Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-05-06 / 79. szám

iMíii.UiiiilUlil 1997. április 5-6., szombat-vasárnap Porcsalmy Gyula: Magyar történelmi elbeszélések (17.) A nagy fejedelem legerősebb fegyvere A kis Erdélyország Bethlen Gábor fejedelem uralkodása alatt volt a legnagyobb, leghatalmasabb. Valóságos európai hatalommá vált, s mint ilyen, a török és német uralom alá jutott magyar nemzetnek védője, oltalmazója volt, habár egyiktől sem tudott végképpen megszabadulni. De ez a történelmi szerepe is nagyon jelentős volt abban az időben: 1613—1629 között. Köszönhető ez a nagy fejedelem kiváló egyéniségének, jellemének, műveltsé­gének, aki igaz, hű hazafi és mélyen vallásos ember volt, de nemcsak a bé­kés években, hanem a háborúk ideje alatt is. Okos, bölcs törvényeket alko­tott, s a földművelés mellett az ipart, a kereskedelmet is felvirágoztatta, a tu­dományokat, a tudósokat előszeretettel támogatta, pártfogolta, mivel a művelt­séget igen sokra becsülte. Székvárosában: Gyulafehérvárott messze földön híres, gazdag könyvtárat létesített; országában szép templomo­kat, díszes épületeket emeltetett; főiskolákat alapított, melybe Európa hí­resebb tudósait, tanárait hívta meg taní­tani. Megengedte, hogy a felsőbb isko­lákba a jobbágyok gyermekei is járhas­sanak, s a papokat, valamint a protes­táns lelkészek utódait nemesekké tette. Ami fő: minden tekintetben ő maga szolgált mindenki előtt jó példával. Legnagyobb örömét, szórakozását tu­dósai körében találta, s amikor háború­ba ment, hadjáratot vezetett, akkor is utána vitték könyves kocsiját, s amikor a harc szünetelt, kedvelt könyveiből gyakran olvasgatott. — így cselekedett a 30 éves háború idején is. A sok harc alatt is nyugodtan élt országa, mert megkímélte a harc zivataraitól. Behoz­ta hozzájuk a nyugati műveltséget, a finom ízlést; gazdaggá tette népét, úgy, hogy az könnyedén fizette a magyaror­szágiakénál ötszörte nagyobb adót is. Lehetett volna király is. Meg is vá­lasztották a magyarországi rendek, de ő nem fogadta el. O csak országáért, a magyar haza és protestáns vallás sza­badságáért élt és küzdött. Az 1622. évben kötötték meg a mor­vaországi Nikolsburgban a II. Ferdi- nánd által kért békét úgy, ahogyan a győztes erdélyi fejedelem kívánta. Bethlen Gábor a békekötés után azon­nal felkerekedett hadaival, kivonult Morvaországból. Hazajött Erdélybe, Gyulafehérvárra, városába. Míg a nép lakomákat ült, mulatott, ő bevonult rég nem látott könyvtártermébe; összehívta tudósait, a gyulafehérvári főiskola pro­fesszorait, s azokkal beszélgetett tudo­mányos dolgokról. Ebben telt minden lelki öröme. A nemes vitatkozások után lakomá­ra gyűltek össze. Bethlen Gábor ott is tudósait ültette maga mellé, nem pedig az ország főembereit. A nagy győzelmi lakoma alatt lantosok, hegedűsök az egekig magasztalták a hős iktári Beth­len Gábort, Erdély és Magyarország fejedelmét, koronázatlan királyát. Bethlen nem szerette a dicsőítést. O csak kötelességét teljesítette hazája és református vallása érdekében. Mikor a hegedűsök befejezték a dicsőítő éne­ket, így szólt hozzájuk: — Hagyjátok azt a hajlongást, nem magyar emberhez illő az. Énelőttem még semmit se mondtatok, ami juta­lomra méltó volna. Hanem teszek én fel nektek egy kérdést. Ha erre megfelel­tek: gazdag jutalomban részesítlek mindnyájatokat. Mondjátok meg ne­kem: „Melyik a legerősebb fegyver?” A lantosok, hegedűsök a nagy juta­lom reményében sorra találgatták, hogy: a nyíl, pajzs, páncél, ércsisak, ágyú, puska, bárd, szekerce, lándzsa stb., ki mit tudott mondani. Bethlen mindegyikre a fejét rázta. Egyik se az. A hegedűsök végtére is kifogytak a találgatásból, pedig az ebédelő urak is közbeszóltak; de egyikőjük sem tudta megmondani, hogy melyik hát a legerősebb fegyver? Bethlen Gábor—látva a tanácstalan társaságot — asztalától felállva így szólt: ­— Nos, ha nem tudjátok, mindjárt megmutatom én nektek. S ezzel a szo­bájába távozott. Kevés idő múlva vissza is tért. Mikor belépett, általános elámulás fogadta. Egy ezüstsarkos, aranykapcsú, fekete könyvet tartott jobbjában. Egyenesen a hegedűsök elé lépett vele. — Nézzétek, a keresztény embernek ez a legerősebb fegyvere! S meglepetésükre elébük tartotta a könyvek könyvét: egy bibliát. Minden­ki igazat adott neki. s a felett a jelenlévők magukba szállva elgondol­koztak, mivel Erdélyország nagy feje­delme: Bethlen Gábor is abból merítet­te uralkodói bölcsességét, hitvallását, a szabadság és hazaszeretetét, valamint győzedelmes hadviseléséhez az erőt, a bátorságot. Lehetett volna király is. Meg is választották a magyarországi rendek, de 6 nem fogadta el. Ő csak országáért, a magyar haza és protestáns vallás szabadságáért élt és küzdött EBSfehéren f Hej, Öcsi bácsi! Én még láttam azokat a gólokat, „eredetiben”. Tévé még nem lévén, a filmhíradóban. Nem sokkal azután, hogy Öcsiék haza­jöttek Londonból. Szép gólok voltak. A többi is, amiket később mutattak. Ahogy így visszagondolok rájuk, megbizsergett tőlük a szív, s elkezdett lengeni a magyar zászló, amely mindannyiunk lelkében ott feszít. Nagy idők voltak, nagy focival. Negyven éve már, s még mindig belőlük élünk. Akkor is, ha az ország hetven százalékának már nincs közvetlen élménye a hat—háromról, a Wembleyről, Puskásról, a megboldogult Kocsisról, vagy Sebes Guszti bácsiról. Úgy látszik, ez a magyar már csak ilyen. Ha a jelent nem tudja, legalább a múltat ünnepelje. Kell a dicsőség, a nemzeti malaszt, hátha emel valamicskét a süllyedő nemzeten. Most már csak azon szurkoljunk, hogy Öcsi bácsi megérje a százat, s akkor újra, megint felidézhetjük, milyen is volt, amikor nagy volt a magyar. S hátha akkor az ünneplés is jobban sikerül. Mert ebben is magyar a magyar. Kitalálja, hogy most aztán ünnepel és úgy összeidétlenkedi magát, hogy az ember csak néz. •Ül a televízió előtt, bámulja az adást és nem érti, miért nem lehet rendesen megcsinálni az Öcsi bácsi tiszteletére rendezett gálát. Amúgy hat—hármasra. Az évszázad legjobbjára. Ahol sportri­porter vezeti a gálát, talán épp Szepesi, az aranycsapat tizenket­tedik „játékosa”, ahol nem félórás néptánccal untatják a nagyér­deműt, ahol Di Stefanóék valóban el tudnak énekelni magyarul egy nótát, ahol a miniszterelnök nem jópofáskodik, ahol a műsorvezető nem blokkol le, amikor Öcsi bácsi sírva fakad, ahol igazán gála a gála, európai, elegáns, méltó a nagy Puskás hírnevéhez, végül ahol a gálát megelőzően a magyar válogatott nem kap ki Ausztráliától, vagy Andorra ellen lép pályára, hogy győzelemmel köszönthesse az ünnepeltet. Sokadjára vagyunk kénytelenek feltenni a kérdést: ennyire vagyunk képesek? Úgy látszik, igen. Öcsi bácsi! Bocsásd meg a mi vétkünket! ígérjük, a századikon jobban fog menni. Arpási Zoltán K^NIX BRIKETT TOKODI SZÉNFELDOLGOZÓ RT. Békéscsabai Telepe, Ipari út 13. TUZELO-VEGKIARUSITAS, AMÍG A KÉSZLET TART. MOST VÁSÁROLJA MEG TÉLI TÜZELŐJÉT! VE' Mák / iszapszén, felsőgallai dúsított dió, -----^ s ajómercsei kocka darabos, háztartási koks^__éiifOUj f elsőgallai dúsított, rostált dara, ledvicei kocka. Akác tűzifa, konix brikett, lengyel lángborsó lengyel extra dió, lengyel kocka darabos,-r Várjuk kedves vÁ sÁ r Jóink At! Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7.30—16.00, szombaton 7.30—12.00 óráig. Érdeklődni lehet a következő telefonszámokon: (66) 321-948, (66) 324-831, továbbá Sarkad, Össy út 2., valamint Mezőkovácsháza, Árpád út 2. sz. alatt is. Postafiók: Erdély, 1997 A határon túl kezdődik Erdély. Közel kétmillió magyar otthona. Hogyan élnek, gondolkodnak, mi bántja őket, miként őrzik magyarságukat, arról szólnak ezek a levelek, amelyeket a Bukarestben megjelenő Romániai Magyar Szóból tallóztunk. Alamor Alamor kisközség Ladamos közelében, Nagyszebentől északra, 8 km-re Szép­telektől. A Révai Lexikont fellapozva kiderül, hogy a századelőn Alamor a vízaknai járáshoz tartozott, azzal együtt pedig Alsó-Fehér megyéhez, 1643 ro­mán és magyar származású lakossal. Akkoriban a vízaknai járáshoz 18 köz­ség tartozott, közel 20 000 lakossal. A járásban 4500-nál több ház volt, ebből Alamoron kb. 350-et tartottak számon; jelenleg a ladamosi néptanácsnál, ahol a falu adóügyét rendezik, 500-nál több „füstöt” számolnak el. A falu román neve Alamor, német neve Mildenburg, szászul pedig Meldenbricht-ként emlegetik. A faluba aszfaltozott út vezet, megközelítése a mai közlekedési feltételek mellett nem okoz gondot. A falu körzetében levő helységek: Oroszcsür, Toporcsa, Vízakna, Örményszékes, Kiskerek, Nagykerek (Oláhbogát), Csicsóhold- világ, Kisludas, Nagyludas, Pókafalva, Hásság. Alamomak ma legalább 12 utcája van, 2 temploma (ortodox és görög ka­tolikus), malma, iskolája és nem is olyan régen mezőgazdasági termelő- szövetkezete, de valamikor önálló nép­tanácsa, rendőrsége, magyar iskolája meg magyar temploma is volt. A köz- használatban még most is akad olyan név, amely a magyarok jelenlétére utal: Magyar utca (Ulita ungureasca, Nyenyis, Berek), annak ellenére, hogy mára a magyar lakossága teljesen meg­szűnt: nagyrészt Szebenbe és Vízakná­ra költöztek, de vannak Kiskapusra is elvándorolt családok, akik alamori bennvalójuk után tömegesen hagyták el a helységet, főleg a II. világháború után. A falu a 90-es évek előtti pangásból hirtelen fölébredt, főleg a gáz bevezetése után. Az alamoriak merik remélni, hogy a gázfűtés majd visszacsalogatja a város­ra elköltözött helybélieket, s így a parla­gon maradt földeknek is lesz gazdája. A falura jellemző magyar családne­vek a Ráduíy, Tibori, Szatmári, Kürti, Bartos, de akadtak Fazekas, Orbán, Sándor nevű családok is — mondja Fazekas József 67 éves, családos, nagyszebeni lakos, aki 13 éves koráig Alamoron élt szüleivel együtt. Szerinte a magyar közösség mutatós házakban lakott, mezőgazdasági területtel ren­delkezett, emellett nagyon sokan egy- egy mesterséget is űztek: volt köztük kerekes, kovács, molnár, szabó, cipész, ács, asztalos, és ha a mezőgazdásági termelés a válságjeleit mutatta, ott vol­tak a nagyszebeni gyárak, amelyek mindig szívesen alkalmaztak jó szak­embereket. A néhai magyar közösség jól szerve­zett életet élt: részt vett a dalárdában, kalákába, templomba járt, keresztelt és temetett, bálokat szervezett, de ha úgy adódott, a román lakossággal eljárt egy- egy bálba akár a szomszéd falvakba is. Ezt az összetartozást a városra költözött alamoriak tovább folytatják: felfigyelnek egymásra, segítenek a rászorultaknak. Az alamori férfiak ünnepi viselete fekete bricsesznadrág, csizma, fehér ing és fekete posztókalap volt, a nők öltözetére is a fekete-fehér színösszeté­tel volt jellemző. A gróf Teleky-kastélyról már sem­mit sem tud a falu emlékezete, sokan a „tanyára” gondolnak, ahol béresek lak­tak családjukkal együtt, és iskola is működött összevont osztályokkal. Volt, amikor vásárba is elmentek a falu­beliek; közösen szervezték meg az évi nagyvásárt Alamoron — a két etnikai közösség között (magyar—román) mindig összhang uralkodott, senki sem emlékezik vissza etnikai jellegű fe­szültségekre. Maradtak az emlékek, az egykori magyar iskola épülete, amelybe a hábo­rú után az MTSZ költözött be, a magyar temető, amelyről már alig tudni, hol is van, Bartos és Orbán tanító nénik emlé­ke a 30-as évek végéről, az újévi ma­gyar kosarasbálok, és a II. világháború keserű emléke, amely sok embersorsot megváltoztatott. A múlt útjaira lassan sűrű köd eresz­kedik, kényelmes világunkból kizárjuk a zavaró tényezőket, de ha mégis nyomdafestéket pazarolunk egy eltűnt magyar közösségért és eltűnésének okát keressük, óhatatlanul felmerülhet ben­nünk a kérdés: mi, szebeniek, disznó- diák, bolyaiak, szakadátiak és a többiek a szórványból, mit tehetünk templomun­kért, iskolánkért, a jövőnkért? Keresztes Kálmán tanár, Nagyszeben Felhívás Zajzoni Rab István barcasági csángó köítő összes verseit készült kiadni a Fulgur Kiadó. Azért, hogy a mű teljes legyen, felkérünk mindenkit, aki ren­delkezik Rab István-dokumentummal, még ki nem adott verseivel, írásaival, leveleivel stb. juttassák el a-következő címre: Bencze Mihály, str. Harmanului nr.6,2212 Sacele 3, jud. Brasov, Romá­nia, tel.: 068-271032. Cégek vagy magánszemélyek, akik anyagikkal is szeretnék támogatni e könyvet, a következő bankszámlákra küldhetik támogatásukat: Asociatia Stiintifica „Wildt József’ Cont lei nr. 459649 Banca Agricola Brasov, Cont USD nr. 479606300 Banca Agricola Brasov. Bencze Mihály, Szecsele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents