Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-10 / 159. szám
1997. július 10., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP tpäsP? BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A versenyen elért eredménynek köszönheti előre jutását Egyetemistaként tért haza Hangminőség, énektechnika, dalválasztás, előadókészség — csupán néhány értékelési szempont egy országos daléneklési versenyről. S hogy ennek ki felelt meg a legjobban? Korcsoportjában egy orosházi diák, Hoiváth Mariann,aki általános iskolai tanulmányai idején kezdett zongorázni, majd gimnáziumi évei alatt Tóth Zsigmonditól tanult énekelni. Nem véletlen, hogy zenei pályára készül a fiatal lány. —Mindig szerettem énekelni, nem elégített ki, hogy csak a hangszerrel fejezhetem ki magamat. A középiskola után nem volt kétséges, hogy továbbtanulásomat is zenei pályán folytassam. Azt viszont még ma sem tudom, hogy mi legyek: pedagógus vagy dalénekes. Van időm gondolkodni—mondta a Szegeden tanuló diák. S hogy miként lesz egyik hétről a másikra főiskolásból valaki egyetemista? — Be kell vallanom, zene- elméleti hiányosságaim miatt elsőre nem sikerült a felvételim a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola ének—karveHorváth Mariann még nem tudja, pedagógus vagy dalénekes legyen zetés szakára. Ám a kihagyott évet sem töltöttem tétlenül, pótoltam, tanultam, közben elindultam egy dalversenyen is Szolnokon, ahol 2. lettem. Majd ismét felvételiztem, de ekkor már két helyre. Sikerült az előbbi is és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola is. Ez utóbbit választottam, mert úgy gondoltam, itt az éneklésen van a legnagyobb hangsúly — emlékezik vissza az eltelt 2 évre Mariann, aki naponta több órát tölt azzal, hogy csiszolja énektudását. A Budapesten meghirdetett dalversenyre a legjobb formájában érkezett. —Az ország felsőfokú zenei tanintézményeinek ének szakos növendékei számára rendezték meg azt a versenyt, ahol a szervezők és a résztvevők Kosa György zeneszerző, zongoraművész születésének 100. évfordulójának állítottak emléket. De emelte a program jelentőségét a schuberti és a brahmsi évforduló is. 15-en neveztünk a versenyre, az én korosztályomban az elődöntőbe 7 énekes jutott. A döntőbe már csak négyen kerültünk. A gálán pedig engem ítélt a legjobbnak a zsűri. Hálás vagyok D. Szécsi Edit felkészítőmnek és korrepetitoromnak, Szilvási Katalinnak —mondja őszintén a győztes orosházi, aki főiskolásként ment el a versenyre és most egyetemistaként mutatkozhat be. —A vizsgáimnak és a versenyen elért helyezésemnek köszönhetem, hogy a 3. évet már egyetemi tagozaton folytathatom. Nagyon örülök a lehetőségnek! Csete Ilona Fürdőtervek Dévaványán Jutalom, (h) A sarkadke- resztúri önkormányzat pénzbeli jutalomban részesíti azokat a tanuló fiatalokat, akik különböző tanulmányi versenyeken helyezést érnek el. Az augusztusi testületi ülésen újabb jutalmakat adnak át. Első helyezést ért el a Békés megyei magyar nyelv és irodalom versenyen, Szekeres Diána, aki negyvenezer forint jutalmat kap. Harmadik helyen végzett Fekete Ágnes az országos fodrász és kozmetikai versenyen. Jutalma hatvanezer forint lesz. Több pénz. (i) Dévaványán idén 205 ezer forintot tervezett járdaépítésre az önkormányzat. A lakosság igényeit figyelembe véve a képviselő-testület legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a járdaépítési összeget 438 ezer forinttal kiegészítik. Okányi Újság, (i) Megjelent az Okányi Újság legújabb száma. A lap számtalan helyi hír, információ mellett közli Oláh Károlyné Gila Sára és Fehér Hajnalka egy-egy versét is. Százezer ünnepre, (i) A zsadányi önkormányzat idén 100 ezer forintot fordít a helyi augusztus 20-ai rendezvényekre. A pénzből a meghívott csoportok, csapatok étkeztetését, jutalmazását, valamint a zenei műsor költségét finanszírozzák. Később nyitott, (cs) Tótkomlóson a strand nyitására kicsit várni kellett, de az időnek köszönhetően megszépülve, sok új dologgal gazdagodva a nyár eleje óta várja a látogatókat a Rózsa fürdő. Az épület rogyadozó, balesetveszélyes tetőszerkezetét kicserélték, a kabinsort kimeszelték, annak tetőzetén lévő cserepeket kicserélték, a födémrészt felújították. Az utcai rész tatarozása azonban még nem oldódott meg. Beléptek, (i) Körösújfalu is belépett a Vasutas Települések Országos Szövetségébe. Kincses István polgármester elmondta: a település évente 1500 forint tagsági díjat fizet majd. Némi kellemetlenség árán ugyan, de a közelmúltban mégis kinyitott a dévaványai strandfürdő. A nyertes pályázó, a nagyszénási Parkfürdő Bt. részére szerződésben biztosított hévízkút-felújí- tási munkák elhúzódtak, így a medencéket sokáig nem tölthették fel. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat nem engedélyezte a nyitást, ám miután sikerült üzembe helyezni a kutat, a fürdő kinyithatott, s a vendégek immár zavartalanul élvezhetik a vizet. A Parkfürdő Bt. egyik tagja, Szemenyei Norbert szerint a megSzerelmi féltékenységből történt rendhagyó baleset a napokban Vésztőn. Az ütközés 750 ezer forint kárral járt. A szerelem okozta szerencsétlenség egyetlen szerencséje, hogy senki sem sérült meg. A szokványosnak egyáltalán nem nevezhető eset előzménye: szokott szolgáltatások mellett újabb szórakozási és kikapcsolódási lehetőségekre is számíthatunk: —- Néhány héten belül elkészül a medencék mögötti 400 négyzetméteres terület, ahol kempingezni lehet, e mellett tervezzük röplabda«és lábteniszpálya kialakítását. Folyamatosan indítunk úszótanfolyamot gyerekeknek és felnőtteknek. Ami a távolabbi terveket illeti, átalakítjuk az évek óta nagyrészt kihasználatlanul álló épületet is. Az ott működtetett kondicionálótermet egy helyi fiatal házaspár életében felbukkant egy harmadik személy, a fiatal asszony lovagja. A férj számára természetesen nemkívánatos személlyé vált az új férfi. A feldühödött férj nemrég a lovag kocsijában találta a neki örök hűséget esküdött hölgyet. Ez annyira felbőszítette, és szoláriumot felújítjuk, korszerűsítjük. A belső átalakítások után—amelyek határideje: szeptember 15. — gyógyfürdővel várjuk majd a vendégeket, amely nem szezonális jelleggel tart nyitva, sőt, nagyobbrészt télen üzemel reumatológiai rendeléssel, fizikoterápiával, orvosi gyógy- masszázzsal, szénsavfürdővel, súlyfürdővel. De ezek még távoli tervek. Az idei szezonban a meglévő és új szolgáltatásainkkal egyaránt szívesen várjuk a pihenni vágyókat.” Gyányi Mariann hogy egy pofonnal vezette le dühét. Majd hazament, kocsiba ült, s ismét elindult a flörtölő pár felé. A személyautók találkozója előbb egy koccanást eredményezett, majd a férj által vezetett autó a közelben levő villanyoszlopnak ütközött. A férj, a feleség, a lovag és az ütközés Megkérdeztük olvasóinkat Mi az oka a vállalkozók elleni merényleteknek? Szél Béla, 57 éves, battonyai nyugdíjas: ■— Az én nagybátyám és a nagynéném ura egyaránt endőr volt; két méter tizenöt A magasak voltak. Ha letet- apkájukat az asztalra, s a kocsmából, csend 'k, pisszenni sem Aok. Ezzel azt hogy szaba- adni a e meg- " is, Gug Bálint, 72 éves, battonyai nyugdíjas: — Bármi legyen a merényletek oka, én elítélem. Az erőszak nem old meg semmit. A robbantások, a lövöldözések nem csak a kiszemelt vállalkozókat veszélyeztetik, hanem bárkit, aki az adott pillanatban a közelben tartózkodik. Azt egyébként nem tartom bűnnek, ha egy vállalkozó sikeres. Úgy gondolom, aki tisztességes eszközökkel akar boldogulni, annak sikerül, és azt nem akarják sem lelőni, sem fölrobbantani. Pálinkó Gáborné, 52 éves, battonyai kiskereskedő: — Itt Battonyán és a környező településeken nem forog akkora pénz, mint a fővárosban. Olcsó ruhákat árulunk kispénzű embereknek, úgyhogy sejtelmünk sincs sem a nagy üzletekről, sem az üzletfelek közötti leszámolásokról. Gondolom, a vendéglátáshoz, esetleg a szexiparhoz kapcsolódnak az ilyen ügyek. Békés megyében még hosszú ideig más, a napi megélhetés foglalkoztatja az embereket. Ifj. Bakos István, 23 éves, mezőkovácsházi belovagló: — Hál’ istennek vidéken még nincsenek ilyen robbant- gatós ügyek. Pesten viszont maffiajellegű dolgokat művelnek egyes nagymenők. Farkastörvények uralkodnak, s az érintettek : foggal-körömmel harcolnak érdekeikért. Rossz rágondolni, mi lesz a nyáron a nagybani piacon. Ugyanakkor mint volt vállalkozó elmondhatom, hogy rosszak a törvényeink- M. Gy. A SZERZŐ FELVÉTELEI Olvasóink írják Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. A szegény embert az ÁTEV is nyúzza A fenti gondolat jutott eszembe, amikor elolvastam az ATEV Rt. battonyai üzemének portáján kiragasztott, tojás nagyságú betűkkel nyomtatott értesítést, miszerint 1997. 07. 07-étől a helyszínen a tápliszt-árusítás nem szűnik meg, csak, és ez a csak, ami szöget üt az ember fejébe. Vagy ami mögötte van. Itt a nyomtatvány szövege: „1997. 07. 07-től csak 10 zsák feletti mennyiséget szolgálunk ki." A takarmányárakat ismerve rögtön világossá vált, hogy kiket sújt ez az intézkedés. Arra, hogy kinek származhat belőle haszna, nem tudtam rájönni. Szégyellem is butaságomat. Hamza Sándor nyugdíjas, Battonya Visszhang Ki is lőtt valójában bakot? Tisztelt Békés Megyei Hírlap szerkesztősége! A lap május 28-ai, szerdai számában „Bakot lőttek a vadászok?” címmel cikk jelent meg Kiss A. János újságíró tollából. Megítélésünk szerint az írás egyoldalúan mutatja be a vad és gépjármű ütközéséből eredő károk rendezését, az ezzel kapcsolatos problémákat, illetve a jogi helyzetet. Elolvasva az írást, sokaknak úgy tűnt, hogy a problémák okozója a Békés Megyei Vadászszövetség, holott teljesen más ezzel kapcsolatban a jogi helyzet. Bizonyítják ezt többek között a Nimród újság 1997. júniusi számában foglaltak is. Szó szerint idézzük: „Vad—gépjármű ütközés Igen jelentős változás következett be a vad által a mezőgazdaságon, az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megtérítésében — tájékoztatott dr. Mikó Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője. — A vadkárokért viselt felelősséget a Polgári Törvénykönyvnek a veszélyes üzemekre vonatkozó kártérítési szabályai alkalmazásával kell megállapítani. Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy szemben a korábbi szabályozással, mely szerint például vad és gépjármű összeütközése esetén a gépjármű vezetőjének a károkozásban való közrehatását nem lehetett figyelembe venni, az »új szabályozás« ezt már lehetővé teszi. Azáltal ugyanis, hogy a vad és gépjárművel való összeütközés esetén a Ptk. veszélyes üzemekre vonatkozó kártérítési szabályait kell alkalmazni. Ez egyben azt is jelentette, hogy a vadászatra jogosult kárfelelősségét azonos szintre hozta a gépjármű vezetőjének, üzemben tartójának felelősségével. Erre azért volt szükség, mivel a jármű vezetése veszélyes üzemnek minősül. Meg kell jegyezni, hogy ez a kárfelelősségi rendszer az európai országok gyakorlatában is hasonlóképpen érvényesül.” Közzétesszük továbbá az Országos Magyar Vadászati Védegyletnek a megjelent cikkel kapcsolatos állásfoglalását is. — Az újságcikk egyoldalúan ábrázolja a vad és gépjárművek összeütközésének problémáját. kizárólag a gépjárművezetők szemszögéből értékeli az ütközést, mint káreseményt, csupán azzal foglalkozik, hogy milyen kárt kell viselnie az autósnak, hafelróható- ság hiányában—miután rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg—mindkétfélnek, tehát az autósnak és a vadászatra jogosultnak magának kell viselnie a kárát. — Egy objektív újságcikknek mindkét érintett fél oldaláról meg kellett volna közelíteni a problémát. Ez esetben szükségszerűen foglalkoznia kellett volna azzal a kérdéssel is, hogy egy ilyen ütközés következményeként esetleg több százezerforint értékű trófeás vad is elpusztul, amely viszont a vadászatra jogosult — amely lehet a földtulajdonosok közössége is — kára lesz. Ez a kár soha sehonnan nem fog megtérülni, az autós viszont Casco-biztosítása alapján megtérítheti a gépjárművében keletkezett kárt, önrészesedés fizetése mellett. — A vad és gépjármű összeütközéséből eredő kárfelelősségi rendszer az új vadászati törvényig „szocialista tulajdonságnak” minősült, évtizedeken keresztül a száguldozó autósok okoztak felbecsülhetetlen összegű károkat a vadállományban úgy, hogy szabálytalan magatartásuk következményét semmiben nem viselték, sőt a vétlen vadászatra jogosulttal megtéríttették még az autójukban keletkezett kárt is. Az új szabályozás lényegében átveszi a civilizált Európában mindenütt meglévő rendszert. A Polgári Törvénykönyv rendelkezésére bízza, hogy két fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató károkozásnak milyenek a jogi következményei. Ez a megoldás nem vitás, az elmúlt évtizedek jogi megoldásaihoz képest újszerű és szokatlan, de egyáltalán nem az, ha a nyugat-európai joggyakorlatot vagy végre már ezen viszonylatban is alkalmazott Magyar Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit tekintjük. Ném a Békés Megyei Vadászszövetség vagy a védegylet találta ki azt, hogy a veszélyes üzem működéséből eredő károkat miként kell megtéríteni, milyenek a felelősség egyes esetei, hanem a Ptk. 346-os paragrafusa tartalmaz egyértelmű előírásokat. Ezért jajveszékeini lehet, de figyelmen kívül hagyni nem. A fent leírtakból egyértelműen megállapítható, hogy a cikk kapcsán nem Békés megyei, illetve szövetségi specialitásról van szó, hanem egyoldalú közvélemény-félretájékoztatásról, ami megítélésünk szerint nem szolgálja közügyeinket. Megítélésünk szerint az újságíró is lőhet bakot. Nagy Sándor elnökhelyettes-fó'vadász, Békés Megyei Vadászszövetség ¥ Cikkünk megjelenését követően a Kossuth rádió egyik szombat délelőtti műsorában is „terítékre” került az ügy. A rádiósok lapunkkal azonos következtetésekre jutottak, a vadászok pedig ott is ragaszkodtak „sündisznóállásukhoz”. Úgy gondoljuk, megnyugtató megoldást csakis valamilyen kompromisszum hozhat, ennek elősegítésére jelent meg írásunk is. (Ä gépjárműfelelősségbiztosítás például hasonló helyzet társadalmilag elfogadott rendezését jelenti.) A Polgári Törvénykönyv természetesen megfelelő jogi keretet ad, ám a Békés Megyei Vadászszövetség erre való hivatkozásai vaktában lövöldözgetést jelentenek. — s néha talán tölteni is kellene. A cikkbeli nyilatkozatuk szerint ráadásul azt hihetjük, egyelőre elvesztek a sűrűben... Kiss A. János
