Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-04 / 78. szám

Aktuális

Lélekpatika

Az 1996. évi LXXX1II. törvény módosította a személyi jövedelem- adóról szóló 1995. évi CXV1I. törvényt. A következő' hetekben gazdasági mellékletünkben Varga Aliz összeállításában (APEH Békés Megyei Igazgatósága) közreadjuk a legfontosabb változásokat. (7. oldal)

Dr. Sipos András úgy látja, az utóbbi esztendőkben romlott az arborétum költségvetési helyzete. (7. oldal)

Hétről hétre

A „Gazdaság- és kereskedelemfejlesztési rendszer keretében nyújtható támogatások igénybevételére” címmel két hete megjelent pályázati kiírással kapcsolatban érdemes áttekinteni, hogy milyen célok megvalósítását segítette a tavalyi tendereztetés. (8. oldal)

Kupecnek áll a világ! - Lótenyésztés Mezőhegyesen

ezelőtt Mezőhegyesen állították elő. Érthető, ha egy kicsit közelebb áll a szívünkhöz. Egészen az 1960-as évekig óriási dicsőséget hozott Mezőhegyesnek, Magyarországnak. Sajnos a későbbiekben a tenyésztési hibák következtében elmaradtak az eredmények. És ezeket a hibákat itt követték el, a mező- hegyesi bölcsőben: a sportra alkalmas nóniuszokat versenyeztették vagy értékesítették, az alkalmatlanokat pedig tenyésztették. Egyedül a színre történő szelekciónak tudtak eleget tenni: Mezőhegyesen sikerült a nó- niuszt tisztán fekete színben kialakítani.

— Mi a helyzet a másik két, úgynevezett internacionalista fajtával?

— Az egykori állami gazdaság 1961-ben azt kapta feladatául, hogy fejlesszen ki egy ugró sportlovat. Talán ez is oka lehetett annak, hogy a figyelem a nó- niuszról elterelődött erre az új fajtára, amelyet az 1970-es évek végén mezőhegyesi sportlóként regisztráltak. Meg kell mondani, ez a fajta-előállítás rendkívül eredményes volt: az 1970—80-as években Mezőhegyes, illetve az innen vásárló partnerek messze a legjobb sporteredményekkel büszkélkedhettek. A moszkvai olimpián kinnlévő öt lóból négy, az Artemis, a Vadrózsa, a Bohém és a Balerina mezőhegyesi volt! De több világversenyen és Euró- pa-bajnokságon is nyertek az akkori lovaink. A sikersorozat az

1980-as évek végéig tartott... Ami pedig az ügetőlovakat illeti, elmondható, hogy Magyarországon abszolút értelemben is Mezőhegyesen van a legjobb genetikai anyag. S ez még akkor is így van, ha az utóbbi évek

(Folytatás a 8. oldalon)

A híres nóniusz ötösfogat egyik tagja, Nonius IX.-165., Ceylon. A háttérben Kozma Ferencnek, a magyar lótenyésztés úttörőjének mellszobra FOTÓ: lehoczky Péter

létre a legnagyobb értékek. Ez utóbbiak — az alaposan lecsök- kentett lólétszám ellenére — ma is megvannak Mezőhegyesen.

—Ön szerint milyen feltételei vannak az eredményes lótenyésztésnek?

— Kiváló genetikai alap kell hozzá, valamint az, hogy az utódok fölnevelése megfelelően és megfelelő körülmények között történjék. A harmadik feltétel a sportra való magas szintű, szakszerű felkészítés.

—Maradjunk a genetikánál!

— Mezőhegyesnek három lófajtája van: a nóniusz, a sportló és az ügető. Nemzeti fajtánkat, a nóniuszt 200 évvel

Magyarországon ma egy hároméves csikó felnevelési költsége hozzávetőlegesen 500 ezer Ft, viszont értékesítéskor ebből mindössze 250-300 ezer Ft-ot kap vissza a tenyésztő. A lótartás vesztesége lovanként mintegy 100 ezer Ft évente. Az érdemi tenyésztői munkához legalább egy 20—30-as létszámú kancapopuláció szükségeltetik. A ráfizetés kiszámítása csupán szorzás kérdése. A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. mégis tenyészt...

A témáról dr. Kruzsic P ál vezér- igazgató-helyettessel beszélgettünk.

—A mai magyarországi lótenyésztésnek az a legnagyobb gondja, hogy a befektetett munkát és az egyéb ráfordításokat a piac nem ismeri el. Hozzáteszem: a világ más tájain is csak azok tudnak az ágazatból megélni, akik kiváló teljesítményt nyújtanak — bocsátotta előre.

— Ezek szerint Magyarország, s így Mezőhegyes is lemaradt az élvonaltól.

— Mezőhegyes a magyarországi lótenyésztés bölcsője, ha tetszik: szentélye volt. Hazai viszonylatban itt születtek a legnagyobb eredmények, itt jöttek

Várható a nóniusz reneszánsza?

Hírháttér

Magyar javaslat: külön alap kellene régiónk

MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÁMOGATÁSÁRA

Nincs szükség a Közösségi Agrárpolitika reformjára, mert a kelet-közép-európai országok termelési potenciálja a csatlakozást követően sem változtatja meg jelentősen az Európai Unió agrárpolitikáját. Ezt állapította meg a szervezet gazdasági és szociális bizottsága legutóbbi ülésén, amelyen értékelte az ezredfordulóig terjedő gazdálkodási előrejelzéseket.

Bereczky András, a Medosz főtitkára, az Agrárszakszervezetek Európai Szövetsége (EFA) végrehajtó bizottságának tagja, a brüsszeli fórum állásfoglalása kapcsán elmondta lapunknak: nyilvánvaló, hogy mind az uniónak, mind a csatlakozni szándékozó kelet-közép-európai országoknak az az érdekük, hogy még az integráció előtt megvalósuljon a közösségi intézmények reformja és bevezessék az egységes fizetőeszközt.- —A legfrissebb fejlemény

— mondja Bereczky —, hogy a bizottság szakemberei helytelennek ítélték a stratégiát, amely szerint a csatlakozást el kellene halasztani,

míg régiónk országainak mezőgazdasága felzárkózik az unióéhoz, vagy legalábbis csökkennek a fejlettségbeli különbségek. Számunkra egyébként nem a társulás időpontja a döntő, sokkal inkább az, hogy milyen feltételekkel tudunk majd csatlakozni.

Fontos a tagsági pozíció, de nem minden áron. A magyar szakszervezeti vezető szerint hazánknak a belépést követően szüksége lesz mintegy nyolc-tíz esztendős átmeneti időszakra, míg gazdasági értelemben is teljes jogú

partnerré válhatunk. Ez idő alatt elsajátíthatjuk és adaptálhatjuk a Közösségi Agrárpolitika gyakorlatát és módszereit.

Az illetékes bizottság álláspontjához hasonlóan Bereczky is úgy látja: mivel a kelet-közép-európai országok mezőgazdasági fejlettsége rendkívül eltér egymástól, az integrációt is ehhez a különbözőséghez kell igazítani. Ezért létre kell hozni egy úgynevezett tagság előtti alapot, amelyből támogatni lehetne régiónk országait. U. G.

Kapás József 1949-ben született magyarbánhegyesi parasztcsaládban, ő volt a legfiatalabb gyermek négy testvére közül. Szülei sajnos már nem élnek, de a család ma is összetart. 1968-ban került az SZTK-ba ellenőri munkakörbe. A szakmai ranglétra különböző fokait végigjárva, a terület sajátosságait kitanulva 1983-ban igazgatóhelyettes, 1987-ben igazgató lett. Az egészség- és nyugdíjbiztosítási terület szétválását követően, 1993-ban pályázat útján került a megyei egészségbiztosítási pénztár élére.

Vezérállásban

Csendes, nyugodt egyéniség. Halk szava, személyisége a világ legegyszerűbb módján parancsolj tekintélyt, tiszteletet a vele tárgyalónak. így azután, ha egy felháborodott, méltatlankodó ügyfél meg sem áll a szobájáig, módja van a háborgónak lehiggadni.

— Természetesen mindenkit türelemmel meghallgatok és elmagyarázom az ügyintézés törvényadta lehetőségeit — mondja Kapás József.—Elismerem azt is, ha valakinek igaza van, mindenképpen utánajárunk a dolgának. Természetesen a munkatársaimban tökéletesen megbízha- ' 7

tok, tudom, nem szükséges az én beavatkozásom a törvényes, tisztességes ügyintézéshez. Mi a köztisztviselői eskünknek megfelelően dolgozunk, végrehajtjuk a törvényeket, jogszabályokat, akkor is, ha nem mindenben értünk azokkal egyet. Ilyen esetben elmondom a véleményem a törvényeket megfogalmazó szakembergárdának és remélem, hogy a következő döntésnél figyelembe veszik a területen dolgozók jelzéseit is. Annak idején választhattam a nyugdíj- és az egészségbiztosítási terület között. Bár a szakma egészét szeretem, de az egészségbiztosításban talán több a kihívás.

— Nem kétséges. Elég az utóbbi évek állandó változásaira, vitáira, ellentmondásos döntéseire gondolnunk. Flogyan lehetett sérülés nélkül túlélni ezeket a viharos éveket, ma is csapongó, vezetőváltásokkal sújtott időszakot?

—Az emberek nyűgös ügyes-bajos dolgaival való foglalkozás, az egészségügy finanszírozása, a méltányossági ügyek nemcsak gondot jelentenek, hanem a szakma szépségét is adják. Az átmeneti korszak nagy kérdése volt a csőd szélén tántorgó, fizetni nem tudó cégek, emberek megmentése, talpontartása. Hiszen, ha utcára kerülnek az emberek, ha tönkremennek a vállalkozások, a cégek, abból semmi jó nem származhat, az adósság pedig csak elúszik.

— Az egészségbiztosítóhoz minden embernek köze van valamilyen módon, vagy biztosított, vagy ellátott, vagy járulékfizető. Az ügyfélkör gyakorlatilag az egész megyét jelenti.

— Több, mint négyszázezer ember gondja, baja kerül a látókörünkbe. Nagy segítséget jelent ehhez a jól képzett, megbízható munkatársi gárda. Kockázatos időszakot éltünk át, amikor azért sokan tönkrementek és nem minden döntés igazolta a bizalmat.

— Ón akár kimondjuk, akár nem, hatalommal rendelkező vezető. Ennek a jelentősége viszont nem tükröződik a személyiségében, viselkedésében és az emberekhez való viszonyában. Soha sehol nem hallottam, hogy akár pártok, akár hangadó okvetet- lenkedők, netán a közéleti pletyka szócsövei kikezdték, bántották, fúrták volna.

— Gondolom, nem adtam rá okot. A viselkedésem a neveltetésemből fakad. Szép családom van, a feleségem dolgozik, két felnőtt gyermekünk, egy fiú és egy lány dolgozik, tanul. Jómagam is úgy döntöttem, hogy elvégzem a jogi egyetemet. A mi családunkban mindenki másodéves. A munkatársaim hasonló mentali- tásúak, mint én, mindenki végzi a dolgát becsülettel. Az országos nagy viharok persze bennünket is nyugtalanítanak, a hozzánk fordulókat pedig próbáljuk felvilágosítással, kellő információval ellátni.

— A keményedő gazdasági viszonyok, a szociális csúszás mellett szóvá tették az emberek a megyei egészségbiztosítási pénztár épületénekfelújítását, a szigorú ügyfélfogadási rendet.

— Dolgozni csak megfelelő munkakörülmények között lehet színvonalasan, a korábbi helyzet tarthatatlan volt. A jelenlegiek nem luxuskörülmények, aki látja, meggyőződhet róla. Az állandó jogszabályváltozásokat naprakészen követik a kollégáim, olyankor senki nem figyeli a munkaidőt, a fizetetlen túlórát, ehhez nyugodt körülmények kellenek. A fegyelemre, a határozott ügyfél- irányításra, kiszolgálásra szükség van, de a munkatársaink védelmére is. Fontos szempont az adatvédelem, a nálunk összegyűlt hatalmas mennyiségű bizalmas anyagok titkos, pontos kezelése.

—Kapás Józsefnek van-e magánélete?

— Nem sok, de van. A családdal való együttlét, néha egy-egy

színházi előadás jelenti ezt, olvasásra mostanság kevés időm jut. Ä történelmi tárgyú műveket, az életrajzokat pedig nagyon szeretem. A hobbim a horgászat. Szeretem a humort, alapvetően vidám természetű embernek tartom magam. Bízom abban, hogy legalább egy hétre kimehetünk együtt a nyáron a hétvégi házunkba pihenni, horgászni, kikapcsolódni. Bede Zsóka