Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-20 / 142. szám

J * 11 ■b ÚJ VEZETŐNŐ... __ Ez év május 15-től a Pallas Áruházat üzemeltető PÜLON Kft. ügyvezetője Szlancsik Pálné (6. oldal) Burgonyabogai* A közelmúltban a burgonyabo­gárnak szobrot avattak Héderváron, ahol a kártevőt először találták meg hazánkban, 1947-ben. (7. oldal) Piaci körkép Vésztőn főleg a gyümölcsöt és a zöldséget keresték, de ezeken kívül még sok más is kapható volt. (7. oldal) Egy közcélt szolgáló létesítménnyel cazdacodott Békés megye Bemutató központ a tűzokrezervátumban Nagy eseménynek adott otthont a napokban a Körös—Maros Nemzeti Park Dévaványai Tú­zokrezervátuma: megújult for­mában, gazdag kiállítási anyag­gal, európai színvonalon meg­nyílt a nemzeti park Réhely be­mutató központja. TÍrják László, a Körös—Ma­ros Nemzeti Park igazgatója ki­emelte a bemutató központ köz­célt szolgáló jellegét. Hisz ma­napság nagyon ritkán nyílnak hasonló létesítmények. A tele­pen a túzok mellett, az ősi ma­gyar állatfajták közül a szürke­marha is megtalálható. A köz­pont munkatársai csoportos lá­togatók számára a témához kapcsolódó filmvetítésekkel és szakmai tájékoztatóval teszik emlékezetessé a szemlélődést. Az érdeklődők, egyéni és csoportos látogatók hétfő kivé­telével mindennap 9—17 óra között tekinthetik meg a Réhely bemutató központot. Nagyobb csoportok érkezésüket előre je­lezhetik a (60) 311-952-es tele­fonszámon. M. B. Egy szépfiatal példány Dévaványa határában FOTÓ: VÁRAD! ZOLTÁN Borászkodás nem lehet szív és lélek nélkül „Szőlő legyen a kertedben!” Emberkísérő növény — egyik szakkönyvünk így titulálja a szőlőt. Az írásos emlékek sze­rint időszámításunk előtt ötezer körül szegődött az ember mellé, hogy a távoli Transzkaukáziá­ból meghódítsa az egész világot. A szőlővel való bánást nem le­het csupán könyvből tanulni, belülről kell érezni — vallják a szőlősgazdák, miként a borász­kodás sem lehet szív és lélek nélkül. A tradicionális borkészí­tés tudományát ápoló fontos műhelyek itthon a kertbarátkö­rök. Tagjaik közül néhánnyal Gyomaendrődön a megyei bor­versenyen találkoztunk. A verseny kezdetére 45 bor­minta sorakozott a gyomaend- rődi művelődési központ neve­zési asztalán. Tíz órakor vala­mennyi bor sorszámot kapott és (Folytatás a 6. oldalon) Hírháttér Piaci elsőségre tör a vidék pénzintézete Mintegy 1800 bank, bankfiók képviseletében tanácskoztak legutóbbi közgyűlésükön a ta­karékbank és a 235 takarékszö­vetkezet képviselői. A vidék bankja címre pályázó pénzinté­zeti hálózat az ötödik legna­gyobb hazai bankrendszert al­kotja. Ugyanakkor egyike a legerősebb pénzcsoportnak — kivált azóta, hogy többségi tulaj­donos lett a német DG Bank, illetve részt jegyzett a Hungária Biztosító is. Hogyan, mikor lesznek tény­legesen a vidék bankja? A kér­désre dr. Kiss Endrétől, az Or­szágos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökétől kértünk vá­laszt. — Mi nem „leszünk”, már évek óta a vidék bankja vagyunk — hangzott a válasz. — Ezért integráltuk a takarékszövetke­zeteket, konszolidáltuk a Taka­rékbankot, s hoztuk létre — elsőként — az ügyfeleinket védő intézményvédelmi alapot. Most pedig azért erősítjük meg a privatizációval a Takarékban­kot, hogy legyen erős csúcsban­kunk. —Jelenleg piaci részesedé­sük 5 százalék. Nem túl sok. —Ezt terveink szerint 5 éven belül megháromszorozzuk. S ha tekintetbe vesszük, hogy 1 mil­lió család az ügyfelünk, akkor reális esélyünk van arra. hogy ez az új integrált bankcsoport előbbre kerül a listán. — A nagy cégek nemigen mennek önökhöz. — Mi viszont elmegyünk a kicsikhez. Százezerszámra hite­lezünk kis- és egyéni vállalko­zóknak. Nem tartjuk másodren­dűnek a kísösszegű hitelezést, pedig azon kevés a haszon és sok a munka. De ezzel a szférá­val alig foglalkozik más. Éppen ezt a tipikus szövetkezeti jelle­get akarja felkarolni az új tulaj­donos. —A DG Bank többségi tulaj­donába kerülő Takarékbank ve­zérigazgatójának ismét Hernádi Zsoltot választották. — Mi csupán tanácsadók aka­runk maradni — hangsúlyozza dr. Franz Otto, az új igazgatóta­nács tagja. — Szerintünk igazi magyar pénzintézetnek kell ma­radnia a Takarékbanknak — az­zal a céllal, hogy integrálja, szol­gálja a takarékszövetkezeteket. És ha az a gond. hogy nincs elég cég az ügyfelek között—hozunk német ügyfeleket is. Dr. Kiss Endre a tervekről szólva nem titkolja: piaci első­ségre törnek a lakosság nagy tö­megeit érintő területeken, például a nyugdíjpénztárak vagy a lakás­takarékpénztárak területén. — A lakosságnak azokat a rétegeit, amelyeket mi elérünk, senki más nem éri el. 150 ezer kisvállalkozói hitelkihelyezé­sünk van. Az agrárium világá­ban dolgozókat is mi hitelezzük elsősorban. — Mikor jut el a német tőkeinjekció 1800 bankfiókba? — Hamarosan; mert bizony van. ahol még kurblis telefon működik... Gubcsi Lajos Ivanics János 1952-ben született Makón. Tótkomlóson vé­gezte az általános iskolát, majd Szegeden tanult a Déry Miksa Gépipari Technikumban. Üzemmérnöki diplomát Kecskeméten a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főis­kola gépgyártás-technológia szakán szerzett, majd elvégez­te Budapesten a Közgazdaság-tudományi Egyetemet, ott mérnök-közgazdász diplomát kapott. 1972 óta Orosházán a Mezőgépnél dolgozik. Nős, 2 középiskolás gyermeke van. Vezérállásban — A középiskola elvégzése után a céghez került, úgy tudom, fizikai dol­gozóként. — Igen, majd a főiskola után tech­nológus lettem, később szervező. A közgazdász diploma megszerzését követően átkerültem a közgazdasági osztályra, osztályvezetőként dolgoz­tam. Ez az időszak volt a Mezőgép Rt. Orosháza életében az önállósodás időszaka is. A privatizációig műszaki igazgatói tisztséget töltöttem be, majd a tulajdonosok kineveztek a tár­saság vezérigazgatójának 1992-ben. — Milyen volt beosztottként, majd „vezérként" a cégnél dolgozni? — Minden munkaterületen a legjobb tudásom szerint igye­keztem ellátni a tennivalókat. A beosztott—vezér szakasz egy hosszabb folyamat eredménye, nem ugrásszerű volt a változás. Számomra az első időszak okozott belső problémákat, hogy valamennyi volt főnököm elé kerültem. Szerencsére nem je­lentkezettkomoly feszültségforrás. —Milyen érzés egy emberként felelni a cégért? — Komoly felelősség, de mögöttem jó vezetők, jól dolgozó, motivált kollektíva áll, akik megkönnyítik munkámat. —A Mezőgép jogelődje gépállomási tevékenységből indult. Azóta hova jutottak? — A cég 1972-ben alapozta meg gyártási tevékenységét és fejlődésének alapját a soros kukorica betakarító adapterek gyártásával. Igazi, piacképes termékünk volt, kiváló fejlesztő gárdával. 1984-től új fejlesztéssel megjelentünk önálló termé­künkkel a nyugat-európai piacokon. Ebben az időben szűnt meg a tröszt, az önállóság nagy lökést jelentett a társaság életében. A KGST összeomlása után, a 90-es évek elején nehéz helyzetbe kerültünk, de ezt oldotta meg a privatizáció. A Linamar Corporation 1992. január elsején megvásárolta az átalakult vállalat részvényeinek 100 százalékát. 1993-ban megvalósítottuk az autógyártási kultúrát Orosházán a vá­kuumszivattyú-üzletággal, 1994-ben megvásároltuk a KLADO Rt. felszámolásának keretében a békéscsabai gyárat. Megvalósítottuk a minőségbiztosítási követelményeket. A megfelelő tapasztalatok után az olajszivattyú-házak forgácso­lását is megkezdtük külső partnerek részére. Az idén sikerült társaságunknak a tőzsdére kerülnie, ennek keretében alaptőke­emelést hajtottunk végre. — Sok hölgy ül a titkárságán. Az elfoglalt főnök mennyire figyelmes a gyengébbik nemhez tartozó beosztottaival szem­ben? — Remélem, hogy a figyelmesség velük és a társaság valamennyi hölgydolgozójával megfelelő. Természetesen ne­kem is vannak jobb és rosszabb napjaim is. —Mennyi ideje jut a családra? —A gyerekek már nagyok, megértik az el foglaltságomat. A feleségem is a cégnél dolgozik a közgazdasági osztályon tervelemzőként. A családban ő az. akire az összetartó szerep jut. —Jó apának tartja magát? —Talán ezt a gyerekeimtől, a lányomtól és a fiamtól kellene megkérdezni. Az ember soha nem lehet elégedett önmagával, mindig lehet jobban csinálni, e területen ez különösen igaz. —Mindig ilyen elegáns, vagy kedveli a sportosabb öltözkö­dést is? — Ez a munkával jár. szinte munkaruha. Egyéb körülmé­nyek között szeretem a laza öltözködést. —Mi az. amit képtelen elviselni? —A legrosszabbnak tartom, ha szándékosan félrevezetnek, hazudoznak. vagy nem ismerik el a hibájukat. —Készül-e valahová a nyáron? — 3 év után végre lesz egy kis kikapcsolódás a családdal. Görögországba utazunk. Csete Ilona FOTO: KOVÁCS ERZSÉBET töbi-'U

Next

/
Thumbnails
Contents