Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-08 / 81. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1997. április 8., kedd Földfordnlás. (r) A diák rek­torjelöltek versengésével teg­nap kezdetét vette a Földfordu­lás, a szarvasi Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola hallgatói­nak immár hagyományos tava­szi rendezvénye. Idén tíz főis­koláról összesen kettőszázhat- van hallgatót látnak vendégül a szarvasiak. A vendégeket ma sportvetélkedőre invitálják, este pedig Hevesi Imre és a Jazzmine együttes koncertjére. Szerdán humoros Ki mit tud? lesz és játé­kos vetélkedő, amelynek címe: A férfi, aki tetszik nekünk. Táncház, (ö) A Gyulai Vár­színház Kossuth utcai kamara­termében április 10-én, csütör­tökön 19 órától táncház lesz. A kezdőknek minden alkalommal egy új magyar néptáncot tanít Gyalog László, a Körös Tánc- együttes művészeti vezetője a Téglás zenekar kíséretével. A humorallsta. (r) Sándor György humoralista szerepel április 9-én 17 órától Szarvason, a városi művelődési központ­ban. A produkció címe — amely egyben ősbemutató is — Ami a tévéből kimaradt. Rendőrök észlelték, (gh) Három török állampolgárságú férfit tartóztatott fel az elmúlt pénteken a hajnali órákban Pusztaföldváron a rendőrjárőr. Igazoltatásuk során kiderült, hogy Lökösháza térségében ille­gálisan léptek magyar területre; még elfogásuk napján visszaad­ták őket a román határőrizeti szerveknek. A szél kitépte, (t) A viharos szél szokatlan balesetet okozott tegnap. Békéscsabán, a Munká­csy utcában leparkolt személy- gépkocsi kinyíló ajtaját a szél kitépte a vezető kezéből, és az ajtó egy éppen arra haladó ke­rékpárosnak vágódott. A bicik­lis könnyű sérülést szenvedett. Gyermekbaleset, (t) Szarva­son tegnap délután egy görkor­csolyázó 11 éves fiú személy- gépkocsinak ütközött, és súlyo­san megsérült. Tűz Gyulán, (t) Egy mellék- épület tetőzete és az épületben tárolt anyag égett tegnap Gyu­lán, a Sánc utca 1/a-ban. Szeren­csére időben észlelték a tüzet, és a közeli tűzoltóságról gyorsan érkezett a segítség, így a viharos szél ellenére nem történt na­gyobb baj., A tüzet elektromos áram okozta. „A NAPFÉNY AKKOR A LEGKELLEMESEBB, HA SÖTÉT, BORÚS FEL­LEGEK MÖGÜL RA­GYOG ELŐ HIRTE­LEN...” (Krúdy Gyula) Hírlap-nap volt Békésen A Hírlap-nap délutáni sportprogramja keretében nagy sikert arattak a békéscsabai Hunga- rotel Torna Club tornászlányai fotó: fazekas László (Folytatás az 1. oldalról) Kifejtette: a Bétazen fesztivál jellegű rendezvénnyé fejleszté­se az idegenforgalomban fellen­dülést hozhat. Dr. Soós Sándor, a városszépítő egyesület titkára a város értékeinek, múltjának megőrzéséről szólt. Belleli La­jos, az ipartestület titkára az 1884-ben alapított, most csak­nem 800 tagot számláló szerve­zet érdekképviseleti tevé­kenységéről beszélt. Egyebek között elmondta: a beruházási lehetőségek szűkülésével egyre több iparos marad munka nél­kül. Gombkötő József, a nyolc­száz tagot számláló Egyetértés téesz elnöke kifejtette: a rend­szerváltás nyomán az átalakulás a közös gazdaságnak 400 millió forintjába került, a szövetkezet átmenetileg padlóra került, de felállt: egyebek között évente 12 ezer hízót adnak a feldolgozó­iparnak, szarvasmarha-állomá­nyuk megközelíti az 1500-at, szolgáltatásaikkal segítik a kis­gazdaságokat. Minya Gábor kőfaragó mester munkájáról vallott, a vállalkozók szemüve­gén keresztül igyekezett megvi­lágítani napi tevékenységét. Bé- nyei Gábor, a Béta Kft. ügy­vezetője a munkanélküliek vál­lalkozókká való képzéséről be­szélt. Az újságírók kérdései foglal­koztak Gyula—Békéscsaba— Békés kapcsolatával, a Kettős- Körös hajózhatóvá tételével, a városban működő Phare-iroda adta lehetőségekkel. Lapunk munkatársai ezután megtekintették a Németh László Középiskolás Kollégiumot, majd ellátogattak Labanczné Milák Brigitta cigány naiv festő­höz és Minya Gábor kőfaragó mester üzemébe. Délután a művelődési központban lapunk szervezésében Tücsök Peti és Hangya Imi zenés műsort adott a legkisebbeknek, vagyis a gyere­keknek. Kora este a városi sport- csarnokban a békéscsabai Hungarotel Torna Club tornásznői tartottak nagy sike­rű bemutatót, majd a helyi po­litikusok, a színészek és a Hír­lap csapata kispályás labdarú­gó villámtornán mérte össze erejét. Csapatunk derekasan küzdött, s az előkelő harmadik helyet szerezte meg, miután 2—0-ra kikapott a helyi politi­kusoktól, majd 3—1-re a színészektől. Az első helyet eldöntő mérkőzésen 3—0-ra megverték a színész gárdát. — szekeres — A legeredményesebb középiskolák között a csabai Bartók Az Országos Felsőoktatási Fel­vételi Iroda elkészítette a közép­iskolák új sorrendjét, amely már figyelembe veszi az 1996. évi felsőoktatási felvételek eredmé­nyeit is. A részletes táblázatokat a Köznevelés közli. Összesen 882 középiskola — 276 gimnázium, 131 vegyes isko­la, 12 művészeti középiskola és 463 szakközépiskola — adatait vette figyelembe a vizsgálat az idén, de az országos eredménye­ket feltüntető táblázatokban csak 706 középiskola (217 gim­názium, 125 vegyes iskola, 12 művészeti középiskola és 352 szakközépiskola) található, mert azokat az iskolákat, ame­lyeknek legalább három év ada­tai nem állnak rendelkezésre, nem tartalmazza a sorrend. így küszöbölhető ki az a hiba, hogy esetleg egyetlen év kiugró ered­ményei alapján ítéljék meg az egyes iskolák helyezését. Az is­kolákat 5 év átlagai alapján rak­ták sorba, és feltüntették minden év sorrendjét, valamint az 1996. évi tanulólétszámot is. Békés megyében működik a vizsgált 217 gimnáziumból 17, a 12 művészeti szakközépiskolá­ból 1, a 125 vegyes iskolából 7, a 352 szakközépiskolából 17. Azoknak az iskoláknak a tovább­tanulásban mutatott eredményes­sége, amelyek az egyes iskolasor­rendek első ötödében találhatók kiválónak tekinthető, a második ötödben a helyzet jó, a harmadik­ban közepes. A művészeti közép­iskolai sorrendben megállapított első hely azt mutatja, hogy az ország legeredményesebb közép­iskolái közül egy (Bartók) Békés­csabán található. Kiváló a mező- berényi Petőfi Sándor Gimnázi­um, a békéscsabai Szlovák Nyel­vű Gimnázium, az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola, a békéscsabai Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és a békéscsa­bai Villamosipari Szakközépis­kola eredményessége. A gimnáziumok felvételi át­laga az elmúlt öt év alatt 2 száza­lékkal romlott. A vegyes közép­iskolák esetében viszont 5,3 szá­zalékos a javulás. A csabai Gé­pészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola 31 százalékot javult öt év alatt, a szakközépis­kolák átlagos javulása 5,6 száza­lék. Gyulán nem akarnak akadályokat A március 24-én félbemaradt ülését folytatta tegnap a gyulai képviselő-testület. A képvise­lők egyperces néma felállással adóztak volt képviselőtársuk, Tar Ferenc emlékének. A napi­rend előtt szó volt a Dégáz tájé­koztatójában a díj számítási korrekcióról, amely mögött a fogyasztók 2 százalékos bur­kolt áremelést látnak. Mint el­hangzott, jelenleg gáztérfoga­tot mérhetnek, melyet a nyo­más és a hőmérséklet befolyá­sol. A tökéletes a későbbiek­ben a felhasznált energia- mennyiség mérése lesz, beve­zetéséig az Energiahivatal jó­váhagyásával korrekciót al­kalmaznak a gázszámlálóknál. A napirendek között hagyták jóvá a Gyula Média Közalapít­vány alapító okiratának módo­sítását. Volt, aki sokallotta a 11 tagú kuratóriumot, ám a lét­szám csökkentését mégsem tárgyalta az alapítványt létre­hozó testület. A gimnáziu­mokkal foglalkozó ad hoc bi­zottság felállítása volt ezután a téma: Dr. Erdmann Gyula ha­tározatijavaslatként terjesztet­te elő, hogy a felállítandó bi­zottság a Bay és az Erkel gim­náziumok elhelyezésével és építésével, a jelenlegi ciklus alatt hozott testületi határoza­tok végrehajtásával foglalkoz­zon. A döntés szerint a bizott­ság mindkét önkormányzati ciklus testületi határozatainak végrehajtását vizsgálja majd. Az öttagú bizottság tagjai: dr. Gyarmati Sándor, Czirok Sán­dor, Havas Péter (elnök), dr. Szécsi István és Annus Andor. Az utolsó napirend a gyulai vár felújítása volt, ebből csak annak eldöntése, hogy az ön- kormányzat 6 millió forintját hogyan használhatják fel. Ki­derült, a várfelújítás körül vál­tozatlanul sok a homály, ezért dr. Pocsay Gábor egy ad hoc bizottság felállítását javasolta, amelynek beleszólási, véle­ményezési joga lenne a pénz­felhasználásban. Javaslata nem kapott kellő többséget, így a döntés szerint a polgár- mester az összeg felhasználá­sára megállapodást köt a beru­házóval, az Országos Műem­lékvédelmi Hivatallal. Kikö­tik, hogy a pénz pontosan mire használható fel. Hogy mi lesz az idén a Várszínházzal, arról most nem esett szó. A testület nem akarja, hogy akár a gim­náziumépítés, akár a várre­konstrukció akadályokba üt­közzön — összegezhető a teg­napi ülés. Sz. M. Konferencia a közlekedő emberről Nagy jelentőségű konferenciát rendez a Közlekedéstudomá­nyi Egyesület megyei szerve­zete, A közlekedés emberi tényezői címmel Békéscsabán, a megyeháza tanácskozóter­mében május 14—15-én—je­lentette be az egyesület tegnapi sajtótájékoztatóján, a MTESZ- székházban Dobókői György. A találkozó létrejöttéhez segít­séget nyújtott a megyei önkor­mányzat, a Fékút alapítvány, illetve a megyei balesetmeg­előzési bizottság. A konferen­cia nyitó előadását dr. Gyur- kovics Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisz­térium közigazgatási államtit­kára tartja. Három kiemelt té­makörben hangzanak el elő­adások; elsőként a gyermekek közlekedésre neveléséről lesz szó (ismert, hogy Békés megye példaértékű figyelmet fordít a diákok oktatására), ezzel együtt gyermekrajz-kiállítás is nyílik a helyszínen. A profi gépjármű­vezető-képzés kérdéskörét át­tekintendő, az előadók között található Tóth István, a Közle­kedési Főfelügyelet főigazga­tója. A harmadik téma a meg­történt balesetek szankcionálá­sa, s többek között a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, illetve a megyei bíróság képvi­seletében is megszólalnak a szakemberek. A közúti közlekedési törvény tavalyi módosítását is idő­szerűnek tartotta ismét a közvé­lemény figyelmébe ajánlani Dobókői György. Az 1996. évi X. törvény szabályozza a rek­lámtáblák kihelyezésének meg­szigorított rendjét, mégpedig annak nyomán, hogy az illeté­kes tárca véleménye szerint oly’ mértékben megszaporodtak a különféle reklámtáblák, rek­lámhordozók és berendezések, hogy zavarják a közlekedés biz­tonságát. A módosított jogsza­bály szerint az autópálya, az au­tóút és a főút tengelyétől számí­tott 100 méteres védősávon — egyéb utak esetében 50 méteren — belül tilos elhelyezni a már említett reklámtáblákat. A tör­vénymódosítás tavaly március 15-én lépett hatályba, s egyévi türelmi időt határozott meg a táblák, berendezések eltávolítá­sára. Ez az idő letelt, így a még kint lévő táblák tulajdonosait az illetékes közútkezelő társasá­gok megkeresik egy felszólítás­sal, annak eredménytelensége esetén pedig a közlekedési fel­ügyeletek hozzák meg a határo­zatot és rendelkeznek a végre­hajtásról. L.E. Agrárexport-támogatás — visszaélések Kinek csípi majd a szemét a hagyma? Az agrárexport-támogatások jogtalan igénybevétele miatt indított nyomozást a rendőrség az ország több vidékén — adta hírül hétfői számában a Világgazdaság című üzleti napilap. Békésben egy vállalkozót azzal gyanúsítanak, hogy hamis adatok alapján támasztott igényt szárított hagyma Romániába való kivitele után járó támogatásra. 1996-ban 6 millió forintot már kiutalt a cégnek az APEH Békés Megyei Igazgatósága, ám az újabb 6 milliós igényt már nem teljesítette, miután az év végi ellenőrzés során gyanússá vált az ügylet — tájékoztatta az MTI munkatársát Szabóné Juhász Ilona, az APEH megyei ellenőrzési igazgatóhelyettese. A gyanúba keveredett viharsar­ki vállalkozó 576 tonna nyers vöröshagymát vásárolt s támo­gatást az állítólagos bukaresti üzletfélnek 14 kamionnal ki­szállított 236 tonna szárított hagyma és a szintén exportált 99 tonna szeletelt nyers hagyma után igényelt. A békési cég üzle­tére azért lettek figyelmesek az adóhivatal ellenőrei, mert szak­emberek véleménye szerint 576 tonna nyers hagymából (annak nagy víztartalma miatt) legföl­jebb 120-130 tonna szárított hagyma lesz s nem 236 tonna. Export esetén egy kiló nyers hagyma után 5, ugyanennyi szá­rított hagyma után viszont 50 forint támogatást nyújt az állam. Az ügyletben az is kétséges, hogy a vállalkozó által megadott mennyiségű szárított hagyma belefért-e a megadott 14 kami­onba, amely Gyulánál és Ártándnál hagyta el — állítólag — az országot. Ráadásul az APEH emberei a vállalkozónál nyomát sem találták szárításra utaló körülményeknek. A kül­földi üzlettárs után az adóhivatal nem érdeklődhetett, az most a rendőrök föladata. Békésben többnyire nagy élelmiszeripari cégek foglalkoznak államilag támogatott kivitellel, a most gyanúba keveredett vállalkozás kisméretű, s az általa igényelt támogatás jelentéktelen az előbbiekéhez képest. (1996-ban Békésben a több mint 400 igénylő 2,4 milliárd forintot ka­pott mezőgazdasági és élelmi- szeripari exporttámogatásként.) Hasonló, mezőgazdasági tá­mogatást illető csalás a gépvá­sárlás terén számottevőbb: az APEH Békésben nyolc társaság ellen tett büntetőföljelentést nem létező cég álvásárlása, illet­ve valódi vállalkozás színlelt vá­sárlása miatt. A mezőgazdasági vállalkozások gépvásárlás—ál­talában betakarítógépek megvé­tele — esetén 25 százalék támo­gatást kaphatnak, s mint az igaz­gatóhelyettes asszony elmond­ta, az elmúlt év végén a kedvez­mény megszűnésének álhírére tömeges lett a támogatást igény­lő gépvásárlás, s köztük előfor­dultak fiktív ügyletek is. A vi­harsarki adóhivatal folytatja az ügyben a vizsgálatot, a rend­őrség pedig a békéscsabai vám­hivatal följelentése nyomán kezdett el nyomozni. Tarján Balázs, az Agrárrend­tartási Hivatal vezetője a témá­val kapcsolatban arról tájékoz­tatta az MTI-t, hogy az utóbbi években fokozatosan szigorítot­ták az agrárexport támogatásá­nak kifizetési feltételeit. A Föld­művelésügyi Minisztériumban már 1994-ben elkezdték az ag­rártámogatási rendszer felül­vizsgálatát, amikor is felmerült a gyanú, hogy a rendszer működé­se lehetővé teszi a visszaélése­ket. Erre elsősorban az adott mó­dot, hogy az agrárexport támo­gatását általában az úgynevezett határparitásos ár bizonyos szá­zalékában határozták meg, ami azt jelenti, hogy a termék ára a határig való elszállítás költsége­it is tartalmazta; amennyiben magasabbak voltak a költségek, úgy magasabb támogatásra tart­hatott igényt az exportőr. A támogatási rendszer módo­sítása 1995-ben megkezdődött, ez év elejétől pedig további szi­gorítások léptek életbe az igény- bevétel feltételeiben. Azok a cé­gek például nem vehetik igény­be az exporttámogatást, ame­lyeknek lejárt köztartozása van. Igazolniuk kell, hogy az expor­tált termék értéke a cég bank­számlájára megérkezett, emel­lett a támogatás csak akkor jár, ha a cég árujának ellenértékét egy éven belül a kiszállítást kö­vetően kiegyenlítették. A támo­gatási összegek nyomonkö- vetését szolgálja az is, hogy az igénylő cégeknek pontosan meg kell jelölni, milyen termékcso­portba tartozó árut kívánnak ki­vinni az országból. Szűkíteni fogja a csalás lehetőségét az a tervezett intézkedés is, amelyen az APEH-nél már dolgoznak; eszerint az exporttámogatás ki­fizetésének jogosságát nemcsak utólag, hanem azt megelőzően is ellenőrzik majd. A most nyilvánosságra ke­rült visszaélésekkel kapcso­latban az Agrárrendtartási Hi­vatal vezetője közölte, hogy — bár az ügyekről pontos in­formációkkal nem rendelke­zik — a csalások csak 1994 előtt történhettek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents