Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-22 / 93. szám

»ÉKES MEGYEI HÍRLAP­IP MEGYEIKÖRKÉP 1997. április 22., kedd íl o Két kitüntetett, (i) A Vésztő községért kitüntető cí­met az idén ketten kapják meg — döntött tegnap a nagyközség képviselő-testülete. A kitünteté­seket a pedagógusnapi ünnep­ség keretében adják majd át. Az elmúlt évi gazdálkodásról szóló zárszámadást szintén elfogad­ták a képviselők. A könyvvizs­gáló úgy vélte: a vésztői számvi­tel példaértékű. A Sinka István Művelődési Központ és Zeneis­kola igazgatója intézménye mű­ködéséről számolt be a testület előtt. Tisztújítás, (r) Tisztújító küldöttgyűlést tart a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ április 25-én 14.30 órakor az Árpád Szálló dísztermében. A küldöttek átte­kintik továbbá a tavalyi év gaz­dálkodását és az idei esztendő üzletpolitikai céljait. Területi döntő. (1) Bat- tonyán április 26-án 9 órától a mezőkovácsházi városi baleset­megelőző bizottság (VBB) szer­vezésében kerül sor a felmenő rendszerű ifjúsági kerékpáros és segédmotor-kerékpáros nem­zetközi verseny területi döntőjé­re. A két korosztály (5—8, illet­ve 14—18 év) részére tartandó versenyt a sportcsarnok és az alsós általános iskola környékén rendezik meg. Kiállítás, (r) Hevesi-Nagy Anikó festőművész és Szőke Sándor szobrászművész alkotá­saiból rendez kiállítást a gyoma- endrődi Katona József Művelő­dési Központ. A tárlatot Banner Zoltán művészettörténész nyitja meg április 23-án 16.30 órakor. Szaval «verseny, (h) Az eleki mezőgazdasági és ipari kö­zépiskolában a minap Arany Já­nos születésének 180., József Attila halálának 60. évfordulója alkalmából szavalóversenyt tar­tottak. A zsűri értékelése alap­ján: 1. Rédai Krisztina, 2. Szaba­di Zsuzsanna és Lakatos Tünde, 3. Karancsi Mária. A helyezet­tek oklevelet és tárgyjutalmat kaptak. Megbokrosodtak, (t) Kis- dombegyházon, a Kossuth utcá­ban tegnap reggel 6 órakor egy lovasfogat hajtója szenvedett balesetet. A hajtó a megbokro­sodott lovakat próbálta megfé­kezni, s eközben leesett a bak­ról, a kocsi alá került, de sze­rencsére könnyű sérülésekkel megúszta. „A TERMÉSZET NEM SZEGI MEG TÖRVÉ­NYÉT.” (Leonardo da Vinci) Műszaki vizsgáztatás Orosházán is A technológiát mindenki is­meri? A műszereket tudják ke­zelni a munkatársak? Ä szer­ződések rendben vannak? — érdeklődött a Békés Megyei Közlekedési Felügyelettől Malatyinszki Pál, miközben a dokumentációt vizsgálta. A helyszín: Orosházán a Jelinek gumi- és autójavító, ahol a gumiszerelés, futóműbeállí­tás, olajcsere, javítás, zöldkár­tya-kiállítás mellett hétfőtől megkezdték a hatósági műsza­ki vizsgáztatást, annak is a megbontás nélküli, bemutató jellegű, ZT—3-as kategóriá­ját. A családi vállalkozás (az édesapa a gumijavításokkal, fia az autószereléssel, a lány pedig a most indult cég­résszel foglalkozik, miköz­ben az anyuka szervez, intéz, irányít) lehetőséget biztosít az orosházi autótulajdono­soknak, hogy utazgatás és várakozás nélkül előre beje­lentkezve a hét két kijelölt napján helyben akár fél óra alatt elvégeztessék a műsza­ki vizsgához szükséges dol­gokat. (Hétfőn reggel egyéb­ként az első vállalkozó egy 10 éves Lada Combi gazdája volt.) Jelinekék naponta 16 autót vállalnak, állítják, a sorbanállás kizárt. Csete I. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Naponta 16 autót vállalnak Bay Zoltán szép utat mutatott Gyulán, a polgármesteri hivatal dísztermében a Bay Zoltán-em- léknapok záróelőadását Vitányi Iván szociológus, országgyűlé­si képviselő (MSZP) tartotta a térségi problémákról, a felada­tokról. A világ gazdaságának 80 százaléka az emberiség 20 százalékának a kezében van, centralizált a kép. Nemrégiben az MTA vizsgálatot folytatott az ország demográfiai, gazda­sági, foglalkoztatottsági, inf­rastrukturális, kulturális hely­zetét elemezve. A rendszervál­tás óta növekedtek a különbsé­gek a térségek között, ám példá­ul a Dunántúlon is vannak fej­letlenebb és fejlettebb területek, az utóbbiak elsősorban a váro­sok körül alakultak ki. Gyula is fejlődő város, ahol a kultúra jelentős szerepet játszik. A kul­turális elemzésekből az szűrő­dik ki, hogy egyes térségek mu­tatói nagyobb fejlettséget tük­röznek, mint a gazdaságé. A kultúra előrevivő lehet, kulturá­lis alkotásaink nem alacso­nyabb rendűek, mint Nyugaton. Az Alföld valamikor a magyar vidéket jelentette, amely őrizte az etnikumot, szellemét. Az új nemzetközi elosztásban a mezőgazdaság nem alkalmas az Alföld kivezetésére, a kultu­rális hagyományokban rejlik a fejlesztő út. Márki-Zay Lajos, a Bay gimnázium igazgatója az isko­la jelmondatát idézte: Sic itur ad astra, azaz így jutunk el a csillagokig. Baynak, a város szülöttének gondolata az is, hogy valami olyasmit kellene tanítani, ami még nincs a köz­tudatban, a jövő tudománya. A térségben, ahol falvak néptele- nednek el, pedig értéket jelente­nek, mint ahogyan a sok nemze­tiség is, feladat az informatikai ismeretekkel rendelkező falusi értelmiség megteremtése. Az információ vezette társadalom­ban ez esélyegyenlőséget hor­doz, elmulasztásával nem biz­tos, lesz még egy ilyen san­szunk. Feladat a kozmikus szemlélet megismertetése már most, nehogy váratlanul érjen bennünket, mint az információ- robbanás. Bay Zoltán nagyon szép utat mutatott — összegez­te zárszavában az iskolaigazga­tó, akinek megmaradásért küzdő intézményében érettségi után felsőfokú gazdasági infor­matikusokat is képeznek. Szőke Margit Környezetünkről a honatyák előtt A Békés megyében időszerű környezetvédelmi kérdések, té­makörök országos mérlegelés­re, értékelésre számíthatnak, hi­szen április 23-án és 24-én térsé­günkben ülésezik az Ország- gyűlés Környezetvédelmi Bi­zottsága. Szarvason 23-án 15 óra 30 perctől a Körös—Maros Nemzeti Park székházában, az Anna-ligetben Tirják László igazgató tájékoztatja a vendége­ket a park tevékenységéről. A Körös mentén található holt­ágak helyzetéről, a rehabilitá­ció végrehajtásáról dr. Goda Péter, a Kövizig vezetője be­szél. A megyei területfejleszté­si tanács munkáját dr. Simon Imre, a megyegyűlés elnöke is­merteti, aki külön szól a ma­gyar—román együttműködés lehetőségeiről a területfejlesz­tés tükrében. Gyulán, a Hőfor­rás Üdülőszövetkezetben április 24-én 8 óra 30 perctől Békés megye környezetállapotáról Na- dabán János, a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelő­ség igazgatója tart előadást, a Körös-völgy ár- és belvízi hely­zetét, a közhasznú munkavégzés és a Phare-CBC program lehe­tőségeit Goda Péter vázolja a bi­zottság tagjai előtt. (e) A miniszter zöld utat biztosít az Alföld Főiskolának Köteles megtette kötelességét... Dr. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter békés­csabai programja során tegnap ellátogatott a Körösi Csorna Sándor Főiskolára is, ahol sajtó- tájékoztatót tartott. — E főiskolán fantáziadús, nagy tudású pedagógusokkal, vezetőkkel találkoztam, akik ké­pesek a kor, a munkaerőpiac ki­hívásainak megfelelni, s egyben példát is adnak — mondta dr. Magyar Bálint. — Szakértelem párosul újító kedvvel, jövőjük van, akár egy tágabb integráció keretében is. Ehhez már meg is tették az első lépéeseket. Remél­hetően a szarvasi Brunszvik Te­réz Óvóképző Főiskola mellett más főiskolák is részt kívánnak venni az Alföld Főiskola műkö­désében. Az ilyen regionális tö­rekvések a nagy egyetemeknek is vetélytársaivá válhatnak, s a minisztérium anyagilag is támo­gatni szándékozik a megvalósí­tást. Fontosnak tartom, hogy itt büszkén vállalják a főiskola- ságot. Kérdésünkre a miniszter el­mondta, hogy maga is problémát lát abban a törvényi rendelke­zésben, mely szerint két ciklus után a felsőoktatási intézmé­nyek vezetői, az intézményi ta­nácsok tagjai már nem választ­hatók újjá, hiszen a nem egyete­mi városokban a személyi felté­telek korlátozottabbak. Kivételt azonban a miniszter sem tehet. Úgy gondolja, hogy dr. Köteles Lajos utódlása azért nem jelent­het törést, mert a főiskola, a főigazgató eddigi tevékenysége kijelöli a követendő utat. Meg­kérdeztük, hogy vajon kap-e en­gedélyt tanító- és óvóképzői szak indítására a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, amikor Dél-Magyarországon e szakemberek képzési bázisa már bőven kiépült. A miniszter hangsúlyozta: egy felsőoktatási intézménynek tulajdonképpen alanyi joga képzési szerkezeté­nek kijelölése, így az engedélye­zés aligha maradhat el. Azt vi­szont célszerűnek tartaná, ha az érintett intézmények ez ügyben tárgyalnának egymással. Hoz­zátette: a jelenlegi, demográfiai apállyal jellemezhető helyzet­ben nyilván érdemesebb lenne az intézményeknek a hiányszak­mákra képezni szakembereket. Kiss A. János A csatlakozástól piacot remélünk Előadássorozat agrárpolitikai kérdésekről (Folytatás az l. oldalról) az elsődleges feladat, kiindulva abból, hogy a mezőgazdasági termelésünk a felére csökkent. A fejlődéshez pénz kellene, amely országon belül súlyos konfliktu­sokat okozhat, gondoljunk csak a korábbi hetek gazdatüntetései­re, s az azokat kiváltó előzmé­nyekre. A csatlakozás ténye vi­szont eldöntött, ezért kell a té­máról sokat beszélni, megismer­ni az Unióhoz vezető utat, a ten­nivalókat — fogalmazott a bi­zottsági elnök. Az ismeretek bővítése, to­vábbítása céljából a megyei ön- kormányzat pályázatot nyújtott be a Külügyminisztériumhoz, a tárcának az európai integráció témakörében szervezendő ren­dezvények támogatására elkülö­nített keretére. A pályázat siker­rel zárult, így a közeljövőben megyénk négy városában tarta­nak előadássorozatot Az Euró­pai Unióhoz való csatlakozás agrárpolitikai kérdései címmel. A programot figyelemmel kísé­rők megismerhetik a magyar EU-kapcsolatok folyamatát, ezen belül is az agrárkereskede­lem helyzetét. Betekintést nyer­hetnek az EU-val kötött társulási megállapodás részleteibe, az ag­rárkereskedelmi kapcsolatokra gyakorolt kihatásaiba. Megje­lennek az előadásokon az agrár- politikai dilemmák a csatlako­zással kapcsolatban, illetve hangsúlyt kap a „nyerő straté­gia” kidolgozásának lehetősé­ge, a magyar mezőgazdaság al­kalmazkodásának feladatai, a versenyképesség növelése. Szó­ba kerül a csatlakozással össze­függő előkészítő munka, az in­tegrált vidékfejlesztés, mint az Unió közös agrárpolitikája re­formjának új útja, s ennek nyo­mán a következtetések Magyar- ország számára. Az előadók: dr. Meisel Sándor (MTA Világgaz­dasági Kutató Intézete), dr. Mohácsi Kálmán (Pénzügyku­tató Részvénytársaság), Tóth Péter (Agrár Európa Nemzetkö­zi Iroda), dr. Szabó Zoltán (Ker­tészeti és Élelmiszeripari Egye­tem). A rendezvénynek Szarvas (Agrár Rt. irodaháza) április 29- én 9 órától, Szeghalom (polgár- mesteri hivatal) április 30-án 9 órától, Békéscsaba (megyeháza földszinti tanácsterme) május 6- án 9-től és Mezőkovácsháza (polgármesteri hivatal) május 7- én 9 órától ad otthont. L. E. Elodázott döntések Gyulán Gondozzuk, vigyázzuk műemlékeinket Megemlékezés a várnál Megyegyűlés Elkészült Békés megye feladat­ellátási, intézményhálózat-mű­ködési és fejlesztési terve, amely az 1997—2003 közötti időszakot fogja át. A koncepciót a megyegyűlésen tekintik át a képviselők április 25-én, pénte­ken 9 órától. A testület két tájé­koztatót is meghallgat; elsőként a megyei polgári védelmi pa­rancsnokság helyzetéről, tevé­kenységéről beszél Jenei Imre ezredes, megyei parancsnok, majd dr. Goda Péter, a Kövizig vezetője a térség ár- és belvízvé­delmi helyzetét ismerteti. A fog­lalkoztatás helyzetéről, ezen be­lül a pályakezdők elhelyezkedé­si programjának végrehajtásá­ról, a közhasznú munkavégzés támogatásáról dr. Nagy Ágnes, a megyei munkaügyi központ igazgatója foglalja össze az idő­szerű információkat a megye­gyűlés előtt. (e) Sürgősségi indítványként java­solta Lebenszky Attila polgár- mester a tegnapi gyulai képvi­selő-testületi ülésen a Kincstári Vagyonigazgatóság javaslatának a megtárgyalását, amely a Vár utca 16-tal kapcsolatban peren- kívüli megegyezést ajánlott. In­dítványa lapzártánkig nem került napirendre. Dr. Erdmann Gyula viszont azt kérte — és ezzel is egyet értett a testület —, hogy a város közoktatási intézmény- rendszerének korrekcióját taglaló előterjesztést vegyék le a napi­rendről, mert a testület elé benyúj­tott változatot nem tárgyalták a szakmai fórumok. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal írás­ban is rögzítette, a Gyulai Vár­színház játszhat bent az idén a várudvaron. Az EDÜ szervező- bizottságának két diákképvise­lője bejelentette: pénteken 20 óra­kor a tószínpadon megnyílik a diákfesztivál. A kérdésekre a pol­gármester elmondta, a jövő év augusztus 31-ével reális esély van arra, hogy elkészüljön a44-es főút várost elkerülő szakaszának a második üteme. A PHARE 140 millió forintnak megfelelő össze­get letétbe helyezett, kijelölték a régészetileg feltárandó területe­ket, hamarosan megkezdőd­hetnek a kisajátítások is. A város kérte, hogy ennek árát biztosítsák a beruházás 500 millió forintos keretösszegéből. Bár a beruházó nem tartja szükségesnek, hogy az átadásig hátralévő időre kerék­párutat építsenek a Bárdos-hídtól az eleki úti elágazásig, a tárgyalá­sok folynak, útpálya-bővítésre vannak kilátások. Havas Péter, a gimnáziumügyek kivizsgálására létrehozott ad hoc bizottság elnö­ke kérte, hogy bizottsága tekint­hessen be a zárt ülések anyagába, hiszen főleg így születtek a dönté­sek. A testület nem zárkózott el, de lapzártánkig ebben sem szüle­tett állásfoglalás. Az Egyesített Városi Bölcső­dék vezetőjévé kinevezték Pro- hászka Tamásnét, ám az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ igazgatóját nem. A há­rom pályázó egyike, Gulyás Jó­zsef kulturális tanácsnok vissza­lépett, Szatmári Sándor nem fe­lelt meg a pályázati kiírásnak, de Kardos István mellett sem dön­töttek. Kevésbé szigorú pályáza­tot írnak ki, vagyis eltekintenek attól, hogy a pályázó pedagógus és népművelő oklevéllel egyszer­smind rendelkezzen. A 2005-ig szóló közoktatási feladattervet azért nem fogadták el, mert töb­ben hiányolták az előterjesztés­ből a gazdasági számításokat. Szakmai bizottságot alakítanak és ismételten napirendre tűzik a témát júniusban. Sz.M. Tegnap délután a műemléki világnap alkalmából ünnepsé­get tartottak a gyulai várnál. Dr. Varga Kálmán miniszteri tanácsadó, a Szigeterőd Köz- alapítvány kuratóriumának tagja megemlékező beszédé­ben utalt arra, hogy az ország ezeréves fennállása alatt na­gyon sok pusztítást elszenve­dett, kevés olyan emlékkel ta­lálkozhatunk, amelyek meg­mutatnák történelmünket. Gyula azon ritka helyek közé tartozik, ahol századok érhe­tők tetten a középkori várépí­tészettől a későbbi műemléke­kig. — Nem vagyunk elége­dettek hasznosulásukkal, sok költséges teendő vár egy-egy műemléki együttes rekonst­rukciójára, méltó helyreállítá­sára, érződik mégis általuk, hogy az adott település törté­nelmi. Az idei világnap a vá­rak és az erődök napjává emel­kedett, melyről Siklóson ta­nácskozással emlékeztek meg a szakemberek. A gyulai erő­feszítések, melyek az ezred­fordulóig tervezik a műem­lékegyüttes rekonstrukciójá­nak befejezését, azt jelzik, mindez meg is valósul — mondta, segítségét ajánlva a tiszteletre méltó munkához. A megemlékezésen az ön- kormányzat, a gyulai alapítvá­nyok, a várban működő intéz­mények képviselői helyezték el koszorúikat a XIV. századi gótikus épület falán. (ö)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents