berende­zést, tegnap óta pedig három szivattyúval segítik a helyi munkálatokat. Eközben a ma­gyar szakemberek megkezdték a közeli Nysa városában a meg­semmisült telefonhálózatot he­lyettesítő kommunikációs rend­szer telepítését. A Polgári Védelem „Baráti kéz” elnevezésű akciója kere­tében a hét első napjaiban vár­hatóan elindíthatnak egy vasúti segélyszállítmányt is. Sok az ittas vezető Nőtt a közlekedési balesetek száma Az év első négy hónapjában a közutakon 4 és fél ezer szemé­lyi sérüléses baleset történt. A halálos balesetek száma 8 százalékkal, a súlyos sérülése- seké 2, a könnyű sérüléseseké pedig 15 százalékkal emelke­dett az előző évhez képest. Személyi sérüléses közúti köz­lekedési baleset következtében január és április között 336 személy vesztette életét, 7 szá­zalékkal több mint 1996 első négy hónapjában. Súlyos sérü­lést több mint 1900-an szenved­tek, könnyebben csaknem 4 ez­ren sérültek meg. A balesetek 70 százaléka a települések belterületén történt. A közúti forgalomban 2 ezer esetben jármű ütközött, ebből 12 alkalommal vonattal. Négy hónap alatt ezerkétszáz olyan baleset történt, amely során gyalogost ütöttek el, és ebből 116 volt halálos. A járművezetők által okozott balesetek 31 százalékának fő oka a sebesség nem megfelelő megválasztása volt. Az irány- változtatás, haladás és bekanya- rodás szabályainak megszegése miatt következett be a balesetek 23, az elsőbbség meg nem adása miatt pedig 22 százaléka. Száz balesetből 12 az ittas­sággal függött össze, az ilyen balesetek száma 7 százalékkal volt magasabb, mint egy éve. A miniszterelnök a nemzetgazdaság állapotáról, a jövő évi kilátásokról Madridból nézve jól áll a szénánk A NATO és az Európai Unió döntésével hitelesítette mindazt, amit Magyarország az elmúlt évek során tett - hangoztatta Horn Gyula miniszterelnök a hét végén Mosonmagyaróvá­ron, egy, az MSZP által szervezett lakossági fórumon. A közép-európai térségben hazánk az első helyen áll a gazdaság helyzetének javítá­sában, megszilárdításában, az átalakulás és a reformok vé- gigvitelében - jelentette ki a kormányfő. - A madridi dön­tés hitelesítette azt is, amit szomszédsági politikánkban tettünk - fűzte hozzá, s emlé­keztetett arra: a kormánykoa­líció volt az, amely következe­tesen cselekedett és kitartott e politika mellett. A nemzetgazdaság állapotá­ról szólva beszámolt arról, hogy jelenleg az összes kül­földi vállalat adja a termelés 25 százalékát és az export felét. A Magyarországon meg­jelent külföldi tőke 16 milliárd dollárra becsülhető, és az egész ország rendbetételét, modernizálását szolgálja. Horn Gyula elismerte, hogy a stabilizáció árát Magyaror­szágon a nyugdíjasok, a kiske­resetűek, a családosok fizették meg. Ha azonban a kormány az elmúlt években nem ilyen következetesen tette volna meg a sokszor népszerűtlen, ám mégis szükséges lépéseket, most ezeknek a társadalmi ré­tegeknek is sokkal rosszabb lenne a helyzete. A miniszterelnök nyoma­tékkai szólt arról, hogy a kor­mány a társadalom különböző csoportjaival, így a szakszer­vezetekkel és a munkaválla­lókkal is írásbeli megállapo­dást kötött. Ezeket betartja, de különengedményekre, külön- alkukra nem hajlandó. Emlékeztetett arra is, hogy a nyugdíjak reálértéke az el­múlt hat évben 26 százalékkal csökkent. Ezt a folyamatot si­került megállítani, ebben az évben már másfél százalékos lesz az emelkedés, jövőre pe­dig - a lehetőségek, illetve a teljesítmények függvényében - ennél is többre számíthatnak a nyugdíjasok. Nem lesz hiány tankönyvekből Legmélyebben a gimnazisták szüleinek kell a zsebükbe nyúlniuk Már az iskolákban várja a szeptemberi becsöngetést a tan­könyvek egy része, de a java augusztus második felében ér­kezik majd az oktatási intézményekbe. ígéretük szerint a ki­adók mindent elkövetnek, hogy időben megjelenjenek a könyvek és az árak se nagyon haladják meg a tavalyiakat. Az iskolaigazgatók a várha­tó tanulólétszámok alapján már hónapokkal korábban el­juttatták megrendeléseiket a könyvműhelyekhez, a terjesz­tőkhöz, a beíratások után pe­dig kiegészítették, pontosítot­ták az igényléseket.- Az államilag garantált hi­telt a kiadók késve kapták meg, de ennek ellenére remél­hető, hogy minden tankönyv időre elkészül - mondta Durst Győző, a művelődési tárca főosztályvezető-helyettese. - Tavaly 106 kiadó tevékenyke­dett a piacon, mára 128-ra nőtt a számuk. Igaz, a teljes meny- nyiség kilencven százalékát 10 nagyobb cég jelenteti meg. A választék gazdag. Első osztályos olvasókönyvből például tízféle van a piacon, s ezek általában egy-egy írás­olvasástanítási módszerhez kapcsolódnak. A korábbiaktól eltérően nincs hiány hiteles történelemkönyvekből sem. Az idén a tavalyinál, ta­valyelőttinél kisebb mérték­ben drágultak a tankönyvek, állítja Durst Győző. Sőt a he­tedikesek sorozatának mérsék­lődött az ára. A legolcsóbb el­sőosztályos könyvcsomag 1986, a legdrágább 4888 fo­rintba kerül. Legmélyebben a gimnazisták szüleinek kell zsebükbe nyúlniuk; egy-egy elsős kollekció például több mint 7800 forint.-A költségvetési támoga­tásra az iskolák pályázhattak. Egy-egy általános iskolásra az idén átlagban 760, gimnazis­tára 1140 forint jut, amit az is­kolák differenciáltan oszthat­nak szét. (deregán) Az európai gyakorlathoz igazodik a készülő új menekülttörvény Szélesebbre nyitjuk a kapukat A törvényhozás őszi ülésszakán várhatóan a honatyák egyik legelső feladata az új, korszerű menekültügyi törvény meg­alkotása lesz. A jogszabály tervezete már elkészült, s a téma szakértői szerint nagy a valószínűsége annak, hogy „épség­ben” jut majd túl a bizottsági és a plenáris megmérettetésen. Dr. Világosi Gábor, a Bel­ügyminisztérium politikai ál­lamtitkára elmondta:- Hazánk az úgynevezett keleti blokk országai közül el­sőként, 1989-ben csatlakozott a genfi egyezményhez. Igaz, akkor még - érthető óvatos­ságból - bizonyos megköté­sekkel. Nevezetesen azzal, hogy előírásait csak kontinen­sünk országaiból érkező me­nekültekre vonatkozóan te­kintjük magunkra nézve köte­lezőnek. Azóta azonban a kör­nyező országok közül többen is elfogadták területi szűkítés nélkül az egyezményt, így el­érkezett az ideje annak, hogy Magyarország is alkalmazkod­jon az európai gyakorlathoz. Mindemellett a nálunk mene­déket keresőknek csak elenyé­szően kis százaléka származik más földrészekről.- Az új törvény hatálybalé­pését követően sem ad azon­ban Magyarország minden azt igénylőnek automatikusan menedékjogot - mondta az ál­lamtitkár. - Továbbra is elté­rően ítéli meg a csak átmeneti­leg menedéket keresőket a ná­lunk végleg megtelepedni kí­vánó menekültektől. Az el­múlt hét év alatt 2700 más földrészről érkezett ember kért menedékjogot, de az ENSZ Menekültügyi Hivatalának vé­leménye szerint csupán tíz százalékuk felelt meg a szi­gorú nemzetközi követelmé­nyeknek. A törvény elfogadásához a képviselők kétharmadának igenlő szavazata szükséges. Várható - az eddigi bizottsági ülések és a hétpárti megbeszé­lés alapján -, hogy széles körű egyetértés alakul ki a törvény- tervezet körül. (tardos) Tűzszerészek halála. Két tűzszerész meghalt tegnap dél­után Dunaharasztiban, amikor felrobbant egy második világ- háborús aknagránát. A katonák éppen hatástalanítani próbáltak egy 82 milliméteres lövedéket, amikor a töltet felrobbant. Egy hivatásos főtörzsőrmester és egy sorállományú honvéd életét vesztette. Duzzadnak a folyók. Újabb árhullám vonul le a hazai fo­lyókon, a vízgyűjtőkön lehul­lott és várható esőzések nyo­mán. A Duna szintje folyama­tosan emelkedik, tegnap dél­után Komáromnál és Eszter­gomnál első-, Dunaremete és Rajka között pedig már másod­fokú volt a készültség. Benépesül Csillebérc. Nem­zetközi úttörőtábornak ad ott­hont mától tíz napon keresztül Csillebérc. A Magyar Úttörők Szövetségének kezdeményezé­sére csaknem 470 csapat mint­egy 900 gyermekvezetője vesz részt a táborozáson. A magyar fiatalokon kívül szlovák, finn, osztrák és egyiptomi szerveze­tek is képviseltetik magukat. Megerősített bázis. Az utóbbi hetekben többször is be­törtek az amerikai SFOR csapa­tok taszári ellátó bázisára, ezért jelentősen megerősítették őrzé­sét. Kutyás rendészeket vezé­nyeltek ki, újabb megfigyelő­pontokat és drótakadályokat építettek, lámpákat szereltek fel, a járőrök pedig gyakrabban cirkálnak majd. Süteményrekorder. A világ eddigi legnagyobb mandulás süteményét készítették el Ta­tán, a Pátyka-pékségben. Zsembemé Egervári Erika cuk­rász és Szántó László főpék művének hossza 152, széles­sége 149,5, magassága 10 cen­timéter. A Guinness-rekordok között ez a második tatai étel: tavaly itt állították össze a világ leghosszabb, 268,5 méteres szendvicsét. Szafari park hazánkban. Egy élelmes vállalkozó hazai és egzotikus külföldi állatokkal népesíti be a Szentendrei-sziget egy korábban kempingezésre használt részét. Jövőre itt ala­kítja ki hazánk első, 35 ezer négyzetméteres szafari parkját, ahol az állatvilág sokféle kép­viselőjével ismerkedhetnek majd meg a látogatók. Hatvan perc szabadság. Megszökött a váci fegyház külső munkahelyéről Botos Jó­zsef 25 éves nagyoroszi lakos, aki rablás miatt töltötte öt év, négy hónapos büntetését, s két év múlva szabadult volna. A meglépett fegyencet azonban szökése után alig egy órával a verőcefenyvesi vasúti megálló­ban elfogták a rendőrök. Beszélgetőpartnerünk: Paudits Béla, aki két végén égeti a gyertyát Régi kuplékkal járja az országot A bennfentesek szerint az utóbbi évtizedek egyik legeredetibb színpadi tehetsége. Ám néhány évvel ezelőtt bejelentette, hogy felhagy a színészettel, Amerikában él majd feleségével és ék­szerész lesz. Azóta a szerelemből barátság lett, az ékszerészetet sem tanulta ki. Inkább hazajött. Paudits Béla mit sem válto­zott, csak egészsége nem a régi.- Régen kezdődött a baj: fára­dékony lettem és izomláz gyö­tört, fájt a hátam és a nyakam. Kiderült, hogy a gerincemmel, a nyakcsigolyámmal van prob­léma. A gyógyszerek mellékha­tásait nehezen viseltem. Toron­tóban találtam egy remek csontkovácsot: annak idején ezért is mentem el. Most itthon rászántam magam egy kivizs­gálásra. Csak részeredménye­ket tudok, azok jók. Az orvo­saim szerint az a bajom, hogy két végén égetem a gyertyát.-Ez alighanem régi „beteg­sége", hisz sok mindenbe bele­vágott már. A Színművészetire képzett asztalosmesterként ke­rült, néhány éve pedig vendég­látó-ipari diplomát is szerzett.- Ma sem bánom, hogy kita­nultam az asztalosmesterséget. Nagyapám is az volt, gyönyörű bútorokat faragott. Nemrég meghívtak az iskolába, ahol annak idején asztalos lett belő­lem: jól esett. Igazából belső- építésznek készültem. Most ezt is kipróbálhatom, hiszen nagy fába vágtam a fejszémet: házat építek. Aki pedig ebbe belevitt, az Paudits Emília Anna. Másfél éves és gyönyörű: szerencsére az édesanyjára hasonlít.-Közben vissza-visszatér a színpadra is.- Igen. Mikes Lilla hívó szava nyomán a Korona Pó­dium színpadára. Mi tagadás, eleinte nagyon izgultam. Sze­rencsére a közönség változatlan szeretettel fogadott. Azóta is régi kuplékat, békebeli slágere­ket énekelek, szerte az ország­ban.-CD-ről is hallhatjuk a jól ismert slágereket?- Igen, már be is fejeződtek a felvételek, s úgy érzem, egé­szen jól sikerültek.- Család, házépítés, fellépé­Összerakom magam fotó: feb sek. Jut idő valamikor nyara­lásra is?- Következő műsorom cí­mével szólva: „összerakom magam”, azaz művészileg és egészségileg egyaránt igyek­szem teljes értékűvé válni. Sajó Yvette Tudósok hátrányos helyzetben Negyvenezren dolgoznak a kutatásban Tudományos kutatásra, fej­lesztésre tavaly 46 milliárd forintot fordítottak ha­zánkban. Ezt a tetemes, ám az igényekhez mérten mégis kevés pénzt 1460 tudomá­nyos műhelyben mintegy 40 ezren „költötték” el. A teljes és részmunkaidőben kutatással, fejlesztéssel fog­lalkozók körében végzett adatgyűjtést márciusban egy munkacsoport. Főleg a tudo­mányos fokozattal rendelke­zők élet- és munkakörülmé­nyeire voltak kíváncsiak. A több mint 13 ezer hazai tudományos minősítéssel rendelkező személytől a többi között tudományos pályájuk körülményeiről érdeklődtek. Figyelmet érdemlő kép kere­kedett ki. A megkérdezettek véleménye szerint a hazai ku­tatóhelyek az anyagi, techni­kai feltételek tekintetében je­lentősen elmaradnak a nem­zetközi színvonaltól. Ami az anyagi helyzetüket, jövedelmüket illeti, számot­tevőek a különbségek, ennek ellenére fogyasztási szokásaik eléggé egyformák. Mond­hatni sajátosak, miután köny­vekre, folyóiratokra és más kulturális célokra fordított ki­adásaik jóval a hazai átlag fö­lött vannak. Megállapították azt is, hogy háztartásuk felszerelt­sége és lakáskörülményeik némileg kedvezőbbek, mint az értelmiségi átlagé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents