Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-14 / 162. szám

Címer- és zászlóavató A kétegyházi kulturális napok keretén belül szombaton felavatták Kétegy- háza címerét és zászlaját. (3. oldal) i SportmagaziN­melléklet 5-7. oldal Megkérdeztük olvasóinkat JPi Mire telik ezen a nyáron? Kérdésünkre többek között Weidmann Edit gyoma­endrődi tanuló is válaszolt. (9. oldal) 1997. JÚLIUS 14., HÉTFŐ ÁRA: 35 FORINT (3,75 FORINT ÁFÁVAL) LII. ÉVFOLYAM 162. SZÁM A «HtRÉKÉS MEGYEI HÍRlAP-ot telefonon is megrendelheti! Hívja a (66) 453-710-es telefonszámot! __ K ézbesítőnk felkeresi / Önt. Dixieland szólt a tószínpadon, (ö) Fer­geteges dixie szólt szombaton Gyulán. Ké­pünkön a Benkó Dixieland Band (Cikkünk a 3. oldalon) fotó: lehoczky Péter A vasútmegszüntetés ellen tüntettek „Mikor elindul a vonat, a szívem majdnem megszakad” Énekelhették volna a szentesi demonstrálok Demjén Ferenc címben szereplő slágerét, ám nem voltak dalos kedvükben. Akik szombaton késő délután a Csongrád megyei kisváros vasútállomásán összegyűltek, kották helyett sípokat hoztak magukkal Halmai László kérésére. A mozdonyvezetők szakszervezeti vezetője a Szentes—Orosháza közötti pálya- szakaszon kialakult áldatlan állapotok miatt hirdetett demonstrációt. Ő is úgy tudta, hogy vasárnaptól megszűnik a személyforgalom ezen a vonalon. Ám a helyszínen kiderült, a fekete pántlikával gyászos útjára induló vonat még nem az utolsó. Hírek Tanácskozás, (m) A Sarkad térségi polgármeste­rek holnapi, július 15-ei ta­lálkozóján Bállá Béla, a Bé­kés Megyei Közútkezelő Közhasznú Társaság új ve­zetője tájékoztatja az egybe­gyűlteket az igazgatóság munkájáról, s azokról a fej­lesztési lehetőségekről, ame­lyek Sarkad térségét érintik. Á Mezőgyánban megrende­zett tanácskozáson szó esik még a távközlés-fejlesztés futó programjairól és a terü­letfejlesztési pályázatokról. Ikonok Kötegyánból. (m) Ungvári Mihály kötegyáni festőművész több mint húsz ikonjából és festményéből nyílik kiállítás augusztus 9- én Németországban, a fran­cia határ menti „Városok ta­lálkozóján”. A svájci, fran­cia, német és magyar váro­sok „randevúján” a magyar napok keretén belül kapott lehetőséget e háromhetes tárlatra a Békés megyei alko­tó. A kiállításra kerülő fest­ménysorozatot a hazai kö­zönség legutóbb Kétegyhá- zán láthatta az Omnia Kávé­házban. — A századfordulón 5 év alatt építették meg ezt a vasútvona­lat. 1988-ban a 40-es sebes­séghatárt 30-ra korlátozták, ami viszont az idén június el­sején történt, az példátlan a 91 éves vonal történetében. Oros­háza és Gádoros között azóta 10 kilométer/órás sebességgel haladnak a szerelvények. Mi ez, ha nem a teljes felszámolás előszele!? Az itt élők és uta­zók leszoktatása a vasútról, e vidék leszakadásának újabb bizonyítéka — mondta a szó­nok. Á szakszervezeti vezető a megoldásra is igyekezett vá­laszt keresni: vagy az azonnali megszüntetésre kellene töre­kedni, vagy a felújítás meg­kezdésére a MÁV és a telepü­lési önkormányzatok összefo­gásával. A tiltakozók között gádoro- siakkal is találkoztunk. A Kruzslicz házaspár gyakran utazott vonattal, a férjnek bér­lete is volt, a feleség hetente kétszer vette igénybe a MÁV szolgáltatásait. — Engem nem a NATO- csatlakozás érdekel, hanem az, ami körülöttünk történik. Láttam én már a hetvenes években Romániában elha­gyatott vasútvonalakat, ami­ket az emberek szétlopkodtak, széthordták. Ez a sors vár az Orosháza—Gádoros közötti szakaszra is, ha évekig akarják „altatni” a dolgot. Azt mondja az államtitkár— apropó, miért nem jött el, miért nem küldött valakit a minisztériumból? —, 3 év múlva felújítják ezt a sza­kaszt. De kérdem én, hol lesz ő már akkor? Ne ígérgessen felelőtlenül! — Mi a rokonság miatt jöt­tünk el a demonstrációra. Ok Gádoroson élnek. Édesanyám, aki 82 éves, az állomással szemben lakik. Neki ez volt a közlekedési eszköze — kap­csolódik beszélgetésünkbe Jóri Jánosné. — Szerencsére ma nem az utolsó járatot indí­tották, de azt hallottam, Gádo­roson újabb demonstrációt szerveznek, szerintem ott még többen lesznek — mondja, mi­közben éles vonatkürt hasít a fülekbe. Elindul a szerelvény, most még nem szakad meg senkinek sem a szíve... Csete Ilona Megyénkben kötötték a legtöbb szerződést Békéscsabán alapozott a Fundamenta A Fundamenta Magyar—Né­met Lakástakarék-pénztár Rt. két hónapja megkezdett műkö­dése óta országosan több, mint 30 ezer szerződést kötött — hangsúlyozta szombaton Bé­késcsabán, a cég első vidéki pi­acnyitó rendezvényén Zelei Ist­ván régióigazgató. Kiemelte: nem véletlenül esett a választá­suk megyénkre, hiszen banki vonalon Békésben született a legtöbb szerződés, valamint e téren a Gádoros és Vidéke Taka­rékszövetkezet országos első. Pap Jánosnak, Békéscsaba polgármesterének köszöntője után Zelei István ismertette a Fundamenta lakás-előtakarékos- sági konstrukciójának előnyeit, felhasználási lehetőségeit. A szerződő 40 százalékos állami tá­mogatással, 6 százalékos kama­tozású Fundamenta-hiteüel és sa­ját magtakarítással többek között házat építhet, lakást vásárolhat, cserélhet, telket vehet, korszerű­sítheti, átalakíthatja, bővítheti ott­honát. A konstrukció felhasznál­ható lakáscélú hitelek kiváltására is. Több, mint 60 éves tapasztala­tot hasznosítva segítenek ahhoz, hogy az ügyfél a legkedvezőbb utat találja meg lakástervei meg­valósításához. A régióigazgató kitért arra, munkatársaik megyénk takarék­bankjaiban, és hetvennél több takarékszövetkezeti fiókban áll­nak az érdeklődők rendelkezé­sére, és tanácsadással is szolgál­nak. Ny. L. A települések összefogása követendő minta lehet Térségi Európa-nap októberben A hét végén írták alá a szarvasi városházán az október 3-ai térségi Európa-nap hatmillió forintos támogatásáról szóló szerződést. Az okmányt a rendező települések önkormányza­tai felhatalmazásából dr. Demeter László szarvasi polgár- mester, valamint dr. Pataki István, a külügyminisztérium helyettes államtitkára látta el kézjegyével. A ceremónián mind a tizen­három rendező település képviseltette magát. A téma­felelős önkormányzatok be­számoltak róla hogyan ha­ladnak a művelődés, oktatás, önkormányzatiság, mező- gazdaság, illetve a környe­zetgazdálkodás témáinak térségi feldolgozásával. Dr. Pataki István úgy fogal­mazott, a vállalkozást úttö­rőnek tartja, hiszen az Európa- napok sorában ez lesz az első térségi rendezvény. Mint el­mondta, a nap célja, hogy az Európai Unió szellemiségét közel vigye az emberekhez. Nem titkolta, az Európa-napo- kat a karneváli hangulatuk mi­att nemegyszer bírálat érte. A maga részéről ezzel nem ért egyet, hiszen a könnyedség és a játékosság hozzátartozik az európai gondolathoz. A nagy- politikai témák helyett lakos- ságközelibbeket javasolt. így érdemes lenne azzal foglal­kozni, milyen változásokat hoz a csatlakozás a mezőgaz­daságban vagy a régió fejlő­désében. A rendezvény jó alkalom a kisvállalkozások bemutatá­sára is. Dr. Pataki István vé­gezetül úgy nyilatkozott, a Békés, Csongrád és Szolnok megyei tizenhárom település összefogása követendő min­ta lehet más régiók számára is. Cs. R. Sörfesztivál Színes nyári forgatag várta mindazokat, akik július 11-től 13-áig ellátogattak Mezőhe­gyesre a József Attila Általános Művelődési Központ háromna­pos Borsodi sörfesztiváljára. Mint azt a szervezők elmondták, olyan rendezvényt szerettek vol­na megvalósítani, amely egy­aránt szól kicsiknek és nagyok­nak, ahol a család minden tagja eltölthet egy kellemes hétvégét. Az ötlet Toldi Sándor helyi vál­lalkozó és a Borsodi Sörgyár közreműködésével, valamint több szervezet, cég (köztük a Békés Megyei Hírlap) szponzo­rálásával valósulhatott meg. A fesztivál megnyitója a Bor­sodi Sörgyár zászlófelvonásá­nak ceremóniájával kezdődött, miközben Kiss Imre bácsi „be­fuvarozta” a művelődési ház előtti térre a fesztivál jelképét a hatalmas söröshordót. Hollós (Folytatás a3. oldalon) „Aranylábakért” röpködő milliók A világ legdrágább futballis­tája, a brazil Ronaldo beval­lotta: kikapcsolódásként nem a pénzét számolgatja—annyi ideje nincs is —, hanem gyer­mekműsorokat néz a tévében. Most pótolja be, amit a labda­rúgás taposómalmában ko­rábban elveszített. Az aranylábú világsztárt gyermekkora nem halmozhat­ta el túl sok maradandó él­ménnyel. Arra a kérdésre ugyanis, hogy mire emlékszik leginkább, azt válaszolta: éj­szakánként gyakran bepisilt. Hozzátette, a „dolog” ritkán még most is megesik vele. Ez a nyilatkozat gyökerei­ben változtathat a sanyarú sor­sú magyar labdarúgáson is. A játékosmegfigyelőknek csak egy kérdést kell feltenniük a kiszemelt focistáknak: hány­szor cserélték alattuk éjsza­kánként a lepedőt gyermek­korukban. Az sem lehetetlen, hogy az ennek alapján össze­állított csapat szoros — és nem szorulásos — meccset játszana az éppen aktuális vá­logatottal. És ha kiderülne, hogy még a Lolka és Bolkát is imádják a tévében... Nem szórakozni kívánok a magyar labdarúgással, van annak elég baja magától is. Az viszont elgondolkodtató, hogy hova jutottunk. Megtör­tént az európai kupák selejte­zőinek sorsolása, és együtte­seink Feröer-szigeteki, ír, ör­mény, valamint liechtensteini gárdákat kaptak ki. A gyönyörtől kellene bepisilni, ehelyett több érdekelt túlzot­tan óvatosan fogalmazott. A labda gömbölyű, a pálya fü­ves, az ellenfelek ismeretle­nek, lekezelni senkit nem sza­bad. Ez rendjén is van, nekem mégis jobban tetszettek azok a nyilatkozatok, melyek ilyen csapatok ellen kötelezővé tet­ték a továbbjutást. Mert így legalább felfogom, hogy miért röpködnek tíz- és százmillió forint közötti összegek egy- egy játékosért a hazai futballpi- acon az átigazolási idő­szakban. így legalább megér­tem, hogy miért érdemes tö­mérdek pénzt az első csapatok­ba pumpálni a széles alapokon nyugvó utánpótlásbázis kiépí­tése, a gyermek- és ifjúsági fut­ball támogatása, a megfelelő háttér biztosítása helyett. Amiről persze meséket hallani a honi labdarúgás „lolkabolkáitól”. Nyemcsok László IMPORTCEMENT-AKCIÓ BÉKÉSCSABÁN A VASÚTÁLLOMÁSON: 940 Ft/q vagontételben. Telepünkön: 100 q felett 1010 Ft/q 100 q alatt 1080 Ft/q S—54-es cement 1800 Ft/q BETONGERENDÁK, ÁTHIDALÓK 30%-KAL OLCSÓBBAN BEFIZETHETÖK, AMÍG A KÉSZLET TART!!! ÉPÍTŐANYAGOK NAGY VÁLASZTÉKBAN: nemesvakolatok, oltott mész, mészhidrát, gipsz, fehér cement, homok, sóder, orosz hullámpala, Ck-faforgácslapok, gipszkarton, mohácsi farostlemezek, thervoolin, heraklith, heratekta, heraklán hő- és hangszigetelők, eternitcső 250—300-as, üvegtégla, mészhomoktégla, tölgyparketta, fenyő fűrészáru, vala­mint bajai hőszigetelt ajtók, ablakok nagy választékban kaphatók. TÜZELŐVÁSÁR: Dorogi brikett 1360 Ft/q Lengyel extra dió 1500 Ft/q Iszapszén 900 Ft/q Lengyel lángborsó 1350 Ft/q Akác vágott tűzifa 750 Ft/q 30 q feletti szén vásárlása esetén 30 km-es körzetben díjtalan házhoz szállítás. Nagyobb mennyiség vásárlása esetén további kedvezmény. Áraink az áfát tartalmazzák! Szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat! FUVARÜGYINTÉZÉS A HELYSZÍNEN. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7—17 óráig, szombaton 7—13 óráig. ? Telefonszám: 441-264. 453-687. p BORBÉLY TÜZÉP, 5600 Békéscsaba, Berényi út 140. mmwmr TÜZrÉP JMTbIÄ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents