Békés Megyei Hírlap, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-28 / 122. szám

1997. május 28., szerda KÖRKÉP JSmés megyei hírlap Vo Van Kiét Budapesten Horn Gyula kormányfő meghí­vására hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Vo Van Kiét, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnöke. Az ázsiai politikust útjára négy miniszter és üzletemberek né­pes delegációja is elkísérte. A két miniszterelnök szűk körű megbeszélését plenáris tárgya­lás követte, majd jelenlétükben aláírták a két ország kamarai egyezményét és a növény­egészségügyi megállapodást. * Az európai fővárosok rendőr­főnökeinek római konferenciá­ja megkezdődött. A háromna­pos tanácskozáson 30 európai főváros rendőrfőnöke vesz részt, köztük dr. Berta Attila rendőr dandártábornok, a Bu­dapesti Rendőr-főkapitányság vezetője. Bűnbakká váltam, és csak azért távozom tisztségemből, hogy ezzel lehetővé tegyem a kormánypártok győzelmét a parlamenti választások most vasárnapi, második fordulójá­ban - Alain Juppé francia kor­mányfő egy lapinterjúban ezzel indokolta, hogy a baloldal első fordulós fölényét látván, a má­sodik választási forduló után mindenképpen lemond minisz­terelnöki posztjáról. Elítélték a volt keletnémet kémfőnököt. Markus Wolfot, az egykori NDK hírszerzésfő­nökét kétévi felfüggesztett sza­badságvesztésre ítélte a düssel­dorfi bíróság azért, mert annak idején négy személyt - köztük egy megszökött hírszerzőt - Nyugatról az NDK-ba erőszak­kal visszahurcoltatott. Oroszország megkezdte an­nak az űrhajónak az elkészíté­sét, amely két év múlva a terve­zett Alfa nemzetközi űrállo­másra szállítja az orosz-ameri­kai legénységet. A keddi beje­lentés jó hír az orosz űrhajózási programnak, mivel az utóbbi hónapok pénzügyi nehézségei miatt késedelmet szenvedett Oroszország részvétele az Alfa létrehozásában. Betiltotta a pártokat az új kongói vezető. A tilalom nyil­vánvalóan megingatja a Nyuga­tot abban, hogy Laurent Kabila egyáltalán demokratikus ha­talmat akar-e az országban. Több mint 120 ezren váltak hajléktalanná és 36-an meghal­tak a Fülöp-szigeteken, ahol a szombat óta tartó heves esőzés után keletkezett árvíz elöntötte az ország északi részét. Fidel Ramos elnök katasztrófa súj­totta övezetté nyilvánította Ma­nilát és a négy tartományt. Moszkva enyhíti az atomfenyegetést Aláírták Párizsban a NATO-orosz alapokmányt A NATO-tagállamok vezetői, Javier Solana NATO-főtitkár, valamint Borisz Jelcin orosz elnök kedden délelőtt, a párizsi Élysée-palotában aláírták az észak-atlanti szervezet és Oroszország kapcsolatait szabályozó alapokmányt. A megállapodás ünnepélyesen lezárja a hidegháború korsza­kát. A dokumentum bizonyos korlátozások ígéretével (pél­dául a NATO nem telepít atomfegyvereket az új tagor­szágok területére) csökkenti a kibővítéssel kapcsolatos orosz aggodalmakat. Moszkva hiva­talosan továbbra is bírálja ugyan a katonai szervezet ki- szélesítését, de a közép-euró­pai országok esetében gyakor­latilag kénytelen belenyu­godni a folyamatba. Borisz Jelcin orosz államfő bizalomerősítő céllal az alá­írás után bejelentette: úgy dön­tött, hogy Oroszország lesze­reli az összes atomrobbanófe­jet azokról a rakétákról, ame­lyek a NATO-tagállamok el­len irányulnak. Szakértők ugyanakkor felhívják a fi­gyelmet arra, hogy az intézke­dés nem megsemmisítésről, hanem leszerelésről szól. Az orosz védelmi miniszté­rium nem kommentálta Jelcin váratlan bejelentését. Szergej Jasztrzsembszkij elnöki szó­vivő pedig kiigazította az el­nök kijelentését. Szerinte csak később képzelhető el olyan helyzet, amikor leszerelik a robbanófejeket, egyelőre csak azt szüntetik meg, hogy az Oroszországban telepített atomrakéták a NATO-orszá- gokra irányuljanak. A moszkvai diplomácia si­keréről szóló nyilatkozatokkal szemben az orosz sajtóit volt Szovjetunió hidegháborús ve­reségének megpecsételéseként értékelte az aláírást. Alek- szandr Lebegy volt nemzetbiz­tonsági tanácsadó „második Jaltának” nevezte a NATO bővítését, mondván, hogy „Oroszország, a vesztes fél megadta magát.” *- A magyar kormányzat min­den olyan lépést támogat, amely hozzájárul Oroszország gazdasági és társadalmi re­formjainak továbbviteléhez, illetve a nemzetközi stabili­táshoz, hiszen Oroszország részvétele ennek elengedhetet­len feltétele - reagált Kovács László külügyminiszter Pá­rizsban az aláírás hírére. ÉlATS-ONtS Clinton amerikai és Chirac francia elnök megtapsolja Jelcint FOTÓ: FEB/REUTER Arafat Izraellel közösen kíván harcolni a terrorizmus ellen Folytatni kell a béketárgyalásokat Kairó szeretné kilendíteni a holtpontról a közel-keleti béke- folyamatot. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök megbeszélést folytatott Jasszer Arafattal, a Palesztin Hatóság elnökével, majd Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel. Izrael és a Palesztin Hatóság között azóta van válságban a tárgyalási folyamat, hogy Iz­rael a megszállt Kelet-Jeruzsá- lemben újabb lakótelepek épí­tésébe fogott. Jasszer Arafat palesztin ve­zető a Háárec című izraeli lapban annak a félelmének adott hangot, hogy a Közel- Keleten katasztrofális helyzet alakulhat ki, ha nem sikerül gyorsan újra beindítani a bé­kefolyamatot. Szerinte az a legfontosabb, hogy megszűn­jön a már megkötött megálla­podások megsértése. Bár Tel-Aviv szerint Jeru­zsálemben a palesztinok szá­mára is épülnek majd lakások, Arafat kijelentette: Kelet- Jeruzsálemben az igazi meg­oldást az új építkezések be­szüntetése jelentené. Arafat kitért arra is, hogy harcolni kíván a terrorizmus ellen. Hozzáfűzte, hogy a pa­lesztin biztonsági erők folya­matosan kapcsolatban állnak az izraeli titkosszolgálattal és együttműködnek az amerikai felderítő ügynökséggel is. Az egyiptomi elnök és az izraeli kormányfő kedden a közel-keleti békefolyamatról folytatott tárgyalások után be­jelentette, több időre és to­vábbi konzultációkra van szükség, hogy a palesztinok­kal újrakezdhessék a béketár­gyalásokat. Az egyiptomi el­nök elmondta, hogy a talál­kozó alatt telefonon beszélt Jasszer Arafat palesztin veze­tővel is, és rövidesen ismét felveszi vele a kapcsolatot. „A Mubarakkal folytatott tárgyalás pozitív kezdet - nyi­latkozta Netanjahu -, de még sok munka vár ránk.” Göncz Áipád útjáról jelenti Árpási Zoltán Történelmi kézfogás Marosvásárhelyen Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap este befejezte marosvásárhelyi programját és ezzel együtt romániai hivatalos látogatását. Az elnök és kísérete az eredeti időpontnál jóval később, közép-európai nyári idő szerint este háromnegyed hétkor elindult a repülőtérre; a küldöttség nem sokkal 21 óra előtt, a tervezetthez képes négyórás késéssel érkezett haza. Az erdélyi történelmi egyházak vezetőivel elköltött villásregge­livel kezdődött Göncz Árpád kolozsvári programjának máso­dik napja. Ezt követően a város­ban élők ezrei — magyarok, ro­mánok, római katolikusok, re­formátusok, görögkeleti és gö­rög katolikusok — köszöntötték a koszorúzásoknál Göncz Árpá­dot és Emil Constantinescu el­nököt. A magyar államfő a Szent Mihály templomban, a Farkas utcai református templomban és a görögkeleti katedrálisban tett látogatást. A Farkas utcai refor­mátus templomban a hívek el­énekelték az 52. zsoltárt és a Himnuszt. Göncz Árpád ezt követően Emil Constantinescu román államfővel együtt koszo- rúzta meg Petőfi Sándor emlék­tábláját és a Memorandisták em­lékművét. Göncz Árpád és Emil Constantinescu román államfő kíséretükkel együtt Kolozsvár­ról gépkocsin tették meg az utat Marosvásárhelyre. Mivel a ko­lozsvári programok a tervezett­nél hosszabbra nyúltak, csak­nem kétórás késéssel érkeztek a városhatártól kezdve fellobogó­zott Maros-parti városba, ahol a prefektúra előtt nagy tömeg vár­ta őket. A két államfő emberek sokaságával fogott kezet, mielőtt karöltve beléptek volna a prefektúra épületébe. Itt Dórin Florea prefektus, Fodor Imre polgármester, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Orbán Árpád, a kovásznai tanácselnök, Dézsi Zoltán, a hargitai prefektus és még sok más székelyföldi vá­lasztott várta a vendégeket. Délután kezdődött meg a nagygyűlés a prefektúra előtti téren, pontosan azon a helyen, ahol 1990. márciusában véres összecsapásokat provokáltak ki az ebben érdekelt erők, a térség román és magyar lakossága kö­zött. A vásárhelyiek ezrei már jó előre nagy számban gyülekez­tek a téren, azzal az érzéssel, hogy a két államfő precedens nélküli közös látogatása új törté­nelmi jelentőséget ad ennek a térnek. — Hát eljött ez a nap! — ezekkel a szavakkal kezdte kedd délután a marosvásárhe­lyi Fő téren elmondott beszé­dét Göncz Árpád magyar államfő, az egybegyűlt több tízezres tömeg előtt, amely szinte végig tapssal köszön­tötte a magyar, majd a román államfő igazi megbékélést hirdető, a látogatás történelmi fontosságát kiemelő szavait. Emil Constantinescu román államfő félretéve előre megírt beszédét, végig rögtönzötí vála­szában olyan történelmi ese­ményként jellemezte kettejük közös jelenlétét Marosvásár­hely Fő terén, amelyre századok múlva is emlékezni fognak. Mint hangsúlyozta, a megbéké­léshez jelképekre, helyre és időre is szükség van, és ezzel a gyűléssel a hely Marosvásár­hely lesz, az időpont pedig ez a nap. Emil Constantinescu beszé­dében külön meg is indokolta, miért tartja valóban történelmi jelentőségűnek azt, ami kedden a városban történt és azt a fejlődést, amely oda vezetett. A történelem ugyanis — fejtette ki — nemcsak az, ami megtörtént, hanem az is, ami megtörténhe­tett volna, ha az 1990. márciusi háromnapos eltévelyedés „megfékezésére” a város lakói nem találtak volna önmagukban erőt, ha az összecsapások folyta­tódnak. A román államfő végül a két nép igazi vágyainak, törekvései­nek, az egyszerű polgárok em­beri életre való igényeinek szol­gálatát jelölte meg a politikusok fő feladataként. A megbékélés, mint fogalmazott, nem formális, hanem őszinte tett. Hangsúlyoz­ta: a két államnak kötelessége, hogy népeit bevigye a biztonsá­got és jólétet biztosító egységes Európába. Gyűlöletből és szét­húzásból semmit sem lehet fel­építeni, csak a megértésre lehet alapozni. Csak az erősek lehet­nek nagyvonalúak és őszinték: bizonyítsuk be, hogy van erőnk a kölcsönös tisztelethez, szólt a tömeghez. A gyűlés megragadó pillana­ta volt, amikor Göncz Árpád be­szédének elhangzása után a két elnök összekulcsolva magasba emelte a kezét, a tömeg lelkes ünneplése közepette. A gyűlés után került sor a kultúrpalota tü­körtermében a marosvásárhelyi kulturális élet személyiségeivel való találkozóra. Már nem Derricket szeretik a legjobban Columbo a kedvenc Derrick főfelügyelő a legis­mertebb, de a németek mégis az amerikai Columbo hadnagyot kedvelik a legin­kább - derül ki az RTL mű­holdas tévéállomás most közzétett felméréséből. A megkérdezettek 86 száza­léka jól ismeri a képernyőről Derricket (alakítója Horst Toppért), 77 százaléka pedig Columbót (Peter Falk). Százból hetvenegy tudta, hogy Claus Matula (polgári nevén: Claus Theo Gärtner) a nálunk is vetített Két férfi, egy eset bűnügyi sorozat magán- nyomozója. Mind nagyobb (60 százalékos) ismertségnek örvend Richard Moser (az osztrák Tobias Moretli), az immár sokadik folytatását megért Rex felügyelő csupa­szív detektívje. (Rex egyéb­ként egy pompás német ju­hász rendőrkutya.) A tévébeli bűnügyi fel­ügyelők kedveltségi skáláján Columbo vezet. Sőt mi több: a nézők 17 százaléka beval­lottan nem csupán kedveli, de szereti is a látszólag esetlen, ám szerfölött furfangos ész­járású, „levakarhatatlan” rendőrhadnagyot. Rex gazdája, Richard Mo­ser a közönség 16, Derrick 14, Matula 10 százalékának kedvence. A nők 20 százaléka a jóképű Mosert, a férfiak 19 százaléka Columbót tartja a legrokonszenvesebb bűnügyi rendőrnek. FEB Bibliai reklám Igen hatásos reklámhordozók az út menti óriásplakátok - ezt vallja egy ötvenéves lelkész is az Egyesült Államokban. Will Craig baltimore-i lelki­atya jó néhány hirdetőtáblát bé­relt ki, amelyeken - cigaretta-, szesz- és más „kártékony” hir­detés helyett - az emberi civili­záció legrégebbi alapelveit népszerűsíti. Az egyik táblán például a klasszikus bibliai idé­zet szerepel a forrás pontos megjelölésével: „Ne ölj!” A jó ügy érdekében felállított út menti tábláktól a lelkipásztor azt várja, hogy olvasói eltöp­rengenek a szövegeken. „Több­ről van szó puszta reklámnál - nyilatkozta Craig egy amerikai lapnak. - Olyan a hatásuk e táb­láknak, mint az agymosásnak. Ha mindennap elhaladsz mel­lettük, nem tudsz kitérni a kö­zölt üzenet elől.” 0VCeß re tv cCe CőCap Megrendelem a Békés Megyei Hírlap című napilapot ........példányban a következő címre: N év: Cím: G] 0 Q Q ....................................................................i.................................................................................................................................. utca ................................. sz. A z előfizetési díjat a fenti címen számlával jelentkező kézbesítőnek a továbbiakban Válassza On is ö készpénzzel □ folyószámláról fizetem 1 hónapra 695 Ft (megtakarítás 192 Ft) □ aláírás A megrendelőlapot a Népújság Kft. címére — 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. sz. — kérjük visszaküldeni.

Next

/
Thumbnails
Contents