Békés Megyei Hírlap, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-26 / 120. szám

1997. május 26., hétfő • • z rmr MEGYEI KORKÉP Méltón képviselték az iskolát A szorobán használata megköveteli a logikus gondolkodást A legügyesebb szorobán-tudósok Békéscsabáról fotó: lehoczky Péter Nemrégiben indult útnak az a három mikrobusz, mely a békés­csabai József Attila Általános Is­kola 25 tanulóját vitte Budapest­re, a Keresztúri úti Általános Is­kolába, ahol második alkalom­mal rendezték meg az Országos Szorobán Versenyt. Fehér Istvánná tanítónőt kérdeztük a verseny részleteiről és az eredményekről. — Úgy érzem, hogy ez a kis csapat méltón képviselte isko­lánkat, hiszen a másodikosok közül negyedik helyezett lett: Füredi Zita, Horváth Erika, Ko­vács Kitti, Mochnács Tamás, Oláh Tibor, Papp Zita, Szpisják Sándor. A negyedik osztályból Vannai Andrea negyedik, Papp Anett ötödik (felkészítő tanító­juk Kajtor Edit), a hatodik osz­tályból Oajé Henrietta harma­dik, Jámbor Noémi negyedik, Vásári Tamás ötödik helyezést ért el. A verseny lényege, hogy az eszköz használatának gyorsa­ságát, pontosságát méri. A szorobán egy ősi japán szá­molóeszköz, s a számolás a go­lyók meghatározott szabályok szerinti függőleges mozgatásá­val történik. Használata a gyermektől megköveteli a fo­lyamatos és logikus gondolko­dást. Mindkét agyféltekét dol­goztatja, fejleszti. Tapasztalata­ink igazolják, hogy a szorobános fejszámolás rendszeres gyakor­lásának eredményeként a gyer­mekek vizuális memóriája gyor­san fejlődik. Hasznossága a szá­mítógépek világának korában sem vitatható, hiszen fegyelme­zett, pontos munkára, állandó önellenőrzésre serkent. Sokat segített a Körösi Cso­rna Sándor Főiskola főigaz­gatója, dr. Köteles Lajos, a Sanopharma Gyógyszerköz­pont, a Bólém Kft. vezetője, Mochnács Pál, általuk juthattak el a gyerekek Budapestre. Dóczi Magdolna Megkérdeztük olvasóinkat Kihez fordulnának lelki gondjaikkal? Szilágyi Éva, 42 éves, békéscsa­bai háziasszony: — Általában mindig azokhoz igyekszem fordulni, akikkel a problémám van. Ez a legrövi­debb út, még akkor is, ha nem mindig célravezető. Aki ebben a mai világban nem elég rámenős, az védtelen marad. Amikor a Heti Mérleget sorozatosan nem dobták be hozzám, bementem az irodájukba és szóltam. Most az a bajom, hogy az utcánkba bevá­sárló központot terveznek, de a körzeti képviselő nem tájékozta­tott róla. Úgy érzem, nem kielégítően képvisel bennünket, így ezt nyilván vele kell elintéz­ni, nem mással. Szabó Diána, 14 éves, gyoma- endrődi tanuló: — Szerencsére még nem voltak súlyos lelki gondjaim, de ha lennének, biztos, hogy első­sorban az édesanyámmal be­szélném meg. A kisebb ügyek­ben bizonyára a barátnőim is ellátnának tanáccsal. Ettől füg­getlenül jó dolognak tartom, hogy vannak pszichológusok, mert nem mindenki olyan sze­rencsés, hogy sok szerető em­ber vegye körül. Szerintem a legtöbb esetben segít, ha valaki végighallgatja a lelki sérültet. Még mindig jobb, mint a drog­hoz vagy az alkoholhoz mene­külés. Herpai Mihály, 23 éves békés­csabai, gázszerelő: — Biztos vannak olyan lelki sérülések, amelyek már indokol­ják a szakember segítségét. Re­mélem, nekem nem lesz ilyen gondom. Eddig még mindig meg tudtam beszélni a szüleim­mel, ha valami nyomasztott vagy bántott. Úgy gondolom, a legtöbb esetben már az is segí­tett, hogy az illető kibeszélhette magát, s talán eközben ő maga jött rá a problémája megoldásá­ra. Ha kérték, minden esetben elmondtam a véleményemet is, de dönteni mindig annak kell, akinek gondja van. __rja F OTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Fodor Gyula, 33 éves, békéscsa­bai köztisztviselő: — Sehová se fordulnék. Vágy gondolkodnék a megoldá­son vagy valamelyik barátom­mal beszélgetnék a problémáról. Isten őrizz, hogy valakinek kiad­jam magam. Egy idegen előtt soha sem tudnék megnyílni, még akkor sem, ha egyébként első látásra kedves, szimpatikus ember. Úgy vagyok vele, hogy számára az én problémám csak munka, a megoldás meg csak az én kezemben marad. Az egyik barátom mesélte, hogy a pszi­chológus olyan kínos kérdéseket tett fel neki, amire az ember nem szívesen válaszol. XXI. Békés-Tarhosi Zenei Napok Kodály jegyében Célegyenesébe érkezett Békés- Tarhosi Zenei Napok a (BÉTAZEN) rendezvényeinek szervezése, a napokban a prog­ram is véglegessé vált. Az idei, immáron huszonegyedik alka­lommal megrendezésre kerülő, az elmúlt két évtizedben ha­zánk határain túl is ismertté és elismertté vált nyári zenei ese­mény most is gazdag program­mal, igazi csemegékkel csalo­gatja és várja a zeneberátokat. A XXI. Békés-Tarhosi Ze­nei Napok alap koncepciója ebben az évben is három — hangversenyek, kurzusok és kiegészítő rendezvények — pillérre épült. A rendezvény- sorozat június 20-án, a nem­zetközi kürtkurzussal nyílik, majd 23-án kezdődik a vonós- zenekari tábor, mely a két kur­zus résztvevőinek közös zárókoncertjével ér véget. Az ünnepi díszhangverseny — Kodály jegyében, de a hagyo­mányok megtartásával — jú­nius 28-án este a békési műve­lődési központban lesz, műso­ron szerepel Dobos-Kálmán Missa Brevis, Szokolay Sán­dor új műve, a Szabó Lőrinc kantáta és Kodály: Budavári Te Deum műve. Az esten köz­reműködik a debreceni Ko­dály Kórus és a debreceni Filharmonikus Zenekar, szó­listaként a közönség elé lép Csavlek Etelka,. Takács Ta­mara, Molnár András és Berczelly István, vezényel Szűcs Lajos, a debreceni Ko­dály Kórus karmestere. Június 29-én délelőtt a bé­kési református műemlék templomban egyházzenei hangverseny lesz, majd este Bozai Attila, Kossuth-díjas zeneszerző önálló estjét lát­hatják. A kiegészítő rendez­vények sorában kiemelkedő esemény lesz június 28—29- én és július 5-én a Tarhosiak napja. Az anyanyelvi tábor a Szép magyar beszéd szakmai irányítója dr. Szatmári István, egyetemi tanár lesz, központ­ban a nyelv és a zene kapcso­lata szerepel majd. Ami újdonság: az idén ti­zedik alkalommal megrende­zésre kerülő kürtkurzus ver­sennyel is párosul. Három karegóriában — alapfok, kö­zépfok és felsőfok — mérik össze tudásukat a fiatalok ran­gos hazai és külföldi kürtmű­vészekből álló zsűri előtt. A záró hangverseny — július 11 -én — egyben a nemzetkö­zi kürtkurzus zárókoncertje is lesz, a díjkiosztó gálával egy­bekötve, s ekkor hangzik majd el először Bogár István zeneszerzőnek erre az alka­lomra írt műve. . —szekeres— Vízfrissítő az Éden-tavon A nem régen kikotort, felújított és halakkal betelepített sarkadi Édenkert-tó újra központi té­mája volt a legutóbbi testületi ülésnek. A képviselők szakem­bereket hallgattak meg arra vo­natkozóan, hogy a tó biológiai egyensúlyát és esztétikumát hogyan lehetne fenntartani úgy, hogy a tó táplálására alkal­mas Gyepes csatornába egyelőre nem folyik természe­tes úton friss víz. Mivel mind a haltenyésztési, mind aműszaki tervező szakember úgy vélte, ezt a kicsiny vízfelületet nem szabad magára hagyni, ezért a képviselőknek dönteniük kel­lett, megcélozzák-e a Környe­zetvédelmi és Területfejleszté­si Minisztérium Központi Kör­nyezetvédelmi Alapja által ki­írt pályázatot. A döntést hosszas vita előzte meg, hiszen volt, aki úgy vélte, itt a vízutánpótlás a legalapvetőbb kérdés, arra kel­lene tehát koncentrálni. Volt, aki szerint a tavat ki kellene adni vállalkozásba, úgy jóval kevesebb gondja lenne a mű­ködtetést felvállaló önkor­mányzatnak. A különböző irá­nyokba elkanyarodó vélemé­nyek azonban sokáig nem vá­laszoltak az eredetileg feltett kérdésre: pályázzon-e Sarkad az Édenkert-tó felszíni víz vé­delmének érdekében a víz­utánpótlást és a vízfrissítést szolgáló műtárgyak építésére. Ugyanis a környezetvédelmi alap Sarkad szorító szükségle­tei közül egyelőre csak erre ad lehetőséget. (A vízfrissítésre szolgáló műtárgy egyébként egyúttal szökőkútszerű látvá­nyosságot is nyújtana.) A vita végén egy hatmillió forintos beruházást fogadott el a képviselő-testület, amelyből 1 millió 800 ezer forintot az említett alapból szeretnének nyerni, 4 millió 200 ezret pe­dig (sikeres pályázat esetén!) saját erőből fordítanának a műtárgyak megépítésére. M. M. Ford Escort Club Magyarországi r Sord márkakereskedők

Next

/
Thumbnails
Contents