Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-13 / 136. szám

1997. június 13., péntek Heti gazdaság 7 Kertünk—portánk — gazdaságunk A CSERESZNYE NAGY PUSZTÍTÓJA Június a cseresznyeérés ideje. Ezt a kedvelt koranyári gyümöl­csöt, főleg a később érő fajtákat károsítja a cseresznyelégy (Rhagolites cerasi). Jelenlétét többnyire már csak akkor érzé­keljük, amikor a piros, húsos gyümölcsben ráakadunk lárvá­jára. Ez egy alig 5 mm-es, fehér nyű. Kívülről szemlélve a gyü­mölcsöt, a kártevő jelenléte szinte nem is észlelhető. Tapin­tásra azonban az ilyen cseresz­nye (vagy meggy) puhább, mint a többi, az érés hasonló fázisá­ban lévő gyümölcs. A lágyabb, puhább állapot annak köszönhető, hogy a lárva rágása következtében a mag körül a cseresznye húsa elpépesedik. A kifejlett, ivarérett légy (az imágó) sem feltűnő; nagysága mindössze 4 mm. Teste nagy­részt fekete, csak torának vége sárga. Szárnyai jellegzetesen fe­ketén csíkosak, erről (s persze arról, hogy a cseresznye és a meggy iránt „érdeklődik”) könnyen felismerhető. A cseresznyelégy áprilisban, májusban és júniusban rajzik. Tömegesen azonban többnyire csak május—júniusban, illetve júliusban jelenik meg. Petéit az érésben lévő gyümölcsbe rakja, ritkábban a zöld gyümölcsbe. Évente egy nemzedéke van. Bábállapotban a talajban telel át. Vegyszeres védekezéssel ál­talában az imágók irthatok. Jó hatású ellenük a Zolane, Ditrifon, az Unitron, a Chinmix 5 EL és a Fendona 10 EC is. Ott, ahol vele egy időben a levéltet- vek is elszaporodtak, használ­junk inkább Anthiót vagy Bi— 58-at. A fára aggatott, sárga szí­nű enyves lapokkal is jól ritkítható. A permezetést a gyü­mölcs sárgulásakor végezzük. A cse­resznyelégy a pándy- és a cigány­meggyet alig tá­madja meg, kedveli viszont az érdi bőtermőt. Kétfinomfajta: a badacsonyi óriás és a germersdorfi 1997. ÉVI ELFOGADOTT BERUHÁZÁSI PÁLYÁZATOK Piaci körkép — Orosháza Bőséges kínálat, egységes árak A kánikulai napon az orosházi csütörtöki hetipiacon már kora reggel sokan válogattak a friss zöldségek és gyümölcsök kö­zött. A kínálat bőséges volt, az árak viszont nem mutattak' jelentős eltérést a termelők és a viszonteladók asztalain. Sokan hozták el a pirosra érett földi­epret, amiért kilónként 100— 120—220 forintot kértek. Az újkrumplit 80 és 120 forintért mérték. — Ha nagyon válogat a ládában, akkor a 80 forintos­ból 120 lesz — ripakodott a burgonyát szemezgető vásár­lóra a piacos. A paprikák közül a kisebbe­ket akár 5, a mutatósabb dara­bokat viszont 30 forintért lehe­tett megvásárolni. Kelendő volt a karalábé, darabját 30 fo­rintért kínálták. A gomba ki­lója 260—300 forint között változott. A karfiol kilóját 160 és 200-ért mérték csütör­tökön, míg a paradicsomot 280—320 forintért. A sárga­répa csomója 55—70 forint, a gyökér 80. A salátafejeket 15—25 forintért, a hüvelyes borsó kilóját pedig 100 forint­ért kínálták. Csete I. A Budapesti Árutőzsde hírei A keddi tőzsdenapon az étkezési búzaárak limittel (400 Ft/t) elszáll­tak, az oka, hogy Chichagóban 3 USD/t-át erősödtek a nyári hónapok árai. A takarmánybúza követte, az árpa nem reagált, amúgy is magasan van. A kukoricába a július csúcsot döntött, az őszi árak tartottak. A napraforgó besszbe, a világpiacon az őszi hónapok olajárai 560 USD/t-án vannak, ez az okozója a napraforgó áresé­sének. A sertésárak szilárdulnak a közeli határidőkben. A Földművelésügyi Minisztérium idén januárban megjelent rendelete nyomán Békés megyében 158 beruházási pályázat érkezett a megyei FM-hivatalba. Ebből a minisztériumi hatáskörben bíráltak el nyolcat, a fennmaradt 150-ből pedig 129-et fogadott el a megyei agrárfejlesztési bizottság. Az 1997. évben elfogadott beruházási pályzatok Békés megyei jegyzéke 1. Húsmarha, juh, kecske, nyúl, méh, prémesállat és lótartás létesítményei ezer forintban Sor­Pályázó Beruházás Alap és kiegészítő szám megnevezése támogatás neve székhelye összesen I 01 Kása József Dombegyház létesítés (tak.tároló) 1903 02 CUNICULUS Állatteny. és Kér. Bt. Békéscsaba értéknöv. felújítás (nyúl) 1735 03 Jakab Tibor Körösladány építés (ló) 824 04 Szabó Balázs Gyomaendröd felújítás (juh) 1159 05 Sinka Zoltán Körösújfalu felújítás (sertés) 376 06 Szűcs József Szeghalom építés (ló) 1351 07 Galambos János Füzesgyarmat felújítás (szarvasmarha) 564 08 Török Imréné Kamut építés (nyúl) 913 09 Barta György Kaszaper felújítás (szarvasmarha) 150 10 Kostyálik László Kaszaper felújítás (szarvasmarha) 5204 11 Csürhésné Máté Emilia Kaszaper felújítás (szmarha) 369 12 Nagyné Felföldi Ilona Kötegyán építés (ló) 2574 13 Gyáni Károly Füzesgyarmat felújítás (juh) 495 14 Bényei Gábomé Békés építés, felújítás (kecske) 150 15 Agro-M Rt. Orosháza felújítás (szarvasmarha) 1687 16 Sonkolyos László Pusztaföldvár építés (szarvasmarha) 785 17 Dresgoma Kft. Debrecen felújítás (juh) 6989 18 Papp János Csorvás építés (szarvasmarha) 2061 19 Mucha Pál Szarvas építés (szarvasmarha) 1003 20 Szelei Csaba Gyomaendröd építés (ló) 520 21 Szekeresné Szi lányi Zsuzsa Békéscsaba építés (ló) 1092 22 Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Szarvas felújítás (juh) 399 23 INFLEX Kft. Bucsa építés (szarvasmarha) 5314 24 Jenő-Majori Mg. Kft. Bucsa építés, felújítás (szarvasmarha) 4134 25 Eszlári Sándor Vésztő felújítás (kecske) 468 A hitel összege együttesen 597 millió 820 ezer forint, a pályázatokban szereplő beruházások összes költsége pedig kétmilliárd 17 és félmillió forint. Ma elkezdjük és heti mellékletünkben folyamatosan közreadjuk a nyertes pályázók listáját. Az 1997. évben elfogadott beruházási pályázatok Békés megyei jegyzéke 2. Tej- és kettős-hasznosítású szarvasmarha-, baromfi- és sertéstartási létesítmények ezer forintban Sor­szám Pályázó székhelye Beruházás megnevezése Alap és kiegészítő támogatás összesen 26 Csabatáj Mg. Szövetkezet Békéscsaba felújítás, átalakítás (baromfi) 15250 27 KERET Kft. Gyomaendröd felújítás 7926 28 PARTIZ Baromfinevelő és Kér. Rt. Békéscsaba telep felújítása, korszerűsítése, új épület létesítése 7890 29 Szőke Lajos Köröstarcsa felújítás 824 30 Örménykúti Petőfi Mg. Szövetkezet Örménykút felújítás, átalakítás 8522 31 Piti László Újkígyós felújítás 868 32 Papp János Szabadkígyós felújítás, átalakítás 302 33 Aranykalász Szövetkezet Dévaványa . felújítás 6831 34 Barbarie Kft. Biharugra felújítás (baromfi) 2928 35 Gedó Pál Újkígyós értéknövelő felújítás (sertés és baromfiéi) 198 36 TINÓRA-96 Kft. Püspökladány felújítás (baromfi) 2275 37 Priskin István Kétsoprony átalakítás (sertés) 767 38 Telekgerendási Földművelők Szövetkezete Telekgerendás felújítás 774 39 Hajdú-Bét Rt. Debrecen felújítás (baromfi) 21830 40 Köröstáj Mg. és Szóig. Szöv. Gyula átalakítás, értéknövelő felújítás 9375 41 "Laposi" Bt. Gyomaendröd új építés, felújítás, átalakítás 5182 42 Ancsin János Kétsoprony értéknövelő felújítás, átalakítás (sertés) 437 43 Budai Béla Vésztő felújítás (sertés) 507 44 Gold-M Kft. Szentes felújítás (baromfi) 8469 45 "Pázmán" Mg. Szöv. Füzesgyarmat korszerűsítés (baromfi) 5429 46 Petőfi Agrárszöv. Orosháza felújítás 2164 47 Papp Zoltán Mezökovácsháza építés (sertés) 898 48 Béke Agrárszöv. Orosháza felújítás (sertés) 3632 49 Hajdúsági Agráripari Rt. Nádudvar felújítás (sertés) 14814 50 NOVO FARM Rt. Derekegyház felújítás (baromfi) 2866 Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica Ft/t Július 21 290 20600—21370 21 290—21 370 21370 Október 19 800 19 400—19 800 Étkezési búza Ft/t 20120­Július 22570 21770—22570 22 570 22570 December 24 1700 24170 Takarmánybúza Ft/t 24170 24170 Július 21000 20600—21000 Takarmányárpa Ft/t 21000 21000 Július 20500 20100—20500 20900­Napraforgó Ft/t Október 45 300 44900 EU vágósertés I., Ft/kg 45 300—45 700 Július 245 241—245 EU vágósertés II., Ft/kg 245—249 245 Július 236 236—244 Ballai Pál BÁT-tőzsdetag A Terméktanács növekvő szerepe A Magyar Parasztszövetség me­gyei elnöke, Sitkéi János az or­szágos központ alábbi állásfog­lalását juttatta el szerkesztősé­günkbe. Az Országos Gabona Ter­méktanács mint a gabonater­melők, feldolgozók, forgalma­zók és fogyasztók közös érdek- képviseleti szerve az Európai Unió szervezeti rendszerével összhangban lévő szervezet, ezért mind nagyobb szerephez jut az agrárrendtartási feladatok­ban. A terméktanács növekvő súlyára utal, hogy terméktanácsi tagságra van szükség az export- engedélyek elnyeréséhez; a ta­karmányszükséglet kedvezmé­nyes hitellel történő megvásár­lásához; terméktanácsi véle­ményre egyes beruházási támo­gatások elnyerésénél; a jövőben rendszeres konzultációt folytat­hat az FM-ARH vezetőivel a ga­bona vertikumot érintő legfon­tosabb kérdésekről; ily módon nagyobb lehetősége lehet a ki­alakítandó döntések befolyáso­lására; kérik véleményét az ága­zat átfogó fejlesztési koncepció­járól; a gabona vertikum egyik fontos információs bázisa. Megítélésünk szerint ezek csak az első, kezdeti lépések a terméktanács feladatainak kitel­jesedése felé. Jogszabályok biz­tosította lehetőségeink ki­használásának, szerepünk és be­folyásunk növekedésének alap- feltétele, hogy a gabonater­melők többségét alkotó tagság álljon mögöttünk. cs. i. Aktuális Botanikus kert: a környezetvédelem biológiai rezervátuma Mottó: „Egy nemzet közművelődési fokmérője lehet a botani­kus kert, amely gyakorlati célokat nem szolgál és éppen ezért egy nép ily irányban hozott áldozatkészsége sokat mond, közművelődési fejlettségének színvonaláról néhol pedig alig­hanem mindent elárul” (Richter Aladár 1905.) Ötven esztendeje, hogy 1947 júniusában elhunyt Bolza Pál gróf, a Szarvasi Arborétum megteremtője. Az évforduló, továbbá a Ma­gyar Arborétumok és Bota­nikus Kertek Szövetsége (MABOSZ) közelmúltban Pepikertben tartott közgyű­lése adta aktualitását, hogy elidőzzünk azon, vajon az el­múlt évszázadok hogyan ír­ták át a gyűjteményes kertek szerepét, küldetését, továb­bá a mi nemzedékünk ezt a természeti értéket hogyan tud­ja átmenteni a jövő generáció­jának? A kérdésekre dr. Schmidt Gábor professzor, a MABOSZ elnöke válaszolt. Az arborétumokat és a bota­nikus kerteket a tudomány tár­házának, megszállott botani­kusok mentsvárának és hobbi­jának tekinti a nagyközönség. Ez mind igaz, ám ne felejtsük el, ezek a gyűjteményes kertek mindig is nagyon komoly gya­korlati célokat szolgáltak. Hogy ha visszapillantunk a történelemben, az első botani­kus kertek valamikor a közép­korban létesültek. Születésük egybeesett az első egyetemek alapításával. Ezek az egyete­mek elsősorban az orvostudo­mányok művelésére létesül­tek. Ehhez kellett a botanikus kert, ahol összegyűjtötték az orvostudománynak az akkori kémiai hátterét, a gyógynövé­nyeket. Az akkori elnevezé­sük is erre utal: herbakert — hallottuk Schmidt professzor­tól. A nagy földrajzi felfedezé­sek, a gyarmatosítás kora újabb fejezetet írt a botanikus kertek történetében. Az 1700- as évektől a nagy gyarmattartó birodalmakon — Angliában, Franciaországban, Spanyolor­szágban, Hollandiában — lé­tesült kertek gyakorlati célju­kat tekintve honosító kertek voltak. A nagy országok uralkodói bölcsen felismerték: minél többet harácsolok, gyűjtök össze élő növényből is, az va­lamire jó lehet. S ezt a funkciót a mai napig megőrizték a bota­nikus kertek. Ma mint a gyó­gyítás és a növényvédelem kincsestárát, másrészt mint a zöldfelület-gazdálkodás, mint a környezetvédelem biológiai rezervátumait fedezik fel is­mét a gyűjteményes kerteket. Dr. Schmidt Gábor nem kertelt, amikor kijelentette: a botanikus kert kész anyagi csőd, kész ráfizetés. Magyará­zatképpen hozzátette: a gyűj­teményes kertek fenntartása kutatótevékenység, márpedig a kutatás rövid távon mindig ráfizetéses. Hosszú távon ren­geteget profitálna, ám sosem az, aki kutat. „A botanikus kert akkor működik, ha van egy jótékony nagybácsi, egy szponzor, egy kegyúr, aki ezt a ráfizetéses tevékenységet finanszírozza. — fogalmazott a szakember. — Adott esetben ez az állam is lehetne, ám tudvalévő, neki nincs pénze. A támogatók le­hetnének még a különböző alapítványok is vagy a magán- személyek. Most a botanikus kertek mélyponton vannak és még legalább két évig a mély­ponton lesznek. A gazdaság már kibillent a holtpontból — mondják a szakértők. Jel­zi ezt, hogy megindultak az építkezések, s az is, hogy több növényt telepítenek. A piacra növényt termelő in­tézmények már érzik ezt. Két év múlva talán jut pénz az olyan hosszabb távon való befektetésre is, mint a botanikus kertek működteté­se, netalán bővítése. Pilla­natnyilag hajótöröttként ka­paszkodunk a roncsokba és imádkozunk, hogy jaj, csak a cápa ne jöjjön, mert ha nem halunk szomjan két évig és túléljük, akkor talán jobb kö­vetkezik.” Csath Róza

Next

/
Thumbnails
Contents