Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-22 / 93. szám
1997. április 22., kedd Családi magazin 7 Gátlások ellen csilit, az érzékiség fokozására sáfrányt Gyógyító fűszernövények Az ánizs az emésztés serkentésére kiválóan alkalmas. Egyúttal gyulladáscsökkentő, görcsoldó és köhögés ellen is javallt. Mérsékli a stresszhatást. A borókából nemcsak pálinkát készítenek északi szomszédaink, hanem gyulladás- csökkentőként és vízhajtóként is kiválóan felhasználható. Enyhíti a reumások, a köszvé- nyesek, a gyomorbetegek kínjait. A vesebetegek és a várandós kismamák csak kis mennyiségben fogyasszák! A bors gyorsítja az emésztést és szabályozza a vérkeringést, csökkenti a fájdalmat, serkenti a renyhe bélműködést, segít a megfázástól nehezen lélegző betegnek. Csípős illatával élénkít. A csili a vérkeringést és az emésztést serkenti, a lázat csökkenti. A szervezet baktériummentesítésének egyik eszköze. Segít megszüntetni a gátlásokat. Az édesköményből készült teát kisbabáknak is lehet adni, mert serkenti a bélműködést, erősíti az idegrendszert és jó alvást biztosít. A fahéj illata feledteti a fáradt ember görcsszerű kimerültségét, javítja a vérkeringést. Ki- egyensúlyozóan hat az érzelmi életre. Segítségével javul a koncentrációs készségünk és kevésbé vagyunk feledékenyek. A gyömbér növeli az ellenálló képességet, méregtele- nít is, ezáltal nyugtatja a gyomrot. Megszünteti a felpuffadást. Nyugtat. Ázsiai eredetű és édes-savanyú ételek fűszere. A koriander a bélműködést gyorsítja és a migrénekre, valamint a kimerültséggel összefüggő panaszok orvoslására is jó. Fertőtlenít, erősíti az idegeket. A levertségen is enyhít. A kömény enyhíti a gyomorgörcsöket, a puffadtságot. Kellemessé teszi a leheletet és szabályozza a légzést. A kurkuma sárga, egzotikus fűszer, mely a májat és az epét erősíti, egyidejűleg pedig a vért és a bőrt is tisztítja. Idegerősítő és energiapótló fűszer. Currys ételek alkotórésze. A paprika az egyik leginkább közkedvelt fűszernövényünk. Emésztéssegítő, vérkeringés, stabilizáló, érelmeszesedést gátló. Népi orvosság megfázás ellen. A sáfrány a szív gyógyszere, de a fáradtság és a női panaszok is orvosolhatók vele. Fokozza az érzékiséget. A szegfűbors az ételeket ízletesebbé teszi, miközben a puffadtságot oldja és a gyomorfájást csökkenti. Idegesség ellen és stresszben is hatásos. A halat és a húst ízesítik vele. A szegfűszeg a vért tisztítja, a fájdalmat csökkenti. Áz emésztést és a szervezet vérkeringését javítja. A szerecsendió a májat erősíti, méregtelenít és gyulladáscsökkenő. Nyugtatja az idegeket. A szerecsendió virága általános erősítőszer, amely visszaadja életkedvünket. __________AZ ALKOHOLIZMUS RABSÁG, GYÓGYÍTÁSA CSALÁDTERÁPIÁVAL LEHETSÉGES__________ Fü ggőség az italtól és a társtól Egyre több az alkoholisták között a nő és a fiatalkorú (Folytatás az 5. oldalról) sát, tudattalanul mégis ellene dolgozik. — Mennyire partnerek ezek a családok, akik felismerik a bajukat, kapcsolódnak-e a család- terápiás foglalkozásokhoz? — Akikkel sikerül tisztázni a gondokat, a megoldás lehetőségeit, azok lelkesen járnak, együttműködnek. A családsegítők és a háziorvosok ismerik őket a leginkább, hiszen ezek a családok mind elkülönülnek másoktól, szégyellik a gondjaikat. Tabu az alkoholizmus, nem beszélnek róla, gyakran tagadják a gondjukat, ezért jutnak el nehezen a szakemberhez. Tipikusan kémek ugyan segítséget, de általában egyedül, a másik tudta nélkül jön az egyik fél, így pedig nem boldogulhatunk. Áz alkoholbeteg tudatos együttműködésére van szükség. A társát rendszeresen biztatja, többet nem iszik, nem okoz problémát a családjának, ezerszer megígéri és a hozzátartozó ezredszer is elhiszi. Sőt, olykor maga a családtag engedélyezi a hosszabb ideje nem ivó alkoholista családtagnak, hogy „most az egyszer ennyit ihatsz!” Azt pedig tudomásul kell venni, aki egyszer alkoholistává betegedett, soha többé nem lesz mérsékelt ivó, abszolút absztinenciát kell vállalnia. Aki egyszer elvesztette a kontrollt, nagy valószínűséggel nem találja meg újra, visszaesik. A család sem következetes, a bizalom újra helyreáll, majd az alkohol felbukkanásával a körforgás folytatódik. —Mit tehet ez ellen az orvos, hiszen a kényszergyógykezelés nem lehetséges Magyarországon? — A családterápiában jó ha részt vesz mindenki, aki együtt él. Ha mindenki elismeri, hogy betegség, együtt kell gyógyítani, beszélni róla. Sokan kívül szeretnének maradni a gyógyítás folyamatán, elküldik az alkoholista családtagot és készen, gyógyultan szeretnék visszakapni. A leszokás idején szinte természetes, hogy a beteg depressziót él át, hiszen az alkoholt is a depresszió csökkentésére fogyasztja. Ennek leküzdésére kitűnő gyógyszerek állnak már az orvos és a beteg rendelkezésére. Kényszergyógykezelés egyáltalán nincs. Igazságügyi orvosszakértőként bűnügy esetében javasolhatom csak, ha valaki az alkohol miatt visszaeső, hogy a büntetése idején részesítsék elvonó kezelésben. —A családterápiás foglalkozások milyen rendszer alapján történnek? — Az első interjút én készítem a családdal, próbálom az előtörténettel az okokat felkutatni, egy hipotézisrendszert felállítani a gyógyítás lehetőségéről. A család működésével ismerkedem. Egy beszélgetés még nem lehet sorsdöntő, de sok mindenre fény derülhet. A családterápia a családgondozóban nem orvossal történik, talán így könnyebb a résztvevőknek. Az alkoholista családokban a legveszélyeztetettebb a gyermek, így a családterápiának hosszú távon lehet nagy jelentősége a szemléletváltoztatásban. Azoknál a családoknál, ahol agresszívvé válik már az alkoholista, ott évtizedek titokzatoskodása, szégyenkezése húzódik meg. Az alkoholizmus gyógyításában mindenképpen a családterápia híve vagyok. — Gyógyítómunkája során tapasztal-e változást a betegek összetétele, életkora viszonylatában? — Egyre magasabb a nők aránya és egyre több a fiatal, szinte gyermekkorú beteg. Náluk találkozunk a politoxi- kománia jelenségével, dohányzik, gyógyszert szed, játékszenvedély rabja és egyre több fiatalnál végződik halállal az alkoholbetegség. Valaki a mai körülmények között vagy eszik vagy iszik, nem telik mindkét dologra a szociális viszonyok miatt. A család egy ideig nem veszi figyelembe az aggasztó jelenségeket, titkolják, reménykednek a változásban, majd látva a változtatha- tatlant, kitaszítják az alkoholistát, aki egyre lejjebb és lejjebb süllyed, akár a hajléktalanságig. Az intelligens emberek között is gyakoriak az alkoholisták, süllyedésük következménye lesz a személyiség- torzulás, a teljes önkontroll- vesztés. Bede Zsóka LELKI POSTA M ; Gyógyító szavak - Angelika rovata u „Hagyjanak engem békén!" jeligére válaszolok. „Két gyermeket nevelek egyedül, rendszeres szociális segélyt kapok. Azt hallottam, hogy ezután elkeli járni valami beszélgetésekre a családsegítőbe vagy megszüntetik a segélyt. Én tanulatlan, 46 éves asszony vagyok, takarítást, ilyesmit tudnék vállalni, de hiába járok a munkaügyibe. Én nem akarok se pszichológushoz, se tanácsadásra menni, ha nem tudnak munkát adni, hagyjanak békén!” A törvény valóban előírja, hogy az önkormányzatok kötelezővé tehetik ezt a fajta együttműködést. Személy szerint súlyos hibának tartom, és remélhetőleg városunkban ezt nem fogja elfogadni a képviselő-testület. Úgy emberileg, mint szakmailag én sem fogadnám el, hogy a személyes lelki életembe beavatkozhassanak kívülről, ha én ezt nem akarom, ráadásul ettől tegyék függővé a családom megélhetését. De higgye el, mint lehetőségre, erre is szükség van, és én éppen Önnek ajánlanám melegen, hogy valamilyen szervezetben keressen beszélgetőpartnereket, netán hasonszőrűeket. Gondolkodjon el például azon, hogy gyermekei eltanulhatják a passzivitást, az igénytelenséget, hiszen a szociális segélyből ma csak vegetálni lehet, azt is szűkösen. Úgyszintén a kilátástalanságot, a jövőtlen gondolkodást Öntől mintázzák, hiába is biztatja Ön gyermekeit: tanuljanak, ha Ön közben nem tanul, mit sem ér az egész. Hosszú távon nyomasztó lehet, hogy az ember a társadalom támogatására szorul, ha valaki ezt a nyomást nem érzi, akkor ott személyiségbeli gondok vannak, amit főleg a gyermekek miatt korrigálni kellene. Persze, ez vezényszóra nem megy, elöljáróink tanulhattak volna igazán a múlt negyven évből: a parancsolt dolgokból semmi jó nem származik. Javasolnám, hogy valami egyszerű képzésen gondolkodjon, például házi beteggondozáson. Ne zárkózzon be, fogadja el a segítő szándékot, meggondolva, önként. A VILÁG KAPUJÁBAN Az Internet a világ legnagyobb számítógépes rendszere. Hálózatok hálózata, amely körülöleli a Földet, folyamatosan növekszik és változtatja önmagát. Ma már lassan-las- san nélkülözhetetlen segítőtárssá válik mindennapi munkánkban. Az Internet világában való eligazodást segíti a Park Kiadó által megjelentetett Az Internet című könyv, melyből a számítógéphez nem nagyon értő is könnyedén elsajátíthatja az alapvető tudnivalókat. Megismerkedhetnek az Internet történetével, azokkal a lehetőségekkel, amelyek a modem, a telefonvonal és megfelelő Internet-kapcsolat birtokában bárki előtt megnyílnak. Igen egyszerű a kalandozás az Interneten, ha megfelelő a felszerelés és áz összeköttetés. Az első fejezetből megtudhatják, hogy mit kell tenni, ahhoz, hogy Internet-felhasználó legyen, segít a modem kiválasztásában és installálásában, valamint az Internet-program elindításában. Az a lehetőség, hogy egyetlen kattintással információt A könyv segédeszköz, azok számára, akik közelebbről szeretnének megismerkedni az Internet titokzatos világával küldhet a világ egyik pontjáról a másikra, páratlan eszközzé teszi az Internetet. Megtudható a könyvből, hogyan küldhet és kaphat levelet, miképpen használható e levelelezés másfajta internetes tevékenységhez. Ezenkívül beavat a könyv a Web (az egymáshoz kapcsolt oldalak világa) rejtelmeibe is. M. K. VÍZÖNTŐKOR Ember és Föld Egy indián mondás szerint: „Ha majd kivágtátok az utolsó fát és megmérgeztétek az utolsó folyót — akkor jöttök majd rá, hogy a pénz ehetetlen.” Bizony egyre jobban megnehezítjük saját életünket, mi civilizált emberek a pillanatnyi haszonszerzésért folytatott környezetpusztítással. Vajon miért van az, hogy amikor már alig férünk el a Földön, annyian élünk rajta, akkor egyre elvetemültebben irtjuk ki a fákat, szennyezzük a vizeket, a levegőt, s az évezredekkel ezelőtt — sokkal kisebb lélekszámban — élt őseink Földanyánkként tisztelték bolygónkat? Hamvas Béla: Scientia Sacra című könyvében a következőket írja: „Az őskorban az anyagi természetet a szellemi valóságtól nem választották el, és a kettőt nem látták külön; amikor a természetet művelték, a művelést a szellemi valóságtól tették függővé. A modem ember igen magas szellemi színvonal látszatában él; ez a színvonal azonban merő illúzió, mert a szellemiségből senki semmit nem valósít meg. Van tevékenység, amelyben a szellem maradéktalanul érvényesül; van olyan tevékenység, amelyben a szellem leszűkül; végül van tevékenység, amelyből a szellem teljesen hiányzik. Ez utóbbi az, amelyben nincs pozitívnm, nincs teremtés, nincs szeretet. A leszűkülés akkor következik el, ha a tevékenységben az ember nem a világ szerete- tének atyai szellemét valósítja meg, hanem behelyettesíti saját Énjét — ha a tevékenységet énessé teszi. Az újkori életben a szellemiség ép pen úgy van jelen, mint minden korszakban, de a szellemiség nem realizálódik. Nem realizálódik pedig azért, mert az ember az anyagi természetet nem az örök atyai szeretet szellemében, hanem Énjével kívánja művelni. A következmény, hogy a szellemiség a természettel nem érintkezik, a világ két fele között a viszony s a kapcsolat megszakad. A művelés nem egyéb, mint a szeretet szellemének realizálása; s az embernek bizonyos tekintetben az anyagi természetben semmi más feladata nincs, csak az, hogy az apai szellemet realizálja mindabban, ami anyagi és természeti.” Megvalósítjuk mi ezt, szeretettel közelítünk Földanyánk felszínéhez vagy mélyéhez, az általa nekünk felkínált kincsekhez? Carl Gustav Jung: Föld és lélek című tanulmányában más aspektusból közelíti meg az ember és a Föld viszonyát. Szerinte nemcsak az ember hat tevékenységével a földre, hanem a Föld lelke is az emberre, az ember lelkére. „Mint ahogyan a fejlődés folyamatában a földi feltételek formálták az emberi lelket, úgy ugyanez a folyamat, mintegy a szemünk láttára, még most is megismétlődik. Telepítsük át gondolatban valamely európai emberfajta jelentékeny hányadát más földre és más éghajlat alá; ekkor várható, hogy ez az embercsoport idegen keveredés nélkül is, néhány emberöltő után bizonyos pszichikai változásokon megy át. Egyes ausztráliai törzsek állítják, hogy az ember semmiféle idegen földet nem bitorolhat, mert ott idegen ősök szellemei élnek, és így az újszülöttekben idegen ősök szellemei öltenek testet. Ebben sok pszichológiai igazság rejlik. Az idegen föld asszimilálja a hódítót.” Jung konkrét példának azt a megvalósult áttelepülési hozza fel, amely az Amerikába való bevándorlásokkal zajlott le. Mint tudjuk, Amerika őslakói az indiánok voltak. Ezért nincs is mit csodálkoznunk a szerző azon megállapításán, mely szerint: „Az amerikaiak hősfantáziáiban az indián karakter játssza a főszerepet. Mindabban, amit az amerikai valóban akar, kiütközik az indián.” Az ember és a Föld kapcsolata sokkal összetettebb, mint azt gondolnánk. Hatalmas tudásunk közepette mikor lesz már annyi eszünk, hogy másként viszonyuljunk életadónkhoz — és nemcsak a Föld napján. —garami—
