Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-15 / 163. szám
1997. július 15., kedd Családi magazin 7 Az Istenek lakhelye csendes és lenyűgöző Autós turistaként Görögországban Paralia — Görögország legnagyobb összefüggő üdülőtelepe Távoli tájakra védőoltással A nagyvilágot járó honfitársaink mind gyakrabban választanak távoli, egzotikus úticélokat, trópusi, szubtrópusi országokat, térségeket, ahol különösen nagy (lehet) a fertőzésveszély az európai ember számára. A szervezet immunrendszere ugyanis évmilliók során alakította ki a szőkébb környezeti ártalmak elleni védekezőképességét. A mérsékelt éghajlathoz, gyakorta már túlfinomult higiéniás viszonyokhoz szokott európai — különféle védőoltások nélkül — kiszolgáltatottá válhat/válik ott, ahol a bennszülött lakosságnak meg se kottyan, ha mondjuk zavaros vízben fürdik. Német szakemberek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére listát készítettek arról, hogy egyes távoli országokban milyen alattomos betegségek leselkedhetnek ránk, és mi ellen célszerű — persze szigorúan orvosi tanácsra! — védőoltást kérni. Egyiptom, T unézia: Görögország, Dominika: Oroszország: India: Indonézia: Hongkong: Fülöp-szigetek: Srí Lanka, Thaiföld: Dél-Afrika: Kuba: Mexikó: Seychelle-szigetek: Brazília: hepatitisz A, gyermekbénulás, tífusz, veszettség, hepatitisz A, veszettség, hepatitisz A, gyermekbénulás, diftéria, SME (kullancs okozta agy- hártya-és agyvelőgyulladás), veszettség. hepatitisz A és B, gyermekbénulás, járványos agyhártya- és agyvelőgyulladás, veszettség, tífusz, tífusz, hepatitisz A és B, kolera, veszettség, agyvelőgyulladás. hepatitisz A és B. hepatitisz A és B, tífusz, kolera, gyermekbénulás, veszettség, agyvelőgyulladás. hepatitisz A és B, kolera, tífusz, gyermekbénulás, veszettség, hepatitisz A, tífusz, Kenyában még gyermekbénulás is. hepatitisz A. hepatitisz A, tífusz, kolera, veszettség. hepatitisz A és B, tífusz, kolera, hepatitisz A és B, veszettség, járványos agyhártyagyulladás. • • Ügyeljünk csomagjainkra! A magyar turista számára az egyik legvonzóbb hely Görögország. Még mindig a legolcsóbb, a legkomfortosabb és sok környező országhoz képest a legbiztonságosabb. Érthető hát, hogy sokan kerekednek fel és indulnak útnak Hellas földjére. A legtöbben autóbusszal, vagy gépkocsival egyénileg. Az utóbbi lehetőséget választók számára szolgálunk néhány hasznos információval. Az első kérdés, merre menjünk? A legcélszerűbb Jugoszlávián, illetve Macedónián át, ahol zömmel jól kiépített autópályán haladhatunk. Röszkétől Feketi- csig, mintegy hetven kilométeres távon keskeny, nagy forgalmú útra számítsunk. Nem éppen álmaink útja ez, de elérve az autópályát, Feketicstől Újvidéken, Belgrádon át Nisig zavartalanul autózhatunk jobbára száz, illetve százhúsz kilométeres tempóban, kivéve azokat a helyeket, ahol sebességkorlátozás van, amelyeket nagyon ajánlott betartani. Ellenkező esetben pénztárcánk bánja a dolgot, ám ez itthon sincs másként. Jó tudni, hogy idegen ország területén vagyunk és az ottani törvények vonatkoznak ránk, amelyeknek — ne kerüljön rá sor—alkalom adtán maradéktalanul érvényt szereznek. Nincs már szükség kannában vitt tartalék benzinre, minden fajta üzemanyag korlátlanul és lényegében a mienkhez hasonló áron kapható. (Indulás előtt a zöld kártyáról ne feledkezzünk meg, Macedóniában kérik!) Ami az autópályadíjakat illeti — június végi, július eleji tapasztalatok alapján — a Nisig terjedő mintegy 350 kilométeres szakaszért összesen ötven márkát, a rövi- debb, de hasonlóan jó minőségű macedóniaiért húsz márkát kell fizetni. (Ez csak az odaút költsége.) Ám ez nem minden, a Makedóniába történő belépés előtt öt márkáért fertőtlenítenek (előtte húzzuk fel az ablakot), vagyis az autót lefújják valami ragacsos folyadékkal, amit utána azonnal érdemes lemosni a szélvédőről, különben nem lehet kilátni rajta. Pár méterrel odébb újabb öt márkát szednek a fehérköpenyesek. A kérdésre, hogy miért, tömören az a válasz: azért. Magyarán, aki keveset kérdez annak keveset válaszolnak. Sokat meg nem érdemes kérdezni. A várakozásról. Röszkénél szinte semmi, a magyar és jugoszláv oldalon egyaránt gyors az átjutás, utána azonban indokolt megállni és a jugoszláv vámszervektől deklarációt — igazolást — kérni a nálunk lévő valutáról (bemondás is elegendő, nem kell bemutatni, sem illetéket fizetni érte), mert a kilépéskor ezt kérhetik és hiánya gondot okozhat. A szerb— macedón határon — amely mintegy kétszáz kilométerre van úticélunktól, Görögországtól—a várakozás a forgalomtól és a szerencsétől függően tíz perctől öt-hat óráig tarthat. (Autóbuszoknak ennél is több.) Erre érdemes felkészülni és türelemmel viselni, ami a rekkenő hőségben nem könnyű. A fertőtlenítés már ecsetelt procedúrája mellett sok adminisztráció is terheli a Macedóniába belépő utast. Különböző űrlapokat kell kitölteni—mintha csak Amerikába utaznánk! —, ám jóval körülményesebb, lassabb (uram bocsá, értelmetlenebb) az egész. Általában igyekeznek érzékeltetni, hogy ez egy másik ország — nem úgy mint régen, amikor egyvégtében szaladtunk át Jugoszlávián — és itt minden más, meg kell adni a módját. Valójában persze semmi mást nem érzékelünk, mert ha volt türelmünk mindezeken túljutni, olyan zavartalanul autózhatunk Macedónia dimbes-dombos, kietlen tájain, hogy az már a magányosság érzetét kelti. Kivéve, ha a rend szigorú őrei radarjukkal fel nem derítenek valami szabálytalanságot — ami persze mindig akad — és nem közlik a büntetés mértéket. Általában magasról indulnak — nyolcvan-száz márka —de a felével is beérik, természetesen számla nélkül. Végül is mindenki jól jár. No, azért van ezen a kétszáz kilométeres szakaszon szép is, csodás hegyvidéki autópálya, hangulatos vendéglők, kedves emberek. Csak annyi kérege- tő, önkéntes ablakmosó gyerek ne lenne! Mintha Pesten az Ecseri és az Üllői úti jelzőlámpa előtt állnánk. Tizenegy-tizenkét órás autózás és Röszkétpl Gevgelijáig megtett közel nyolcszáz kilométer után eltikkadva megérkezünk a görög határra, ahol a Duty Free Shopban először a légkondicionálást élvezzük, majd a hihetetlen árubőséget. Egyesek szerint már megérte idáig eljönni. Rövid pihenő után gyors és zökkenőmentes az átkelés Görögor-. szágba, itt az autóról kapott igazolásra ügyeljünk, visszafelé kérik és hiánya szintén gondot okozhat. Az első, és a magyarok által legkedveltebb üdülőtelep — tulajdonképpeni úticélunk — Katerini-Parália, százhúsz kilométerre van a határtól. Összességében tehát tizenkettő-tizennégy óra alatt el lehet jutni Békéscsabáról Paráliára, ami egész pontosan ezertizenöt kilométer. Parália hajdanán Katerini város lakóinak kirándulóhelye volt, mígnem élelmes üzletemberek felfedezték a nagy lehetőséget és kiépítették Görögország máig legnagyobb összefüggő üdülőtelepét. Az őslakosok száma mindössze nyolcvan(!), nyári csúcsban ötvenezer ember népesíti be a több kilométeres homokos partszakaszt és hömpölyög esténként a főutcán. Megszámlálhatatlan apartman, hotel, vendéglő igyekszik ellátni a tömeget. Bázisunk, a Hotel Plaza a legjobbak közül való, árai magyar turisták pénztárcáihoz méretezettek, látogatják is szép számmal. A hét minden napján érdekes programok — romantikus est, görög est, rock and roll verseny, szuflaki parti — szórakoztatják a szálloda vendégeit, akik az éjféli tombolákon akár a jövő évi nyaralásukat is megnyerhetik. A több száz bundabolt árai sem rosszak, de — a reklám szlogenjét idézve—ki az az őrült ember, aki nyáron Görögországban bundát vesz? Vannak akik kifejezetten bundatúrára jönnek, és egy- egy szezonban ötvenezer bundát is elvisznek az Uralon túlra. A vidéknek van egy természeti és mítoszbéli csodája, a háromezer méter magas Olimposz. Júniusban még havas csúcsai messzire fehérlenek. Autóval ezerháromszáz méter magasra lehet feljutni, és vétek lenne kihagyni. Az Istenek lakhelye csendes és lenyűgöző. Akit egyszer megérint tiszta lehelete, visszakívánkozik ide. Talán majd jövőre. S. F. Ötletekben kifogyhatatlanok a várótermek szarkái. Mindig új cselt találnak ki, hogy eredményesen dolgozhassanak. Ezért a szakemberek a következőket tanácsolják: Csomagjainkat egy pillanatra se hagyjuk látószögünkön kívül: a reptéri, szállodai buszoknál a be- vagy kiszálláskor pillanat alatt lába kelhet bőröndünknek. Ugyanilyen kellemetlen meglepetés érhet bennünket akkor is, amikor a nagy forgalmú repülőtársaság jegyváltó irodájában magunk mellé tesszük a csomagjainkat és nem figyelünk rájuk. A reptéri biztonsági kapu sem mindig biztonságos: ott általában párban dolgoznak a tolvajok. Egyikük szándékkal valamilyen fémtárgyat rejt a kézitáskájába, és amíg a biztonsági emberek a csipogás okát kutatják, a társa leemeli a futószalag végéről az értékesnek vélt első táskát, amelynek tulajdonosa még a sorban áll. A repülőn se tegyük táskánkat közvetlenül a fejünk fölötti csomagtartó dobozba, mert nem láthatjuk, amikor utastársunk, azaz idegen kéz kutat értékeink között. Célszerű a túlsó oldalon, egy-két lépéssel előbbre elhelyezni a kézi- poggyászt. Reptéri tolvajok kedvenc és sikeres működési területe a csomagokkal köröző futószalagkígyó. Főként olyankor, amikor sok száz utassal landoló gépből rakják ki az akár ezernél is több bőröndöt, táskát. Ilyenkor ne késlekedjünk, hanem azonnal álljunk a futószalag mellé. A szállodai tolvajok bevált módszere: takarításkor lépnek más szobájába, barátságosan üdvözlik az ágyneművel bajlódó szobalányt, és mintha a sajátjuk lenne, kiveszik a bőröndből, szekrényből a legértékesebb dolgokat. Mivel a személyzet nem ismeri a vendéget, nem fenyegeti őket a lebukás veszélye. (Folytatás az 5. oldalról) Olaszország Észak-Olaszország tengerpartját évek óta magyarok százezrei keresik fel. Bibione, Jesolo, Lignano utcáin megszokott a magyar szó. Aki szereti a több kilométeres, széles homokos partot, a lassan mélyülő tengert, a nyüzsgést, nem csalódik. Egymást érik az éttermek, a sörözők, a játéktermek, a diszkók, az arany- és divatüzletek, a fagyizók. Aki viszont nem bírja a tömeget, a tomboló életet, az kerülje el a vidéket. Messzebb vannak és valamivel drágábbak a Rimini, Riccione környékén elhelyezkedő üdülőhelyek. Még kevesebb hazánkfia keresi fel Olaszország túlsó partUtazni jó, de csak felkészülten ját, a Ligur-tengert, illetve jut el Nápolytól délre, a sorrentói félszigetre. Holott a környék"— Capri, Amalfi, Sorrento, Pompei, a Vezúv — természeti szépségei és ókori emlékei bámulatba ejtik az utazót. Míg északon a turizmus iparszerűen működik, addig délen minden más. Vidáman mosolyognak a vendégre, percek alatt összebarátkoznak az idegennel. Külön öröm a szegény magyar utazónak, hogy délen minden 20-30 százalékkal olcsóbb. Igaz, amíg ide eljut az ember, jó néhány százezer lírájától meg kell válnia. Az autópályákért ugyanis fizetni kell, a benzin sem olcsó. S mivel útbaesik Firenze és Róma, a világhírű múzeumok beléptidíjai is a nyaralás költségét növelik. Spanyolország Össze kell szedni magunkat, ha busszal vagy autóval akarunk eljutni az ibériai félszigetre. Barcelonáig több mint 2000 km a távolság. Ez busszal 28, kocsival 20 órás utazás. A menetrendszerű repülőgép méregdrága, így hát marad az autópálya, amiért fizetni kell—nem is keveset. Costa Dorada, Costa Brava, magyarok körében ezek a legnépszerűbb tengerparti üdülőhelyek. A part mindenütt homokos, bár néhol egy-egy öblöt sziklák szegélyeznek. A tengerparti településeken egymást érik a szállodák, apartmanházak, éttermek, mulatók. Itt minden a turistáknak épült, minden a vendégek kényelmét, szórakozását szolgálja. Érdemes felkeresni a a nem túlságosan messze levő miniállamot, Andorrát. Utóbbi hely a bevásárló turisták mekkája. Lévén, hogy egyes termékeken nincs vám, műszaki cikkhez, órához, ékszerekhez különösen olcsón lehet hozzájutni. Érdemes még megnézni egy bikaviadalt, elmenni egy spanyol estre. Az említett programokra a helyi utazási irodák rendszeresen szerveznek csoportokat. Sokkal olcsóbb Tgy, mint egyénileg. Sajnos Spanyolország igen könnyen kiürül a ma$ pénztárca, de azért kóstol meg a nemzeti ételt, a hií fűszeres paradicsomlevest, a gaspachót és a sült rizses húst, a paellát. Természetesen elmaradhatatlan a hideg bólé, a gyümölcsökkel ízesített sangria. A Baywatch sztárjai is FÉLNEK A NAPTÓL Manapság a felnőttek jó része már igyekszik elkerülni a tűző nap okozta leégést, a fiatalok körében azonban a barnára sült test a divatos. Aki hódítani akar, annak — mindegy, hogy milyen áron —- csoki-barnának kell lennie. Pedig ez nem igaz, bizonyítják ezt a népszerű tv- sorozat, a Baywatch sztárjai. Ők mindent megtesznek, hogy védekezzenek a káros napsugárzás ellen. A Baywatch stábjánál szigorú szabályok uralkodnak. A sminkesek először 15-ös faktorszámú fényvédőszerrel alapozzák a színészeket, majd erre jön az önbamító krém! A felvételek közti szüneteket David Hasselhoff és csapata hatalmas napernyők alatt, tetőtől talpig felöltözve és nyakig begombolkozva töltik el. Különösen nagy gond a bőrápolás Ausztráliában. A föld túlsó végén elterülő hatalmas országban a legmagasabb a bőrrákos megbetegedések száma. A helyi egészségügyi hatóság legelőször a reklám- szövetséggel vette fel a kapcsolatot, hogy a hirdetési ügynökségek „sápadt” bőrű manökeneket válasszanak az óriás plakátokhoz és a reklámfilmekhez. Megkezdődött egy újfajta szépségideál kialakítása. Ä szakemberek beleszóltak a sportesemények rendezésébe is: a veszélyes déli órákban sehol sem rendeznek versenyeket vagy mérkőzéseket.
