Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-11 / 160. szám

Meggyőződtek módszereik... . * Dr. Baja Jánosné, a nagyszénási szociá­lis otthon vezetője szociális munkások­ijf nak tartott előadássorozatot. (3. oldal) . w Heti gazdasáG melléklet 7-10. oldal Születésnapi beszélgetés... Dér Endre, a Békéscsabán szüle­tett József Attila-díjas író 75. szü­letésnapját ünnepelte. (6. oldal) 1997. JÚLIUS 11., PÉNTEK ÁRA: 35 FORINT (3,75 FORINT ÁFÁVAL) LII. ÉVFOLYAM 160. SZÁM NAGYKERESKEDÉS nyílt Békéscsabán a Kinizsi u. 10. szám alatt, a ^ néf. Kereskedőket, szerelőket nagykereske­delmi áron szolgálunk ki! _ Lakossági akcióI^TÍjnfü| kedvezmény július 31 -éig! Telefon: J66) 445-096. Nyáron kevesebb a munkanélküli Jelentősek az eltérések a megyén belül Júniusban 600 fővel csökkent a munkanélküliek száma a me­gyében. A munkanélküliségi ráta 13,4 százalékról 13 száza­lékra csökkent — mondta dr. Nagy Ágnes, a Békés Megyei Munkaügyi Központ vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján. Áz országos adatok is kedvezően alakultak a nyár elején. A mun­kanélküliségi ráta 10,6-ről, 10,3 százalékra csökkent, ami azt je­lenti, hogy 11 ezerrel kevesebb a munkanélküli, mint az előző hó­napokban. Utoljára 1992. febru­árjában voltak ilyen kedvezőek az adatok. Jelenleg az országban 459 ezer, a megyében 22 187 munkanélkülit tartanak nyilván. Nagy Ágnes kiemelte: a kedvező változások mellett még mindig jelentős eltérések van­nak a megyén belül. A munka­nélküliségi ráta a szarvasi (9,96), békéscsabai (10,11) és gyulai (11,31) kirendeltségek körzetében a legalacsonyabb. A legkedvezőtlenebb helyzetben a mezőkovácsházi (19,1) és a (Folytatása3. oldalon) Tizenhárom önkormányzattal megallapodas született Váltott Vésztőn a vasút A MÁV Rt. Vésztői Regionális Vasút csaknem két esztendeje 196 kilométeres vasúthálózaton (mely tizennégy települést érint Gyulától Szeghalomig, Vésztőtói Körösnagyharsányig, illetve a dévaványai és a füzesgyarmati részt) kezdte meg működését. Létrejöttével elkerülhetővé vált a vésztői szárnyvonalak meg­szüntetése. Most a vasutasnap (július 11.) alkalmából Varga Zoltánnal, a Vésztői Regionális Vasút vezetőjével beszélgettünk. — A térségben élők számára mindigjelentős értéket jelentett a vasút. így mindenekelőtt arra va­gyunk kíváncsiak: az utóbbi idő­ben mit tettek az eredményesebb személyszállítás érdekében? — Az 1997—98-as menet­rendek készítésénél figyelembe vettük az önkormányzatok és az iskolák javaslatait. Talán ennek is köszönhető, hogy a csoportos utazások száma már most meg­haladta a tavalyi egész évit. A regionális vasút vállalja a cso­portos utazások megszervezé­sét, segítését. Lehetőségeink szerint az igénylők számára díj­mentesen rendelkezésre bocsát­juk a menetrendet. Továbbá a médiákon keresztül az utazókö­zönséget tájékoztatjuk a vasúti közlekedés előnyeiről, megbíz­hatóságáról. — Az áruszállítás helyzetét hogyan látja? — Térségünkben a mező- gazdaság a meghatározó ágazat. így a termények alakulása nagy hatással van áruforgalmunkra is. A tavalyi év első félévében bú­zaszállításunk egyáltalán nem volt, az idei év hasonló idő­szakában viszont már jelentős búzaszállítást bonyolítottunk, és a napraforgó-szállítások is fo­lyamatosak voltak. Mindezek ismeretében — hisz az őszi szál­lítási feladatok még hátravan­nak — az idei szállítási terv te­kintetében bizakodó vagyok. — A regionális vasút milyen kapcsolatot tart fenn az önkor­mányzatokkal? — Az önkormányzatokkal eddig is jó kapcsolatunk volt, s ez az utóbbi időben még tovább mélyült. Itt említem meg, hogy áprilisban Tóth Imre, a MÁV Rt. szegedi területi igazgatóságá­nak igazgatója a Vésztői Regio­nális Vasút által érintett telepü­lések polgármestereivel vonal­beutazást tartott. A beutazás (Folytatás a 3. oldalon) Az adózók a tegnapi nyílt napon tájékoztatást kaphattak az adóhivatal tevékenységeiről is FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER APEH: bevallottak tíz évet A hatósági munka és a szolgáltatások egyensúlyára törekszenek Két évforduló is kapcsolódik július elejéhez az APEH életében, hiszen 30 éve ekkor hozták létre hazánkban az adóhivatalokat, és 10 esztendeje alakultak meg az APEH szervezetei. Ezen alkalomból nyflt napot és tájékoztatót tartottak tegnap Békés­csabán, az APEH Békés Megyei Igazgatóságán. Szabóné Juhász Ilona, a me­gyei igazgatóság ellenőrzési igazgatóhelyettese elmondta: az APEH megalakulása óta az adószámmal rendelkező, nyil­vántartott adóalanyok száma két és félszeresére emelkedett. A négy kiemelt adónemben — általános forgalmi adó, sze­mélyi jövedelemadó, társasá­gi nyereségadó, fogyasztási adó — a megyei bevételek a tíz év alatt közel háromszoros­ra nőttek, de legalább ilyen mértéket értek el a támogatá­sok, adóvisszaigénylések is. Az igazgatóhelyettes né­hány megyei adatot ismerte­tett az idei első félévről. Az adózók által befizetett szja 5,4 milliárd forintot, az áfa pedig 4,5 milliárd forintot tett ki. Ugyanakkor az adóalanyok által visszaigényelt áfa össze­ge elérte az 5,6 milliárd forin­tot. A befizetés és a vissza­igénylés közötti különbség elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttá­mogatásokkal, valamint a me­zőgazdasági gépvásárlások­kal függ össze. Szabóné Juhász Ilona szólt arról is, hogy idén június 30- áig revizoraik több, mint 6300 ellenőrzést végeztek, mely az adószámmal rendelkező vál­lalkozók közel húsz százalé­kát fedte le. Az elvégzett 1062 adóellenőrzés során a revízió által megállapított adókülön­bözet összege meghaladta az egymilliárd forintot. Az áfa, a támogatások és az egyéb adók visszaigénylésekor történő előzetes ellenőrzéseik során 244 millió forintot tartottak vissza. Manapság igen gyak­ran előfordul, hogy az adózók nem tesznek eleget adófizetési kötelezettségüknek. Ilyen esetben végrehajtási eljárást indítanak, és megyénkből a kényszerintézkedések hatásá­ra ’97 első felében csaknem 600 millió forint folyt be a költ­ségvetésbe. Ráfi Péter ügyfélszolgálati osztályvezető azt hangsúlyoz­ta, hogy a hatósági munka és a szolgáltatások egyensúlyára törekszenek. Békéscsabán korszerű ügyfélhívó berende­zéssel ellátott ügyfélfogadó várja az adózókat, fejlesztet­ték vidéki kirendeltségeiket Szarvason, Szeghalmon és Orosházán, valamint irodákat működtetnek további öt tele­pülésen. Céljuk ugyanis, hogy amennyire lehet, az adóhivatal „menjen” az adózóhoz, és ne kelljen mindenért beutazni Bé­késcsabára. Nyemcsok László Hírek Emlékplakettek, (ö) A Gyulai Várszínház emlékplaket­tel ajándékozza meg a színházi alkotómunka részeseit. Borsos Tibor, a gyulai népfőiskola mű­vésztanára háromféle plakettet alkotott. Az egyik a várat és a színház emblémáját ábrázolja, a másik Az ember tragédiájának Ádámját és Éváját a fával, a har­madik echós szekeret, ezt a Liliomfi művészeinek adják át. Nyugdíjtörvény, (i) Ma­tuska Sándor, a szeghalmi régió országgyűlési képviselője a mi­nap a Sárrét Rádióban tartott fóru­mon — melyet a szervező rádió egyenes adásban közvetített — a széles tömegeket érintő nyugdíj­törvény-tervezetről beszélt. A képviselő annak a reményének adotthangott, hogy az új nyugdíj- törvényt még a nyári szünet előtt elfogadja a parlament. Kutatótábor. (y) A térség, amiben élünk címmel rendeznek nemzetközi kutatótábort Eleken július 14-től és 24-éig. A tábor célja Békés, Arad, Csanád, Zaránd-Torontál megyék törté­nelmének, néprajzának, jelenlegi társadalmi helyzetének megis­merése, különös tekintettel az et­nikumok együttéléséből fakadó azonosságokra és különböző­ségekre. A táborban néprajzi, tör­ténelmi, rítus és szociológiai szekciókban dolgoznak a részt­vevők. Vésztői Újság. (i) A Vésztői Újságot a tavalyi év végén hozta létre a nagyközség képviselő-tes- tülete. Fél évig biztosították a lap működési feltételeit, és a további megjelenés mellettt döntöttek. Telkek ingyen, (i) Füzes­gyarmaton, a kisebbségi önkor­mányzat szervezésében nagycsa­ládosok számára szociálpolitikai építkezés kezdődött. Nemrégi­ben újabb három család kívánt bekapcsolódni az akcióba. Szá­mukra — a korábbiakhoz hason­lóan — a Lenin utcán ingyenes telket biztosít a nagyközségi ön­kormányzat. Lascsik nem járt Mezőhegyesen Az ÁPV Rt. igazgatósága vissza­hívta Lascsik Attilát a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. igazgató­ságából. A döntést szerdán azzal indokolták, hogy a Fővárosi Fő­ügyészség vádat emelt a volt vezér- igazgató ellen a „Tocsik-ügy” kap­csán. Kérésünkre dr. Megyeri Zsolt, a Ménesbirtok Rt. vezérigazgató­ja tegnap elmondta: a döntésről, s arról, hogy betöltik-e Lascsik he­lyét, még nem kaptak hivatalos tájékoztatást. Egyébként a 8 tagú igazgatóság tagjait az ÁPV Rt. igazgatósága jelölte ki 1994-ben. közülük ketten dolgoznak a Mé­nesbirtoknál —, dr. Megyeri Zsolt és helyettese, dr. Kruzsic Pál. Lascsik Attila nem járt Mező­hegyesen — az elmúlt héten lett volna az első alkalom, de szabadsá­gon lévén kimentette magát. T. I. A fagyos híren, hogy hatszáz­nál több békéscsabai lakásban szünetel napok óta a gázszol­gáltatás, legfeljebb az enyhít némiképp, hogy júliust írunk, és ilyenkor az időjárás kegyes hozzánk, megvagyunk fűtés nélkül. A kényelemhez, kom­forthoz viszont hozzászok­tunk, és nem esik jól, ha fürdés, mosás, mosogatás előtt vizet kell melegíteni, mert a csapból csak hideg folyik! Különösen fájdalmas a „büntetés” azok­nak a lakóknak, akik méltatlan­nak érzik az eljárást, hiszen ha­vonta fizetnek. A csabai nem egyedi eset, nem csak nyolc társasház gondjáról van szó, bár az ott lakóknak ez sem vigasz. Az egész magyarországi távhő­szolgáltatás is súlyos gondok­kal küszködik. A szolgáltatók kinnlevősége több száz millió forintra rúg, képtelenek a tar­tozások behajtására, és azok egyre csak nőnek. Hogy a pri­vatizáció valóban megoldást jelent-e, arról eléggé megosz- v lanak a vélemények. Különö­sen a magánosításból szárma­zó bevétel hasznosításáról vi­táznak, nincs egyetértés. Mi legyen, a befolyó milliárdokat a távfűtés korszerűsítésére, avagy a rászorulók támogatá­sára érdemes-e fordítani? Ne­tán mindkettőre, hogy a csőd széléről a hatékonyság felé mozduljon a szolgáltató, és ne legyenek újabb tömegek fize­tésképtelenek? Mondom, mindez aligha vi­gasztalja, nem is érdekli a fo­gyasztót, aki a pénzéért a szol­gáltatást akarja. Hogy a tör­lesztés mértékét régen túlha­ladta az időközben többször is megemelt energiaár? Hogy az így felhalmozódott tartozás ki- egyenlítése már a viszonylag tehetősebbek lehetőségeit is meghaladja? Ez sem a fogyasz­tó problémája. Pillanatokon belül összeomolhat az egész hazai távfűtés, idejét múlt az árrendszer—hangzik a hivata­los érvelés. Ennek a levét igya most a tisztességesen fizető polgár (is)? Ez már bosszantó. S aki ott ül meleg víz, fűtés, gáz nélkül, dühösen, aligha lelke­sedik a NATO-meghívóért, de még az árvíz vagy más termé­szeti katasztrófa sújtotta vidé­ken szenvedőkkel sem képes őszintén együtt érezni. Niedzielsky Katalin Kifizetem, megfizeted — ráfizet?

Next

/
Thumbnails
Contents