Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-18 / 166. szám
6 Heti gazdaság 1997. július 18., péntek 22 milliárd Békés megye úthálózatának fejlesztésére Tervek az elérhetőséghez A megye közúthálózatának fejlesztése — ami a belátható, megvalósítható terveket illeti — 22 milliárd forintban fogalmazható meg. Megyénk szakemberei szerint ez az összeg óvatosságra int, s egyaránt szerénynek és nagyvonalúnak is mondható. Bőréért, tolláért, húsáért, csontjáért ja látni. A strucc igénytelen, a szója kivételével mindenféle gazdasági növénnyel etethetjük. Létezik speciális strucc - táp is, amely hasonló a libatáphoz, csak több benne a fehérje. A hideget jól bírják, télen sokszor úgy kell őket behajtani az ólba. Amennyire igénytelenek a felnőtt struc- cok, olyan kényesek a csirkék. Háromhónapos korukig speciális bánásmódot igényelnek: érzékenyek a stresszre, a szélsőséges hőmérsékletre és a betegségekre. A csabacsüdi farmon látogatásunkkor összesen tizenegy afrikai fekete nyakú és namíbiai kék nyakú struccot láttunk. A fekete nyakú kisebb testű, főleg a tolláért tartott jószág. A kék nyakú testesebb, több húst és bőrt ad. Házigazdánk azt tervezi, idővel a dekoratív arábiai vörös nyakúból is vásárol. Tenyésztésevel legelőször Algériában, 1857- benpróbálkoztak (Pallas Nagylexikon) A megyei baleset-megelőzési bizottság legutóbbi ülésén részletes és alapos tájékoztatót hallhattak a résztvevők.S’z/z/w Lászlótól;a Békés Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság osztály- vezetőjétől. Az elhatározások egy része — mondta bevezetés- kéntaszakember—konkrét terv, a többi csupán elképzelés. Ami biztos, a városokat elkerülő szakaszok első üteme Gyulán és Orosházán egy-két hónapon belül elkészül. Gyulán a Shell ben- zinkúttól kezdődő 5,5 kilométeres pályát — amely 760 millió forintba került — várhatóan augusztus 15-én adják át. Az orosházi elkerülő első szakaszát a tervek szerint szeptemberben fejezik be. A következő elkerülő út a békéscsabai lesz, a kezdés esztendeje egyelőre nem határozható meg. A leendő útszakasz 8,5 kilométeres lesz, a beruházás a jelenlegi árakon 2 milliárd forintba kerül. A szarvasi elkerülő pálya ütemezett megvalósításában is gondolkodnak a szakemberek, amely összesen 14 kilométeres, költsége 2 milliárd. Az első ütem Szarvas előtt kezdődik, a második pedig Békésszentandrás elkerülését is magában foglalja. A középtávú tervek tartalmazzák a mezőberényi elkerülő megépítését (két ütemben, 8 kilométeres távban, vasúti felüljáróval együtt 1,3 milliárdos beruházással). A hosszú távú koncepció nagyléptékű elhatározása értelmében a 47-es főút egy 18,5 kilométeres szakaszon teljesen új nyomvonalon haladna (megvalósítása 4 mil- liárdba kerül). Ugyancsak távlati cél a gyomaendrődi 4 milliárdos, 12 kilométeres szakasz vasúti felüljáróval, elkerülővei. Az útvonal-rehabilitáció témakörében gyakorlatilag befejezett munkáról kell beszélni, amikor a 47-es főútvonalat említjük. Az eredetileg 1993-96 közötti időszakra tervezett beruházás 1,2 milliárd forintba került, átfogta a megyében található teljes, 96 kilométeres pályát. Az idei esztendőre egyedül a szeghalmi Berettyó-híd rehabilitációja húzódott át, a fejlesztés, megerősítés következtében a híd teherbírása 20 tonnásról 40 tonnásra emelkedett. A 44-es főút teljes felújítása a leggyengébb útszakaszon indul ’97-ben, a Csabacsűd—Örménykút közti pályán. A rehabilitáció 2000-2001-ben fejeződik be, s érinti a teljes Békés megyei szakaszt. Az útkorszerűsítések kapcsán mindenekelőtt a Békéscsaba— Gyula közötti út négysávosítására kell gondolnunk. Ismert, hogy egy korábbi kormányhatározat indította el a fejlesztést 1,1 kilométeres szakaszon Vészéinél. A középtávú tervekbe helyezhető az ütemezett kiépítés további, 8,6 kilométeres szakasza, később pedig a négysávosítási beruházások kapcsolódnak a két várost elkerülő pályákhoz, eljutva természetesen az országhatárig. A Békés megyei hidak közlekedés és árvízvédelem szempontjából sem megfelelőek mindenütt. A tervekben elsősorban a magasság- és súlykorlátozott építményekre gondolnak. Jelenleg a békéscsabai. Szarvasi úti felüljáró megerősítésén,. pontosabban a régebbi híd felemelésén dolgoznak, melynek eredményeként a 20 tonnás súlykorlátozás 80 tonnásra emelkedik. Az úthálózat fejlesztésének koncepciójában a vasúti átjárók témaköre is helyet kapott. A konkrét tervek között található a békéscsabai Kétegyházi útnak az a része, amelyet a Szajol— Lökösháza vasútvonal érint. Az elképzelésekben külön szintre helyezik a közút és a vasút forgalmát, ugyanez a terv a gyomaendrődi elkerülő megépítése során a vasúti átjáró „külön- szintűsítése”. A kerékpárútfejlesztés a következő években részben a 44-es főút rehabilitációjához kötődik. Tovább építik a kerékpárutat a már meglévő szakasz folytatásaként, amely Csabacsűd—Kardos között 2,5 kilométer, Kardos—Kondoros közt 4 kilométer (a beruházás összege 21 millió forint), a Kondoros—Békéscsaba útvonal pedig 23 kilométer, bekerülési költsége 115 millió forint. Fontos terv a Vészéi és Gyula közti szakasz (7,5 kilométer, 23 millió forint), a következő lépcső a Békéscsabát Gyulával összekötő kerékpárút létesítése lesz. A Gyula és Szanazug közt megépítendő kerékpárutat hamarosan elkezdik. A távlati célok megemlítik a Békéscsaba— Békés—Gyula kerékpárutat. A 100 milliós tervhez nélkülözhetetlen az érintett önkormányzatok aktivitása. Hozzáértők szerint az ország készülő területfejlesztési koncepciója nem szentel kellő figyelmet Békés megye úthálózatának fejlesztésére. Az országos elképzelésekkel eltérő hangsúlyokkal a megyei koncepció is tartalmazza a távlati célokat, amelyek lényege nem más, mint a térség elérhetősége. A közlekedési feltételek javítása mindig felvet egy izgalmas kérdést: az időtávlatokat, amelyek pedig a pénzforrásokkal állnak elválaszthatatlan kapcsolatban. A résztvevőknek, pályázóknak érdemes hát minden pénzügyi alapot figyelembe venniük, elképzeléseiket koordinálni, s a tervezésben együttműködni. (e) (Folytatás az 5. oldalról) borított kifutók etető felőli végét homokkal és apró kaviccsal terítették. —A strucc őshazája a szavanna. A tanya kiválasztásánál a fő szempont az volt, hogy a környezet minél inkább hasonlítson a madarak természetes élőhelyére — magyarázta házigazdánk. Megmutatta az épülő teleltető faházat is, amelynek palatetejét náddal fedik majd, hogy az is természetesnek hasson. Bajkai István lakatos szakmát tanult. Kipróbálta magát az autókereskedelemben, dolgozott külföldön, tíz esztendeje pedig broiler csirkét nevel. Valahányszor a munkája Ausztriába szólította, ellátogatott a közeli struccfarmra is. Itt tájékozódott a strucctartás körülményeiről, s két esztendeje úgy döntött, maga is belevág. Stressz nélkül — Az osztrák farmertől kapott tanácsok után további információt gyűjtöttem, most már idehaza. Nagy segítségemre volt Torna Gergely röszkei tenyésztő, s természetesen a szakiroda- lom — mesélte Bajkai István az indulásról, aki elsőnek három háromhónapos afrikai fekete nyakú struccot vásárolt. — Ha valaki nem intenzív tartással foglalkozik, a madarakat 3-4 hónapos koruktól szerényebb szakismeret birtokában is el tudNagyon nehéz manapság olyan vállalkozásba fogni, amiről biztosan lehet tudni, hogy egy-két éven belül megtérül vagy legalábbis megtérülni látszik. A gyulai Sándor Norbert és felesége, Sándomé Annus Szilvia azonban — úgy tűnik—szerencsésen léptek, amikor másfél évvel ezelőtt egy csaknem száz-személyes pizzériát nyitottak Méhkeréken. Sándorék mindketten 26 évesek. Amikor két évvel ezelőtt mérlegre tették, hogy mihez fogjanak, s milyen lehetőségeik vannak, Méhkerék mellett döntöttek. —Látszólag megmagyarázhatatlan, hogy az ember miért falura voksol város helyett, amikor vállalkozásba kezd. Ráadásul mi nem is vagyunk ennek a falunak a szülöttei... —mondta Norbert. — Nekem elég sok barátom lakik Méhkeréken, rajtuk keresztül ismertük meg ezt a települést. Szinte ez az egyetlen falu a környéken, amelyiknek a lakossága nem elöregedő. Hogy a fiatalok továbbra is megmaradjanak itt, ahhoz viszont kellett egy szórakozóhely. Úgy gondoltuk, erre az igényre építünk. Semmiképp nem italboltot akartunk, ezért döntöttünk a pizzéria mellett. Ez pedig egyaránt vonzza a gyerekeket és az idősebbeket. A dolgok szerencsésebben alakultak, mint hittük. Ma már nemcsak a méhkerékiek kedvenc szórakozóhelyévé váltunk, hanem a környékbeli településeké is. Sőt, Romániából is sokan megfordulnak itt. — Számunkra nagyon fontos a jó hírnév—vette át szót a feleség. — Annál is inkább, mert mi idegenként jöttünk ide, és mindenképpen szeretnénk megszerezni, megtartani az itt élők bizalmát. Épp ezért nem tűrjük el a hangoskodó, kötekedő embereket. A Tropicana kulturált szórakozóhely, nem kocsma! Azt szeretnénk, ha a helybéliek továbbra is szívesen tartanák itt az iskolai, községi vagy családi rendezvényeiket... Beindul a struccipar? Torna Gergely tanulmányában az áll, a strucctenyésztés ezredfordulóra várható fellendülése a feldolgozóipar, illetve a tenyésztést kiszolgáló ágazatok — gyógyszerészet, takarmánytermelés — előtt is új üzleti lehetőségeket nyit. Ez a kedvező folyamat munkahelyek teremtésével jár együtt. — A pizzériában működik a méhkeréki darts-csapat — folytatta a férj.—Nem kis büszkeséggel állíthatom, hogy a tiszántúli területi bajnokság vezető csoportjai között vagyunk. A darts is nagyon sok fiatalt vonz, hobbi szinBajkai István úgy látja, a hazai felvásárlási és értékesítési piacon elkezdődött a rendteremtés. Ebben nem kis része van a két magyar struccszövetség érdekvédelmi munkájának. —Ahhoz, hogy a piac exportra termeljen, jelenleg kevés a vágóállat. A törzsállatok beállítása nem megy egyik napról a másikra. Három év kell ahhoz, hogy kiderüljön, melyik állat alkalmas a szaporításra. A törzskönyvi rendszer szigorú feltételeket támaszt. A számítógépes nyilvántartásban a világ bármely pontján vissza lehet keresni, hogy honnan származik a madár. Magyarországon 3-4 nagy farm van, ahol 50-100 struccot tartanak .és mintegy szászhúsz helyen nevelnek 5-10 madarat — hallottuk házigazdánktól, aki hangsúlyozta, a strucctenyésztés nem tartozik a hamar megtérülő befektetések közé. O maga arra törekszik, hogy idővel keltetéssel kiegészítve komplex legyen a vállalkozása. A szép környezetben kialakított farm turisztikai látványosságnak sem utolsó. A kör- ' nyék iskolái, óvodái máris felfedezték, s az átutazók is gyakran megállnak egy kis bámészko- dásra. A birtok gazdája bízik benne, hogy a farm Szarvas és Békésszentandrás falusi turizmussal kapcsolatos elképzelései közt is megtalálja a helyét. Csath Róza ten több mint ötvenen művelik ezt a sportot a környéken. Mindegyikük hozzánk jár „edzeni”. Most másfél év múltán talán szerénytelenség nélkül mondhatom: egyik látványos színfoltja lettünk e környéknek. —ria „A DOLGOK SZERENCSÉSEBBEN ALAKULTAK, MINT HITTÜK” Városiak, akik a falura voksoltak Sándorék Méhkerékét szúrták ki vállalkozásuk helyszínéül. Talán nem véletlenül... FOTÓ: SUCH TAMÁS Aktuális Az AGRÁRFEJLESZTÉS A CSALÁDI GAZDASÁGOKRA ÉPÍTHETŐ FEL Köztudott, hogy a megye északi és déli kistérségeiben a rendszer- váltás után évről évre erősödik a piacgazdaság bevezetésének kényszere. De vajon mennyire felkészültek erre az itt élők és melyek azok az adott vagy éppen kialakulóban levő feltételek, amire építeni lehet? A Magyar Tudo- mányos Akadémia Regionális Kutatások Központja békéscsabai intézetének munkatársai—az önkormányzatok területfejlesztési tanácsa megbízásából — részletes tanulmányt dolgoztak ki Dél-Békés fejlesztésére, melynek első részeként a térség történeti helyzetével ismerkedtünk meg. A tanulmány szerint a 21 települést átfogó dél-békési kistérség területe mintegy 1050 négyzet- kilométer, népessége 57 ezer körüli, az átlagos népsűrűség alig 55 fő/négyzetkilométer. A kistérségi szövetséghez a mezőkovácsházi járás mellé 3 község (Új- és Szabadkígyós, Csaba- szabadi) is csatlakozott. Az elmúlt évszázadokban a régió települései 3 megye (Arad, Csanád, Békés) részét képezték. A települések csaknem mindegyike (kivéve Battonya, Mezőhegyes) a XIX. és XX. században szerveződött községgé. A szinte nép- telen pusztákat a Habsburgok bérbe adták, ahol dohánykertészeket telepítettek le. Ezen falvak lakói később kedvezőtlen feltételek mellett tudták csak az általuk bérelt néhány katasztrális holdas földjeiket megvásárolni, amit a vállalkozó szellemű, törekvő Békés és Csanád megyei parasztok igyekeztek megművelni. A társadalmi és szociális feszültség a nagybirtok túlsúlya miatt a régió falvaiban 1945-ig folyamatosan jelen volt. Ezt követően a földreform Dél-Békésben mintegy 50 ezer katasztrális holdnyi földterülethez juttatta az itt élőket és az idők során a termelési szerkezet lassú átalakuláson ment át. A nagybirtokok közül kiemelkedik József főherceg bánkúti uradalma, illetve a mezőhegyesi állami ménesbirtok. A térség iparát 1945 előtt csaknem egészében a feldolgozóipar jelentette. A mezőhegyesi cukorgyár és kenderfeldolgozó mellett több malom, néhány kisebb vágóhíd (baromfi, sertés) és téglagyár létesült. Az 1960-ig tartó másfél évtized egyértelműen hátrányos volt a déli rész agrártársadalmára. Végül a kisparaszti gazdaságot a termelőszövetkezet váltotta fel és a 60-as évek második felétől mérsékelt fellendülés tapasztalható. A népesség elvándorlása ma is tart. A helybeliek a szövetkezetben, állami gazdaságban, mások a bővülő kistérségi iparban és a környező nagyvárosokban találtak megélhetési lehetőséget. Sokan a főállásból szerzett jövedelem kiegészítésére a 80-as években bekapcsolódtak a háztáji gazdálkodásba, amihez 600—800 négyszögöles belterületi porták, megépített ólak teremtettek kedvező feltételt. A háztájiban főleg az intenzív, munkaigényes kultúrák (cirok, földimogyoró, dinnye, gyógy- és fűszernövények, vetőmag) jelentettek bevételt. Néhány településen (Med- gyesegyháza, Nagybánhegyes) meghonosodott a fóliás zöldségkertészet. A termelést, értékesítést az áfészek, tsz-ek koordinálták. Az 1989/90. évi rendszerváltás felgyorsította és nyílttá tette a mezőgazdaság addig lappangó válságát is. A kelet-európai piacok elvesztése, a belső fogyasztás drámai csökkenése, az egyre nyíló agrárolló, az elavult termelési rendszerek, az elkerülhetetlen tulajdoni-szerkezeti változások és a kormány agrárpolitikája hozzájárult a gazdaság siralmas állapotához. A piacgazdaság új kihívásaira a hazai, a dél-békési agrártársadalom különbözőképpen reagált. Kialakult egy vékony réteg, akik sikeresen alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. A tsz- ek átalakultak, de korábbi aktív tagságuknak csak harmadát foglalkoztatták. Az emberek döntő része kiszorult a munkahelyekről és munkanélkülivé váltak. Egyetlen esélyük, ha megpróbáltak az örökölt, kárpótolt néhány hektáros földjükön boldogulni. Szintén hasonló stratégiát voltak kénytelenek kialakítani, akik szerény nyugdíjból, járadékból tartják el a családot, amely réteg a kistérség lakosságának több mint felét teszi ki. A tanulmány összegzése szerint a jövőben tehát az agrárfejlesztés szempontjából a működő családi gazdaságokra, egyéni és társasvállalkozásokra lehet és kell alapozni. A termelés, az értékesítés, az érdekvédelem szervezése ezért döntő fontosságú feladat, amit a földrajzi-társadalmi adottságokra épülő szakmai ismeretek erősítésével lehet megalapozni. Halasi Mária
