Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-06 / 130. szám

PÁLYÁZNI PEDIG...

Gyomaendró'd az ivóvízminőség-javító programjához 395 millió forintot nyert (7. oldal)

Szerkezetátalakítással a szarvasi HAKl-ban a korábbinál kisebb kutatóintézet jött létre. (6. oldal)

Nem vártak

Piaci körkép

A csabai piacon olcsóbb a fóldieper, az újburgonya, drágult viszont az alma. (7. oldal)

Fellendülőben a megyei ipar

Interjú dr. F ixa kas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel

A mai napot megyénkben tölti a miniszter

vezetek beru- házásainak értéke folyó áron számítva másfélszerese az előző évben tapasztaltaknak. Ez azt jelenti, hogy a növekedés dinamikusabb, mint az országos átlag. A gépi beruházások aránya is jelentősen emelkedett, ami az anyagi, műszaki összetétel színvonalának számottevő változását tükrözi. Különösen figyelmet érdemel a megye

—Miniszter úr! Milyen ismeretei vannak a megyéről? Mikor járt legutóbb Békésben?

—- Miniszterként sajnos eddig nem volt módom, hogy személyesen szerezzek tapasztalatot a megye gazdasági életéről. Korábban azonban sokszor voltam a megyében és jól ismerem. Tudom, hogy a megye történelmi múlttal rendelkező, több nemzetiségű régió, amely saját erőből törekszik megtalálni helyét, szerepét az Alföldön, illetve az országhatáron is átnyúló együttműködésben. Jóllehet a megyeközpont 200 km távolságra van a fővárostól, vonzó a térség a természeti értékeket, a gyógyidegenforgalmat, a kulturális értékeket kedvelők körében és a növekedés országos arányát meghaladó az ide látogató külföldi vendégforgalom.

— Mint az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tárca vezetőjének mi a célja a június 6- i látogatással?

— Örömmel tettem eleget egy kettős meghívásnak. A Henkel Magyarország Kft. Békés megyében, Körösladányban, az egykori METAKEMIA Kisszövetkezet területén lévő termelőüzemét bővítette. Az új Clorox üzem avatására kértek fel. Ez azért is örvendetes számomra, mert a nyolcvanas években az akkori, külgazdasággal foglalkozó minisztériumban én koordináltam a Henkel magyarországi letelepedését. Az új üzem létrehozása is azt bizonyítja előttem, hogy az ipari tapasztalattal rendelkező és képzett békési szakembergárda megállja a helyét. Termékei exportképesek, és a világ 17 országába kerülnek el, melyek közül talán Japán a legtávolabbi. Ismereteim szerint az osztrák anyavállalat, a Henkel Ausztria Csoport Közép-Európa ellátásában szán kiemelt szerepet a körösladányi gyárnak.

A körösladányi példa is mutatja, hogy a gazdasági élet fejlődésében a Békés megyei települések számíthatnak a multinacionális cégekre. A Békés megyei programom második felében — meghívásuknak eleget téve — a megyei közgyűlés és a kamarák vezetőivel konzultálunk. Június 6-án a program szerint a megye legjelentősebb vállalkozóival és pénzintézeteinek képviselőivel a délután folyamán fórumon is találkozom. Meg vagyok győződve, hogy a közeljövőben fellendülhet a megyei székhelyű ipar, mivel Békésben az 1996-ban statisztikailag megfigyelt gazdasági szermagasépítoipari tevékenységet végző vállalkozásainak külföldi sikere.

Számítok arra, hogy a fórumon is módom lesz ismertetni azokat az állami eszközöket, illetve az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tárca költségvetési fejezetében meglévő forrásokat, melyek az országban a gazdaságfejlesztést és a kereskedelemösztönzést hivatottak elősegíteni.

—Miniszter úr! Miben látja a jövőben a megye és a minisztérium közötti további együttműködés lehetőségét?

— Az eddigi kapcsolatról szólva meg kell említeni, hogy az IKIM Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatból 1997 májusáig 32 megyei pályázót támogattunk. Kereskedelemfejlesztési céllal pedig 28 esetben kötöttünk már szerződést a megye vállalataival. Például termék- ismertetőre csaknem 2,9 millió forintot, kiállításokon történő megjelenésre 2,3 millió forintot biztosítottunk. Lényegesnek tartjuk az EU előírásainak megfelelő minőségbiztosítási rendszerek kidolgozását, ezek segítését is. Adataink szerint erre közel 22 millió főrintot hagyott jóvá a bíráló bizottság.

A Gazdaságfejlesztési Cél- előirányzatból 24,6 millió forint kedvezményes kölcsönt biztosítottunk. Jelentősnek tartom azt is, hogy több, mint 2 millió forinttal támogattuk Békéscsabán az Ipari Park fejlesztési célprogram megvalósíthatósági tanulmányát. A megye állampolgárai előtt valószínűleg ismert, hogy az

1995-ben indult PHARE CBC-programban a megye a magyar—román együttműködésben érintett. A komplex regionális fejlesztési koncepcióhoz, a Nemzetközi Továbbképző Központhoz adott segítség és a vízgazdálkodással kapcsolatos támogatás külön- külön is igen jelentős.

Konkrét együttműködés alakult ki, amikor Békés megye vezetői és cégei részt vettek ez év januárjában az osztrák kancellári látogatást követő bécsi bemutatkozáson. Azóta ez a tevékenység folytatódik. A legutóbbi tárgyalások nyomán elkezdődhet a konkrét üzleti terveket kidolgozó munka. A megye a tárca szakembereivel együtt készül a németországi, június 23-tól 25-éig tartó bemutatkozásokra, mégpedig 23 beruházási javaslattal.

—t—

Hírháttér

Minőségjelző

Az agrárgazdaságban a minőségi termelés egyik legnagyobb gondja, hogy évről évre drágul a műtrágya. A legérzékenyebben az 1996-os árnövekedés érintette Békés megye termelőit; ekkor minden műtrágyafajta ára emelkedett. Amint a grafikon mutatja, az egy hektárra kujuttatott vegyes hatóanyag nem csökkent a megyében, emelkedett a nitrogén és a kálium, míg a foszfát hatóanyagból kevesebbet használtak fel. Az ok kézenfekvő: itt 90 százalékos volt az áremelkedés.

Az egy hektárra jutó hatóanyag Békésben még mindig messze elmarad az optimálistól. 1980-ban 291, 1985-ben 265, 1990-ben már csak 163 kg/ha volt a kijuttatott hatóanyag.

Az egy hektárra jutó hatóanyag mennyisége, kg

□Foszfor EH Kálium ^összes

iwi m m

FORRÁS: KSH BÉKÉS MEGYEI IGAZGATÓSÁGA

Nyerges László 1937-ben született Győrött. Az általános iskola alsó tagozatát szülővárosában, a felső tagozatot Mező- berényben fejezte be. A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd 1968-ban mérlegképes könyveim oklevelet szerzett. Elsőmunkahelye (1957-től) a Gyomai Járási Tanácsnál volt, majd 1962-től Békéscsabán, az Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatalnál tevékenykedett. 1965-ben Körösladányba, a fa-, vas- és vegyipari ktsz-hez került, amely később Metakémia Szövetkezetre változott. 1990óta a Henkel Magyarország Kft. Körösladányi Gyárának igazgatója. Egy felnőtt lánya és egy tízéves unokája van.

Vezérállásban

— A Henkel termékei először 1927-ben jelentek meg Magyarországon. Ennek immár hét évtizede. A körösladányi gyár hét éve állít elő Henkel márkájú folyékony tisztítószereket. Önök, hogy tudtak ennek a nagy hagyománynak megfelelni?

— A Metakémia Szövetkezetnél volt egy jól képzett vezetői gárda, a cég pedig jelentős piaci részesedéssel rendelkezett.

Ezek kellő alapot szolgáltattak arra, hogy a vezetőgárda át tudta venni azt a munkastílust, munkaszemléletet, ami a Henkelnél domináns.

— Előnyük vagy hátrányuk származott abból, hogy egy már befutott márkanévvel jelentek meg a piacon?

—- Feltétlenül előnyünkre volt ez a tény. A magyar lakosság jelentős része már akkor ismerte ezeket a termékeket, amikor még egyetlen Henkel-üzem sem működött Magyarországon. A kábelcsatornák elterjedésével mind többen láthatták a Henkel termékek reklámjait, s ez alapján sokan Ausztriából szerezték be a Henkel tisztítószereket. A Henkel jelentős marketing- tevékenységének köszönhetően ma már mind Magyarországon, mind a környező országokban széles körben ismerik termékeinket.

—Hol értékesítik a megtermelt árukat?

— Termékeink 60 százalékát a közeli, kelet-közép-európai, volt szocialista országokba exportáljuk. Egy bizonyos mennyiséget Ausztriába is szállítunk, polifixet pedig japán megrendelők számára is készítünk. Itt említem meg, hogy amióta a polifixet mi gyártjuk, jelentősen javult a minőség.

—Milyen a vezetői stílusa? Támaszkodik-e közvetlen kollégáinak a véleményére, bevonja-e őket a fontos döntésekbe?

— Mindig nagy hangsúlyt fektetek a kollegák véleményére, bár azokat legtöbb esetben kritikus elemzés alá vonom. Emellett kikérem más vezető személyek, barátok véleményét is, s ezeket mind „ütköztetem”. Mindezek alapján születnek meg a döntések. Volt, amikor a közvetlen vezető tiltakozott legjobban a műszaki fejlesztés ellen. Például a fém öltözőszekrények bevezetésekor és a flakongyártás megalapozásakor történt ilyen. De az élet igazolta mindkettő helyességét.

—Az Ön szemlélete alapján milyen az ideális munkaerő?

—Egyenes, gerinces ember, aki felmeri vállalni a problémákat, s mindig a megfelelő fórumon ad hangot véleményének. Szakmailag felkészült, érveit szakmai alapon fogalmazza meg, s álláspontját úgy is védi meg.

—Hogyan alakítja saját munkarendjét?

— Vezetőként nagyon sok időt kell a cég működésére fordítani. Mindig az igényesség koordinátái és az elvégzendő feladatok határozzák meg, hogy mennyit időt töltök a gyárban. A mostani 1,2 milliárdos beruházás végrehajtásának időszakában egyre csökkent a szabadidőm.

—Mi a kedvenc hobbija?

— Tavasztól őszig vérbeli horgász, ősztől tavaszig pedig vérbeli vadász vagyok.

—Milyen „eredményes” élmények fűződnek ezekhez a hobbikhoz?

— Itt Körösladánynál a Sebes-Körösben fogtam már 25 kilogrammos amurt is. Vadászként lőttem 17 centiméter agy árú vaddisznót, s ötkilós trófeájú szarvasbikát is.

—Mit szokott olvasni?

— Vezetőként a rendeleteket figyelemmel kell kísérnem. Szabadidőmben szépirodalmi, történelmi és vadászati könyveket veszek szívesen a kezembe.

— Úgy tudjuk július elsejével nyugdíjba vonul. Mivel tölti majd megnövekvő szabadidejét?

—Elsősorban a hobbijaimmal, és több időm jut majd barátaimra is. Ám természetesen a gazdasági élettől sem akarok teljesen elszakadni, de e téren konkrét elképzelésem még nincs. A jelenlegi elfoglaltságom miatt ezen még nem is gondolkoztam. Magyari Barna