Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-27 / 148. szám

6 Heti gazdasáG 1997. június 27., péntek Mi lett belőled Szabadság? Uj TERMÉKEK REFORMJA A NAGYRÁNHEGYESI ZALKA TEJNÉL Harmónia, Softy Light, Tekergő és a törbiek Ismert, hogy az iparban, ezen belül a tejiparban egyértelműen válságos időket élünk. A kiutat mindenki a maga lehetőségei szerint próbálja megtalálni. A nagybánhegyesi Zalka Tej Rt. az idén jelentős termékfejlesztésbe kezdett, amelynek első lépéseként a napokban 25-féle új termékkel mutatkozott be az Agárdon megrendezett Tejnapok ’97 kiállításon és tejtermék­versenyen. A bíráló bizottság a Cinki, Kálci és Termo Rudi termékcsaládot I., a Bohém sajtcsaládot, illetve a Harmónia sajtterméket II., valamint a Harmónia füstölt sajtot III. helye­zéssel jutalmazta. Az elismerések átvételekor az idei elkép­zelésekről beszélgettünk Szabovik Tibor ügyvezető igazgatóval. Csomagolásra készítik elő a füstölt Bán sajtot FOTÓ: SUCH tamás (Folytatás az5. oldalról) nítésére, akár 500 ezer Ft-ért is. Lebontattuk, s így 2 millió 800 ezer Ft-ot árultunk ki belőle. Dr. Bagdi Lászlóin megjegy­zi: — A Széchenyi utcai székház esetében, bár az iránt sem volt érdeklődő, ilyen megoldás ter­mészetesen szóba sem jöhe­tett. Még a mezőkovácsházi plébános urat is felkerestük, hogy szeretetotthon vagy egyéb karitatív tevékenység céljára nem tartanának-e igényt az épületre. Kértük, tájékoztassa ajánlatunkról egyházi elöljá­róját. Mivel az egyházme­gyétől mind a mai napig nem érkezett válasz, a székházat értékesítettük — mondja. (Be­felé jövet egy hamarosan szó­ba kerülő szarvasi kft. cégtáb­láját láttam az egykori tsz- székház homlokzatán.) —Mi lett a sorsa az állattartó telepeknek? — A harmadik hirdetményre is csak egyetlen pályázó jelent­kezett. Ez a cég hajlandó volt átvenni mindkét telepet, sőt az ott foglalkoztatott dolgozókat is. A hitelezői választmány elfo­gadta a későbbi tulajdonos aján­latát. Igaz, a takarmány igény ki­elégítésére ekkor még csak nagy nehézségek árán tudtunk 230 hektár földet bérelni. Napjaink­ban viszont csaknem 350 hek­tárnál tartunk ötéves bérleti szerződéssel. Úgy vélem, ez ékes bizonyítéka az új tulajdo­nos iránti bizalomnak —jelenti ki Bacsa Zoltán. — Másodszor vagy harmad­szor említi az új tulajdonost. Konkrétan kiről van szó? — A Szarvasi Gabona Kft.- ről. — Van önnek érdekeltsége ebben a kft.-ben? — Igen, van... — A világért sem akartam megzavarni. Kanyarodjunk vissza az előzményekhez! — A felszámolónak az a fel­adata, hogy elszámoljon a hitelezőkkel, ezért rákényszerül a fájdalmas lépésekre. Rendkí­vül fontosnak tartjuk, hogy a munkaügyi központ mezőko­vácsházi kirendeltségének se­gítségével konfliktusok és harag nélkül sikerült az érintett dolgo­zókkal elfogadtatnunk ezt a kényszerhelyzetet. A csődtör­vény értelmében a termelés vo­lumenéhez kellett igazítanunk a foglalkoztatott létszámot: a 116 munkavállalóból alig 40-et tart­hattunk meg. Ez további költsé­get jelentett, hiszen a munkavál­lalóknak végkielégítést és egyéb juttatásokat kellett kifizetnünk. Szeretném hangsúlyozni, ekkor is szem előtt tartottuk a későbbi kibontakozás lehetőségét: ma az új tulajdonos mintegy 85 sze­mélynek biztosít helyben lehe­tőséget. —Értemén... Csak hát... — Nézze, szeretném hangsú­lyozni, hogy nekem, illetve a Szarvasi Gabonának esze ágá­ban sem volt Végegyházán tu­lajdont szerezni. Ha erre játszot­tam volna, nem adom el árveré­sen azokat a gépeket, amelyeket most drága pénzen kell pótol­nom. A felszámolás vége felé közeledve azt láttam, hogy nem tolonganak az új tulajdonosok Végegyházán. Ha a Szarvasi Gabona nem vette volna meg a sertés- és a szarvasmarhatele­pet, ma üresen állnának. Sajnál­tam volna, ha kárba vész az egy­másfél éves munkánk. Van itt élni akarás, hát miért ne kapja­nak egy utolsó mentőövet a vég­egyháziak? Dr. Bagdi László az alábbiak­kal egészíti ki az elhangzottakat: —A felszámolás nem azt je­lenti, hogy szántsuk fel a földet, és vessük be sóval, hanem azt, hogy a hitelezők kifizetése után a tulajdont annak adjuk (termé­szetesen nem ingyen, hanem a kialakult vételáron), aki képes a működtetésére. Végegyházán ez történt, semmi más. Nem tart­juk kis teljesítménynek, hogy — elnézést a kifejezésért — ezt az Augeias istállóját ki lehetett ta­karítani, és most ismét van értel­me a munkának. Én úgy vélem a felszámoló tevékenységében az a legszebb, hogy ami elpusztult, azt új életre tudja kelteni. Nyu­godt lelkiismerettel várjuk, hogy a bíróság tűzze ki a felszá­molási eljárás befejezését jelen­tő zárótárgyalásnak az időpont­ját. Biztos vagyok abban, hogy rákerül a pecsét a zárómérlegre, s affelől sincsenek kétségeim, hogy a hitelezők is elfogadják, mert hiszen ők járultak hozzá az ilyetén való értékesítéshez. Ar­ról nem is beszélve, hogy a teljes adósságállományhoz képest az általunk elért 40-50 százalékos megtérülés kifejezetten jónak mondható. Nem véletlen, hogy az egyéves közbeeső mérleget a Békés Megyei Bíróság már jó­váhagyta. Időközben volt adóhi­vatali vizsgálat is. Semmi olyat nem talált az APEH, ami a szám­vitel vagy az adózás rendjére vo­natkozó törvény rendelkezései­be ütközne. Feljelentésre a rendőrség is vizsgálódott, de — szakmai kifejezéssel élve — bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. Egy fel- számolási eljárásban azonban a legerősebb kontrollt a hitelezői választmány jelenti: minden ér­tékesítés e választmány ellenőr­zésével és jóváhagyásával tör­tént. A választmány a vevő sze­mélyéhez és a vételárhoz egy­aránt hozzájárult — összegzi dr. Bagdi László. Ménesi György A tejüzem, mint tudjuk, tavaly elsősorban az exportban kereste a megoldást, ám a támogatások hiánya és a belföldi infláció mi­att ez nem volt járható út. Felis­merték, hogy csak a belföldi ér­tékesítés növelése segítheti túl a céget ezen a nehéz időszakon. —Tejtermékből igen bőséges a választék, ezért nem lehet könnyű az új termékeket beve­zetni a piacra. Hogy történik mindez? — Először a direkt reklámra gondoltunk, de figyelembe véve, hogy a multinacionális cé­gek is ezt a módszert alkalmaz­zák, az ő tőkeerejükkel lehetet­len versenyezni. Kénytelenek voltunk más utat keresni és rá­jöttünk, hogy a minőségjavítása az, ami segítheti az eladást. Az ISO 9002 minőségtanúsítási rendszer kiépítése is ezt a célt szolgálja, amelyet sikeresen al­kalmazunk. Egységes arculatot szeretnénk adni a termékeknek, amelyet a csomagoláson jelení­tünk meg. Emellett olyan szol­gáltatást próbálunk biztosítani, amivel megelőzhetjük a többie­ket. Alapja, hogy mindig időre, megfelelő mennyiségben és minőségben szállítsunk, amely­hez partnereinkkel előzékeny, Támogatás igénylése A Földművelésügyi Minisztérium pá­lyázatot hirdet az állattartók és az ál­lattenyésztést integráló szervezetek ta­karmányszükségletének biztosításá­hoz történő' támogatás igénylésére. A pályázat célja a takarmányszük­séglet megvásárlásának ösztönzése a betakarítást követő kínálati piaci kö­rülmények között. A pályázóknak legalább hathavi, maximum kilenchavi takarmányszük­ségletük pénzintézettől felvett, legfel­jebb egyéves lejáratú hitel segítségével — kizárólag gabonatermelőtől — történő megvásárlást kell igazolniuk ahhoz, hogy a kamattámogatást igény­be vehessék. A pályázat benyújtásának határide­je: 1996. évi termésű kukoricára 1997. július 1-jétől 1997. augusztus 31-ig; 1997. évi termésű takarmánykalászos­ra 1997. július 1-jétől 1997. augusztus 31-ig; 1997. évi termésű kukoricára 1997. október 1-jétől 1997. november 30-ig A pályázat benyújtásának helye a területileg illetékes megyei földműve­lésügyi hivatal. A pályázatok ügyében részletes fel­világosítást adnak az FM Agrárrend­tartási Hivatal és a megyei FM Hivatal munkatársai. udvarias kapcsolattartás társul. Tapasztaltuk ugyanis, hogy az apró, emberi figyelmességre épülő motiváció szorosabbra fűzi a szálakat-, valamint a „min­denben a minőséget” módszeré­vel nagyobb az esélyünk, mint a tőkeversengésben. —Nőtt-e a termékek keresle­te a belföldi piacon? — Bevallom ekkora ered­ményre mi sem számítottunk. Félzsíros túróból például a tava­lyi mennyiség 3,5-szeresét, tejfölből 2,5-szeresét gyártjuk, így a termelő kapacitásunk 100%-a leterhelt. Természete­sen tudjuk, hogy ez nem örök állapot, sok területen még van pótolnivaló, ráadásul a konku­rencia állandóan a sarkunkban van és próbálnak kiszorítani az elért pozíciókból. Ezért igen ko­molyan foglalkozunk a termék- fejlesztéssel is.. A napokban pi­acra vitt 25-féle új termékből már látható, lesz olyan, ami si­kertermékként is befut. Iyenek például a bezetőben említett nyertes sajtjaink. Igaz, ezeket még menedzselni kell, mert hiá­ba a jó áru, ha nem ismerik meg azok, akiknek szántuk, akkor nem várható tartós eredmény. Mindehhez pedig pénz kell. —Kérem mutassa be röviden az olvasóknak az új termékeket. — Ezek egy része a régiek megújítása, azokra a hagyomá­nyokra épülve, amit korábban is alkalmaztunk. Ilyen például a Bán sajt füstölt, a Henger sajt füstölt és natúr változata, vala­mint a Parenyica, Kopanyica és Tekergő sajt néven kidolgozott natúr változata. Teljesen új az ömlesztett sajtgyártásunk. Ezen kategóriába tartozik a Harmónia natúr és füstölt, valamint a Bo­hém sajtcsalád 7 tagjával. Tech­nológiájában és megjelenésé­ben is új a Reform sajtcsalád, amelynek különlegessége, hogy ömlesztősó nélkül, illetve a sajt­családokra eddig nem jellemző tubusos kiszerelésben készül. A legnagyobb jelentőségű a Softy Light krémvaj, ami szintén tu­busban kerül forgalomba és a hűtőből kivéve azonnal kenhető. Megítélésünk szerint régi hiányt pótol a kereskedelemben. Elő­nye, hogy nem igényel kíméle­tes szállítást, a szatyorba bármi­lyen termék mellé bedobható, könnyen elfér akár utazó-, kirán­dulótáskában, és ha nem fogy el, biztonságosan tárolható. — Ekkora fejlesztés után mi fér még a jövő terveibe? — A nyáron várható, hogy néhány új Túró Rudival is meg­jelenünk a piacon, illetve a régi­eknek is megváltoztatjuk a gra­fikáját. A jövő új termékeinek előkészítésére már most előké­szítő lépéseket kell tenni, hisz hosszadalmas az átfutási idő. A széles gyártmánypaletta később alapja lehet egy saját disztribú­ciós hálózat kiépítésének. Mindezzel pedig nem titkolt szándék, hogy még sok évig sze­retnénk magunk számára lehe­tőséget biztosítani. H. M. Megújult tápbolt Békéscsabán, (t) A régi helyén (a volt Szabadság tsz udvarán), megújult táp- és terménybolt nyüt Békéscsabán, az Orosházi út 114. szám alatt. Az üzletben igényes kiszolgálással, termelői áron adják a tápokat fotó: eehoczky Péter Aktuális ŰjRA TÁMAD A TŰZELHALÁS AZ ALMÁSTERMÉSÜEKEN! Az előző év szomorú növényvé­delmi „szenzációja” volt Békés megyében is az almástermésű gyümölcsfákon és díszcserjéken egy hazánkban addig ismeretlen baktériumos betegség járványos fellépése. A betegség akkor első­sorban a megye keleti és középső részén pusztított. Decemberig a megye 22 településén bizonyoso­dott be a kórokozó jelenléte. A Békés Megyei Növényegész­ségügyi és Talajvédelmi Állomás szakemberei ősszel a megye összes települését átvizsgálták, és ez sajnos már akkor valószínű­nek látszott, hogy a betegség ter­jedése nem állt meg. Idén ta­vasszal az almástermésűek virág­zása idejétől egy számítógépes előrejelző programmal, az idő­járási adatok és a növényfeno- lógia összevetésével pontosan meg tudták határozni a fertőzés várható időpontjait. Ez alapján május 3-a és 8-a között időzített permetezéseket javasoltak az ül­tetvénytulajdonosoknak, amihez a vegyszert is biztosították. A házikertek és hobbikertészek szá­mára virágzás idején két, más kul­túrákban már egyéb betegségek ellen engedélyezett és jól ismert készítményt (a Kasumin 2 L-t és az Aliette 80 WP-t) javasolták a tűzelhalás elleni permetezésre. Mindezek ellenére a betegségre legfogékonyabb birs-, körte- és naspolyafák jelentős része sem­milyen vegyszeres kezelésben nem részesült. Ennek és a kór­okozó számára továbbra is ked­vező meleg, de sűrűn csapadékos időjárásnak eredményként május végétől folyamatosan egyre több helységből és növekvő számban kapták a jelzéseket a jellegzetes tünetek megjelenéséről. A megye településeinek reprezentatív fel­mérése jelenleg is folyik. A rész- eredmények igazolják, hogy a tűzelhalás az idei évben is jár­ványt okozott, nemcsak me­gyénkben, hanem az ország szá­mos más pontján is (Zala, Bács, Csongrád, Szabolcs). Ebben a helyzetben minden gazda növénytulajdonosnak kö­telessége a fákat rendszeresen szemlélni, és a hervadó, pusztuló hajtásokat folyamatosan levágni és elégetni. Idén tehát nem lesz „állami védekezés”, a mentesítés a fa tulajdonosának (bérlőjének) feladata és kötelessége. Ehhez a munkához minden szakmai in­formáció megtudható a növény­védő állomás szakembereitől (tel. 66/442-711). A birsalmák megyeszerte máris súlyosan fertőződtek. Az előző évi tapasztalataink szerint a lom­bozatban több helyen is látható tünetek fellépése esetén a birs és a naspolya gyakorlatilag menthe­tetlen, csonkolással már nem le­het újra egészségessé tenni. A ja­vasolt permetezőszerek is csak a fertőzést megelőzően kijuttatva ha­tásosak, tehát azt tanácsoljuk, hogy a fertőzött birs- és naspolyafákat mielőbb vágják ki és égessék el, mert így a környéken lévő almák, körték és más gazdanövények to­vábbi fertőződését gátolhatjuk. Itt említjük meg, hogy e lap hasábjain június 18-án megjelent cikkben leír­tak, miszerint a Vektafid A vagy R jelzésű készítmény tűzelhalás el­len hatékony lenne, még kísérle­tekkel nem bizonyított, erre a cél­ra nem engedélyezett. Az alma- és körtefák fertőző­dése esetén nagyon fontos, hogy a még friss, 1-2 napja látható tüne­teket észrevegyük, és ezek alatt 30-40 cm-rel vágjuk le a beteg hajtásokat. A fűrészt, metszőollót denaturált szesszel vagy háztartá­si hypóval kell fertőtleníteni. A hatékony mentesítéshez tehát he­tente legalább kétszer tüzetesen át kell nézni a fák koronáját. A nagyobb sebfelületeket réztartal­mú szerrel, vagy más fasebkezelő anyaggal ecseteljük be. A levá­gott részeket égetéssel kell hala­déktalanul megsemmisíteni. Ez ellen a betegség ellen megelőző permetezés rügyfakadás előtt (lemosókezelés), valamint virág­záskor javasolt. Ilyenkor, az in­tenzív hajtásnövekedés idősza­kában, különösen nagyobb esők, viharok után nagy a fertőzésve­szély, ezért a fent említett két ké­szítmény valamelyikével célsze­rű permetezni is. A leglényege­sebb mégis a fák folyamatos szemléje és a „gyanús” hajtások szakszerű eltávolítása. Kérjük, hogy aki környezetében tűzelha- lás-fertőzést észlel, hívja fel a fa tulajdonosának figyelmét a véde­kezésre. A védekezés rendeleti­leg kötelező, ezt belterületen a helyi önkormányzat jegyzője, egyéb te­rületeken a növényegészségügyi felügyelő ellenőrzi. A mentesítés elhagyása vagy nem megfelelő végrehajtása súlyos fertőzésve­szélyt jelent, ezért a fertőzött és nem mentesített fák tulajdonosai ellen hatósági eljárás indítható. Dr. Halmágyi Tibor, Békés Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás

Next

/
Thumbnails
Contents