Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-30 / 150. szám
1997. június 30., hétfő SportmagaziN 7 A CSÍKSZEREDÁIK SEGÍTETTEK A MEZŐHEGYESIEKNEK Megújul a Hungaroring Panca Olimpiában bízik leginkább « . Jó ideje már, hogy a régió lovasversenyein némileg felkapják a fejüket a nézőit, amikor a hangosan beszélőn közük: „Következik Panca Cornel Teodor, a Mezőhegyest Ménesbirtok SE versenyzőjeTudják ugyanis, olyan lovas vág neki az akadályoknak, akire érdemes odafigyelni... még akkor is, ha a labdarúgók és kézilabdázók után lovasként az első, aki, úgymond idegenlégiósként, nálunk kamatoztatja sportbéli tudását. Ne legyünk naivak: ha nem lenne eredményes, aligha szerződtették volna edzőnek s egyben versenyzőnek a klubhoz. Az előzményekről dr. Kruzsic Pál, a részvénytársaság vezérigazgató-helyettese, a klub elnöke tud legtöbbet, miután ő intézte Cornel Magyarországra szerződtetésének ügyesbajos dolgait. Jó egy évvel ezeló'tt vetődött fel, hogy próbáljunk olyan, szakmailag és emberileg hazájában is elismert lovast találni, aki előre tudná lendíteni a klub dolgait. Eléggé közismert, hogy jó néhány edző megfordult az utóbbi években nálunk, s bántani ugyan egyiket sem akarom, egyfajta új helyzet megteremtésén gondolkodtunk, akkoriban még azon, hogy Szász Attila mellé legyen egy jó második versenyző, Krucsó Feri mellé pedig az utánpótlást nevelő tréner. Utóbbiak időközben különböző okok miatt távoztak, a jövőformálása így felgyorsult. Megkerestük a román lovasszövetség vezetőit, hogy ajánljanak megfelelő lovast. Ajánlatunk lényege az volt, a megfelelő háttér biztosítása esetén mozdítsa ki a holtpontról a klub díjugrató szakágát, miközben nem baj, ha a nyeregben maga is bizonyít, így esett a a Csíkszeredái klub vezetőjének, Antal Zoltánnak a jelöltjére a választás a családilag Nagyváradhoz kötődő, de a román elitklubnál, a Steaua Bukarestnél (és másutt) is megfordult Pancára, és mondhatom, eddig nem csalódtunk. Amit különösen nyugodt szívvel tudok mondani, hogy a honi lovasberkekben is elfogadták, elismerik szakmai tudását és innen már sokkal könnyebb lehet a dolga, a dolgunk.” A mélypont éve 1992 Nem ennek az írásnak a tárgya, de idetartozik, hogy a Ménesbirtok Rt. lovasszakosztálya Cornel Teodor Panca: „Hívtak és jöttem ” 1992 szeptemberében sosem tapasztalt mélypontra került: csupán négy, 10 évesnél idősebb ugrólovuk volt, a valaha 208 centi magasat ugrani tudó, országos bajnoki címet is nyert, de már 17 éves Karola, aztán Randi, Szirén és Fáklyaláng alkotta az istálló krémjét. Sorsuk alakulása akár külön tanulmány lehetne, ami viszont most fontosabb, hogy egy év múlva „újraépítkezni” kezdett a klub, ennek hozománya például, hogy mostani sztárlovukat, Herminát kiválasztották a csikók közül. Nem elhanyagolható adalék, hogy a válság évében mindössze két, komolyabb eredményekre képes lovasuk volt... Az is idetartozik, amit minden valamire való lovas tud, vagyis, hogy egy ló „felfuttatásához” cirka tíz esztendőkell. Jobb tehát később, mint soha! A váltás elodázhatatlan volt s ennek eredménye, hogy jelenleg Hermina, Bróker és Hűvös már a nehéz kategória pályáin is otthonosan mozog, de érdemes megjegyezni Ivett, Igazán, Klári és Dorina nevét is, Olimpiáról nem is beszélve, ők most a másödik szint jelesei, de csak idő kérdése a feljebb lépés. A közeljövőben eldől, „kiből” lesz igazi sztár! Egy biztos, Panca C. Teodo- ron nem múlik semmi. Folytassuk hát vele a beszélgetést, amelynek ideje csak véletlenül esett egybe a mezőhegyesi „faroklevágási” eseményekkel... — Járt már korábban Mezőhegyesen ? Ismerősként jött — Többször is, a tavalyelőtt nyári nemzetközi versenyeken figyeltek fel rám. ahol elég jól szerepeltem, ha jól emlékszem, egyedüli külföldi dobogós voltam. — Harmincöt éves, tehát tapasztalt lovasnak számít. Mire a legbüszkébb? — Tizenöt különböző román nemzeti bajnoki címemre, illetve nemzetközi versenyen elért dobogós helyezésemre. Hozzáteszem, odahaza nem csak díjugratásban versenyeztem, hanem terepen is. Ha mégis ki kell emelnem egyet is eredményeim közül, akkor a „keleti” Volvo Kupa fordulóján, Marosvásárhelyen elért eredményeim jutnak eszembe, amikor a díjugratók közt második lettem. Ennek alapján is elértem annyi pontot, hogy a hazai, három fő minősítés legrangosabb címét, a Mester fokozatot is teljesítettem, de még az adminisztráció hátravan ahhoz, hogy átvehessen! a címet. Még magyar bajnok is lehet — Az utolsó három évben a Bukaresttől 120 kilométerre fekvő Szloboziában, a Hermes nevű civil lovasklub tagja volt. Ezek szerint nem érezte igazán jól magát... — Ide hívtak, jobb feltételeket kínáltak és ezért jöttem. Romániában az átalakulás közepette teljesen tönkretették a méneseket, a versenyló-állományt. Itt nagyon reményteljes állománnyal ismerkedtem meg a próbaidő alatt és ezek után nem volt kérdéses részemről az edzői és versenyzői szerződés aláírása. Nyolc lóval foglalkozom, néggyel közelebbről, s bár véletlenül sem akarom lebecsülni Herminát, Hűvöst és Brókert, de a főnökeim is tudják, hogy mégsem ők a jövő igazi lovai, hanem amelyeket utánuk hozták föl a ménesből. Az igazi kihívás majd az ő képességeiket kibontakoztatni, sikerre vinni. A jelenleg középkategóriában indítható Olimpiában látom megvalósulni leginkább álmaimat. — Szeretne magyar bajnok lenni? — Természetesen, bár nem ismerem az itteni szabályokat. — Várad nincs messze Hegyestől. Gyakran jár haza? — Mikor tehetem, megyek. Legutóbb két hete töltöttem néhány nápot otthon. Fábián István Jegyzet A monogram mögött... Hogy ez a két lovakkal (is) kapcsolatos írás egymás mellé, pontosabban alá—fölé kerülhetett, az kifejezetten az élet sajátos diktátuma. A fentiről állíthatom, mindenképp ma és ezeken a hasábokon lett volna. Amelyiket a kedves olvasó itt sorjáz, azt egyáltalán nem terveztük. Jobb lett volna alkalmasint úgynevezett pozitív témáról írni, amit úgyis annyira á hí tanok-szorgalmaznak mostanság a koalíciós pártok, akár a sportra gondolva is. Am úgy gondolta egy fiatalember — egy nappal azután, hogy ,,lehetetlenné” tették munkahelyén —, hát ő majd megmutatja és nyomban bosszút áll. Nincs időlacafát ázásra, a világ rohan, gyorsan kell túl lenni a dolgokon, kiben. Hogy nagyot csattanjon. Vajon akkor is erre gondolhatott, amikor csattogott az éles olló, s Hermina és többi négylábú, feltehetően békésen tűrték, hogy farkukat levágják. Azok a fiúk, akik nem is olyan régen még kockacukorral kínálták őket, megveregették a hátukat, ha szépen vették az akadályt. És azon a vasárnapon viszont talán már kuncogtak a lovaspálya korlátjának dőlve, ,,na, most megnézhetitek magatokat... ” Azóta már bizonyára tudják , A fiúk”, hogy akár évtizedekig viselniük kell a megvető tekinteteket. Bizony nem a szigorúan vett büntetés lesz a rosszabb. Hanem az utca ítélete. Amit nem pénzzel, netán börtönnel mérnek. A monogramokról már tudják, kiket kel! a két betűhöz illeszteni. És azt is, kiknek kel! odamondani: „Fiúk, ez csúnya munka volt!" (0 Tízezer Oj ülőhely, szervizút, gumitorony A mogyoródi utcán araszolva a Hungaroring felé egyelőre még csak az sejteti a „mi nagydíjunkat”, hogy a legtöbb helyen már újrafestették a „Zimmer frei” táblákat, nem titkoltan arra számítva, hogy az augusztus 10-ei, a vb idei 11. futamára nagyon sokan eljönnek külhonból és itthonról egyaránt. Elhagyva a templomot és felérve a domboldalra aztán nem túlzás, amivel Berényi János, a Hungaroring Sport Rt. elnöke fogad. „1986, vagyis a megnyitás óta nem volt ilyen jelentős munka a Hungaro- ringen, mint ezekben a hetekben.” Hozzátette: minden ellendrukkerrel szemben felhőtlen a kapcsolata a magyaroknak Bemie Ecclestone úrral, a Forma—1-es Gyártók és Konstruktőrök Szövetségének (FOCA) mindenható elnökével, aki tavaly megkérte a magyar szervezőket, a Magyar Nagydíj idei futama előtt több változtatást eszközöljenek. És ha már itt tartunk! Először hallottuk, hogy annak idején maga Bemie rajzolta meg egy filctollal a magyar pálya vonalrajzát, így aztán érthető, hogy leszámítva a közbeni tapasztalatokat, szükséges vonalvezetési korrekciókat, tetszik is neki. A gőzerővel folyó munkálatokhoz a kormány 650 millió forinttal járult hozzá, enélkül hozzá sem láthattak volna. Ebből az összegből 550 milliót azonnal „beépítenek”, 150 millió az esetleges nehézségek áthidalására szolgál. Legsürgetőbb egy új út építése volt az M3-as autópályáról a főépületig terjedő szakaszon. Július 15-re készen lesz, akárcsak a bokszutcák új Détár Előd indul a világbajnokságon Hosszas tárgyalás után sikerült az országos szövetségnek és a helyi taekwon-do klub vezetőinek előteremteni az utazási költségeket ahhoz, hogy 4 fős küldöttség részt vegyen a Szentpétervárott július 3—6 között megrendezésre kerülő világbajnokságon. Détár Előd, a Szarvasi Taekwon-do Klub versenyzője, négyszeres magyar bajnok a 71 kg-os súlycsoportban képviseli Magyarországot. Az indulás jogát a legutóbbi magyar bajnokság megnyerésével érdemelte ki, mivel súlycsoportjában újra aranyérmes lett. A szarvasi kiválóság kiutazását támogatják: Secüriti Qurd, Szarvas, Mocarella Kft., Cervinus Rádió, szarvasi önkormányzat, Kárpád Food Kft. Fedélzeten az IFJÚSÁGI KÉZISEK Az augusztus 22—30. között Észtországban megrendezésre kerülő ifjúsági fiú kézilabda-világbajnokságra készülő magyar válogatott programja elkészült, mint azt Velky Mihálytól, a válogatott szarvasi edzőjétől megtudtuk. A csapat július 21—25-éig Tatán lesz edzőtáborban, majd néhány napos szünet következik, azután augusztus 6—10-éig Szlovákiában tornán vesz részt. Augusztus 10—15. között újabb edzőtábor Marcaliban, és végül 18—20- • áig, az elutazásig Budapesten lesz a gárda. A csoportmérkőzések augusztus 22-én kezdődnek, ahol Serfelék a csehek ellen lépnek pályára, azután az észtek, osztrákok, dánok és spanyolok következnek. arculata. így a Forma—1 hivatalos személyei, tisztségviselői könnyebben jutnak el a depók környékére. Az építők különleges pillérmegoldást alkalmaznak a kivitelezésnél, alagútrendszer épül, ez megkönnyíti a főépületbe való bejutást. Építik a nézőtéri padozatot is: az idén tízezerrel több ülőhelyet kínálnak. Berényi örömmel újságolta, hogy a Hungaroring jelenlegi harmincegyezres ülőhelyét mintegy 10 ezerrel bővítik, s az új, úgynevezett ezüst- és bronzlelátóról szinte az egész pálya remekül belátható. A biztonság is roppant fontos: a pályaszéli gumiból készült gumitorony többségét lecserélik augusztusra. Mindent összegezve, a szervezők szerint Európa egyik leg- csinosabb, egyben legbiztonságosabb Forma—1-es autós pályája lesz a mogyoródi. Az előrelépésre, a fejlődésre annál is inkább nagy szükség van, hiszen a Forma—1-es színhelyek közül igencsak könnyen lehetséges „pottyanni”, amint az a portugáliai Éstorillal megesett. (fábián) Minden rendben, higgyek el—vallja Berenyi Janos A SZERZŐ FELVÉTELE Szerdán: a sportújságírók világnapja Apró betűkkel (így van rendjén!) a Békés Megyei Testnevelési és Sportintézet naptárában is megjelölik július 2-a alatt: „A Sportújságírók Világnapja”. Az alkalomból átadják a hagyományos emlékserleget is egyik pátriabeli kollegánknak. Szerdán fogadja a hazai sportsajtó képviselőit Kuncze Gábor sportot felügyelő' miniszter is. Három éve a földkerekség toliforgatói is elmondhatják: július 2-án — ha akar —rájuk figyel a világ, de legalábbis azt szeretnék, ha egy kicsit félretehetnék a tollat, 24 órára „szü- net”-jelet pö- työgtethetné- nek a számítógépen, aki tudja, félreteszi a fotós masinát, a mikrofont és a magnót. Az AIPS, a sportújságírók 133 országot tömörítő világ- szervezete a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és más tekintélyes szervezetek segítségével nyilváníthatta csendes szakmai ünneppé a napot. Kevesen tudják, de ez egyszer talán nem hivalkodó, hogy hazánkban csaknem 300 hivatásos sportújságíró dolgozik, szövetségbe tömörülnek és a főtitkár Boskovics Jenőt nemrégiben a világszervezet soros, spanyolországi kongresszusán Szombathy István, Gyulai István és Gyárfás Tamás követőjeként főtitkárhelyettessé választották. Nem akármilyen elismerés ez a világ sportdiplomáciájában, egyben arra is jelzés, hogy az AIPS sok-sok éve Budapesten működő irodája jól végzi a dolgát. A hazai sportújságírás egyik doyenje 1952-ben kezdte pályáját a Magyar Távirati Irodánál, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség szóvivője, egyben a sportági világ- szervezet lapjának szerkesztője. Az alkalomból nem gazdag pályafutásáról kérdeztük, hanem arra kértük, elevenítse fel egyik emlékezetes sztoriját. „Jómagam a háború után még nem dolgoztam az MTI- ben, de hiteles forrásokból tudom, hogy az első kelet—nyugati résztvevőkkel rendezett sporttalálkozót a szovjet— svéd sakkmérkőzés jelentette, annak is a Kérész—Stahlberg játszmája. Az eredményt annak rendje és módja szerint lefordította az ügyeletes sportszerkesztő, de pechére azt kellett leírnia, hogy Stahlberg—Kérész 1:0. Amikor főnöke meglátta a géppapírt, ráripakodott és közölte: vegye tudomásul, ki van rúgva! A miértre aztán megtudta szegény ügyeletes sportújság- író, hogy vétke csak annyi volt, hogy a svédet írta előre szovjet vetélytársával szemben. A helyzet csak akkor enyhült némileg, amikor szegény kollegánk elmagyarázta: a sakkban nem az számít az eredmény leírásakor, hogy ki a kommunizmus és ki a kapitalizmus képviselője, hanem az, hogy kijátszik fehérrel... F. I. Boskovics Jenő
