Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-18 / 166. szám

1997. július 18., péntek MEGYEI KÖRKÉP ■JáÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleményük a tízezer forintos, új bankjegyről? Pás Jánosné, 32 éves, békéscsa­bai munkanélküli: — Éppen ma kaptam az első tízezer forintost, ami először na­gyon furcsa volt. Nekem tetszik, szebb, mutatósabb ez az új for­ma, mint a régi. Ha ilyen kivitel­ben készül a többi pénzünk is, akkor — úgy gondolom —job­ban megfelel az európai formák­nak. Bár hivatalosan tagadják, szerintem azonban gerjeszti az inflációt, de azt is tudomásul kell venni, hogy a fejlődéssel jár. így kell elfogadni amilyen! Kifeje­zetten jó lesz, ha fizetni is lehet vele és tudnak visszaadni. Csak sok legyen belőle! Mazula Hajnalka, 22 éves, pusztaottlakai igazgatási előadó: — Volt szerencsém a kezem­ben tartani az új bankjegyet. Jó érzés volt megérinteni, mert na­gyon szép kivitelű. Úgy gondo­lom, a vásárlásnál lesznek gon­dok, mert sokszor az 5000 forin­tost sem tudják felváltani. Itt vi­déken biztosan kevesebb lesz belőle, mert sok a kis nyugdíjas és a munkanélküli, akik még ennyit sem kapnak fizetségül. Méreté­ben nagyon hasonlít a nyugati országok pénzeihez, jobban illik a XX. század végének társadal­mához. Reméljük, az értéke is ennek megfelelően nő! Szabó Miklós, 48 éves, Puszta- ottlaka polgármestere: —A nagy címletű pénz nem jó jel, mert a forint értéke csökken. Emlékszem, régen, az akkori 4 forintos órabéremmel többet vit­tem haza, mint arányában a jelen­legi fizetésem. Az idős emberek, akik csak „egy darabban” kapják ezután a nyugdíjat, gondban lesz­nek a felváltásával. Másrészt mi lesz reggel a boltban, ha csak egy liter tejet, vagy egy kiflit akar venni valaki? Egyébként a kivite­le, formája nekem is tetszik. Egy biztos: a bűnözők hamarabb ta­lálnak „sokszorosítási” techni­kát, mint a dolgozók. Puruczkai Zoltánná, 52 éves, medgyesbodzási bolti eladó: — A pénz maga nagyon szép. Jól eltalálták a színezését és a történelmi alakok megjeleníté­sét. Kicsit hasonlít a német már­kához. Szerintem ez a legszebb az eddig megjelentek közül. Saj­nálatos, hogy nálunk, a faluban a jövedelempótlósok kevesen kapnak ekkora összeget. A bolt­ban ezután több 1000, 5000 fo­rintos címletű váltópénzt kell tartanunk, hogy postázás után is boldogulni tudjunk. Kívánjuk: mindenkinek legyen sok belőle! H. M. FOTÓ: SUCH TAMÁS Honismereti tábor nyílt Szeghalmon Sárrét gyerekszemmel elne­vezéssel szervezett honismereti tábort ezekre a napokra a szeg­halmi Sebes György Általános Iskola. A Sebes-Körös közvet­len közelében, a Foki-híd mel­lett található táborban huszonkét felsős tanuló (akiket érdeklődési kör és teljesítmény alapján vá­lasztottak ki) kapott ingyenes el­helyezést. A kiadások egyik fe­lét az iskola nyerte a Gyermek­és Ifjúsági Alap tanácsától, az összeg másik részét pedig az Or­szágos Gyermekvédő Liga helyi csoportja biztosította. Áz ötnapos tábort Takács Istvánná és Kaszanyiné Hajdú Júlia tanárok vezetik, akiknek munkáját Baji Gabriella — az Országos Gyermekvédő Liga helyi csoportjának részéről — segíti. A táborlakók elsősorban a Sárrét történelmi emlékeit, nép- művészeti hagyományait kutat­ják, valamint növény- és állatvi­lágát vizsgálják. Gyomaendrő- dön hajóutazáson vettek részt, és megtekintették a motormúzeu­mot. Vésztőn Sinka Istvánra em­lékeztek, s a vésztő-mágori em­lékhely történelmét csodálták meg a diákok. Ottjártunkkor dr. Bérkéné dr. Sajti Ilona, a Szigeti Endre Szakképző Iskola igaz­gatónője tartott virágkötészeti foglalkozást. Tegnap Füzes­gyarmat helytörténetével ismer­kedtek a fiatal táborlakók. Ma pedig a szerzett ismeretek fel- használásával nagyszabású vetélkedő várja a gyerekeket. Takács Istvánná elmondta, ha az anyagi feltételek a jövőben is adottak lesznek, akkor minden évben szerveznek hasonló tá­bort. Magyari Barna Olvasóink írják ...—---------­A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségé­vel. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Visszhang Az autósok szemszögéből „Ki is lőtt valójában bakot?” címmel a Békés Megyei Vadászszövetség elnökhelyettes-fővadásza által lapjuk július 10-i számában megjelent írására — egyetértve Kiss A. János újságíró május 28-án megjelent cikkével—szeretnék az autósok szemszögéből néhány észrevételt tenni. Véleményem szerint is a vadászat egy igen szűk réteg úri passziója, s mivel én nem tartozom közéjük, nyilván nehezen tudok nézeteikkel azonosulni. Ezzel szemben az autózás korunk elengedhetetlen követel­ménye, sokunk munkakörének nélkülözhetetlen tartozéka. Felháborít Nagy Sándor fővadász azon nyilatkozata, hogy „a kár­igénnyelfellépők fele gyorshajtó...”, mert ügyetlen ladás volt köztük, a többi gyors, nyugati kocsival közlekedett.” Valamennyi autóstársam nevében tiltakozom az ilyen általánosítás ellen. El kell mondanom, hogy 24 éve vezetek, az utóbbi 10 évben évi 15 000 km-t, mind ez idáig balesetmentesen. Ennek ellenére ez év májusában nem tudtam elkerülni egy „őzzel való találkozásomat”. A vadveszélyre felhívó jelzőtábla figyelmeztetett ugyan a leselkedő veszélyre, ám az út menti bokros-fás árokból előugróés az úttesten átfutó őzzel való ütközést így sem tudtam elkerülni. Az eset lakott területen kívül, mintegy 70—75 kmló sebesség mellett történt. A helyszínelésre kihívott rendőrök az eset kapcsán a határozatban vétlennek találtak, mivel KRESZ-szabályt nem szegtem meg. A féléves gépkocsimban 138 327forint kár keletkezett, melyet—Casco-biztosításom lévén—a biztosító 20 000forint önrész levonásával megtérített. Erre mondaná Nagy Sándor elnökhelyettes- fővadász, mit panaszkodom, megúsztam húszezerből, ellenben a vadász- társaság kára mintegy300000forint, ha ez egy „közepes őzbak” volt. De mivel a kár haszonnal jár, néhány an jót ettek az elütött őz húsából. Nagy Sándor is „két veszélyes üzem” -ről tesz említést, csak éppen arról feledkezik meg (vagy ha O nem autós, akkor esetleg nem is tudja), hogy az autósokaddig nemvehetnek részt a közúti közlekedésben, amíg a gépjármű felelősség biztosítást meg nem kötik és fendszeresen nem fizetik. A másik veszélyes üzem miért kivétel a felelősségbiztosítás alól? Ez tipikus példája a diszkriminatív megkülönböztetésnek, melyet felhá­borítónak tartok. Gyanítom, hogy az új vadászati törvény megalkotóinak kellett volna rendelkezniük egy esetlegesvadkárfelelősségbiztosításról, de bizonyára Ok is elsődlegesen vadászok, s így érthetőbb az „őzláb kilógása”. Álláspontom szerint két lehetséges megoldás kínálkozik, melyből az első nyilvánvalóan megvalósíthatatlan: 1. Kerítsék be és őrizzék a vadászok azt a területet, ahol vadászni szeretnének. 2. Törvény mondja ki, hogy az autóstársadalomhoz hasonlóan a vadásztársaságok is kötelezve legyenek a vadak által okozott károkra felelősségbiztosítást kötni. E cél elérésében autóstársaimmal együtt úgy gondolom számíthatunk a Magyar Autóklub támogató segítségére. Név és cím a szerkesztőségben Áruszállítás Battonyán és Méhkeréken A VPOP ezredese is csak térképpel találja meg a határátkelőt Békés és Arad megye határmenti térségei egyre szorosabb kapcsolatot tartanak fenn egymással, ám ezek a kapcsolatok általában megrekednek a kulturális és sportrendezvények szintjén — mondotta a nemrégiben megtartott vállalkozói fórumon Takács Dezső, Battonya polgármestere. A battonyai polgármesteri hi­vatal és a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Ala­pítvány városi irodája azért kezdeményezte a fórumot, hogy a Vám- és Pénzügy- őrség Országos Parancsnok­ságának (VPOP) vezető munkatársai tájékoztathas­sák a környék vállalkozóit a battonyai határátkelőhelyen kezdeményezett áruszállítás lehetőségeiről. Mint lapunk­ban korábban beszámoltunk róla, Battonya és Lippa (Lipova) polgármestere, il­letve a két megye vállalkozói azzal a kéréssel fordultak a magyar, illetve a román kor­mány illetékeseihez, hogy az átkelőhelyen engedélyezzék a 3,5 tonnáig terjedő kisteher- forgalmat. Az igény indo­koltságát jelzi, hogy eddig már több mint 10 térségbeli vállalkozó nyújtott be vám- mellékúton, azaz a battonya- tornyai határátkelőhelyen át történő áruszállításra vonat­kozó egyedi kérelmet a VPOP-hoz. Kaizinger Tibor ezredes, a VPOP határforgalmi osztá­lyának vezetője előzetesen hangsúlyozta: az áru- és az idegenforgalom szempontjá­ból kiemelt jelentőségű a ma­gyar—román határszakasz. Tavaly 11 millió utast, 2 mil­lió 100 ezer személygépko­csit és 87 ezer autóbuszt lép­tettek át ezen a határszaka­szon. Nem véletlen, hogy az utóbbi években — pótolva a több évtizedes elmaradáso­kat, jelentős Phare-támoga- tással — a kormány első­sorban az itteni átkelő­helyeket, Ártándot, Csenger- simát, Gyulát, Nagylakot fej­lesztette. A nagylaki építke­zés kapcsán utalt arra, hogy novembertől ismét tartósan Battonyára terelik a Nagylak­ra irányuló személyforgal­mat; várható, hogy ez a tere­lés a jövő nyári csúcsforga­lom idején is megmarad. — A magyar—román ha­társzakasz déli részén, Nagy­lakon, Gyulán, Ártándon igen korszerű, az Európai Unió normáinak is megfelelő határátkelőkön bonyolódik az áruforgalmazás. Battonya és Méhkerék a jövőben is elsősorban az utasforgalmat fogja szolgálni, de mindkét átkelőn korlátozott mértékű áruforgalom is elképzelhető. A battonyai és a hozzá hason­ló méhkeréki kezdeménye­zést jóváhagyta a Pénzügy­minisztérium vezette tárca­közi bizottság, teljesítésük­nek sem a vám- és pénzügy- őrség, sem a határőrség részéről nincsen akadálya. A növény- és állat-egészség­ügyi ellenőrzés alá tartozó árukat azonban várhatóan csak egyedi engedélyezés alapján lehet majd ki-, illetve beszállítani. Mindehhez ter­mészetesen a román kormány egyetértése is szükséges: en­nek megléte esetén elkez­dődhet a korlátozott árufor­galom! — mondotta Kaizinger ezredes. Arra a kérdésre, hogy 3,5 tonnát meghaladó szállítmányokat is lehet-e majd továbbítani a battonyai átkelőhelyen, a ha­tárforgalmi osztályvezető el­mondta: egyedi engedélye­zés alapján, főleg tömegáruk esetében erre (szakkifejezés­sel élve: a vámmellékúton történő szállításra) is lesz lehetőség. A lebonyolítás módjáról a VPOP másik munkatársa, Netye Mihály százados részletekbe menően tájékoztatta a fórum részt­vevőit. Az előadásokat követő beszélgetés során Kaizinger ezredes, aki Budapestről személygépkocsival érke­zett Battonyára, elmondta, hogy térkép nélkül nehezen jutott volna el a városba, hi­szen a határátkelőhöz vezető útvonalról hiányoznak a megfelelő tájékoztató táb­lák. Ezzel a megjegyzésével teljes mértékben egyetértet­tek a battonyai vállalkozók. Egyik szószólójuk, Kreszta Traján önkormányzati kép­viselő felidézte azt a kétéves reménytelen küzdelmet, amit a táblák kihelyezéséért vívott a korábbi közúti igaz­gatósággal. Ugyancsak Kreszta Traján vetette fel az önálló battonyai vámhivatal létrehozásának szükségessé­gét. A kisteherforgalom en­gedélyezése után valószínű­leg erre is sor kerül — mon­dották a VPOP-tól érkezett előadók. Ménesi György állampapírok forgalmazása A KULCSSZÓ: CIB Magánügyfeleink részére Számlavezetés és betételhelyezés forintban, devizában Bankkártyák: VISA és Eurocard-MasterCard kártyák valamennyi változata Kincsem kötvény, valamint További szolgáltatásainkról kérjük érdeklődjék fiókunkban: 5600 Békéscsaba, Wlassich sétány 7. Tel.: (66) 454-293 Pénztári órák: hétfő-csütörtök: 8.30-12 óra, 13-14.30 óra, péntek: 8.30-12 óra CIB-Kincsem Befektetési Alap Telebank Elektronikus folyószámla magánügyfelek részére

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents