Békés Megyei Hírlap, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-16 / 113. szám

1997. május 16., péntek SOROZAT Tizenhat nap Latin-Amerika négy országának nyolc városában 5. Cancún maya nyelven: Aranykígyó Nyilvánvaló volt, hogy nem nya­ralni megyünk Latin-Amerikába; azt azért mégsem gondoltam, hogy elbúcsúzunk Rio de Janeiró- tól, Sao Paulótól és Buenos Airestől anélkül, hogy „megkós­toltuk” volna az Atlanti-óceánt! Tizenegy napnak kellett eltelni, mire végre megmártózhattunk a Karib-tengerben, a festői Can- cúnban, a Ráktérítőtől délre, a Me­xikói-öblöt délkeletről határoló Yucatán-félsziget csücskénél. Sosem láttam még türkizzöld és azúrkék tengert! Ami vakítóan fehér és púderfinom homokot nyaldos szelíden; mintha porcu­korral szórták volna fel a partot, a legfinomabb, legfehérebb minő­ségből! A víz kristálytiszta, és na­gyon messze kell beúszni ahhoz, hogy ne lássunk le a tenger feneké­re. Szubtrópikus az éghajlat, a leg­alacsonyabb nappali hőmérséklet 18—22, a legmagasabb 32—34 Celsius-fok. Minden feltétel biz­tosítva, Mexikó legkedveltebb üdülőparadicsomának kiépítése a hetvenes években kezdődött el. Cancún maya nyelven azt je­lenti: Aranykígyó, s a közelben páratlan indiánkori emlékek csa­logatják az utazót, ezek közül Chichén Itzára látogattunk el. Itzák kútnyílásai — magyarul; öt kút, valójában a mészkő talajban kialakult erecskéket összegyűjtő víztárolók. Ma is vitatják, hogy maya vagy tolték eredetű volt-e az itzá törzs; valószínűbb, hogy maya, és a mai Guatemala terü­letéről már i. sz. az V. század ele­jén megkezdett vándorlásai során alapította Chichén Itzát. A város máig tisztázatlan okból 690 táján elnéptelenedett, 300 évig Csipke­rózsika-álmát aludta. majd Tollas Kígyó (maya nevén Kukulkán), legendás hírű tolték vezér csapatai ezen a területen építették fel új központjukat. A XII. századtól ki­újuló tolték—maya csatákban megint kihalt a lakosság, és újabb 300 év múltán fedezték fel a régé­szek. A XVIII. század végén az Amerikai Egyesült Államok kon­zulja megvásárolta a területet, a kiásott többezer éves áldozati tár­gyak, arany ékszerek amerikai múzeumokba vándoroltak. A me­xikói kormány 1923 után vette kézbe a kutatásokat. A régi maya város maradványai közül talán a legszebb az 55-ször55 méteralap- területű, 24 méter magas és 9 egy­másra épült teraszból álló Kukul- kán-piramis, ami épen megma­radt. Mexikó 1821-ben nyerte el függetlenségét, több francia és amerikai intervenció következett; az Egyesült Államokkal 1848-ban kötött békeszerződésben lemon­dott 2,5 millió négyzetkilométer­nyi területéről (Texas, California, Arizona, Uj-Mexikó, Colorado, Nevada). 1861-ban spanyol, fran­cia, angol csapatok foglalták el nagy részét, ’64-ben Habsburg Miksát ültették trónra, ’67-ben a korábban elűzött Juárez vissza­tért, a császárt kivégeztette, visszaállította a köztársasági ál­lamformát. Diktatúra, polgárhá­ború, új alkotmány, a két világhá­ború között indult meg a gazdasá­gi fejlődés, ’29-ben alakult meg az azóta megszakítás nélkül kor­mányzó Forradalmi Intézményes Párt. A negyvenes évektől a nagy amerikai befektetések hatására ja­vult a gazdaság helyzete, a hatva­nas évektől a fejlődéssel együtt növekedett a külföldi eladósodás. 1994-ben a korrupciós ügyek­be keveredett Salinast Emesto Zedillo váltotta fel az elnöki szék­ben és szigorú stabilizációs prog­ramot vezetett be. A történelmi kitérő után vissza a jelenbe, Cancúnba! Amiről ne­héz elhinni, hogy valóság, olyan Chichén Itzát Kukulkán (Tollas Kígyó) hódította meg, tiszteletére emelték az 55-ször 55 méter alapterületű piramist káprázatosak a színek, a növé­nyek. Mintha romantikus mesejá­ték színpadi díszletébe tévedtünk volna. Különleges formára nyír­ják a fákat, bokrokat, a nádfedelet itt sásból készítik a házikók fölé. Tündérországban szívesen időz­tünk volna még, de április 13-án A Karib-tengeri Cancún meseszép üdülőközpont, ahol a víz türkizzöld és azúrkék, a homok fehér és púderfinom tovább kellett repülnünk Mexikó­városba. Tenochtitlánt — a Mexikói Egyesült Államok fővárosának elődjét — az aztékok 1325-ben alapították; 20 milliós lakossá­gával ma a Föld legnépesebb metropolisa. Az Anáhuac-me- dencében, 2300 méter maga­san, a Texcoco tó által körülvett szigetre épült; a medencét dél­kelet felé vulkánkoszorú zárja le, két kiemelkedő csúcsát, az 5452 méter magas Popocatepétl-t és az 5290 méter magas Ixtaccíhuatl-t örökké hó fedi. Mivel a csapadék nem tud lefolyni, a várost több árvíz súj­totta; ugyanakkor csak a tó fel­töltése árán növekedhetett a te­lepülés, a föld alól ivóvizet kel­lett szivattyúzni, így kiszáradt a medence, ezért gyakran porvi­harok zúdulnak a város fölé. 1536-ban itt létesült az ország és egyben a földrész első nyom­dája, ’51-ben az Újvilág egyik első egyeteme, ahol több, mint negyedmillió diák tanul ma. A spanyol barokktól a legmoder­nebb stílusirányzatokig mindent felvonultató, óriási városban könnyen eltéved az idegen. Az Antropológiai Múzeum előtt Esőisten 8 méter magas és 167 tonna súlyú szobra fogadott, az ősi kultúrák gyűjteménye fan­tasztikus! A várost számozott, nyugat­kelet felé haladó sugárutak és észak-déli utcák szelik át — akárcsak New Yorkban, itt mégis bonyolult a közlekedés. Sok az egyirányú útvonal, s ha végre el­jut az ember oda, ahová szeretne, nem biztos, hogy vissza is talál. A földrengésveszély miatt keve­sebb a toronyépület, mint más metropolisban — azért van bő­ven. Á legmagasabb a 41 emele­tes Mexikó-torony (Tone de México), ami és a legújabb épít­mények az 1985. szeptember 19- ei földrengéskor nem szenvedtek károkat. A Catedral Metropo­litana Latin-Amerika legna­gyobb katedrálisa. Nyolcsávos sugárút vezet a Három Kultúra Terére: egykoron aztékok piacte­re, 1524-től itt áll a ferencesek temploma, ehhez ma már modem lakótelep is társul. (Folytatjuk) Niedzielsky Katalin BÉKÉS MEGY É É R T VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI A LAPÍTVÁNY 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 5. * Tel:(6ó)442-520 Fax:(66)445-520 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS PÉNZINTÉZETEK RÉSZÉRE! A BÉKÉS MEGYÉÉRT VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY mikr ohitelpr ogr am j «inak bonyolítására pályázatot hirdet megyei székhelyű és hatáskörű pénzintézetek részére. AZ ALAPÍTVÁNY OLYAN PÉNZINTÉZETEK PÁLYÁZATÁT VÁRJA, AKIK: ❖ elkötelezettek a kis- és középvállalkozói szektor iránt ❖ jó kapcsolatokkal rendelkeznek ezen a területen ❖ színvonalas ügyfélszolgálattal rendelkeznek ❖ ügyintézésük gyors és pontos ❖ vállalják a jelenlegi hitelállomány kezelését a futamidő végéig, az alapít­vány által biztosított nyilvántartó program használatával, valamint az új hitelkihelyezések teljes körű adminisztrációs bonyolításával. A pályázat tartalmazza a szervezet jelenlegi felépítését, létszámát, eddigi eredményeit, meglévő és tervezett szolgáltatásait, melyeket elsősorban a kis- és középvállalkozások számára kíván nyújtani, továbbá a pénzintézet elképzelését a hitel kezeléséről és kap­csolattartásról a Vállalkozói Központtal. A pályázat beadási határideje: 1997. május 31. A pályázatokat levélben a Békés Megyéért Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapít­ványhoz kell eljuttatni (5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 5.). A borítékon kérjük feltüntetni: „MIKROHITEL PÁLYÁZAT”. További információ kérhető Andó Ágnestől, az alapítvány mikrohitel managerétől a (30) 556-315-ös telefonszámon. változata CIB BANKKÁRTYA Mindent tud, amit egy bankkártyának tudnia kell! *r r* Vállalati és egyéni ügyfeleink rendelkezésére áll a CIB VISA, illetve a CIB Eurocard-MasterCard bankkártyák valamennyi Mmms 9^' % . II I M Kártyaszámlakamat magánszemélyek részére 500 ezer forint alatt 15% 500 ezer forint - 3 millió forint 17,5% 3 millió forint telelt 18% A KULCSSZÓ: CIB Felvilágosítás: (06-1) 266-9380 További szolgáltatásainkról kérjük érdeklődjék fiókunkban: 5600 Békéscsaba, Wlassich sétány 7. Tel.: (66) 454-293 Pénztári órák: hétfő-csütörtök: 8.30-12 óra, 13-14.30 óra, péntek: 8.30-12 óra

Next

/
Thumbnails
Contents