Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-07 / 80. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1997. április 7., hétfő Sok a malac, sok az érdeklődő, csak a vevő hiányzik fotók: lehoczky Péter Most nem szerencse a malac? Csabai Páholy-kicsit másképp Ha így halad, a Csabai Páholy lassan kinövi a Vigadót. Ko­rábban az volt a gond, hogy elveszett benne a közönség, ma pedig helyet kell szorítani az érdeklődőknek. így volt ez az idei színházi évad vala­mennyi páholyos előadását követő partin, a szombatin pe­dig minden eddiginél többen voltak. A várt százhatvan ven­dég helyett legalább kétszáz- huszan jöttek el. Ez önmagá­ban is jelzi a színház iránti érdeklődést, bár a jelenlévők között egyre többen vannak olyanok, aki nem páholytagok, csupán egy kellemes este re­ményében jönnek el, no és azért, hogy ne maradjanak ki a társasági élet e jeles esemé­nyéből. A Jókai Színház idei egyik sikerdarabját, az Irma, te édes című zenés komédiát tapsol­hatta meg szombat este Békés­csabán a közönség. Volt oka rá, hiszen az előadás igazán magas színvonalú, a címsze­replő Détár Enikő pedig telita­lálat. Kellő ráhangolás után tehát kezdődhet a harmadik felvo­nás, a parti. S hogy legyen némi kapcsolat a darab és a pohárköszöntőt mondó sze­mély között, az ismert orvos­szexológus, dr. Veres Pál a szerelemről elmélkedik, vala­mi kicsit felvillantva egykori humorából, szókimondásából. Egy fordulattal azután a szín­ház névadója, Jókai Mór sze­relmeiről mesél, akik ugyebár színésznők voltak. Kiderül: két dolog biztosan örök, a játék és a szerelem. Míg az est két­ségtelenül legjobban várt sze­replőjére, Éles István humoris­tára várunk (elég sokat) Hu- zella Péter, a Kaláka együttes alapító tagja vezeti fel gondo­latait egy-egy zeneszáma előtt, elég hosszan. Amit előad, az önálló estjének egy része, bi­zonyosan érdekes és értékes, csak épp nem idevaló. Már éj­fél közeleg, amikor nagy taps közepette pódiumra lép Éles István. Először dalparódiákat hallunk, majd tinenöt napos fo­gyókúrás naplójával nevettet meg. Várnánk a politikus paró­diákat, de úgy látszik már elkezdődött a választási kam­pány és senkit nem akar hely­zetbe hozni. Kár. Úgysem ven­nénk komolyan. Zárásként a József Attila Sportegyesület Modem Tánc Csoportja ad elő líraian szép számot, ám az első asztalsomál ülők kivételével senki nem lát belőle semmit. A produkciót ugyanis sportcsar­nokba tervezték, ahol föntről nézi a közönség, itt pedig nincs rálátás. A taps azért kijár, hi­szen a zenét halljuk, s amikor vége a számnak, a táncosok felmelkednek a földről, és meg is pillanthatjuk őket. Több előrelátást érdemelnének! Tetszett Papp Endre fino­man elegáns műsorvezetése, a Dream-Band zenéje, no és Újhelyiék konyhája, amely a vártnál nagyobb létszámmal is megbirkózott. Mindent egybe­vetve, lehetséges, hogy koráb­ban jobban elkényeztettek bennünket. Hagynánk magun­kat a továbbiakban is... ; S. F. Vidám falunap Nagybánhegyesen Küldött-taggyűlés, (ö) A Gyulai Víz- és Csatorna­mű Társulat 1997. évi soros küldött-taggyűlését április 10-én, csütörtökön fél ötkor tartja a Németvárosi Idősek Klubjában (Scherer Ferenc utca 16.). Napirenden szere­pel a társulat elmúlt évi mun­kája, az ellenőrző bizottság jelentése többek között a te­vékenység megítéléséről, az idei pénzügyi—műszaki terv, valamint méltányossági kérelmeket bírálnak el, intéző bizottságot választa­nak, és szó lesz a területi és az országos szövetségi tag­sági viszonyról is. Ameny- nyiben az említett időpont­ban a küldött-taggyűlés hatá­rozatképtelen lenne, a társu­lat elnöke 17 órára azt azonos napirenddel ismételten ösz- szehívja. A dohányzás, (v) Ma délután 3 órakor nyílik Bé­késcsabán, a Békési Úti Kö­zösségi Házak Meseházában az a kiállítás, amely a do­hányzás eszközeit mutatja be. Az érdeklődők a tárlatot április 28-ig látogathatják. Átadták, (h) Eleken nem­régiben új kutat fúrtak, mely­nek műszaki átadása megtör­tént. Az új kút vízminősége jó, a 250 m mélységből per­cenként 1200 liter tör fel, de alkalomszerűen még fokoz­ható is 2000 literig. Ezzel a kúttal a település hosszú távú vízprogramja megoldódott, ez idáig két kút gondosko­dott Elek vízellátásáról, me­lyek percenként összesen 700 liter vizet termeltek. Gépkocsit loptak, (u) Gyulán szombaton elloptak egy Volkswagen típusú sze­mélygépkocsit, melynek rend­száma GHA 312. A kocsit egy külföldi állampolgár bérelte Budapesten. Lángra gyulladt (u) Med- gyesegyházán péntek éjszaka háromnegyed tizenkettőkor meggyulladt két, 50 négyzet- méternyi fóliasátor. A kár öt­venezer forint, a tűz okát vizs­gálják. ♦ Szombaton Körösiadányban a Mérgesi víztározónál mintegy 1000 négyzetméteren — nyílt láng okozta — avartűz kelet­kezett. ♦ Vasárnap Gyomaendró'd kül­területén, Kőszigeten egy fa- szerkezetű góré gyulladt meg. A kár 30 ezer forint, a tűz okát vizsgálják. — Az a szamár, aki mostan­ság kocát tart, malacot nevel — panaszkodik a gazda. — Ingyen csináljuk, hobbinak is mondhat­nánk, ha nem ebből kellene megélni. Ha el is megy néhány malac, minden pénzt felemészt a takarmány. Valamivel pedig az otthonmaradó és a későbbi állo­mányt is etetni kell. Csak abban bízom, hogy igaz a mondás: a szamár elélhet akár 50 évig is. Bezerédi András 7 ezer fo­rinttal indít malaconként. Ki- lenchetes, átlagban 17—18 kilo­grammos az állomány. Negyed­óra múlva 6500 az ár, de a vevők ennyiért se tülekednek. Nem csoda, hiszen máshol kevesebb­re tartanak — 5500 forintra — nyolchetes, közel azonos súlyú malacokat, de sokszor még ez az ár is magasnak bizonyul. Mekis András gazdálkodó­hoz fordulunk, és a pangó piac okairól kérdezzük a véleményét. — A sertésnevelési idő­szaknak jelenleg biztos kiindu­lási és befejezési pontja sincsen — hangsúlyozza. — Ha valaki beállít egy kocát, 11—12 hónap telik el a malacok születéséig, újabb 8 hét az eladhatóságig. Vagyis 14 hónapig a termelő nem lát pénzt, csak fizeti a ma­gas költségeket. Aztán kijön a piacra a szaporulattal, és vagy a vártnál alacsonyabb áron adja el, vagy sehogy. A hizlalás nagyon visszaesett, ugyanis képtelen­ség fél évre is előre tervezni. Amikor „elkészül” a hízó, egész más felvásárlási árral találkoz­hat a termelő, mint amikor bele­vágott. Az ingadozás elképesz­tő, és ez vonatkozik a takar­mányárakra is — itt inkább csak felfelé. A termelő fizeti meg a tápokban azt, hogy a gyártók a betakarítás után 2400 forintért vették meg a kukoricát, 3000 fo­rint felett a búzát, holott ezek az árak már nem élnek. És ehhez jön még a tápelőállítás egyéb költségeinek növekedése, ami szintén jelentkezik a takarmány árában. Szóval, ne csodálkozza­nak, hogy többségében hiteha- gyott embereket látnak itt. Akik nemcsak a pangó piacra panaszkodnak. Azt mondják, hogy azok a kupecek aratnak, akik nem felnevelik a malacot, hanem egy-két órával korábban megveszik más településeken, és itt drágábban árusítják. Ez még a jobbik fajta, mert van, aki ezt a folyamatot piacon belül bo­nyolítja le. Sokallják a helypénzt is, főként azok, akik például 10 malacért kifizetnek 700 forintot, aztán rajtuk marad az állomány . Szolár György, az állatvásártér üzemeltetője megértő, de nö­vekvő saját költségeire hivatko­zik. Példaként a takarítást, a re­zsit és a munkatársak díjazását említi. Hozzáteszi: aki nem jár eredménnyel, és legközelebb ugyanazzal az állománnyal tér vissza, az kaphat kedvezményt a helypénzből. A vásár persze attól vásár, hogy a malacokon kívül borjú­kat, lovakat, kecskéket, juhokat is kínálnak. Egy hathetes bika­borjúra köttetik üzlet 34 ezer fo­rintért, egy héthetes üszőborjúra 32 ezerért. Egy négy hónapos bi­kaborjút ugyanakkor már 45 ezer forintért kínálnak. A sze­gény ember tehene, a kecske egyre népszerűbb, ára a birkáé­val vetekszik. De aki lóra vá­gyik, heréit fekete derest elvihet 400 ezer forintért. Aki megelég­szik a pónival, az egy nyolchó­napos kancához hozzájuthat 80 ezer forintért. Széles a skála, szépek az álla­tok. A külső szemlélődő még azt ishihetné: állati jó itt minden... Nyemcsok László (Folytatás az 1. oldalról) és gipszből készült kisplaszti­kákban gyönyörködhettek a lá­togatók. A gyerekek részére meglepetésként a békéscsabai diáktanya munkatársai folyama­tos játszóházban biztosítottak kézműves foglalkozást, miköz­ben a Mezőkovácsházáról érke­zett tűzoltók a tűzelhárítás titka­iba avatták be az érdeklődőket. A vállalkozó szellemű fiatalok ügyességi és kerékpáros ver­senyben is összemérhették ere­jüket. A délelőtt folyamán a könyvtárban természetgyógy­ász, csontkovács és radioesztéta fogadta az ügyfeleket. A délután a tánc, a vidámság és szórakozás jegyében telt, amely a helybéli lakosok által hozott cicák bemu­tatójával kezdődött. A zöld sze­mek villogása és a bársonyos bundák símogatása közben a zsűri Králi Nikolett 6. osztályos tanuló Ricsi névre hallgató hófe­hér perzsa cicájának ítélte az első díjat. Ezt követően „pihen- tetőül” a Balkán Táncegyüttes hívta táncba a jelenlevőket, majd Vitéz László szórakoztatta a bábjátékok kedvelőit. A falu­nap este vacsorával egybekötött bállal zárult, ahol tombola és Körösi Csorna produkció színe­sítette a programot, valamint a helyi Premier Rt. zenekar húzta a talpalávalót. H. M. Népszerű a szegényember „ tehene ”, a kecske „A VEZETŐ EGYIK ISMÉRVE AZ, HOGY MILYEN EMBEREKKEL VESZI KÖRÜL MAGÁT.” (Dennis A. Peer) A nemzet sorsáért aggódik a MIÉP Két esztendővel ezelőtt rendezett a szombatihoz hasonló nagygyű­lést Békésen a Magyar Igazság és Élet Pártja helyi szervezete, melynek akkor is, most is, a párt elnöke, Csurka István volt a szó­noka. A művelődési központ színházterme megtelt, annak elle­nére, hogy a békési Torony Rádió — fizetett politikai hirdetésként — élőben közvetítette az ese­ményt. Mi tagadás, sokan—más pártbeliek is—voltak kíváncsiak arra, hogy mit mond az a politi­kus, akit nagyon szoros szálak kötnek Békéshez. A rendezvény előtt Csurka Ist­ván sajtótájékoztatót tartott, ahol egyebek között a mezőgazdasági termelőkkel való szolidaritásuk­ról beszélt, melyet, mint mondot­ta, nem sanda politikai szándékok vezérelnek. Ä MIÉP szóvivője, Győri Béla elmondta, hogy a METESZ vezetői szombaton délelőtt Tömörkény községben találkoztak, de nem voltak egye­dül, ugyanis a országos rendőr- főkapitány is elküldte „megfi­gyelőit” a községbe. A MIÉP első embere ezzel kapcsolatban még elmondta: „Mint fenevad, most- már nem vagyok egyedül.” A központi sajtóval kapcsolatban kifejtette: Magyarországon nincs sajtószabadság, a sajtót a bankok­ból a bankvilág janicsárjai irá­nyítják, a tisztességes tájékozta­tás felelőssége a vidéki szer­kesztőségekre hárul, melyekkel a MIÉP-nek korrekt a kapcsolata. A nagygygűlésen először Rozgonyi Ernő közgazdász, a pártelnök személyes gazdasági tanácsadója lépett a mikrofon­hoz, s a koalíció gazdasági sikere­it propagandafogásnak nevezte. Kifejtette, hogy minden egyes magyar állampolgárra a külső adósságból 3500 dollár jut, ami­nek napi kamata mintegy 500 millió forint, valójában senki sem tudja, hogy mennyi hazánk adós­ság állománya. A privatizációval kapcsolatban kifejtette: kiárusí­tották az országot, mely során 4-5 milliárd forint értékű vagyon el­tűnt, a privatizált vagyon 70 szá­zaléka külföldi kezekbe került. A MIÉP nemzeti újjáépítő prog­ramja elkészült, s egyebek között tartalmazza: a magyar társada­lomnak magyar vezetőkre van szüksége, foglalkozik a gazdaság helyreállításával, a külső adós­ságállomány törlesztésének át­ütemezésével, a privatizáció fe­lülvizsgálatával és a lakosságot sújtó közterhek drasztikus csök­kentésével. Csurka István ötvenöt perces beszédében ostorozta a kor­mányt, s mint mondotta a eddigi cselekedete a választási csalás fo­galmát kimerítette, ugyanis ígér­getéseivel félrevezette a társadal­mat. Mint mondotta óriási lehe­tőségei vannak pártjának, a siker attól függ, hogy hogyan tudnak élni ezzel a lehetőséggel, ecsetel­ve azokat a feladatokat, melyeket hatalomra jutásuk során meg akarnak valósítani. — Mi megalakulásunktól leg­főbb feladatunknak a figyelmez­tetést, a figyelem felhívását tekin­tettük, ugyanis magunk nem va­gyunk elegendők semmire. Nem azért kell közénk állni, hogy töb­ben legyünk, hanem azért, mert világos programunk van, s most a nemzet sorsa a kérdés — zárta beszédét Csurka István. Sz. A. Kutyavizsga Sarkadon A Magyarországi Német Ju­hászkutya Klub sarkadi szer­vezete szombaton a sarkadi kutyakiképző iskola területén rendezte meg az Országos Ku­tyás Őrző-Védő Munkavizs­gát. Súmó Gergely és Szűcs Imre bírók a legmodernebb módszerek alapján vizsgáztat­ták le a benevezett kutyákat. A legmagasabb szintű vizsgát (a VK III-ast és a rendkívüli nyomkövetőt) két Németor­szágból érkezett németjuhász­kutya tette le. A többi, Békés megyéből nevezett kutya csu­pán az „Engedelmes” alap­vizsgáig jutott. Ezeknek a vizsgáknak a leginkább a ku­tyatenyésztésben van jelen­tősége — tudhattuk meg Szász Ferenctől, a sarkadi rendez­vény szervezőjétől. Az alapos vizsgafeladatok egészen délutánig dolgoztat­ták az egybegyűlt kutyákat és vezetőiket. —na Szegedi Imre Szászházi Endi nevű kutyája a sikeres vizsgát követően rögtönzött bemutatót tartott fotó: lehoczky Péter

Next

/
Thumbnails
Contents