Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-11 / 160. szám
1997. július 11., péntek Heti gazdaság 9 Kertünk — portánk — gazdaságunk Itt a málna, érik a körte Illatos, lédús, pompás gyümölcs a málna —jó frissen, de a málnaszörp nem kevéssé A szabadság örömeit élvezhetjük a nyári hónapokban, ilyenkor többet foglalkozhatunk a kerti növényekkel, pátyolgat- hatjuk dísznövényeinket. A nyári gyümölcsök közül most van a málna szezonja, óvatosan szedjük a málnaszemeket, amelyik érettebb, készíthetünk belőle ízletes málnaszörpöt. Sajnos az utóbbi években egyre gyakoribbak a jégesők, az így fellépő másodlagos károkat az idejében végzett permetezésekkel jelentősen csökkenthetjük. Rövidesen érettek lesznek a korai körték, az Árpával érő, a Búzával érő és a Zöld Magdolna. Kézzel szedjük ezeket a gyümölcsöket. Ä szamócatövek ostorindáit szedjük le, mert ezek legyengítik a töveket. A meggyökereztetett indanövények később alkalmasak újratelepítésre a letermett és elöregedett ágyások leváltására. Szüret után a szamócaatka, a kártevő rovarok és a levélbetegségek ellen védekezzünk Mitac 20 0,3%, Chinetrin 25 EC 0,05%, Dithane M 45 0,2%-os oldatával. Az almáskertekben a lisztharmat, a varasodás, az almamoly és a kaliforniai pajzstetű fertőzésekre kell figyelni. Ajánlott készítmények Karathane FN 57, Dithane M 45 és a Chinetrin 25 EC. A karós művelésű szőlőben szükség van a harmadik kötözésre. Ilyenkor erősebben kötözünk, mert a fürtök növekedésével a kötésnek nagyobb terhet kell megtartani. A kordonművelésű szőlő hajtásait igazítsuk a huzalpárok közé, vagy erősítsük a drótokhoz. Továbbra is irtsuk a gyomokat, és sekély kapálással alakítsuk ki a kedvező talajállapotot. A tűzdelés nélkül nevelt paradicsom első termései most kezdenek érni. Szedés után öntözzük bőségesen. A tojásgyümölcs is meghálálja az öntözést. Érdemes fejtrágyázni a paprikát, négyzetméterenként 1,5 dkg pétisót, 0,7 dkg szuperfoszfátot adhatunk. A fejtrágyázást követően alaposan öntözzük be. A kiültetett fejes és Vöröskáposzta igen sok vizet igényel. Még vethetünk zöldbabot másodnövénynek. Tusjak Jánosné ■ Összevonják augusztus 1-jétől a mezőgazdasági és az ipari iskolát „...AZ IPARI SZAKKÉPZÉST NE FÉLTSE SENKl!” A gyomaendrődi képviselő- testület júniusi ülésén úg.y döntött, idén augusztus 1-jétől Bethlen Gábor Mezőgazda- sági és Ipari Szakképző Iskola néven összevonja a város mezőgazdasági és ipari tanintézetét. Az összevont oktatási intézményt a jogutód mező- gazdasági szakközépiskola jelenlegi vezetője, Gubucz József igazgatja majd. Gubucz József a testületi ülésen nem titkolta, az összevonásról szóló döntés ugyan kimondatott, ám a neheze ezután következik. Hogy halad az intézményi szervezetátalakítás? — kérdeztük tőle a napokban. — Amikor a munka nehezéről beszéltem, a személyi vezetők leváltására gondoltam. Azt már elmondhatom, a jelenlegi 14 vezető helyett a továbbiakban 9 lesz. Ősszel mintegy 55 fős tanári karral kezdjük a tanévet. Létszámleépítés nem történik, minden pedagógus-munkakörben dolgozó kollégának tudunk munkát ajánlani. A technikai dolgozóknál pedig úgy tűnik, indokolt lesz a létszám- bővítés — tájékoztatott Gubucz József, aki úgy látja, az összevonással új lehetőségek nyílnak a tanintézet előtt. — Az önkormányzattól ígéretet kaptunk rá, azt a pénzt, amelyet az összevonással megtakarít a város, a szakképzés fejlesztésére fordítják. A mező- gazdasági és az ipari képzést egyformán fontosnak tartom. Azok a fiatalok, akik az ipari iskolába beiratkoztak az új tanévre, a választott szakmából szereznek oklevelet. Ősztől bú- torasztalos, nőiruha-készítő és cipőkészítő képzés indul. A későbbiekben azonban a cégek és vállalkozások igényeinek megfelelő profilváltással is számolni kell. Mert bármit szeretne a szülő, a gyerek vagy az iskola, a szakképzésben a működő gazdaság diktál. Az esetleges változásoktól az ipari szakképzést ne féltse senki. A mezőgazdasági iskola 1990 óta folyamatosan, az országban tapasztalható változásokhoz igazodva formálja az iskolaszerkezetet. Azt, hogy jó úton járunk, megerősíti, hogy a diákjaink könnyebben tudnak elhelyezkedni, illetve önálló vállalkozást, családi gazdaságot teremteni — nyilatkozta az iskolaigazgató. Cs. R. Piaci körkép — Békéscsaba Itta zöldbabszezon Lassan elfogy a piaci kínálat palettájáról a cseresznye és a meggy, ennek legfőbb oka az utóbbi időben esett sok eső, mely az árakon is megmutatkozik; a meggynek 200 Ft/kg az ára, a cseresznye még ennél is drágább, 220 Ft/kg- De lassan itt a barack szezonja, bár az ára még nem ezt tükrözi: a sárgáé 300 Ft/kg, és nagyon kevés van és várható belőle, az őszié változó, minőségtől és nagy ságtól függően 100—350 Ft/kg. Ugyancsak drága a málna, 450—500 Ft/kg és a ribizli, melyet 200 Ft/kg-os áron kínálnak. Kapható azonban már hazai sárgadinnye is 300 Ft/kg áron. Jó hír azonban, hogy a fokhagyma ára lejjebb ment, 200 Ft/kg-ra. Az új és a régi burgonya ára azonos, 50—60 Ft/kg, a vöröshagyma 130 Ft/kg, a paradicsom, bár már szabadföldi, de még mindig 180—200 Ft/ kg. Egy-két hét és a paprikát már kilogrammra árulják, jelenleg egyre nagyobb a felhozatal, a fehér ára 10—35 Ft/db, a zöldé 5—25 Ft/db. A saláta 35—40 Ft/db. Igazi szezonja van a zöldbabnak, 60—80 Ft/kg, a fejes káposzta ára is lejjebb ment, már 30 Ft/kg-ért kínálják. A kelkáposzta 80 Ft/kg, a karfiol 50—80 Ft/kg, a sárgarépa csomója 60—90 Ft, az új zöldség csomója 40—120 Ft. Teljesen eltűnt a hónapos retek, a fehér retek ára 70 Ft/kg. Sokféle uborkát kapni a piacon, ezek ára 80—110 Ft/kg. Várhatóan szombaton még nagyobb lesz a kínálat, megjelenik az eltenni való is, hiszen az eső jót tett nekik. Rossz hír a kukoricát szeretőknek, hogy egy cső ára 40 Ft. (u) A Budapesti Árutőzsde hírei A keddi tőzsdenapon a gabonaárak minden nyitott határidejében folytatódott az árak mélyrepülése, oka a jó terméskilátás, továbbá az, hogy a tengerentúlon, Chicagóban az árak szintén mélyponton vannak. Viszi lefelé a kukoricaárakat, még az egyetlen ó határidőt, a júliust is. Az áresést a napraforgó sem kerülte el. A sertéspiacon a kereslet csökken, az árak emelkedése megállt. Hó Elszámoló ár Kukorica Ft/t Július 20120 Október .19610 Étkezési búza Ft/t Július 20820 December 22800 Takarmánybúza Ft/t Július 19800 Takarmányárpa Ft/t .Július 19510 Napraforgó Ft/t Október 43 920 EU vágósertés I., Ft/kg Július 245 EU vágósertés II., Ft/kg Július 234 Vételi Eladási ajánlati ársáv 19930-20100 20000-20500 19210-19610 19610-20100 20820 20820 22800 2280019800 19510 19510-20000 43910-44000 43910-44710 241—243230 236-238 Üzletkötés 20000-20100 19610 20820 22800 19510 43910—44000 Ballai Pál BÁT-tózsdetag Alapította az Áfészek megyei szövetségének tanácsa Mezőgazdasági és ipari vásár Megyei elismerések a szövetkezeti napon Gyomaendrődön Az Áfészek Békés Megyei Szövetségének Tanácsa 1991-ben kitüntetést alapított „Elismerő érme” ezüst és bronz fokozattal. Ezen elismeréseket minden évben a Nemzetközi Szövetkezeti Nap megyei ünnepségén nyújtják át az arra érdemeseknek. A hétén megtartott idei ünnepségen a következők kapták a megyei szintű elismerést: ELISMERŐ ÉRME EZÜST fokozat kitüntetésben részesült: Budai Károlyné (Szarvas és V. ÁFÉSZ, ABC vez. hely.), Fábián István (Gyula és V. ÁFÉSZ, egységvezető), Holik Istvánná (Battonya—Dombegyház és V. ÁFÉSZ, egységvezetőhely.), Kiss Lajos (Gyula és V. ÁFÉSZ, FB-tag posztumusz), Kiss László (Gyoma- endrőd és V. ÁFÉSZ, boltvezető), Kéki Ilona (Dévaványa és V. ÁÉÉSZ, üzletvezető), Kere- peczki György (Kondoros ÁFÉSZ, boltvez.hely), Ladányi Gábor (Gyomaendrőd és V. ÁFÉSZ, FB-elnök), Lehoczky László (Békéscsaba Kér. és Vendl. Szakképző Iskola, igazgató), Miklovicz Gyuláné (Dévaványa és V. ÁFÉSZ, üzletvezetőhely.), Nagy Lajosné (Gyula és V. ÁFÉSZ, könyvelő), Nagyné Iván Katalin (Medgyesegyháza—Bánkút ÁFÉSZ, üzletvez. hely.), Oromos Lajosné (Gyula és V. ÁFÉSZ, könyvelő), Ponta Sándor (Szeghalom és V. ÁFÉSZ, ig. tag), Skorka Mihály (Szarvas és V. ÁFÉSZ, kér. előadó), Soós Béla (Battonya-Dombegyház és V. ÁÉÉSZ, egységvezető), Su- tyinszki Györgyné (Szarvas és V. ÁFÉSZ, bér-munkaügyi ea.) ELISMERŐ ÉRME BRONZ fokozatot kaptak: Androvitz Lajos (Békés és V. ÁFÉSZ, gépkocsivezető), Árpád Istvánná (Szeghalom és V. ÁFÉSZ, bér-munkaügyi, oszt. vez.), Csík Ferenc (Szarvas és V. ÁFÉSZ, nyugd. FB-tag), Fazekas Mária (Gyula és V. ÁFÉSZ, egységvezető), Hürkecz Jánosné (Békés és V. ÁFÉSZ, megbíz, főkönyvelő), Lehoczki Pálné (Gyula és V. ÁFÉSZ, egységvezető), Pálos Lehelné (Gyula és V. ÁFÉSZ, dekoratőr), Rotár Györgyné (Gyula és V. ÁFÉSZ, egységvezető), Vaczkó Sándomé (Medgyesegyháza—Bánkút ÁFÉSZ, előadó). (t) Immár negyedszer, a hagyományokhoz híven gazdag szakmai programmal várja a látogatókat Gyomaendrődön augusztus 29—30—31-én a Vita Agri- colae Mezőgazdasági, Ipari Kiállítás és Vásár. A házigazda Bethlen Gábor Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola igazgatójától, Gubucz Józseftől megtudtuk, idén közel ötven kiállító cég jelentkezett, a hazaiak mellett románok, franciák, lengyelek és ukránok. A rendezvény vendége lesz Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter, aki agrárfórumon találkozik a termelőkkel. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nemzetközi üzletember-találkozót szervez. Ezen a hétvégén országos halfőző versenyt rendeznek, továbbá ekkor ülésezik a városban a Magyar Tangazdaságok Szövetsége, valamint a Békés Megyei Agrárkamara szakképzési osztálya. A záróprogram a rendező szakközépiskola tanévnyitó ünnepsége lesz, ahol arra emlékeznek, hogy Gyomán 75 éve indult el az agrárszakképzés. (r) Szám — Beszéd A SERTÉSÁLLOMÁNY ALAKULÁSA BÉKÉS MEGYÉBEN Az 1997. április 1-jei állatszámlálás a sertésállomány számbavételére terjedt ki. A téli hónapok kedvezőtlen felvásárlási árai és a fokozatosan emelkedő takarmányárak már előzetesen arra utaltak, hogy az állományban még a szinten tartásra sem lehet számítani. Az állomány egésze 14%-kal, országosan 11%-kal csökkent az előző év azonos időpontjához viszonyítva. Ezen belül az anyakocák száma az országos 23%-os csökkenésnél erősebben, 26%-kal fogyott. Az országosnál erőteljesebb állománycsökkenés ellenére a megye sertésállománya a megyék közül az előző évi harmadik helyezését megtartotta, s ugyanez játszódott le az anyakoca-állománynál is. Az állománycsökkenés mértéke a megyék rangsorában az előbbinél a 7., az utóbbinál a 8. legnagyobb volt. Összességében az országos sertés- és anyakoca-állománynak is megközelítően 10— 10%-át Békés megyében regisztrálták a felvétel időpontjában. Megállapítható, hogy megyénkben a sertésállomány gazdálkodási formánként igen nagy eltérésekkel változott. A szövetkezetek kismértékben, a gazdasági társaságok 11, az egyéni gazdálkodók jelentősebben, közel 20%-kal csökkentették állományukat. Az összes állományhoz hasonlóan az_ anyakocák esetében is az egyéni gazdaságoknál történt a legszámottevőbb fogyás, 38%, a gazdasági társaságok 17%-kal kevesebb kocát tartottak, a szövetkezetek pedig kismértékben növelték állományukat. Megfigyelhető, hogy a sertésállomány a közepes és a kisméretű gazdaságokban közel azonos mértékben, mintegy egy ötödével csökkent. A megye állományának 44%-át a kisméretű gazdaságok tartották, míg a közepesek a 16%-át. A nagyméretű gazdaságok — ahol az állománycsökkenés viszonylag mérsékelt volt — a megye sertésállományának négytizedével rendelkeztek. Elgondolkodtató mértékű tartásikészség-csökke- nés következett be a közepes és kisméretű gazdaságok anyakoca-állományánál (36—39%os!), főként ha összevetjük a nagyméretű gazdaságokban bekövetkezett mindössze 4% körüli csökkenéssel.
