Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-06 / 130. szám

1997. június 6., péntek

Színes kavalkáD

15

A Békés vármegyei települések címerei 1877-ren

Az egykori vármegyeházát 1876—77-ben átalakították,

bővítették. A terveket Léderer Ede (1844—1915) városi mérnök készítette, a kivitelezési munkálatokat is ő vezette. Ekkor kapta az épület mai díszes homlokzatát, szárazkapus bejáratát és a díszterem mennyezeti kazettáira is ekkor festették fel a címereket. A dísztermet 1877. december 27-én ünnepélyesen nyitották meg. Most vegyük sorra a mennyezeti címereket:

1. Békéscsaba: A felső kék mezőben zöld talajon jobbra forduló, jobb első lábával 3 búzakalászt tartó, barna, kétfarkú oroszlán ágaskodik. Az alsó zöld mezőben ovál tóban jobbra úszó ezüst hal látható.

2. Békés: Az 1700-as évek elejére vezethető vissza a címer kialakulása. Erre utal a világoskék mezőben kék hajdúzászlót tartó páncélozott férfikar.

3. Gvula: A címeren világoskék mezőben Szűz Mária látható rózsaszín alsó és kék felső ruhában. Szűz Mária ezüst félholdon áll, fejét dicsfény övezi. Gyula Mária kegyjáró hely volt, ezt jelképezi a címer. 1977. április 1-jén egyesült Gyulavárival.

4. Gyulavári: A címeren zöld mezőben egymás fölött, ellenkező irányba úszó két ezüst hal látható, amely a Fehér-Körös menti halászfalura emlékeztet. 1977. április 1- jével Gyulával egyesült, címere megszűnt.

5. Gvoma: A folyók városa. Zöld alapú címerpajzsában 3 ágú fehér folyó van, amely a Hármas-Köröst jelképezi.

6. Endrőd: Címere Szent Imre herceget ábrázolja. A pajzsban világoskék háttérben, zöld talajon áll kék ruházatban és vörös köpenyben. A herceg kezében 3 szál liliom látható, ezek a tiszta életet jelképezik. Feje felett dicsfény van. A pajzs bal sarkában a nap részlete látható. 1981. december 31-ével Gyomával egyesült, és a neve Gyomaendrőd lett. Ez a címer az egyesüléskor megszűnt.

7. Mezőberénv: A címer közepén húzódó fehér vonal két részre hasítja. Ez a Körös folyót jelképezi. A pajzs felső felének

jobb oldalán 4 búzakalász, bal oldalán pedig vörös szőlőfürt látható világoskék háttérrel. A pajzs alsó felében ekevas látható kék mezőben. A szimbólumok földművelésre, szőlő- és gabonatermesztésre utalnak.

8. Orosháza: A címerben búzakalászt tartó jobb páncélozott kar, alatta ekevas látható, amelyet levélkoszorú övez vörös háttérben. A szimbólumok a terület földművelő jellegét jelképezik. 1946. január 1-jén hozzácsatolták Szentetomyát is.

9. Szarvas: A címer barokk keretben szarvasbikát ábrázol. Az alsó részen zöld színben a Szarvashalom gömbsüvegén látható szarvasbika kék háttérben fut, agancsa között ötágú korona van, amely a br. Har- ruckem családra utal.

10. Szeghalom: Határa nádas rétség és mocsár volt, a lakosság többsége a halászatból élt. Címerén zöld mezőben egymás felett ellentétes irányba úszó két fehér hal van, amely a Varsa nevű nemzetségfő zászlajáról maradt ránk.

11. Tótkomlós: A pajzs kék hátterű. Bal felső sarkában ezüst félhold világít. A jobb felső sarokban a sugaras, aranyló nap része látható. A pajzs alsó része a zöld talajt ábrázolja. A címer jobb oldalán a városháza részlete van, a bal oldalán pedig a léckerítésre futó vadkomló látható.

12. Doboz: A törökök után határa csupa erdő és nádas volt. A lakosság 1715-ben fa kézi- szerszámok készítéséből és pá- kászatból élt. Címerén világoskék háttérben vörös páncélozott jobb férfikar nyeles baltát (sze- kercét) markol. A szekerce a fa kéziszerszámok készítésére utal.

13. Öcsöd: A címerpajzs alsó része zöld, középen zöld-barna lombozató mezei juharfa áll. A fa két oldalán barna túzokpár van. A címer háttere fehér és világoskék. A szimbólumok földművelésre és vadászatra utalnak.

14. Kondoros: A címerpajzson világoskék háttérben, alul zöld mezőn barna mezei nyúl fut, amelyet ragadozó madár (parlagi sas) üldöz a levegőben.

Az ábra a terület vadászati jelentőségére utal.

15. Füzesgvarmat: A címer jobb oldalán vizenyős rétből kinövő zöld fűzfasor, bal oldalon nádkévék, középen pedig gázlómadár — gólya áll. A pajzs alsó része zöld lejtős-vizenyős területet mutat, felső részén mély kék ég látható fehér bárány-felhőkkel.

16. Ké tégy háza: Világoskék háttérben, zöld füves talajon a pajzs közepén barna hímoroszlán áll a hátsó lábain. Jobb első lábával felemelt kardot tart, amely az Andrássy birtokoscsalád emlékét őrzi.

17. Békésszentandrás: A címeren Szent András apostol vértanú a fő ábra. Hosszú szakállal, andráskereszttel ábrázolva. Vörös tógában áll, feje körül dicsfény látható, hátán pedig az and- ráskeresztet cipeli. A címer háttere aranyozott.

18. Csorvás: Címerpajzsán halvány vörös színű, bő ujjú ingből kinyúló jobb férfikar 5 búzakalászt markol át, amely a gabonatermesztésre utal.

19. Csabacsűd: Címerpajzsán fehér felhős, világoskék háttérben zöld füves pusztán nyári lúd látható, a csőrében kalászos búzaszálakat tart. Földművelő-gabonatermesztő település.

20. Kígyós: A földesúr 1815- ben dohánykertész családokat telepített ide. A község címerén sötétkék háttérben barna dohánylevél van.

21. Körösladánv: Címerében kék alapon függőlegesen úszó ezüst hal látható, amely a Nadányi család címeréből való. A hal feletti korona a későbbi Wenckheim családra utal. A szimbólum a Sebes-Körös menti halászfalura emlékeztet.

22. Köröstarcsa: A címerében kék és fehér felhős mezőben a hullámzó vízből kiemelkedő nádszálak láthatók. Felette középen két szemben úszó fehér hal van egymás felett. A szimbólumok a Kettős-Körös-parti halászfalura emlékeztetnek.

23. Szentetornva: A címer alsó része zöld, ahol kenderkötél a választóvonal. A kötélen egymással szemben barna hímoroszlánok állnak a hátsó lábukon. A pajzs felső részén kék háttérben az oroszlánok egyik lábukkal fogaskereket tartanak, a másik lábukat csüngetik. A fogaskerék alatt középen lyukas malomkő fekszik. A szimbólum szárazmalomra utal, amely br. Rudnyánszky Sándor földesúré lehetett. A fonott kenderkötél a kendertermesztésre és a kötélverésre utal. 1946. január 1-jétől Orosházához csatolták.

24. Vésztő: Határa mocsarakból állott. Lakossága halászatból, a nád hasznosításából élt. Címerében sötétkék mezőben fekete ekevas és csoroszlya látható, amely a földművelő munkát jelképezi. (A címer nem teljes, restauráláskor egy része leesett.)

25. Gádoros (Bánfaival: Br.

Rudnyánszky Sándor birtoka volt. A betelepített lakosok szőlőt is ültettek. Címerén mély kék háttérben női kar leveles szőlőfürtöt tart, amely a szőlőtermesztésre is utal. 1903- ban Bánfalvát Gádoros névre változtatták.

26. Nagyszénás: Címerén jobb kézben fekete sarlót tartó férfikar látható, mögötte sárga búzakéve, alatta ekevas helyezkedik el. A címer a gabonatermesztést jelképezi.

Mivel a díszterem mennyezetének középső kazettájára csillárdísz került, 4 község címere eltűnt. Ezek az alábbiak:

27. Gerla-Póstelek: Címerén futó őz látható, a levegőben pedig repülő fácánok vannak. Ezek a szimbólumok a vadgazdálkodás jelentőségére utalnak.

28. Puszta Szente Tornya: A címerben templom található, amelyet egy Szente nevű főúr építtetett. Ma a település Orosházához tartozik.

29. Sámson, ma Békés Sámson: A címerpajzsban eke, kasza, gereblye és búzakéve látható. Ezek mezőgazdasági termelésre utaló szimbólumok.

30. Pusztaföldvár: Zászlós vármotívum a címerpajzs fő ábrája, amely a hajdani földvárra utal.

Az eltelt 120 év alatt a 30 településből napjainkra 79 alakult, ki. A régi települések egy része egyesült másik településsel, vagy beolvadt nagyobb településekbe. D. Nagy András