Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-14 / 162. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1997. július 14., hétfő Népművészet, (i) A tava­lyi sikereken felbuzdulva idén ismét népművészeti tábort szervez a Vésztői Református Egyházközség. A hazai és ha­táron túli magyar népművé­szek részvételével létrejövő tá­bort július 20—27. között ren­dezik. A tábor programjában népdal- és néptánctanulás, hagszerkészítés, a népi mester­ségek megismerése, valamint imaórák és istentiszteletek sze­repelnek. Új szórakozóhely Dévaványán Diákokért, (i) A jó képes­ségű diákok gondozására, illet­ve a hátrányos helyzetű tanu­lók felzárkóztatására a zsa- dányi vállalkozók alapítványt hoztak létre. A zsadányi isko­láért alapítvány Oláh József nevét vette fel — tudtuk meg Nemes Jánosné iskolaigazga­tótól. Hírmondó. (1) Néhány hó­napos szünet után júliusban is­mét megjelent a Magyar- bánhegyesi Hírmondó, amely­ben több figyelemre méltó írást olvashatunk. Az első és máso­dik oldalon meleg hangú leve­let közölnek, amelyben egy el­származott helyi lakos fiatalsá­ga éveiről és az elmúlt évtize­dekben élt bánhegyesiekről emlékezik meg. A szokásos folytatásos regény mellett szó esik a képviselői tiszteletdíjak­ról, az Ezt írja meg rovat lakos­sági megjegyzéseiről, vala­mint ismét találunk szép verse­ket és humoros írásokat is a lapban. Pályázaton nyerték. (i) Az okányi önkormányzat 45 ezer forintos támogatást nyert a Népjóléti Minisztériumtól, amely összeget ugyanennyi sa­ját erővel kell kiegészíteni. A pénzt eszközbeszerzésekre fordítják majd. Kék Teve Snack Bar néven új szórakozóhely nyílt a kö­zelmúltban Dévaványán, az Ár­pád úton. A családi üzletet Nagy Gábomé vállalkozó vezeti, aki beszélt lapunknak terveiről: —Az italok mellett különféle szendvicseket, pizzákat, ham­burgereket árusítunk, van biliárd és nyerőgépek is. Ugyanakkor szeretnénk elérni, hogy kulturált szórakozási lehetőséget találja­nak az ide betérő vendégek. Nem árulunk például kommersz italokat, inkább különlegessége­ket szolid árakon. Nálunk tehát megfizethető az igényesség. Mi­vel egész nap nyitva tartunk, a fiatalokon kívül más korosztá­lyúak is betérnek hozzánk, pél­dául családok reggeliznek itt. Emellett szívesen fogadunk 50 főnél nem nagyobb összejövete­leket, most például egy ezüstla­kodalmat bonyolítunk. Távolab­bi terveink között szerepel az épület bővítése. Úgy gondolom, megérte a hónapoldg tartó ro­hangálás az engedélyek beszer­zéséért, mert azt tapasztalom, hogy szükség van olyan kultu­rált szórakozóhelyre, ahol nyu­godtan megihat az ember egy italt, megreggelizhet vagy be­szélgethet egy jót ízléses, han­gulatos környezetben anélkül, hogy ebben bárki megzavarná. Gyányi Mariann Megkérdeztük olvasóinkat Mire telik ezen a nyáron? A számítógépes foglalkozások közkívánatra kerültek a tábor programjába FOTÓ: SUCH TAMÁS DADA-tábor: játék, sport, önismeret Harmadik éve, hogy a Táltos Alapítvány és a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság bűn- megelőzési osztálya közösen szervez nyári életmódtábort a gyerekeknek Szanazugban. Mahler Hajnalka pedagógus, a megyei Drogellenes Munka- csoport tagja mutatta be a tábor életét. — Idén két turnusban, 60 gyermek vesz részt a táborozás­ban, 1-6. osztályosokig ter­jedően. A gyerekek főleg Békés megyéből érkeztek, de vannak közöttük budapestiek is. A tá­bor programja három fő részre tagolódik. Egyik az alapfokú számítástechnikai oktatás, napi 3-4 órában, Teleki Ferenc kura­tóriumi titkár vezetésével. Soka szabadidős és sportfoglalkozás is. A Békés Megyei Rendőr­főkapitányság bűnmegelőzési osztálya dolgozta ki az iskolai DADÁ-program tábori, speciá­lisprogramját. Zsankó László rendőr őr­nagy és Furák Mónika rendőr főhadnagy — akik szintén tag­jai a drogmegelőzés munkacso­portnak is— már évek óta fog­lalkoznak a gyerekekkel a DADA-program keretében. Feladatuk az életkornak megfelelő felkészítés az őket esetlegesen érintő veszélyhely­zetek felismerésére. Nemcsak a szén vedély betegségek—jelen esetben alkoholfogyasztás, do­hányzás, gyógyszerek haszná­lata —, hanem a biztonságos közlekedés és az idegenekkel való kapcsolat is a tematika ré­sze. S hogyan fér ennyi minden egy hétbe? Változatos módsze­rekkel, szituációs játékokkal, videofilmek vetítésével, előa­dásokkal, beszélgetésekkel. A tábor alapítványi támogá- tással működik. Rengeteg se­gítséget kapnak cégektől és magánemberektől is, így 11 szociálisan rászorult gyermeket ingyen, 1 gyermeket feláron, a többi diákot pedig az önköltségi árnál olcsóbban tudnak fogad­ni. Az ajándékba kapott tárgya­kat a sportrendezvények helye­zettjei között, valamint egy teszt fődíjaként osztják ki. A tábor eredményessége nem mérhető számszerűen. Áz itt nyaraló Susánszki Sári iga­zolja munkájuk értelmét: — Cigi? Csináltunk itt egy nagyon érdekes kísérletet, meg­néztük mennyi füst van egy ci­garettában. Hát köszönöm, egyáltalán nem kérek belőle! Kovács Ildikó Vargáné Haraszti Katalin, 44 éves, dobozi pedagógus: — Sajnos a vágy és a realitás az idén már nagyon messze esik egymástól. Pedig nincsenek nagy igényeink. Hosszú időn keresztül nem volt gond egy- egy Körös- vagy Tisza-túrát be­iktatnia a családnak. Csak úgy, nomád módra élni egy-két hétig a természetben... Tavaly már igencsak megérezte a pénztár­cánk azt az egy hetet, amit ki- kapcsolódással töltöttünk. A férjem vállalkozó, ráadásul a nyár a munkaszezon számára, így meggondolandó, elindul­junk-e az idén valamerre. Szabó Zoltán, 21 éves, gerlai asztalos: — Legszívesebben az egész nyarat a hegyekben tölteném vagy motoroznék valamerre. Sajnos azonban ezt nem tehetem meg, mert ehhez szűkek az anya­gi kereteim. Az idén is be kell érjem azzal, amivel tavaly: kis idő a hegyekben, valamelyik ha­verom nyaralójában és egy-két motoros találkozó vagy verseny. Külföldben nem is gondolkoz­hatok, mert nem lenne rá se pén­zem, se időm. A nyár nagy része most is munkával telik majd. Szerencsére számomra a munka hobbi, így itthon is egész jól megvagyok. Weidmann Edit, 13 éves, gyoma- endró'di tanuló: — A szüleimmel minden év­ben Szlovákiában szoktunk nya­ralni, mert élnek ott ismerő­seink. Hogy az idén futja-e, nem tudom. Egyelőre még nem ké­szített tervet a család. A vágyam az lenne, hogy minél több, prog­ramokban gazdag táborba eljut­hassak a barátaimmal. Ha ebben nem tudnak a szüleim segíteni, az sem baj. Otthon az unokatest­véremmel vagy a barátnőmmel is megvagyok. Beszélgetünk, sétálunk, tévézünk. Talán nem is az a fontos, hol vagyunk, hanem az, hogy valahol jól érezzük ma­gunkat... Szpisják Tamás, 20 éves, szabad- kigyősi törökmogyoró-árus: — Az az igazság, hogy szere­tek dolgozni, tehát nem okoz gondot, ha a pénzügyek miatt nem juthatok túl messzire az idén nyáron. Barátnőmmel azt tervezzük, hogy egy rövid időre lemegyünk a Balatonra. Tudom, ez valószínűleg drágább mulat­ság lesz, mint egy jól választott külföldi út, de úgy vagyok vele, hogy a magyarok először ismer­jék meg a hazájukat, utána vegyék a nyakukba a világot. Mint tájfutó, már majd minden pontját bejártam Magyarország- nak. —rja FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Olvasóink írják Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesz­tőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulá­sa nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Elkótyavetyélt örökség Nem vagyok békéscsabai, nem is voltam soha, de a megyeszékhely az megyeszékhely. Nem tudom, mikor engedhettem meg magamnak egy kiadós sétát. E hó első felében dolgom úgy hozta, hogy a Széchenyi ligeten keresztül sétálhattam. A liget Békéscsaba legszebb zöldfelü­lete. Lelkemben gyönyörű kép él róla. Óriásfák, kanyargós, gyöngy ka­vicsos sétányok, virágágyások, romantikus sörkert, szabadtéri szín­pad, játszótér. Ez a kép romokba omlott össze. A kietlen valóság: jobb időkben faragott padok átadva a pusztulásnak. Ütöttek, kopot­tak, bár céljukat még ellátják. A térdig érőfövön való át gázolás után még ültek rajtuk. Meglepetésem a sörkert épületénél tetőzött. Az épületek teljesen lepusztultak. A kerítésen belül — mit sem törődve az idővel — gyönyörűen pompáztak a jázminok. Kívül évek óta metszetlen spireák és bodzák ölik egymást. Az elhagyatottságot fokozza a több kocsira való szemét, kaszálék és avar. Innen a gaz megegyezett a magasságommal, pedig nem tartozom az apró termetűek közé. Higgyék el, ezek után már felüdülést nyújtott a temető. Mekkora pazarlás a város legértékesebb közparkját ilyen pusztulásra ítélni. Sajnálom, hogy a megyeszékhely e zöldterületét mára így leminő­sítették. Pedig olyan örökség ez az ősöktől, amit vétek így elkótyave­tyélni. Ugye tudjuk mi a szép angolpázsit titka? Naponta öntözni, heten­ként nyírni, kettőszáz éven keresztül. És akkor még parlagfű-allergi­ánk sem lesz. Lőrinczné Kis Ilona, Békés Kopasz bakák leszünk a NATO-ban! Adhatja a fejét az átlagpolgár a jelenkor új, politikai tudatformálá­sára. Miután hazánkat meghívták a NATO-ba, az átreformálás feltétele a bizonyos való személyes meggyőződés lehet vagy a közöm­bösség. A baj csak akkor van, ha az ember nem azt az árut kapja, mint amit a kirakat reklámoz. Akármilyen szép a diplomáciai terítés, nehéz előre kiszámítani a csatlakozás kiemenetelét, legalább annyi a kétely, mint a bizalom. Egy házasságkötési ceremónia még nem az együttélés. Nem biztos, hogy tetszeni fog, ha ismét külföldről fognak feltételeket szabni. Ha úgy döntünk, belépünk a NATO-ba, egy biztos, mi még sokáig kopasz bakák leszünk ott a nagyok között. Szűcs László, Murony Cél a teljes körű szakellátás A gyomaendrődi szülőotthon ta­valy év végi megszüntetése nem kis bánatot okozott a város lakos­ságának. Kárpótlás az elszenve­dett veszteségért, hogy az egyko­ri szülőotthont befogadó patinás Hősök úti épületben július 21 -tői korszerű városi szakrendelő­intézet kezdi meg működését. A több tízmillió forintos beruházás­sal kialakított létesítménynek jú­lius 15-én lesz a műszaki átadása. Gyomaendrőd önkormányzata tavaly ősszel pályázatot nyújtott be egészségügyi struktúraáta­lakításra. A kért 48 millióból azonban csak tizenötmillió forin­tot adott a Népjóléti Minisztéri­um. A szűkre szabott indulótőke megtöbbszörözésének nehéz fel­adata márdr. Gedei Margit városi főorvosra várt. — Az önkormányzat tízmillió forintos kiegészítést adott. A szülőotthon átalakítási munkáira kiírt pályázatot az Unmüszig nevű cég nyerte el. Március köze­pén láttak a feladathoz, gyors, kiváló munkát végeztek — mondta dr. Gedei Margit, akitől megtudtuk, belgyógyászat, szü­lészet-nőgyógyászat, onkológia, sebészet, tüdőgyógyászat, sze­mészet, röntgen és laboratórium működik majd a szakrendelő­intézetben. Kialakítottak egy kis­műtőt is, továbbá egy kétágyas, sokktalanító szobát. Mindezt a jövőben heti négy-négy órában bőrgyógyászat, urológia, fül-orr- gégészet, ideggyógyászat és reu­matológiai szakrendelés egészíti ki, így az intézmény teljes körű szakellátást biztosít majd a lakos­ságnak. Az eredeti költségvetési összeget, egyéb megtakarításból sikerült harmincmillióra kerekí­teni. A műszerek fejlesztésére pá­lyázati és önkormányzati forrás­ból mintegy huszonnégymillió forintot költenek. A főorvos asszony beszámolt arról is, hogy a tüdőgondozó megüresedett épületében a gyomai városrész alapellátására az ANTSZ előírás­nak megfelelő központi rendelőt alakítanak ki, ahol védőnők, há­rom háziorvos (kettő felnőtteket, egy gyermekeket gyógyít) és egy fogorvos dolgozik majd. A szep­tember 30-ig határidős beruhá­zásra az önkormányzat hétmillió forintot biztosít. Cs. R. Román néprajzi kutatás Méhkeréken befejeződött a ro­mán néprajzi kutatásokkal foglal­kozó tábor, amelyet többek között a Magyar Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségekért Közalapítvány tá­mogatott, s amelyben 25 középis­kolás, főiskolás és felnőtt kutatta a román kisebbség múltját. A tábort 1976-ban alakították és résztvevői minden évben más­más román nemzetiség lakta tele­pülésen kutatnak. A csoport Bé­kés megyén kívül Csongrád és Hajdú-Bihar megyében is járt. Méhkeréken ez már a második alkalom, 1979-ben itt már folyt néprajzi gyűjtés. Az egyhetes kur­zus célja a helyi tárgyi emlékek és népszokások felkutatása volt. A Méhkeréken összegyűjtött anya­gokat a tábor szervezői a gyulai Erkel Ferenc Múzeumnak ado­mányozták. A legérdekesebb gyűjtés egy négygenerációs csa­lád fényképalbuma és a külön­böző kézzel hímzett textíliák vol­tak. Magnószalagon rögzítettek népszokásokat, tájnyelvi változá­sokat, s jó néhány helytörténti adalékot. Az idei csoport munká­jába részt vettek a Gyulai Román Gimnázium és a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskola tanulói is. (Száva)

Next

/
Thumbnails
Contents