Békés Megyei Hírlap, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-14 / 111. szám
<S>PÉKÉS MEGYEI HÍRLAPn MEGYEI KÖRKÉP 1997. május 14., szerda r © Egymásra találtak az iskolák Megkérdeztük az érettségizőket Mennyire voltak nehezek az írásbeli feladatok? Braun Katalin, a békési ipari szakközépiskola gimnáziumi tagozatának érettségizője: — A gimnáziumi tagozaton mi vagyunk az első érettségizők. A magyar írásbeli szerintem könnyű volt, valami hetedik érzékem azt súgta, hogy lesz Ady is és Petőfi is, Örkényre viszont senki sem számított. Jómagam Adyt választottam, s szerintem jól sikerült kidolgoznom a tételt. A matematika viszont soha nem volt az erősségem, ajómatekosok szerint is nehéz volt. Egy feladathoz hozzá sem tudtam kezdeni, ennek ellenére bízom benne, hogy ebből a tantárgyból nem kell szóbeliznem. Régi sírkövek állagának megóvását, felújítását tűzte ki célul többek között a mezőberényi Szlovákok Szervezete, mint azt Ocsovszki Ildikótól, a szervezet vezetőjétől megtudtuk. Tervük egy része már sikeresen megvalósult, a szlovák (tót) temetőben a bejárat mellett 23 szlovák feliratos sírkövet sikerült rendbe Huzsvai Csaba, a mezőberényi Petőfi gimnázium két tannyelvű tagozatának ötödik évfolyamos diákja: — Mi már pénteken, a némettel megkezdtük az írásbeli érettségit. Ezzel senkinek sem volt gondja, szinte mindenkinek jól sikerült. Magyarból legtöbben Petőfit választották, szerintem nem volt nehéz egyik téma sem. A matematikát másodikként, bő két óra alatt fejeztem be, minden feladatot megoldottam: három példa kimondottan egyszerű volt, s csupán egy bizonyult bonyolultnak. Úgy gondolom, hogy matekból nem lesz bukás, mert egy kis odafigyeléssel meg lehetett kettesre írni. hozni, az utókor számára megőrizni. A költségeket, kiadásokat pályázat útján nyert 115 ezer forintból rendezték. A restaurálást Komiszár Pál végezte, sokat segített munkájában Rózsavölgyi úr, a temető gondnoka is. A közeljövőben egy emlékkövet terveznek, melyre azoknak a telepeseknek nevét Kovács Sándor, a békési Farkas Gyula Mezőgazdasági Szakközépiskola negyedikese: — Mi tagadás: a magyar egy kicsit nehéznek bizonyult, mert mi szakközepesek kevesebb óraszámban tanultuk a magyart, mint a gimisek. Az osztályunkba negyvenketten járunk, ketten Örkényt választották, s csupán egy társunk dolgozta ki Adyt, a többiek Petőfi mellett döntöttek. A matematika sem volt könnyű, igencsak megmozgatta az agysejtjeinket. A rendelkezésre álló maximális időt kihasználtam, így sem tudtam minden feladatot megoldani. Végül időzavarba kerültem, s egy feladathoz hozzá sem tudtam kezdeni. vésik, akik elsőként érkeztek Mezőberénybe. A kápolna mellett sírkertet szeretnének kialakítani, melyre a pénzt pályázat útján teremtenék elő. A temetőben még fellelhető régi fából készült fejfák restaurálás után kerülnének végleges helyükre, a sírkertbe. H. E. Sánta Gabriella, a békési Szegedi Kis István Református Gimnázium végzőse: — Magyarból is, matekból is hármas voltam. A magyar nem volt nehéz, Petőfi a kedvenceim közé tartozik, így természetesen ezt a témát választottam. A matematikával viszont már más a helyzet: nem csak nekem, de másnak is nehéz volt. Szerencsére akadt a feladatgyűjteményben olyan példa, melyet órán megoldottunk. Hat feladattal több-kevesebb sikerrel megbirkóztam, viszont egy példával nem tudtam mit kezdeni. Úgy érzem, a matek írásbelim egy jó kettesnek megfelel... —sz— FOTÓ: SZEKERES ANDRÁS Szorobánverseny Az ősi japán matematikatanítási módszer egyik fontos bázisa Békéscsabán a József Attila Általános Iskola. Május 17-én, Budapesten országos versenyt rendeznek 250 gyermek részvételével, ahová a békéscsabai diákok közül is többen elmennek, tanárnőjük, Fehér Istvánná kíséretében. (d) Lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy ma a lehetőségeknek szinte semmi nem szab határt. Gondoltuk volna—mondjuk tíz éve —, hogy az angliai Hereford- Worcester megye ajánlatot tesz Békésnek testvérkapcsolatok létesítésére? Számítottunk-e rá, hogy egyszer magyar tanárok adnak órát angolul az ottani iskolákban? Az előbbi téma több éves történet, az utóbbi a közelmúlt eseménye volt. Lapunkból is ismert az előzmény: a közép- és általános iskolák nyugateurópai partnerkapcsolatait segítő Socrates program támogatást nyújtott a herefordi és Békés megyei oktatási intézmények együttműködéséhez. Ennek köszönhetően a közelmúltban Békés megyéből 7—7 általános és középiskola vezetője, illetve angoltanára utazott Angliába. —A cél a partnerek egymásra találása volt, a megyei önkorAz orosházi Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezetben történtek — miszerint az elmúlt héten megjelent adóhatóság lefoglalta a szövetkezet épületeit, állatállományát — nem első és nem egyedi esetnek minősíthető. A megyében már volt hasonlóra példa és a jövőben is lesz, hiszen az APEH munkatársai teszik a dolgukat, gondoskodnak az állami kötelezettségek „becsorgatá- sáról” még mielőtt bármelyik gazdasági egység teljesen lenullázódna — tudtuk meg az illetékesektől. E konkrét ügy mányzat látta el a „házasságközvetítő” szerepét — foglalta össze az angliai tapasztalatokat dr. Kepenyes János, a megye- gyűlés tanácsnoka, aki Kretzné Viczián Ilonával, a hivatal nemzetközi titkárával együtt elkísérte a csapatot a szigetországba. — Mit láttunk a házigazda intézményeknél? Bizonyos, hogy sokkal jobban felszereltek az iskolák, és lényegesen magasabbak a tanári fizetések. Jólesően tapasztaltuk ugyanakkor, hogy a mi diákjaink felkészültsége legalább olyan szintű, mint az angoloké. Mondhatjuk, szerencsés volt az iskolák „társítása”, mindenütt létrejött a kapcsolat. Az együttműködés további előnye, hogy a Békés megyei iskoláknak az angliai már a második külföldi kapcsolata EU-tagországbeli intézményekkel, így ezután is pályázhatnak a Socrates-iroda programjaira. L. E. kapcsán azonban felmerült egy másik orosházi cég neve is. Á KAZÉP Rt.-nél is jártak aznap az adóhatóság munkatársai, igaz, ott nem időztek sokat. Vajon mi volt jövetelük oka? — érdeklődtünk Surányi András elnöknél. — Folyamatban van az rt. végelszámolása. Mi vártuk az APEH békéscsabai kollégáit, mert megbeszélt időpontunk volt aznapra. Adminisztratív egyeztetést végeztünk velük— nyilatkozta lapunknak az rt. vezetője. Cs. I. Sírkövek, fejfák Mezőberényben Egyeztetésre mentek, nem foglalni Tizenhat nap Latin-Amerika négy országának nyolc városában 3. Buenos Aires: tiszta Európa! — Argentína számunkra távoli, s egyszersmind igen közeli ország. A hatalmas földrajzi távolság ellenére népeinket közel hozzák közös európai gyökereink, a közös kulturális értékrend, hagyományaink hasonlóságai — hangsúlyozta Göncz Árpád, akinek tiszteletére Carlos Saúl Menem elnök április 7-én este a Buenos Aires-i Círculo Militär Szállóban adott díszvacsorát. — Saját gazdaságunk átalakításához, piacgazdaságunk megteremtéséhez sok tanulsággal szolgált Argentína nemzetközileg elismert gazdasági programja, amely sikerrel ötvözte a stabilitást és a dinamizmust. Argentínával ma egy utat járunk: azt a fáradságos és áldozatos utat, amely a gazdaságilag fejlett országok közé vezeti majd országainkat. A Magyar Köztársaság elnöke köszönetét mondott azért, hogy Argentína befogadta „a hazájukat sújtó csapások elől menekülő magyarokat”, akik jó polgáraivá váltak új hazájuknak. Orosz László jezsuita szerzetest említette például, aki az első nyomdát alapította, Czetcz János honvédtábornokot, aki a Katonai Akadémia és az Államvasutak első igazgatója volt. Asbóth Sándort, aki előbb a magyar szabadságért, majd az Egyesült Államok zászlajáért harcolt, végül Buenos Airesben halt meg az USA nagyköveteként. Pár éve hunyt el Bíró József László, a golyóstoll feltalálója. Ä latin-amerikai államok történelme közül talán a legkülönösebb Argentínáé, amit európaiak írtak. A világ hetedik legnagyobb országa (területe 2,8 millió négyzetkilométer) 35 milliós lakosságának 85-—90 százaléka nagyvárosokban él. Három és fél millióan laknak Buenos Aires szívében, de a külvárosokat is számítva 12—13 millió Latin- Amerika Párizsának lakossága. A földrész legeurópaibb országa, a bevándorlók hazája, ez látszik elsősorban a nagyváros építészetén. A spanyol hódítók 1516-ban szálltak itt először partra, az indiánokat szinte teljesen kiirtották, ma 30 ezren lehetnek. A lakosság kétharmada spanyol és olasz bevándorlók leszármazottja, a hivatalos nyelv a spanyol, kétmilliós német, egymilliósjapán közösség él Argentínában, a többiek arab, angol, francia, közép- és kelet-európai származásúak. Brazíliáról tartják, hogy ott a leglátványosabb a népek keveredése — indián, néger, európai, kínai él együtt évszázadok óta—, ott születnek a legszebb emberek. Nekem Buenos Airesben tűnt föl, hogy az utcán csak szép emberek jönnek szembe: gyönyörű nők, jóképű férfiak, csupa markáns, egyéni arc! S mindenki nagyon jól öltözött, elegáns, feltűnően ízlésesek, előkelőek a belvárosi kirakatok, szakadt, gyűrött tömegeket nem láttam, koldust is talán csak kettőt, jóllehet a külvárosokba nem merészkedtünk. A második világháború alatt a semleges Argentína hadianyag- és élelmiszer-szállítmányaiból annyira meggazdagodott, hogy bankjai megteltek aranyrudak- kal, keményvalutával. A háború után hatalomra került Juan Domingo Perón ezredes és felesége — a musicalből, majd a filmből világhírűvé lett Evita — olyan bőkezűen osztogatta a kincseket, építette ki a földrész első jóléti államát, hogy 1955-ben az elnököt már az államcsőd szélén távolították el a hatalomból. A pár évvel korábban rákban elhunyt Evitát a nép imádta, szentté avatta. És szentként tisztelik ma is; a felejthetetlen Recoleta temetőben (kriptasorok, utcák, valódi város!) láttam, hogy egyedül Eva Duarte de Perón sírhelyén volt a kovácsoltvas kerítés teletűzve friss virággal. Perón elnök alapította a jelenleg is kormányzó politikai tömöAz olasz bevándorlók által alapított óváros, La Boca Recoleta, a kripta^firos: középen kör alakú tér, amiből az utcák nyílnak. Csak Erit a sírhelyén van virág (és levél) rülést, a Justicialista (Igazságosság) Pártot. Katonai diktatúrák és rövid életű polgári kormányok után, 1973-ban ismét Perón került hatalomra, de még abban az évben meghalt. 1982-ben a Falkland-szigetek megszerzéséért indított háború az argentin hadsereg vereségével végződött, ami magával vonta a katonai kormányzat bukását is. ’83- ban a Radikális Párt győzött, ’89-ben Menem, az ország történelmében harmadszor a peronisták. ’95-ben Menemet újraválasztották. Argentínában a nyolcvanas évek végére az infláció elérte az évi négyezer százalékot, az egykori nagy szarvas- marha- és gabonatermelő országban éhséglázadások törtek ki. Aztán ebből a szakadékból sikerült mégis kilábalni, megteremteni a kemény pesót, és ’91 óta évi két százalék alatt tartani az áremelkedéseket. Menem, aki a szociális érzékenységéről ismert peronista néppárt színeiben lett elnök, a szociális juttatások kíméletlen visszanyesésével stabilizálta az ország helyzetét. Argentínában ma is egy peso egy US-dollár! így váltják, így lehet fizetni mindenhol; ez nekünk némi meglepetést okozott. Aztán megmagyarázták, hogy kezdetben nekik is, amikor bárki dollárhoz juthatott; majd megállt az infláció, visszaváltották a dollárjaikat pesóra, befektették, s az ország ma már jelentős valutatartalékkal dicsekedhet. Buenos Aires gyönyörű! Sugárzik belőle mindaz a kultúra, kincs, amit Európa legkülönbözőbb országaiból magukkal vittek a bevándorlók. S még valami: hogy tenniakarás és tehetség teremtette naggyá. (Folytatjuk) Niedzieísky Katalin
