Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-16 / 164. szám

BÉKÉS MEGYEI HIRLAP­ip MEGYEI KÖRKÉP 1997. július 16., szerda II o Többségi akció a gyulai alpolgármester lemondatására Újabb hitelből fejlesztenek Dinnyés fórum. (1) Medgyesegyházán az önkor­mányzat meghívására a Bu­dapesti Kertészeti Egyetem munkatársai július 17-én 18 órától tájékoztatót tartanak az idei tömeges dinnyepusztulás okairól és a jövőbeni védeke­zés lehetőségeiről. Gázhálózat. (1) Puszta- ottlakán a napokban befe­jeződött a települési gázháló­zat utcákat érintő külső beru­házása, amelyet a békéscsa­bai kivitelező cég az év elején kezdett el. A műszaki átadás után az első gázláng várható­an a jövő héten lobbanhat fel, amely után közel 120 lakásba szándékoznak beköttetni a földgázt. Jelzett a riasztó, (c) A Securet Vagyonvédelmi Rt. által őrzött és riasztóval ellá­tott békéscsabai Körös-Bega Kft.-hez történt betörés teg­napra virradóan. A Securet központjában bejelző riasztó nyomán a vagyonvédelmi cég járőrei pillanatok alatt a helyszínen teremtek, és a kö­zelben elfogták K. Gy. bé­késcsabai lakost, aki alapo­san gyanúsítható azzal, hogy egy számítógépet és egy nyomtatót tulajdonított el. Palacktűz. (t) Békéscsabán az Előre pályán tegnap riadal­mat okozott egy gázpalack, amely szájánál szivárgott és fel­gyulladt. Szerencsére gyorsan eltávolították, így az udvaron nyílt szét. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár jelentékte­len Balesetek, (t) Gyula külterü­letén tegnap reggel járművével felborult, és súlyosan megsérült egy motorkerékpáros. Mezőhe­gyes külterületén tegnap egy sze­mélygépkocsi kerékpárral ütkö­zött, a biciklis könnyebb sérülés­sel megúszta. Megtalálták, (t) Vasárnapra virradóra ellopták, és tegnap megtalálták azt a Volkswagen Passat személygépkocsit, amely Békéscsabán tűnt el. Az autó megkerült, az elkövetőt lefülel­ték. „...AZ IGAZSÁG MIN­DIG EGYSZERŰ, MINT EGYSZERŰEK A TER­MÉSZET NAGY TÖRVÉ­NYEI...” (Kossuth Lajos) (Folytatás az 1. oldalról) Legújabb elképzelésük a mai helyzetből indult ki, de a — nem az egyház által — „megveze­tett” képviselők szinte kénysze­rűségből (egyelőre) a teljes el­zárkózásba burkolóztak. Dr. Iszály György osztályve­zető a hivatal ama javaslatával állt elő, hogy a képviselői díjak mértékét a szavazásszámok alapján számolják el. Egy ilyen (nem is nagyon objektív, s nem is nagyon értelmezhető) hivatal­noki indítványnak csakis az le­hetett a sorsa, hogy elvetették. Ezt követően meghallhatták a képviselők, hogy a hivatal és az intézmények átvizsgálására vál­lalkozó cégek a munkát 2,7— (Folytatás az 1. oldatról) mondta a szövetkezet főkönyve­lője. Mikor fizetnek? — szögez­ték a cégvezetőnek a kérdést. — Amíg a biztosító nem kül­di el az ajánlatát én sem tudok időpontot mondani. Mivel idő­közben sok félrevezető adat hangzott el, ezért kértem, ne ját­szunk „számháborút”, ugyanis csak akkor tárgyalhatunk, ha a biztosítás ismert. Most csak azért tudnak idejönni, mert nem zártuk be a céget, hát nem elég biztosíték ez? Fizetési csúszás más .cégnél is előfordul, hisz ilyen a piacgazdaság — magya­rázta a cégvezető, ám az embe­rek hangulata mit sem változott. Mint mondták: garanciát szeret­nének, ezért késő délutánig az üzemben tartózkodtak. A dévaványai képviselő-testület határozata alapján a település 1998-ban vagy 1999-ben pályá­zatot nyújt be a városi cím meg­szerzéséért. A rohamosan fejlő­dő település a kiépülő csatorna­hálózat, a telefonfejlesztés, va­lamint az 1998-ra várhatóan megépülő iskola révén joggal pályázhat erre a megtisztelő címre. A pályázati anyag elkészíté­5,7 millió forint, plusz 25 száza­lékos áfáért, illetve 13,5 millió­ért, valamint ennek közterhei vállalásáért végeznék el. Az al­polgármester olyan javaslattal állt elő, mely gyakorlatilag a Cséfán-tanulmányt készítő cég automatikus megbízásával járt volna. (A várható összegre való tekintettel a szolgáltatást kötele­ző megpályáztatni.) Végül zárt­körű —gyakorlatilag a gyulai és egy szegedi cég meghívásán ala­puló — pályáztatásban marad­tak. Hajnal 2 óra 40-kor (mikorra a munka lényegi részével végez­tek) dr. Gyarmati képvi­selő bejelentette, hogy a koráb­ban dr. Albel Andor alpolgár­A cégvezető — kiemelve, hogy nem ő hívta a sajtót — a médiák képviselőinek elmondta, hogy a problémát a gazdálkodás egészében kell vizsgálni. Való­ban folyamatosan vásárolták de­cemberig a cirkot és mivel öt or­szággal állnak kapcsolatban, fel­dolgozva exportálták, ahol más­más az elvárás. Ami a leégett te­leprészen volt azt éppen a minő­sége miatt tárolták és — mint mondta — bizonyítani tudja, hogy felölelte az egész tavalyi mennyiséget. A továbbiakban beszélt a gazdálkodás nehézsé­geiről, hogy a cégnek is többen tartoztak, másrészt a tűzeset miatt nem tudtak a szerződéses kötele­zettségnek eleget tenni. Külföld­ről kértek segítséget és az olasz fél ajánlott is fel szalmát, de a sével a testület Valinszkiné Tóth Erzsébetet bízta meg, aki el­mondta, munkabizottságot hoz­nak létre. Ez a bizottság gazda­sági, szociális, kulturális és egyéb területen dolgozó szak­emberekből, valamint a képvi­selő-testület tagjaiból áll majd. A segítségükkel állítják össze a pályázati anyagot. Mindezek mellett szükség lenne arra is, hogy különböző civil szerveze­mestertől bizalmát megvont 13 képviselő kitart bizalmatlansá­ga mellett. Azaz: mivel az alpol­gármester a személyével szem­ben kinyilvánított bizalmatlan­ság ellenére továbbra sem haj­landó lemondani, tiltakozásul elhagyták az üléstermet. Ebben a pillanatban a polgármester kénytelen volt bezárni a testület ülését, mert a más ügyben szót kérő Bor Gábor , s az ülve ma­radt néhány más képviselő már kevésnek bizonyult a folytatás­hoz. A távozók elmondták, hogy amíg dr. Albel Andor le nem mond alpolgármesteri tisztsé­géről, akciójuk folytatása várha­tó. Kiss A. János Biztosított cirok, bizonytalan termelők Megkapják-e a pénzüket a magyarbánhegyesi ciroktermelők? Dévaványa rövidesen város lesz? termelők nem fogadták el. Emel­lett állandó levelezésben álltak a biztosítóval, már a rendőrségi vizsgálat is lezárult, de pénz még sehol. A termelők jogosan hábo- rognak — mondta —, de a fele­lősséget továbbhárítja a biztosító­ra, hisz éppen ilyen helyzet elke­rülésére kötötte a biztosítást. A bécsi központig tett panaszt, de az előleg kifizetését is elutasították. Azt, hogy fizetésképtelen lenne a cég, elmondta, hogy túlzónak tartja, de elismeri, vannak gond­jaik, ám szeretnének továbbra is itt termelni. Szerinte a jelen hely­zet kialakításának célja összeug- rasztani a céget a termelőkkel, ezért a megoldás érdekében csü­törtökön Budapestre utazik, ahol ismét tárgyal a biztosítóval. (Halasi) tek támogassák a munkát és a település ügyét. Valinszkiné Tóth Erzsébet úgy gondolja, hogy a legfonto­sabb követelmény, amit min­denképpen el szeretnének érni az, hogy Dévaványa ne csak sa­ját lakosainak tudjon megfelelő polgári életmódot teremteni, ha­nem minél messzebb terjedő vonzáskörzetet építsen ki. Gyányi Mariann A békéscsabai plébánosnak mennie kell Lapunk tegnapi számában ad­tunk hírt arról, hogy Guliga György békéscsabai plébános első fokon pert nyert az őt meg­támadó országos lapokkal szemben, illetve az egyházi bí­róság is felmentette az ellene felhozott vádak alól. Az ügynek azonban úgy tűnik nincs vége, és a plébánosnak mennie kell Békéscsabáról. Kérdéseinkkel megkerestük Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspö­köt, aki elöljáróban elmondta, a legjobb az lenne, ha a lapok leszállnának az ügyről. — Püspök úr! Megszületett az egyházi bíróság első fokú ítélete, és az a hír járja, meg­fellebbezték a döntést. — Ezt az ügyet nem én kez­deményeztem és nem is foly­tam bele. A fellebezés az ügyész dolga, amit vagy meg­tett, vagy nem. Az egyházi bíró­ság eljárása szerint az első fokú ítéletet mindig el kell küldeni másodfokra. Ha a két döntés megegyezik, akkor jogerőre emelkedik az ítélet, ha nem, ak­kor tovább kerül harmadik fok­ra. —Guliga Györgyöt valóban elhelyezik Békéscsabáról? — Júniusban mikor talál­koztunk, megtárgyaltam a dol­got Guliga Györggyel. Meg­mondtam neki az okokat. Az áthelyezés nem büntetésből tör­tént. Több hét töprengés után döntöttem így. Guliga az áthe­lyezését megkapta, ez már el­döntött tény. Ez azonban nem büntetés, elhelyezése az egy­házmegye érdekében történt. —Az egyházközség hívei, il­letve több szervezet levélben fordultak önhöz, melyben kér­ték, ne helyezzék el Békéscsabá­ról a plébánost. Ez befolyásol­hatja-e a döntését? ' — Nem befolyásolja. Az egyház hierarchikus szervezet. A döntésekért én vagyok a felelős, nem a hívek. Guliga György engedelmességet foga­dott, megkapta az áthelyezést, és oda indul, ahová az szól. —Hogyan látja, a megjelent cikkeken, Guliga György sze­mélyén keresztül érte-e táma­dás az egyházat? —Az egy házat nem. A táma­dások Guliga György személye, nem pedig az egyház ellen szól­tak. Ha kiderül, hogy a vádak nem igazak, akkor a lapoknak bocsánatot kell kérniük, ha iga­zak, akkor Guligának kell bo­csánatot kérnie a lapoktól és híveitől. Remélem, a vádak nem igazak, de ebben az ügyben nem kívánok semmit lépni. K.A. Legyen erkölcsi kinyilatkoztatás Gyulán, a tegnap esti sajtótájé­koztatón különböző nézetű po­litikai pártokból, civil szerve­zetekből álló platformot muta­tott be Markó István, a kisgaz­dapárt polgári tagozatának me­gyei elnöke azzal, hogy nem politikai tőkét kívánnak ková­csolni a maguk számára, a vá­rosért érzett aggodalom ültette egy asztalhoz az Összefogás Gyuláért Egyesületet, a Gyulai Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesületét, a Metészt, a Pofoszt, a Miépet. Gyarmat Imre kisgazda városi elnök sze­rint azzal, hogy a városvezetés önös érdekeit helyezte előtérbe, visszafordíthatatlan, káros fo­lyamatokat idézett elő. A továb­biakban csak ügyvivői felada­tokat lássanak el a tisztség- viselők és a testület, döntéseket ne hozzanak. Hasonlóan foglalt állást Hoffmann Ferenc, az Összefogás elnökségi tagja, Tar Gyula, a Metész városi el­nöke, Szántó Lajos, a Pofosz városi elnöke, Varga András, a -nyugdíjas-egyesület elnöke és dr. Dévényi Géza, a Miép helyi elnöke. Bizalomvesztésről, a közélet tisztaságának helyreál­lításáról szóltak, s hogy az ön- kormányzat a választásokig hátralévő egy évét az elszámo­lásra használja fel, az új vezetés költségvetését ne terheljék. A héten aláírásgyűjtést indí­tanak a városban a magánsze­mélyek, szervezetek, intézmé­nyek körében, amely a város- vezetéstől elfordulást jelzi er­kölcsi demonstrációként. La­punk kérdésére Markó István elmondta, nem tudnak arról, hogy a testület ellenzéki képvi­selői a bírósághoz fordultak vol­na tegnap a polgármester és az alpolgármester tisztségének megszüntetéséért, a pártok nem gyakorolnak rájuk befolyást, a harcukat maguknak kell meg­vívniuk. Sz. M. Csaknem negyvenezer őstermelői igazolvány Teljes a nagyüzem ezekben a hetekben a gazdajegyzők hivatalában — ami rendszerint a helyi polgármesteri hivatal valamely irodáját jelenti. Reggelente húszan-harmincan is várnak, szinte kivétel nélkül az őstermelői igazolvány kiváltása végett keresik a gazdajegyzőt. Köztudomású ugyanis, hogy az őstermelői kiváltásának feladatát a gazdajegyzői hálózattal rendelkező agrárkamarák kapták meg. Megyénkben harminc gazdajegyző működik — ők igyekeznek megbir­kózni a rengeteg időt és türelmet igénylő feladattal. Az év elején — miután a megyében 66 helyen tartott az adóhivatal, a tár­sadalombiztosítás és az agrárkamara a leendő őstermelők számára falu­gyűléseken tájékoztató előadásokat — megkezdődött a munka, és febru­ár végéig több. mint nyolcezer iga­zolványt adtak ki. Aztán következ­tek a tüntetések, tárgyalások, s a termelők elbizonytalanodtak, leállt a folyamat, elhúzódott a törvénymó­dosítás megjelenése. Mi a helyzet ma? Kérésünkre Gábel István, a Békés Megyei Agrár­kamara termelési főosztályvezetője elmondta, hogy július 15-éig meg­közelítően 40 ezer őstermelői igazol­ványt állítottak ki megyénkben. Az utóbbi hetekben csúcsforgalom van a gazdajegyzői irodákban. Azt ne­héz megítélni, hogy mennyi lesz a végleges szám — feltehetően 50 ezer körüli őstermelőt regisztrálhat a kamara Békésben. Bonyolítja az amúgy sem rózsás helyzetet, hogy az elmúlt héten híre kelt: elfogyott az igazolvány, nincs mit kitölteniük a gazdajegyzőknek. Nos, való igaz, hogy az elmúlt hét keddjén elfogyott, de már másnap sikerült pótolni. Tízezer darabot ho­zott a fővárosból a kamara főosztály- vezetője, aki néhány fontos informá­ciót tett még hozzá az elmondottak­hoz: az őstermelői igazolvány kivál­tását az értékesítés ideje határozza meg. Az a fontos tehát, hogy mielőtt a termelő eladja a piacra szánt áruját, előtte legyen meg az igazolványa. Ha tehát például leghamarabb az ősszel szándékozik értékesíteni a kukoricatermését, akkor nem késő mondjuk augusztus-szeptemberben őstermelőit váltania. A felvásárló azoktól, akik július 1 -je után értéke­sítik árujukat", de nincs őstermelői igazolványuk, azoktól év végéig az állati termékek után 4 százalék, egyéb termékek után 12 százalék adóelőleget köteles vonni. Fontos tudnivaló továbbá, hogy az igazol­vány kiadása ingyenes. Végül el­mondta a kamara főosztályvezetője, hogy a benyújtástól számított két héten belül igyekeznek minden őstermelői igazolványt rendelkezés­re bocsátani. Sürgős, indokolt eset­ben megpróbálják azonnal kiadni a „Itt tessék aláírni”. Készül az őstermelői igazolvány Gyulán, ahol Vahl Richárd gazdajegyző (képünkön balról) intézi a termelők papírjait fotó: lehoczky Péter Borsodi Az élet habos oldala.

Next

/
Thumbnails
Contents