Békés Megyei Hírlap, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-27 / 121. szám
1997. május 27., kedd Családi magazin 7 ______________________________Csodák csodája a nyárelő gyümölcse______________________________ Ma lakoff-epertorta diós piskótával Nincs már messze a nyár eleje, amikor elfogadható áron beszerezhető ez a kis piros gyümölcs a piacon. íme néhány fontos tanács, amit figyelembe kell vennünk ahhoz, hogy az epret teljes ízében élvezhessük: — soha ne mossuk vízsugár alatt —tegyük gyümölcsmosóba vagy nagy szűrőbe, és álló vízben rázogassuk meg, majd jól csöpögtessük le — a leveleket és a csumáját csak ezután távolítsuk el Az élvezetnek nincs határa: az eper magában is mennyei, de egy kis tejszínhabbal megbolondítva még finomabb. Aki mélyebben is el szeretne merülni az ízek világában, az próbálja ki egy-egy korty pezsgővel. A hatás nem marad el! Hozzávalók: 5 tojás, 10 dkg kristálycukor, 5 dkg porcukor, 11 dk sima liszt, 2 dkg finomra darált dió, egy csipetnyi só, egy kevés vaníliás cukor és reszelt citromhéj, 5 dl tej, 1 csomag vaníliás pudingpor, 4 lap zselatin, 4 evó'kanál tejszínhab, 10 dkg eper, 5 dkg kristálycukor, egy kis stampedli (2 dl) narancslikőr, 2,5 dl tejszín, egy kevés meggylikőr, egy csipetnyi vaníliáscukor, eper és csokoládéreszelék a díszítéshez. Előkészítés: A tojássárgáját egy csipetnyi sóval, egy kevés vaníliás cukorral, reszelt citromhéjjal és szitált porcukorral habosra keverjük; a fehérjéből a kristálycukorral kemény habot verünk és a sárgájamasszába keverjük; végül óvatosan hozzákeverjük a szitált és darált dióval összekevert lisztet. A masszát dresszírzsákba töltjük és sütő- . papírral kibélelt tepsire kb. ujjnyi hosszú piskótákat nyomunk, majd ezeket megszórjuk porcukorral. Elkészítés: A piskótát előmelegített sütőben, 200 °C- on kb. 15 perc alatt arany- barnára sütjük, hagyjuk kihűlni, majd leválasztjuk a papírról. Az epret megtisztítjuk, megmossuk, kristálycukorral egyszer felfőzzük, majd hagyjuk kihűlni; ezután vaníliás cukorral és meggylikőrrel ízesítjük. Az eper nemcsak önmagában ízletes gyümölcs, de süteményekbe iskiváló A tejből és a pudingporból pudingot készítünk; még forrón belekeverjük a zselatint és feloldjuk benne; hagyjuk kihűlni, majd belekeverjük a 4 evőkanál tejszínhabot és a narancslikőrt. Egy tortaforma alját és oldalát kibéleljük piskótával, váltakozva beletöltjük a szószt, a krémet és egy réteg piskótát, amíg az összes hozzávaló el nem fogy; végezetül fóliával takarjuk le, majd a tortát három órára hűtőszekrénybe tesszük. Ezután a tejszínből kemény habot verünk; a tortát kivesszük a formából és a tetejét bekenjük a tejszínhab felével; a maradék tejszínhabot dresszírzsákba töltjük és rozettákat nyomunk rá. Végezetül fél eprekkel és csokoládéreszelékkel díszítjük, majd forró vízbe mártott és szárazra törölt késsel szeleteljük fel a tortát. LELKI POSTA Gyógyító szavak — Angelika rovata , .Nem bírom elviselni az igazságtalanságot” — írja vidéki olvasónk. ,,A cégvezető' beosztott egy feladatra, amit úgy érzem, megérdemeltem. A beosztottjaimmal jól megvoltam, de a főnöktől nem kaptam meg azt a támogatást, amire szükségem lett volna. Sok vitánk volt egymással, én mindig nyíltan megmondtam a nézetem akár szakmai, akár emberi dologról volt szó. Egyszer elegem lett, és lemondtam, mert biztos voltam benne, hogy ez ráébreszti a velem való megfelelő hozzáállásra. Tévedtem, elfogadta a lemondásomat, és egy új személyt hozott oda, aki nem ért semmihez. Nézni se bírom, amint a helyemen ül, felveszi a nagy fizetést, de közben nekem kell helyette mindent megcsinálnom, mert ő»betanul«.” Sajnos, nem derül ki a levélből, hogy férfi vagy nő írta, és az sem, hogy férfi vagy nő vezetőről van szó. E tényeknek döntő szerepe lenne az eset megítélésében, bár a levélíró se véleményt, se tanácsot nem kér, úgy látszik: egyszerűen kiírta magából a történteket. így csak találgatni tudok, hogy vajon olvasónk hol hibázott. Kérdés az is, hogy alkalmas-e vezető szerepre, hiszen a piacgazdaság, a megváltozott körülmények igazolják azt, hogy egy jó vezetőnek elsősorban jó menedzsernek kell lennie, és az se baj, ha a szakmai ismeretei hiányosak, valószínűleg ezt értelmezi ön utódja esetében „hozzá nem értésnek”. Főnöke biztosan úgy gondolta, hogy az utód menetközben az ön és kollégái támogatásával megszerzi azokat az ismereteket, amik szükségesek. Vezetésre is születni kell, az erős igazságérzettel, szociális érzékkel rendelkező személyek sosem lennének jó vezetők, erre a felismerésre el kell jutnia. Egy cégvezető szemében az a jó beosztott vezető, aki „pitiáner” ügyekkel nem zaklatja, hiszen ő minden aprósággal nem tud foglalkozni. Felelősséget vállalni, azzal megbirkózni tudó személy ajó középvezető, és sajnos, fel kell tudni vállalni a kellemetlen feladatokat is. Ha a helyzetet nem bírja elviselni, máshol kell munka után néznie, és feltétlenül tanulni a történtekből. Az ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA AZ ISKOLAI ÉLETRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS A NEVETÉS A LEGJOBB ORVOSSÁG Rugalmas iskolai beiratkozás Az iskolaérettség vizsgálata egy óvodában ARCHÍV FOTÓ A tanítók mesélik, hogy az elsősök között néhányan nehezen viselik az első napokat az iskolában. Állandóan felállnak a pádból és elindulnak hol erre, hol arra. Ha megéheznek, előveszik uzsonnájukat és falatoznak. A kezdeti nehézségek után van, aki előnyére változik, de előfordul, hogy a szoktatás utáni erőfeszítés is hiábavaló. Az iskolai beiratkozások után arra voltunk kíváncsiak, milyen óvodások kerülnek szeptembertől az iskolapadokba. Kérdésünkkel Szelezsán Jánosné vezető óvónőt kerestük meg Orosházán a Bajcsy utcai óvodában. — A közoktatási törvény lehetőséget biztosít a rugalmas beiskolázásra. Aki május 31 -éig betöltötte a 6. életévét, iskolakötelessé válik, tiki ezt a kort szeptember 30-áig éri el—és megfelel az iskolaérettség kritériumainak —, az is mehet, ha a szülő és az óvónő is ezt javasolja. — A sikeres iskolakezdéshez milyen képességeket kell elsajátítania a gyereknek? — Az óvodai nevelés célja, hogy testileg, lelkileg és szociálisan fejlett gyerekek kezdhessék meg az iskolai életet 6 éves koruk után. A mi feladatunk, hogy önálló, kreatív, önmagát ellátni tudó, önállóan gondolkodó gyerekeket neveljünk. Ebben a korban megváltozik alakjuk, teherbírásuk is. Fogváltás történik, mozgásuk összerendezettebbé válik, kézmozgásuk finomodik, ami az írás előkészítéséhez nagyon fontos. A testi képességek mellett az értelmi tekintetében el kell érnünk, hogy nyitott, érdeklődő legyen a gyerek. Kialakuljanak a tanuláshoz szükséges képességei (észlelés, megfigyelés, emlékezet, szándékos figyelem stb.). Az iskolai életre való felkészítés egyik sarkalatos pontja, hogy a gyerek készen álljon az iskolai élet elfogadására, a tanítóval való kapcsolatteremtésre. Tudja késleltetni szükségleteit (étkezés), kialakuljon feladattudata, képes legyen tartósan koncentrálni munkájára, megfelelően alakuljanak társas kapcsolatai. — Nem kevés az elvárás a gyerekekkel szemben... — Nem is felel meg mindenki, ezért szerencsés a rugalmas beiskolázás. Ha az óvónő a szülővel úgy látja, hogy a gyerek nehézségekkel kezdené az első osztályt, akkor lehetőség van arra, hogy maradjon. Ez nálunk nem okoz törést az óvodások életében, mert vegyes csoportjaink vannak, tehát a régi közösségben marad a 6 éves, másként éli meg a kortársaitól való elválást. —A szülők mennyire partnerek az ilyen döntések meghozatalában? — Mindenki másként ítéli meg a dolgot. A többség nem csinál ebből gondot, elfogadja az óvónő javaslatát, hiszen ő a gyerek javát szolgálja. Csete Ilona Nyelvünk érzékletesen és megragadóan fejezi ki a lelkiek testi hatását. Nem mondjuk- e, hogy emészti magát, vagy valakiláttán kiütést kap az ember? E szólások igazát a modern biokémiai kutatások meggyőzően bizonyítják. A Park Kiadó gondozásában megjelent lelki bajok — testi bajok második kötetében a bélés gyomorpanaszok, a szív- és érbetegségek lelki vonatkozásait mutatja be, valamint néhány jól bevált kezeléssel, gyógymóddal is megismertet. Az a gondolat, hogy a gyógyulást a jó kedély nagyban elősegíti, nem új fogalom, tudható meg a könyv egyik fejezetéből. A nevetés serkenti az ébrenlét és éberség hormonjainak termelését. Végül pedig felszabadítja az endorfint, azt a bioké-' miai anyagot, amely lelki egyensúlyunk és stresszkezelő képességünk biztosítéka. Már egy középkori sebész, Malcolm de Chazal így írt: „Minden módon szerezzetek örömet az embereknek. Mégpedig azért, hogy elvonja figyelmüket a félelemről és bánatról, és mindarról, ami gondterheltté vagy feszültté tenné őket. Rendeljetek nekik vadászatot, sportokat, színházat, mókát és vidám társaságot, A Hétköznapi pszichológia sorozatának legújabb kötete hogy távol tartsa lelkűktől a nyugtalanságot, igyanak néha- néha egy pohárral, hallgassanak zenét... ne hagyják, hogy magányukban elszigetelődjenek. Ha néha-néha bolondoznak, az nem baj, mert mindennek megvan a maga ideje!-...” A kötetben az étvágy kisiklásairól, az emésztőrendszer, a szív- és érrendszer pszicho- szomatikáról, a lélek görcseiről találnak eseteket. Az utolsó fejezet a kezelések és a gyógymódok lehetőségeibe enged bepillantást. M. K. VÍZÖNTŐKOR Szkíta eredetű a magyar szent KORONA? (1.) Mint oly sok történész, régész, aranyműves s egyéb szakember, Pap Gábor művészettörténész is csak 1978, a korona hazatérése óta folytathatott vizsgálódásokat legnagyobb nemzeti kincsünkkel kapcsolatban. Munkája eredményéről „Angyali korona, szent csillag” címmel készülő könyvében kíván beszámolni, s addig is előadásokat tart a témáról. Beszámolói annyi meglepő állítást, feltételezést tartalmaznak, hogy ötórás békéscsabai-előadásának első szünetében, a csak az akadémikus történelmi nézeteket elfogadók felháborodottan hagyták el a termet. Ám így is annyian maradtunk, hogy többen állva voltak kénytelenek végighallgatni az érdekfeszítő tájékoztatót. Pap Gábor többször is hangsúlyozta, hogy állításainak nagy része egyelőre csak hipotézis, ám a kutatásokat elősegítendő kívánja a szakemberek és a nagyközönség tudomására hozni. Előadását azzal a kérdésfeltevéssel indította, hogy mitől is szent a magyar királyi korona. A válasz megértéséhez elmondta, hogy három típusát szokták megkülönböztetni a koronáknak: házi, országló és beavató korona. A házi koronát családi körben is hordhatja a király, az országló koronát viszont csak akkor teheti fel, ha országos ügyeket intéz, illetve ha főbírói vagy főhadúri feladatot lát el, valamint idegen országok követei fogadásakor. A beavató koronát egyetlen alkalommal lehet viselni: a koronázáskor, amikor kifejezetten egyfajta direkt ráhatás kifejtése a feladata. Pap Gábor itt megjegyezte, hogy az utóbbi másfél ezer évben Európában a miénk volt az egyetlen olyan korona, amelyik a szó legszorosabb értelmében beavató koronának tekinthető. Ennek nemcsak a többi koronáétól eltérő alakja, szerkezete az oka, hanem egész sor különleges sajátossággal rendelkezik. Azon kívül, hogy a magyar szent koronát a király csak egyszer viselhette, megkülönböztető sajátossága, hogy lecserélhetetlen. Amíg más királyok vagy a pápa kedvük szerint csináltathattak maguknak bármikor koronát, a magyar nemzet tagjai csak azt az uralkodót fogadták el királyuknak, akit a szent koronával koronáztak meg. Talán legkülönösebb sajátossága beavató koronánknak, hogy valódi ismerői nem tárgynak tekintették, hanem élő minőségnek, s így egyedüli hatást tulajdonítottak neki. Őseink hite szerint ezáltal a korona által tePap Gábor művészettörténész közel két évtizede foglalkozik a magyar királyi korona képeinek, jelképeinek értelmezésével FOTÓ: SUCH TAMÁS remtődött meg a király kapcsolata az égi hatalmakkal, amely függvénye volt annak, hogy népe érdekében a legmegfelelőbb döntéseket hozza. A koronázás aktusa a királyra a min- denségben működő pozitív erőket összpontosított, s a koronázással a király egy szent nívójára emelkedett. Érdekes sajátossága volt a koronának, hogy sokáig ábrá- zolhatatlannak tartották. A Képes Krónika királykoronázásokat ábrázoló miniatúráin is mindenhol csak egy sztereotip formajelenik meg. Első hiteles ábrázolásával egy müncheni krónikában találkozunk annak következtében, hogy 1440-ben az első Habsburg uralkodó özvegye ellopatta születendő gyermeke számára. _garami_ (Folytatjuk)
