Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-13 / 136. szám
Beruházási pályázatok Piaci körkép Kovács Lajoshoz, a békéscsabai asztalosmesterhez évekkel ezelőtt egy biliárdasztalt vittek javításra. (6. oldal) Békés megyében 158 beruházási pályázat érkezett a megyei FM- hivatalba. Ebből 129-et fogadott el a megyei agrárfejlesztési bizottság. (7. oldal) Az orosházi csütörtöki hetipiacon már kora reggel sokan válogattak a friss zöldségek és gyümölcsök között. (7. oldal) 1997. június 13., péntek Szerkeszti: Tóth Ibolya Békés Megyei Hírlap Melléklete A LEGSZEBB KÜLSŐ STANDÉRT JÁRÓ DÍJ TULAJDONOSAI Meginával megint nyert a Politerm-Plusz A békéscsabai Politerm-Plusz Kft.-nek már ismerős a legszebb külső standért járó díj, hiszen idén immáron harmadszor részesültek ezen elismerésben. Igaz, most egy 350 négyzetméteres közös standért — az Akvaline Rt.-vel és a Békés Kas Kft.-vel együtt — kapták meg a díjat. A kiállítási területet a Megina Építész Stúdió tervezte. Mácsai Sándor^ a Politerm- Plusz Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az előző évekhez képest most négy vasat kellett egyszerre tűzben tartaniuk: megszervezték a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban nyílt építéstörténeti kiállítást, megvalósították az expón — 1500 négyzetméteren — az építőipari szakkiállítást és -vásárt. Bemutatkozhatnak e területen a megye elismert építész- tervezői és vasárnapra színvonalas építők-napi műsort állítottak össze. A Politerm-Plusz Kft., az Akvaline Rt. és a Békés Kas Kft. közös kiállítási területének létrejöttéről Mácsai Sándor a következőt mondta: — Tevékenységeink összekapcsolódnak az építőanyag- forgalmazástól a kivitelezéséig, így „egymáshoz kötődtünk” a vásáron is. Az építőipari szakkiállítás megálmodója beszélt arról, hogy a szakkiállítás emeli a vásár színvonalát, mert többen mutatkozhatnak be a szakmából koncentráltan, és ugyebár a konkurencia előtt sem lehet „leégni”. Ugyanakkor igaz, hogy a piacon versenytársaik egymásnak, de itt békességben megférnek és szorosabb kapcsolatok, együttműködések is születhetnek. Az építőipar teljesítményeinek elismertetése, bemutatása pedig közös céljuk. így valószínű, hogy hagyomány teremtődik az építőipari szakkiállításból a jövőben az expón. Ny. L. Hírháttér A TÉRSÉG LEHETŐSÉGEIRŐL A VÁLLALKOZÓI FÓRUMON A Csaba Expo lehetőség a bemutatkozásra és a találkozásra. Az expo egyaránt nagy jelentőséggel bír városunk, a megye és a térség vállalkozói életében — mondta Végh László alpolgármester tegnap az V. Csaba Expo Nemzetközi Kiállítás és Vásár kísérőrendezvényeként megtartott vállalkozói fórum megnyitóján, Békéscsabán, a megyeháza nagytermében. Csík András, a Békés Megyéért Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója, a rendezvény fő támogatója a kis- és középvállalkozások fontosságáról beszélt. Mint említette, a fejlettebb országokban a GDP 60— 70%-át termelik az ilyen jellegű vállalkozások. A kis- és középvállalkozások fejlődési lehetőségei Magyarországon témában tartott előadást Molnár Mihály, a Magyar Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány ügyvezetőigazgatója. Amint azt kifejtette az igazgató, a kis- és közép- vállalkozások fejlesztési lehetőségei hatványozottan érintik Békés megyét. A Magyar Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány közel nyolcéves fennállása óta az Euró- pa-uniós csatlakozás érdekében tevékenykedik. Jelenleg Magyar- országon l millió a regisztrált vállalkozások száma. Az alapítvány az Európa Unió Phare-tá- mogatással mintegy 70 millió ECU-t kapott, mai árfolyamon 14—15 milliárdforintot jelent. A vállalkozás-fejlesztési program kezdettől fogva két lábon állt: mindenekelőtt a naprakész információk biztosítását és a vállalkozói szféra támogatását tekintették elsődleges feladatuknak. Három hitelprogrammal és egy garanciaprogrammal segítik a vállalkozókat. Napokon belül indul a Start II., ami szintén egy kedvezményes beruházási hitel. Ma Magyarországon a vállalkozás-fejlesztés új korszakához érkezett— hangsúlyozta Molnár Mihály. A vállalkozások minőségi fejlesztése a cél, ennek érdekében az információ, a támogatás és a működőképes programok biztosítása elengedhetetlen. Békéscsaba a magyar kombi- náltszállítás fejlesztési tervében, a kombi terminálok létrejöttében fontos helyet foglal el—mondta a következő előadó, dr. Csaba Attila minisztériumi főtanácsos, címzetes egyetemi docens. A minisztérium az elsőfejlesztési koncepcióban kilenc országos jelentőségű logisztikai központ létrehozását tervezte, emellett természetesen nagy szükség van a regionális logisztikai szolgáltató központok létrehozására is. Békéscsabának minden esélye, adottsága megvan egyjól működő központ megteremtésére — mondta afőtanácsos. Dr. Szöllősi Endre, a Földművelésügyi Minisztérium közgazdasági főosztályvezetője a magyar agráriumot érintő hosszú távú stratégiai fejlesztésről beszélt, fontosnak tartva az agrár- törvény megszületését. A mező- gazdasági termelők számára nélkülözhetetlen a tőkepótló hitellehetőségek nyújtása. Az ipari park egy komplex rendszer része, amely nem csak a multinacionális cégek számára nyújt nagy segítséget—emelte ki előadásában dr. Tóth Ferenc, a Székesfehérvári Regionális Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány ügyvezetőigazgatója. Both Imre Szabovik Tibor 1948-ban született Nagyszénáson. Győr- Sopron megyében, Csermajorban tejipari technikumot végzett, különféle szaktanfolyamokkal kiegészítve. 1968- ban az orosházi tejüzemben gyakornok, majd 1980-ig különböző beosztásokban dolgozott. Ekkor a vállalatigazgató utasítására Nagybánhegyesre helyezték, ahol főművezető, üzemvezető, később főágazatvezető lett. A Zalka Tej átalakulásakor a KHT vezetője, 1991 óta pedig az rt. ügyvezető igazgatója. Orosházán lakik, nős, leányaik — Adrienn 21, Renáta 19 éves — jelenleg Kölnben tanulnak. Vezérállásban — A Zalka Tej Rt. tulajdonképpen egy orosházi és egy nagybánhegyesi üzemből áll. Össze lehet-e egyeztetni az utazást, a munkát és az emberekkel való kapcsolatot a két helyszínen? — Ideérkezésemkor gondok voltak a minőséggel és szükségszerűnek tűnt az üzem több lábra állítása. Tulajdonképpen élő anyagokkal (baktériumok) dolgozunk, amelyek „cselekedeteit” irányítani kell. Szemléletváltásra volt szükség, másrészt a teijeszkedés kényszerű, törvényszerű megoldásnak látszott. Nem kis erőfeszítés a két üzem emberközelbe hozatala, de semmiképpen se szeretném a rivalizálást, hisz egy a célunk. Mivel Orosházán lakom, az utazás nem jelent többletet, de a feladat munkában és energiában igen. Szerencsére sikerült olyan csapatot kialakítani, hogy mindkét helyen önálló vezetés van, akikkel jó együtt dolgozni. Igaz, a többszöri tulajdonoscserével az igények is változtak, ami tőlem, mint alkalmazottól is megfelelő helytállást kívánt. Igyekszem mindenkivel megtalálni a hangot és kompromisszumra törekszem. —Sok terméket gyártanak, amelyek valamilyen formában az egészségmegőrzést célozzák. Érvényes ez a magánéletére is? — Mindig olyan ember voltam, hogy feladataim végzésével a jövőt is építsem. Biztos vagyok benne, előbb-utóbb eljön az idő, hogy az egészséges táplálkozásnak nagyobb szerepe lesz, mint most az anyagiak híján. Termékeink már a jövő fogyasztóit célozzák meg. Az otthoni dolgokkal úgy vagyok, mint a 130 kg-os orvos, aki a fogyókúra előnyeiről szól. Bevallom, nem ügyelek az étrendemre és rossz az időbeosztásom, mert inkább este eszem rendszeresen. Nem válogatok, mindent megeszek, amit a feleségem főz. A katonaságnál szakács voltam, de azóta nem gyakorlom ezt a mesterséget. Túró, tejföl természetesen kerül az asztalra, sőt a túrós csuszát kifejezetten szeretem, de nem jellemző, hogy csak a saját termékeinket fogyasztanám. —Köztudott, hogy aTúró Rudit más cégek is „lemásolták" ésa reklámokban sajátjukként népszerűsítik. Bosszantja ez Önt? — Nem vagyok híve a konkurens cégek lejáratásának és szerintem etikátlan, hogy mások viszont nem toleránsak a termékeinkkel szemben. Ezért is gondolkodunk az áruink — köztük a Rudi-félék—küllemének, grafikáinak egységesítésén. — Kiemelkedően sok támogatást nyújtanak a különféle civil szervezeteknek. Magánemberként is ilyen szociális érzékenységű? — Ha tudok, anyagi erőmből is segítek másokat, hajó célokat szolgál, de nem szeretem nagydobra verni. —Mikor van lehetősége kikapcsolódásra, a magánéletre? — Ritkán. Nagyon szeretem, amit csinálok és mondhatni a munkának élek. Ez biztos szakmai ártalom, de minden este azzal fekszem, hogy már a másnapi dolgokon gondolkodom. Szabadságon 3—4 éve nem voltam. A barátokkal családi.kör- ben alkalmanként azért találkozunk egy-egy tartalmas beszélgetésre. A nyugalmat, a csendes beszélgetéseket szeretem. Legkedvesebb hobbim elvonulni egy csendes sarokba újságot olvasni, rejtvényt fejteni vagy tévét nézni. Fiatal koromban kézilabdáztam, atletizáltam, de a munka mellett lassan háttérbe szorult. A sportolást nagy örömömre a két lányom viszi tovább, akikre egyébként is büszke vagyok. —Milyen vezetőnek tartja önmagát ? — Sokszor nem könnyű elviselni a „nehéz” természetemet. Van, hogy magammal is elégedetlen vagyok. Liberális vezetőnek tartom magam egy bizonyos határig. Ha szükséges, a „keményebb” kezet is alkalmazni kell. Számomra a kritikus helyzet az igazi kihívás, a problémák megoldásában érzem elemében magam. Hangsúlyozom azonban, itt minden csapatmunka, és köszönöm is a kollégák megértését, türelmét, hozzáállását. A piacért naponta meg kell küzdeni, ami állandó készenlétet kíván. Természetesen az újabb feladatokhoz a sikerélmény adja az erőt. Arra vagyok büszke, hogy a családom megértő, hogy az orosházi felújítással egy komoly üzemet hoztunk létre, és most hasonló kezdődött Nagybánhegyesen. Úgy érzem, cégünk eljut odáig, hogy az európai piacnak is komoly szállítói lehetünk. Halasi Mária
