Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-04 / 78. szám

1997. április 4., péntek Heti gazdaság 7 Jamina Szerszám- és Kisgépkereskedés Elektromos és robbanómotoros láncfűrészek, kompresszorok kaphatók, amíg a készlet tart. Cím: Békéscsaba. Orosházi út 103. Nyitva: hétfőtől péntekig 8—17 _ óráig, szombaton 8—12 óráig. I Telefon: (66) 323-011. s Ük f. csülök, f. oldalas, f. húsos csont, f. vékonykolbász, f. szalonna. Kolbászhús, félsertés, sült zsír hozott KÖZÜLETI, LAKOSSÁGI KISZOLGÁLÁS. Cím: Békéscsaba (Mezőmegyer), s Úju. 9. Tel.: 06 (60) 301-749. | Lapos tetők felújítása, javítása kapcsolódó 06 (60) 303-214. A legnagyobbtól a legolcsóbban! SZŐNYEG, PVC • FIX-PONT • A nagy sikerre való tekintettel akciós vásárunk á készlet erejéig továbbra is tart! OTP-HITELRE IS! ÁFÁS NAGYKER.-ÁRAK. Békéscsaba, Orosházi út 103. (A Jamina Tégla-’ gyárral szemben.) Nyitva: hétfőtől péntekig 9-17 óráig, szombaton 9-12 óráig. Telefon: 323-352. Anyák napjára, ballagásra ajándékot vásároljon a bőrdíszműboltjainkban. Szeretettel várjuk vásárlóinkat. fi Címünk: Békéscsaba, Kiss Ernő u. 6. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8—17 óráig. Békéscsaba, Kinizsi u. 2. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 9—17 óráig, /rs szombaton: 9—13 óráig. ^ Telefon: (66) 323-689. A HELLO BT. AJANLATA (£) Szépséghibái műszaki készülékek vására 30—40%-os árengedménnyel, a nlmn Óruház emeletén, Békéscsaba, Békési út 46—48. Tv-keszülékek: 30 000ft 18 000 Ft 66WVt 39 000 Ft 67«>0 Ft 41 000 Ft 72 000 Ft 49 000 Ft Kenyérsütők: 24 000ft 15 900 Ft 29WFt 17 000 Ft 12 000 Ft 34 OOOFt 15 500 Ft Egyéb ajánlatunk: kávéfőzők, CD-lejátszók, varrógépek, ipari vasalók, gőzös tisztítók. ÉKSZERÉSZ Kék Zafír Bt. (Benedek Aliz ötvösmester) ÉKSZERKÉSZÍTÉS ❖ hozott anyagból ékszerkészítés ❖ nagy mintaválasztékból lánc, gyűrű, fülbevaló készítése ❖ karikagyűrűk vésve, ­kővel díszítve 5 ❖ egyedi ékszerek. ÉKSZERJAVÍTÁS ❖ rövid határidőre ❖ gyorsjavítás, kisebb javítás megvárható ❖ törött, szakadt ékszerek javítása ❖ kövek pótlása, zárak javítása, cseréje ❖ gyűrűnyújtás, méretigazítások ❖ ékszerek felújítása, polírozása. TÖRTARANVFEIVÁSÁRLÁS készpénzért, magas napi áron! Cím: Munkácsy u. 5. (Torit /os mImkn.«bijiníttl i:mbnu A Szőke és Társa Knvnöl az alábbi konzervtermé- kek állandóan kaphatók nagykereskedelmi áron. 5/1-es 5/1-es 5/1-es 5/1-es 5/1-es 5/1-es 5/1-es Magozott meggybefőtt Magos meggybefőtt Vegyes befőtt Almabefőtt Szilvabefőtt Vfcv Körtebefőtt Céklasaláta Vegyes, vágott savanyúság 5/1-es Csemege­ás ecetes uborka 5/1-es és 5/2-es Löncshús 400 g-os és 140 g-os CÍM: Békéscsaba, Szabolcs u. 2. (Vasútállomás mellett.) NYITVA: hétfőtől péntekig 8-15 óráig. TELEFON: g (66) 444-262. 1 Mindannyiunk(?!) Pepi-kertje Szarvason Lélekpatika nyolcvan hektáron Meggyőződésünk, hogy a gazdálkodási tevékenységünk eszköz és nem cél. Az arhorétum mint világérték megőrzésében és fejlesztésében minden e gondolat jegyében történik — hang­súlyozta beszélgetésünkkor dr. Sipos András címzetes egyetemi tanár, a Szarvasi Arborétum igazgatója. Mindemellett az évekkel előre tervezésnek, az átgondolt gazdálkodásnak óriási a jelentősége, hiszen működési költségének mindössze felét kapja állami támogatásként a Pepi-kert. A további 50 százalékot saját erőből kell megtermelnie. Márpedig ezt a kötelezettséget évről évre egyre nehezebben tudja teljesíteni. Ami jó lenne és ami van A Szarvasi Arborétum a Ker­tészeti Egyetem önálló jogi személyiségű intézménye, amely részben önálló gazdál­kodási jogkörrel rendelkezik. A felügyeletet a művelődési minisztérium a Kertészeti Egyetemen keresztül gyako­rolja. Dr. Sipos András szerint ez az áttételes kapcsolat egyáltalán nem terhes az ar­borétum számára, hiszen olyan nagy intézmény kereté­ben dolgoznak önállóan, amely esetenként képes a költ­ségvetési gazdálkodásból eredő rugalmatlanságok eny­hítésére.-— Az 1990-ben még 70 szá­zalékos állami támogatásunk az esztendők során 50 százalékos­ra csőként. A további ötven szá­zalékot saját bevételből kell előteremteni. A túlzott bevételi kötelezettséget súlyosbítja, hogy a bevétel az év középső hat hónapjában keletkezik a belé­pődíjakból és a díszfaiskolai tevékenységből. A fokozott kiadások viszont télen jelent­keznek. Az arborétum számá­ra az lenne az előnyös, ha a támogatás egész összegét megkapnánk a téli hónapokra, nyáron pedig a saját bevételre hagyatkoznánk. Ezzel szem­ben az állami támogatást rend­re 1/12-ed részben folyósítják. Az egyetem ezt a rugalmatlan­ságot képes enyhíteni. Majd a látogatók megfizetik? Dr. Sipos András úgy látja, az utóbbi esztendőkben romlott az arborétum költségvetési helyze­te. Az állami támogatás nem­hogy az inflációt követően nőtt volna, ellenkezőleg, csökkent hárommillió forinttal. Márpedig a saját bevétel sem növelhető a végtelenségig, annál is inkább, mert a bevétel nagysága bizo­nyos határon túl már nem az arborétum tevékenységétől függ­— A látogatóink száma az utóbbi években 80-100 ezer kö­zött állandósult. Csökkent az emberek anyagi terhelhetősége, nőtt az üzemaanyagár. Márpe­dig ide a látogatók járművön ér­keznek. A belépőjegy árának gyakori emelése sem járható űt, éppen az előbb említett okok mi­att. A saját bevételünk másik forrása a kutatás melléktermé­keként keletkező díszfaiskolai tevékenységből származik. Az utóbbi időben a faiskolák és a dísznövény-lerakatok száma megtízszereződött, ugyanakkor a piac beszűkült. Forgótőke hí­ján a nagyüzemi dísznövény- termesztéssel nem lehet lépést tartani. Egy területen tudunk igazán versenyezni, az pedig a szaporítóanyag-előállítás. Az arborétum a lehetséges legtakarékosabb gazdálkodásra törekszik. A díszfaiskolai ter­mesztés példája bevált módszer, hogy eladják a szaporítóanya­got, majd a nevelés drágább fá­zisai leteltével a Szarvasról származó előnevelt anyagot visszavásárolják s az olcsóbb befejező fázist már náluk tölti a növény. Ma az arborétumban harmin­cán dolgoznak, 25 százalékkal kevesebben, mint a megelőző években. A nyugdíjba vonulók és az eltávozottak helyét már jó ideje nem töltik be, innen a lét­számcsökkenés. Az összesenbe a kutatók és a látogatókat kiszol­gáló személyzet is beleértendő. Ami nem csorbulhat, az a rend és a tisztaság. A 80 hektáros kert fele látogatható. Pénzhajsza a szakmai munka kárára Dr. Sipos András szerint a ma­gyar pénzügyi politika helyessé­gét megkérdőjelező magatartás, hogy a nemzetközi hírű intéz­ményeket az alaptevékenysé­gük fenntartásához folyton be­vételnövelésre késztetik. Hi­szen éppen a bevételi kötelezett­ségnek megfelelés kényszere az, ami elvonja az energiát az alaptevékenység művelésétől. A természeti törvények alatt álló szervezetben a folyamatok meg­ismételhetetlenek és össze­függenek. Pénzszűke címén a kutatás, megfigyelés szünetelte­tése később helytelen értelme­zéshez vezethet. Az igazgató el­mondta, az arborétum gazdálko­dása eddig kiegyensúlyozott volt, ám ez az egyensúly úgy tűnik ma már sem takarékosság­gal, sem szerkezetátalakítással nem tartható fenn. Most meghí­vásos alapítvány létrehozását tervezik, amely pénzügyi támo­gatással és szellemi odafigye­léssel adott esetben meg tudja előzni a leépítő tevékenységet. Megláttatni kicsikkel, nagyokkal Dr. Sipos András leszögezte: gazdálkodási tevékenységük eszköz és nem cél. A cél a három alapfeladatnak való megfelelés: ezek az oktatás, kutatás és közművelődés. Ez utóbbihoz tartozik a látogatók fogadása, a csoportos szakvezetés, az állan­dó és időszaki kiállítások, vala­mint a hangversenyek. Hangsúlyos feladat az okta­tás. Az arborétum munkatársai a Kertészeti Egyetem stúdiumai­nak előadói, tantárgyfelelősként oktatnak a DATE szarvasi főiskolai karán, továbbá kurzu­sokat tartanak az óvóképző főis­kola, valamint az ország összes mezőgazdasági és más tudo­Az évnek minden szakában varázslatos élmény ez a kert FOTÓ: SUCH TAMÁS Dr. Sipos András: Ez az intéz­mény közügyet szolgál FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET mányegyeteme hallgatóinak. Részt vesznek a Tempus-prog- ramban, amely keretében kül­földi diákokat látnak vendé­gül, továbbá tizenkettedik esztendeje szervezik a termé­szetvédelmi tábort. Emellett számos tudományos rendez­vény részese, illetve szerve­zője az arborétum. Az arborétum kutatási tevé­kenységét ’85 óta vendégkuta­tók meghívásával végzi. Két nagy témája a kert ökológiai vi­szonyainak feltárása, a változá­sok megfigyelése, illetve a gén- banki, tevékenység. Mint azt dr. Sipos András elmondta, egy- egy kérdés megoldására a legkitűnőbb hazai szakembere­ket kérik fel, ami a tapasztalataik szerint gazdaságosabb és haté­konyabb is. JelenlegiWcvl/ Ottó, a Természettudományi Múze­um állattárának vezetője irányí­tásával a múzeum több kutatója a kert bogárfaunájának feltárá­sát végzi. Az arborétum igazga­tója elárulta, több egészségügyi szakemberrel dolgoznak azon, miként lehetne szervezett for­mában mentálhigiénés, gyógyí­tó, illetve megelőző célokra is felhasználni a kertet. Fehér Jó­zsef András professzor, a Jungianus Életfa Egyesület vezetője visszatérő vendégük. Pszichológiai kondicionáló tan­folyamainak már többször adott otthont a kert. Dr. Sípos András úgy véli, a lelki egészségvéde­lem csak egyike az arborétum számtalan eddig kiaknázatlan értékének. Céljuk ezen értékek felmutatásán keresztül bizonyí­tani az arborétum sokoldalúsá­gát és fontosságát. Felhíva a fi­gyelmet, hogy ez az intézmény közügyet szolgál, tehát fenntar­tása is a köz feladata. Csath Róza Aktuális Az 1997. ÉVI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TÖRVÉNY LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSAI — 6. Az 1996. évi LXXXI1I. törvény módosította a személyi jövedelem- adóról szóló 1995. évi CXVI1. törvényt. A következő' hetekben gazdasági mellékletünkben Varga Aliz összeállításában (APEH Békés Megyei Igazgatósága) közreadjuk a legfontosabb változásokat. Tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős opciós ügyletekből származó jövedelem A törvény egyértelművé teszi, hogy a tőzsdei határidős és opciós ügyletek bevételéből levonhatók az ügylet megkötéséhez kapcsoló­dó költségek. A fedezeti ügyletek alkotóelemeit egy ügyletnek kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a részelemek közül a nyereséges elem nyereségéből levonható a másik vesztesége. Az így adódó nettó nyereség képezi az adó alapját. A két részügyletet csak arra az időszakra lehet együtt kezelni, amíg mindkettő nyitva van. Az adó mértéke 20%. Külföldi kiküldetés Külföldi kiküldetés esetén az erre tekintettel külföldi pénznemben kapott bevételt és elismert költséget az MNB hivatalos, a megszer­zés napját megelőző hónap 15. napján érvényes deviza-árfolyamá­nak alapulvételével kell forintra átszámítani. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaár­folyam-lapján, az APEH által közzétett, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes, USA-dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni. Külföldi alkalmazott I 1997-től a külföldi alkalmazott részére kifizetett munkabérnek, illetve a lakbér címén adott juttatásnak nemcsak a 75%-a —- mint eddig —, hanem a teljes összege jövedelemnek számít. A vállalkozói osztalékalap és adója A vállalkozói osztalékalap az adózás utáni vállalkozói jövedelemből a törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételek figyelem- bevételével határozható meg. Az adózás utáni vállalkozói jövede­lem egyenlő a vállalkozói adóalapnak a kedvezményekkel csökken­tett vállalkozói személyi jövedelemadó levonása után fennmaradó összegével, vállalkozói adóalap hiányában nullával. Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli:-— A tárgyi eszköz ellenszolgáltatás nélküli átruházása esetén — a természetbeni juttatások kivételével — a tárgyi eszköz egy éven belüli átruházásokhoz az első évben el nem számolt értékcsökkenési leírás 100%-a, a tárgyi eszköz egy éven túli, de két éven belüli átruházásakor 66%-a. a tárgyi eszköz két éven túli, de három éven belüli átruházásakor 33%-a, tárgyi eszköz három éven túli átruházá­sakor nulla (azaz a harmadik évet követően e címen nem kell az osztalékalapot növelni). — Az egyéni vállalkozó pénztartalékolása esetén a tartalék éves átlagos állománya előző évihez viszonyított csökkenésének az összege. — Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor a meg­szüntetés időpontjában nyilvántartott pénztartalék teljes összege. Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentik a következők: — A kizárólag üzleti célokra a tárgyévben beszerzett tárgyi eszköz beszerzési költségéből az a rész, amit még nem amortizált (az eszköz nettó értéke). — A költségként el nem számolható kiadás, pl.: bírság, késedelmi pótlék. — Az egyéni vállalkozó pénztartalékolása esetén a tartalék éves átlagos állományának az előző évihez viszonyított növekménye. Az egyéni vállalkozó 20% adót fizet a vállalkozói osztalékalap azon része után, amely a vállalkozói kivétnek az adóévet követő év első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével számított részével egyezik meg. Az ezt meghaladó rész után az adó mértéke 27%. Az osztalékalap adója az egyéni adóbevallás benyújtásával egyidejűleg február 15-éig—első ízben tehát 1998. február 15-éig—esedékes.

Next

/
Thumbnails
Contents