Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-18 / 90. szám

6 Heti gazdasáG 1997. április 18., péntek Miért a kiadók BIRTOKOLNÁNAK MINDENT? Német segítség kezdő és éppen haladó vállalkozóknak Tudását és pénztárcáját érinti Ha azt mondom, RKW, azt mondod, mi a fene az? Pedig legalább a magyar vállalkozó réteg legrászorultabbjainak érdemes lenne ismerniük. A Rationalisierungs Kurato­rium der Deutsche Wirtschaft 1994-ben, a Német Szövet­ségi Gazdasági Minisztérium és a Deutsche Ausgleichs­bank megbízásából — a Transform-program keretében — indította el magyarországi kis- és középvállalkozási programját. A program hazai partnere a Magyar Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány lett. A program vissza nem térítendő' tanácsadási támogatást nyújt az induló kis- és középvállalkozásoknak. (Folytatás az 5. oldalról) a tévéújságunk másfél milliót. A mi hirdetési díjaink az elérhető­séget tekintve olcsóbbak a hirdetők számára. — Vannak terveik egy orszá­gos napilapra? — Vámunk kell, és figyelni a piacot. Ha lehetőségünk lesz rá, indítunk egyet, de nem a követ­kező két vagy három évben. —Az autósmagazinjuk 1993- ban, négy évfolyam után meg­szűnt. Mit tanultak ebből? — Azt, hogy a férfiak beszél­nek az autókról, de nem vesznek magazinokat. Sok pénzt költenek az autóra, de nem adnak száz fo­rintot egy magazinra. —Miközben Németországban egy autóslap a csúcs példányszá­mú magazin. — A magyar autótulajdono­sok nem szerelmesek az autójuk­ba. A németek imádják a kocsiju­kat. Néhány év múlva az (autó)- ipar növekedő piac lesz, és majd akkor megnézzük, mit is akarunk csinálni. — Miért nem indítanak egy német nyelvű kiadványt? — Ha valaki ilyen újságot csi­nál, mint például a Pester Lloyd, olyan emberekre van szüksége, akik elhivatottak, mert a példány­szám nem magas. Olyan embe­rekre van szüksége, akiknek az élete ilyen újságot csinálni, nem profitot. Egy nagyvállalatnak ez nem jó. — Említette, hogy szeretett volna új termékeket kifejleszteni, de a piac nem volt még kész. Mi­lyen termékekre gondolt? — Tudja, rengeteg ötletünk van, de ezeket nem kívánom megosztani Önnel. —Kik olvassák az Önök kiad­ványait? —A Kiskegyed esetében több kvalifikált olvasónk van, mint más hetilapoknak. Több férfi ol­vasónk, mint például a H VG-nek. — Férfiak olvassák a Kiske- gyedet? — Igen, azért olvassák, mert talán a titkárnő ezt olvassa, és szanaszét hagyja. — Azt mondta, hogy a piaci részesedésük kevesebb, mint 30 százalék. Elégedett ezzel az aránnyal? — Igen, lehetőségünk van op­timalizálni a profitunkat. — 1995-ben Önök és néhány más kiadó összefogott, hogy ki- álljanak a Magyar Posta terjesz­tési monopóliumával szemben. Ho! tartanak most? —A kiadók terjesztési hálóza­ta tíz vagy tizenkét százalékkal részesedik a piacon. A Magyar Posta tehát gyakorlatilag mono­polhelyzetben van. A kiadóknak lényegében nincs befolyásuk a piacra, miközben nekik kellene birtokolniuk az egész terjesztési rendszert. Azt akarjuk, hogy a kiadók egy kicsit több pénzt ke­ressenek, mert a terjesztőknek csak akkor lesz mit terjeszteniük. Fordította: Pete István A cél a fiatal vállalkozók ver­senyképessé tétele, fennmara­dásuk biztosítása — hosszabb távon is. — A támogatás célzott, egyénre szabott — mondja Nagy MihályBékés megyei akk­reditált tanácsadó. — Az üzleti elképzelésekre, az alapítási kon­cepcióra, a rendelkezésre álló forrásokra, illetve az alapító sze­mélyiségére nézve adunk taná­csokat, mégpedig az alapítás előtt, alatt és után. Elemezzük a piaci és a versenyhelyzetet, átte­kintjük a székhely megválasztá­sát, segítünk kidolgozni a válla­lati stratégiai és marketingkon­cepciót, a finanszírozást, érté­keljük a pénzügyi tervezés, a szervezeti felépítés, a folyamat- szervezés, az operatív tervek ki­dolgozását, segítjük a válság- helyzetek megoldását. A tanács­adás nem terjed ki a szigorúan vett jogi, adóügyi és műszaki kérdésekre. A támogatott ta­nácsadás legfeljebb hat napon át tarthat. A támogatást az alakuló, illetve a négy évnél nem koráb­ban létrejött, növekedés lehe­tőségét ígérő vállalkozások ve­hetik igénybe — gazdasági tár­saságok és egyéni vállalkozók. Feltéve, ha foglalkoztatotti lét­számuk a százötven főt. éves ár­bevételük pedig a négyszázmil­lió forintot nem haladja meg, s a cégben az állami, illetve külföldi tulajdonarány nem több tizenöt százaléknál. A Start-hitelese­ket előnyben kell részesíte­nünk. A program a tanácsadói tiszteletdíjak ötven-nyolcvan százalékát elérő támogatást biztosít, ami az ezerötszáz né­met márkának megfelelő fo­rintösszeget nem haladhatja meg. A tanácsadás részletek­ben is igénybe vehető. —Hány akkreditált RKW-ta­nácsadó dolgozik az ország­ban? — Összesen negyvenen va­gyunk, Békés megyében egyedü­liként tevékenykedem. Nemré­gen tartottak számunkra egy talál­kozót, melynek a multimédia és az Internet volt a témája. A következő foglalkozásunkon banki szakemberektől kapunk tá­jékoztatást a hitelfelvételi lehető­ségekről. Magam a pénzügy, a számvitel és az iparjog területén fejtek ki tanácsadói munkát. Ta­valy tíznél több befejezett tanács­adásom volt, hitelpályázatokat, szabályzatokat készítettem. A szakterületeket a katalógusunk közel nyolcvan alpontban említi. A fő — címszavakban említhető — területek: vállalatvezetés, logisztika, anyaggazdálkodás, technika, marketing, értékesítési gazdálkodás, pénzügy és számvi­tel, személyi és munkaügyek, iro­da és adminisztráció,jog, a válla­lat környezete. K. A. J. Amiből kinőtt A MAGYAR RKW Az RKW még 1921-ben alakult meg Németországban. Anya­országi eredményei tiszteletet parancsolnak. A gazdasági élet szereplői, a szakszervezetek, közintézmények és tudomá­nyos szervezetek hívták életre, s tartjákfenn ma is. A közhasz­nú egyesületet a szövetségi kormányzat és a tartományok is támogatják. Kereken 7 ezer tagja van, többnyire kis- és középvállalkozások. Évente 3 ezer továbbképzést tart — 40 ezer hallgatónak. Az RKW évente 6 ezer tanácsadást végez. A gyakorlati életet megcélzó kiadványai vannak. Szorosan együttműködik a kamarákkal, szakszövetségekkel és tudomá­nyos intézetekkel. Az RKW központja a Rajna-menti Frank­furt közelében, Eschbornban található. Németországban 282 munkatársat foglalkoztat. A GYULAI CÉG BESZÁLLÍTÓJA AZ IKARUSNAK, A RÁBÁNAK • • Öntöde az ország peremén Hamarosan új padok, kandeláberek díszítik Gyula köztereit. Az önkormányzat városgazdálkodási igazgatóságának megbízásából a gyulai Könnyűfémöntő és Betonelemgyártó Kft. száz különböző színű, környezetbe illő padlábat készít, folyamatosan gyártják a kandelábereket is. A cég azért mindenekelőtt az 1970-ben alapított öntödéjére, ahol alumínium öntvények kis és közepes sorozatát állítják elő, s az ugyancsak több mint három évtizedes betonüzemére alapozza működését. Hogy miként is megy a soruk ma, arról Musulin Miklós kereskedelmi igazgatóval beszélgettünk. Gyula köztereire készülnek ezek a szép padok FOTÓ: FAZEKAS LÁSZLÓ — Káefténk egy megyei tanácsi alapítású állami vállalat jog­utódjaként alakult 1992-ben — kezdte. — Az állami vállalat be­tonelemeket és alumínium önt­vényeket állított elő, a kettős te­vékenységet folytattuk tovább, nagyobb részt az öntvények gyártásával. Jelenleg csaknem félszázan dolgoznak nálunk. — Milyen piacot találnak Magyarországon ? —A betonelemeket 50—100 kilométeres körzetben értékesí­teni tudjuk, míg az alumínium öntvényeket az országhatáron belül és kívül egyaránt. Az önt­vényeket kizárólag megrende­lésre készítjük. Elsősorban a gépgyártás, az autóipar, minde­nekelőtt a tehergépkocsi-, az au­tóbuszgyártás jelenti a piacun­kat. Régóta kapcsolatban állunk az Ikarusszal, a Rábával. A kül­földi vásárlású alkatrészek is kapcsolódnak a járműgyártás­hoz. Ez a legjellemzőbb ágazat, melyben beszállítóként megje­lenünk. — Gyulán nincs versenytár­suk, és távolabb? — Legközelebb Hódmező­vásárhelyen van alumíniumön­töde, ám termékskálájuk eltér a mienktől, hiszen díszlámpákat, kandelábereket, padokat készí­tenek. Ezeket magunk is gyárt­juk, most például a városgazdál­kodási igazgatóság megrendelé­sére. Mi öntöttük a békéscsabai Korzó tér padlábait is, de szállí­tottunk decemberben a Rózsa Ferenc Gimnáziumba 30, álta­lam gyönyörűnek tartott padot. Készített az öntöde utcanév­táblákat Budapestre, Eger törté­nelmi belvárosába a ’90-es évek elején... Megkerestünk minden nagyobb városi önkormányza­tot, így Békéscsabát, Gyulát, Kecskemétet, Szolnokot, Mező­túrt, de a pénzhiány miatt alumí- niumöntvény-tábláinktól elte­kintettek, inkább az olcsóbb, ke­vésbé igényes lemeztáblákat használták. Arra hivatkoztak, hogy túl sokat kell kicserélni, ami igaz is volt akkoriban... Ha megerősödnek az önkormány­zatok, talán ilyesmire is fordíta­nak pénzt. —Nehéz ebben a szakmában talpon maradni? — A jelenlegi ipari cégekhez hasonló a mi helyzetünk is. A kereskedelemben van esély a gazdaságos tevékenykedésre, efelé mi is tettünk lépést. Úgy érezzük, alaptevékenységeink­ben valamiféle fellendülés in­dul, egyre több német megren­delést kapunk. Felfedezik a ma­gyar öntödéket, nyilvánvalóan azért, mert termékeink olcsób­bak. Termelésünk jelentősen megnőtt az elmúlt év adott időszakához viszonyítva. Nem kell számítani arra, hogy nálunk valakinek is megszűnik a mun­kahelye, inkább a bővítés jellemző. Igaz, tíz éve itt százas volt a létszám, de természetes, hogy lecsökkent a nagymértékű piacvesztés miatt. — Öntödéjükben hulladék alapanyagokból is dolgoznak? ■— Nagyrészt az alumínium­ötvözetekből előállított külön­böző tömböket használjuk fel. Legnagyobb problémánk is ebből adódik, lévén hogy mi Gyulán vagyunk, a beszerzés pedig Budapest, a Nyugat-Du- nántúl környezetéből történhet. A szállítás nagy költséget jelent. Másrészt exporttermékeinket a fővároson, a Hungarocamion gyűjtőin keresztül juttathatjuk el külföldre. Szervezzük a fuva­rokat, az a jármű hozza az alap­anyagot, amely felviszi a termé­ket. Ennek ellenére nagyok a szállítási kiadásaink. így ami­kor a termék megengedi, hogy ne tiszta tömbből dolgozzunk, például egyes dísztárgyaknál, csatornaelemeknél igyekszünk hulladékot is felhasználni. A jár­műalkatrészek azonban minősí­tett termékek, minőségi bizo­nyítvánnyal rendelkező tömb­ből készülhetnek. — Megkeresik a céget a hulladékgyűjtők? — Csak azoktól veszünk, akiknek kereskedelmi jogosult­ságuk van, számlaképesek, így ők felelnek azért, amit eladtak. Ha magánszemélytől vásáro­lunk, nyilatkozatot kérünk tőle, hogy büntetőjogi felelőssége tu­datában igazolja, nem bűncse­lekményből származott az anyag. Olyasmit még nem hoz­tak hozzánk, amely vasúti biztosítóberendezésből került volna ki, természetesen ezt azonnal jelentenénk. Szőke Margit Aktuális Az 1997. ÉVI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TÖRVÉNY LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSAI - 8. Az 1996. évi LXXXIII. törvény módosította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt. A következő hetekben gazdasági mellékletünkben Varga Aliz összeállításában (APEH Békés Megyei Igazgatósága) közreadjuk a legfontosabb változásokat. Tételes átalányadózás A tételes átalányadózást az egyéni vállalkozók közül a fodrász, a kozmetikus és a személyszállító kisiparos választhatja. Feltétel, hogy a vállalkozó egyedül, alkalmazott, szakképzésben részt vevő tanuló vagy segítő családtag vagy más személyes közreműködő nélkül végezze az előzőekben felsorolt tevékenységek valamelyikét, de választhatja az is, aki a fodrász és kozmetikus tevékenységet egy személyben folytatja. A személyszállító egyéni vállalkozónál feltétel, hogy a tevékeny­ségét egyetlen saját tulajdonú vagy általa egyedül bérelt személy- gépkocsival végezze. Tételes átalányadózást választhat a fizető, vendéglátó tevékeny­séget folytató magánszemély és az erről szóló kormányrendeletben foglalt feltételek szerint. A fizetővendéglátó tevékenység esetén feltétel, hogy azt a magánszemély saját lakásában vagy üdülőjében folytassa. Ha több lakással vagy üdülővel rendelkezik, csak akkor választhatja a tételes átalányadózást, ha azok közül csak egyben folytat fizetővendéglátó tevékenységet. A tételes adózáshoz szükséges feltételek meglétét az egyéni vállalkozó székhelye szerint illetékes kamarának igazolnia kell. A tételes átalányadó évi összege 1997- és 1998-ban, ha a tevé­kenység: fodrászat 100 000 Ft kozmetika 100 000 Ft fodrász és kozmetika együtt 100 000 Ft személyszállító (magántaxis) 120 000 Ft fizetővendéglátó esetén szobánként 24 000 Ft Ha a tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó vá­lasztja a tételes átalányadót vagy az egyéni vállalkozó a tételes átalányadózás időszakában megszünteti egyéni vállalkozói te­vékenységét, az esedékes adó összegét napi időarányosítással kell megállapítani. A tételes átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből a tételes átalányadózás időszakának minden évében 20—20%-ot elszámoltnak kell tekinteni. A tételes átalányadózás egyébként jogszerű választását követően, az alkalmazás bármely feltételének hiánya következ­ményeként az éves tételes átalányadó összegét minden esetben annak 10%-ával meg kell Tiövelni. Ha a tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugta­adási) kötelezettségét, az éves tételes átalányadó összegét min­den esetben annak 10%-ával kell megnövelni, függetlenül a mulasztási bírság megfizetésétől. A tételes átalányadót egyenlő részletekben a negyedévet követő hó 15. napjáig — ideértve az utolsó negyedévet is —, a tevékenység megszüntetése esetén pedig a megszüntetés napját követő 15 napon belül kell megfizetni. A tételes átalányadózás esetén a tevékenységgel kapcsolatos valamennyi bevételi és költség bizonylatot az szja-törvényben foglaltak szerint kell megőrizni. A tételes átalányadózás alkal­mazása esetén is teljesíteni kell a kifizetői minőségben kötelező előírásokat, a bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási stb. kötele­zettségeket. A tételes átalányadót az egyéni vállalkozó az előző adóévre vonatkozó vállalkozói adóbevallásán lévő nyilatkozatban jelentheti be. A tételes átalányadózásról, az általános feltételek szerinti adózás­ra, illetve az átalányadózásrá minden évben kizárólag január 1-jei hatállyal lehet áttérni.

Next

/
Thumbnails
Contents