Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-18 / 90. szám
6 Heti gazdasáG 1997. április 18., péntek Miért a kiadók BIRTOKOLNÁNAK MINDENT? Német segítség kezdő és éppen haladó vállalkozóknak Tudását és pénztárcáját érinti Ha azt mondom, RKW, azt mondod, mi a fene az? Pedig legalább a magyar vállalkozó réteg legrászorultabbjainak érdemes lenne ismerniük. A Rationalisierungs Kuratorium der Deutsche Wirtschaft 1994-ben, a Német Szövetségi Gazdasági Minisztérium és a Deutsche Ausgleichsbank megbízásából — a Transform-program keretében — indította el magyarországi kis- és középvállalkozási programját. A program hazai partnere a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány lett. A program vissza nem térítendő' tanácsadási támogatást nyújt az induló kis- és középvállalkozásoknak. (Folytatás az 5. oldalról) a tévéújságunk másfél milliót. A mi hirdetési díjaink az elérhetőséget tekintve olcsóbbak a hirdetők számára. — Vannak terveik egy országos napilapra? — Vámunk kell, és figyelni a piacot. Ha lehetőségünk lesz rá, indítunk egyet, de nem a következő két vagy három évben. —Az autósmagazinjuk 1993- ban, négy évfolyam után megszűnt. Mit tanultak ebből? — Azt, hogy a férfiak beszélnek az autókról, de nem vesznek magazinokat. Sok pénzt költenek az autóra, de nem adnak száz forintot egy magazinra. —Miközben Németországban egy autóslap a csúcs példányszámú magazin. — A magyar autótulajdonosok nem szerelmesek az autójukba. A németek imádják a kocsijukat. Néhány év múlva az (autó)- ipar növekedő piac lesz, és majd akkor megnézzük, mit is akarunk csinálni. — Miért nem indítanak egy német nyelvű kiadványt? — Ha valaki ilyen újságot csinál, mint például a Pester Lloyd, olyan emberekre van szüksége, akik elhivatottak, mert a példányszám nem magas. Olyan emberekre van szüksége, akiknek az élete ilyen újságot csinálni, nem profitot. Egy nagyvállalatnak ez nem jó. — Említette, hogy szeretett volna új termékeket kifejleszteni, de a piac nem volt még kész. Milyen termékekre gondolt? — Tudja, rengeteg ötletünk van, de ezeket nem kívánom megosztani Önnel. —Kik olvassák az Önök kiadványait? —A Kiskegyed esetében több kvalifikált olvasónk van, mint más hetilapoknak. Több férfi olvasónk, mint például a H VG-nek. — Férfiak olvassák a Kiske- gyedet? — Igen, azért olvassák, mert talán a titkárnő ezt olvassa, és szanaszét hagyja. — Azt mondta, hogy a piaci részesedésük kevesebb, mint 30 százalék. Elégedett ezzel az aránnyal? — Igen, lehetőségünk van optimalizálni a profitunkat. — 1995-ben Önök és néhány más kiadó összefogott, hogy ki- álljanak a Magyar Posta terjesztési monopóliumával szemben. Ho! tartanak most? —A kiadók terjesztési hálózata tíz vagy tizenkét százalékkal részesedik a piacon. A Magyar Posta tehát gyakorlatilag monopolhelyzetben van. A kiadóknak lényegében nincs befolyásuk a piacra, miközben nekik kellene birtokolniuk az egész terjesztési rendszert. Azt akarjuk, hogy a kiadók egy kicsit több pénzt keressenek, mert a terjesztőknek csak akkor lesz mit terjeszteniük. Fordította: Pete István A cél a fiatal vállalkozók versenyképessé tétele, fennmaradásuk biztosítása — hosszabb távon is. — A támogatás célzott, egyénre szabott — mondja Nagy MihályBékés megyei akkreditált tanácsadó. — Az üzleti elképzelésekre, az alapítási koncepcióra, a rendelkezésre álló forrásokra, illetve az alapító személyiségére nézve adunk tanácsokat, mégpedig az alapítás előtt, alatt és után. Elemezzük a piaci és a versenyhelyzetet, áttekintjük a székhely megválasztását, segítünk kidolgozni a vállalati stratégiai és marketingkoncepciót, a finanszírozást, értékeljük a pénzügyi tervezés, a szervezeti felépítés, a folyamat- szervezés, az operatív tervek kidolgozását, segítjük a válság- helyzetek megoldását. A tanácsadás nem terjed ki a szigorúan vett jogi, adóügyi és műszaki kérdésekre. A támogatott tanácsadás legfeljebb hat napon át tarthat. A támogatást az alakuló, illetve a négy évnél nem korábban létrejött, növekedés lehetőségét ígérő vállalkozások vehetik igénybe — gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók. Feltéve, ha foglalkoztatotti létszámuk a százötven főt. éves árbevételük pedig a négyszázmillió forintot nem haladja meg, s a cégben az állami, illetve külföldi tulajdonarány nem több tizenöt százaléknál. A Start-hiteleseket előnyben kell részesítenünk. A program a tanácsadói tiszteletdíjak ötven-nyolcvan százalékát elérő támogatást biztosít, ami az ezerötszáz német márkának megfelelő forintösszeget nem haladhatja meg. A tanácsadás részletekben is igénybe vehető. —Hány akkreditált RKW-tanácsadó dolgozik az országban? — Összesen negyvenen vagyunk, Békés megyében egyedüliként tevékenykedem. Nemrégen tartottak számunkra egy találkozót, melynek a multimédia és az Internet volt a témája. A következő foglalkozásunkon banki szakemberektől kapunk tájékoztatást a hitelfelvételi lehetőségekről. Magam a pénzügy, a számvitel és az iparjog területén fejtek ki tanácsadói munkát. Tavaly tíznél több befejezett tanácsadásom volt, hitelpályázatokat, szabályzatokat készítettem. A szakterületeket a katalógusunk közel nyolcvan alpontban említi. A fő — címszavakban említhető — területek: vállalatvezetés, logisztika, anyaggazdálkodás, technika, marketing, értékesítési gazdálkodás, pénzügy és számvitel, személyi és munkaügyek, iroda és adminisztráció,jog, a vállalat környezete. K. A. J. Amiből kinőtt A MAGYAR RKW Az RKW még 1921-ben alakult meg Németországban. Anyaországi eredményei tiszteletet parancsolnak. A gazdasági élet szereplői, a szakszervezetek, közintézmények és tudományos szervezetek hívták életre, s tartjákfenn ma is. A közhasznú egyesületet a szövetségi kormányzat és a tartományok is támogatják. Kereken 7 ezer tagja van, többnyire kis- és középvállalkozások. Évente 3 ezer továbbképzést tart — 40 ezer hallgatónak. Az RKW évente 6 ezer tanácsadást végez. A gyakorlati életet megcélzó kiadványai vannak. Szorosan együttműködik a kamarákkal, szakszövetségekkel és tudományos intézetekkel. Az RKW központja a Rajna-menti Frankfurt közelében, Eschbornban található. Németországban 282 munkatársat foglalkoztat. A GYULAI CÉG BESZÁLLÍTÓJA AZ IKARUSNAK, A RÁBÁNAK • • Öntöde az ország peremén Hamarosan új padok, kandeláberek díszítik Gyula köztereit. Az önkormányzat városgazdálkodási igazgatóságának megbízásából a gyulai Könnyűfémöntő és Betonelemgyártó Kft. száz különböző színű, környezetbe illő padlábat készít, folyamatosan gyártják a kandelábereket is. A cég azért mindenekelőtt az 1970-ben alapított öntödéjére, ahol alumínium öntvények kis és közepes sorozatát állítják elő, s az ugyancsak több mint három évtizedes betonüzemére alapozza működését. Hogy miként is megy a soruk ma, arról Musulin Miklós kereskedelmi igazgatóval beszélgettünk. Gyula köztereire készülnek ezek a szép padok FOTÓ: FAZEKAS LÁSZLÓ — Káefténk egy megyei tanácsi alapítású állami vállalat jogutódjaként alakult 1992-ben — kezdte. — Az állami vállalat betonelemeket és alumínium öntvényeket állított elő, a kettős tevékenységet folytattuk tovább, nagyobb részt az öntvények gyártásával. Jelenleg csaknem félszázan dolgoznak nálunk. — Milyen piacot találnak Magyarországon ? —A betonelemeket 50—100 kilométeres körzetben értékesíteni tudjuk, míg az alumínium öntvényeket az országhatáron belül és kívül egyaránt. Az öntvényeket kizárólag megrendelésre készítjük. Elsősorban a gépgyártás, az autóipar, mindenekelőtt a tehergépkocsi-, az autóbuszgyártás jelenti a piacunkat. Régóta kapcsolatban állunk az Ikarusszal, a Rábával. A külföldi vásárlású alkatrészek is kapcsolódnak a járműgyártáshoz. Ez a legjellemzőbb ágazat, melyben beszállítóként megjelenünk. — Gyulán nincs versenytársuk, és távolabb? — Legközelebb Hódmezővásárhelyen van alumíniumöntöde, ám termékskálájuk eltér a mienktől, hiszen díszlámpákat, kandelábereket, padokat készítenek. Ezeket magunk is gyártjuk, most például a városgazdálkodási igazgatóság megrendelésére. Mi öntöttük a békéscsabai Korzó tér padlábait is, de szállítottunk decemberben a Rózsa Ferenc Gimnáziumba 30, általam gyönyörűnek tartott padot. Készített az öntöde utcanévtáblákat Budapestre, Eger történelmi belvárosába a ’90-es évek elején... Megkerestünk minden nagyobb városi önkormányzatot, így Békéscsabát, Gyulát, Kecskemétet, Szolnokot, Mezőtúrt, de a pénzhiány miatt alumí- niumöntvény-tábláinktól eltekintettek, inkább az olcsóbb, kevésbé igényes lemeztáblákat használták. Arra hivatkoztak, hogy túl sokat kell kicserélni, ami igaz is volt akkoriban... Ha megerősödnek az önkormányzatok, talán ilyesmire is fordítanak pénzt. —Nehéz ebben a szakmában talpon maradni? — A jelenlegi ipari cégekhez hasonló a mi helyzetünk is. A kereskedelemben van esély a gazdaságos tevékenykedésre, efelé mi is tettünk lépést. Úgy érezzük, alaptevékenységeinkben valamiféle fellendülés indul, egyre több német megrendelést kapunk. Felfedezik a magyar öntödéket, nyilvánvalóan azért, mert termékeink olcsóbbak. Termelésünk jelentősen megnőtt az elmúlt év adott időszakához viszonyítva. Nem kell számítani arra, hogy nálunk valakinek is megszűnik a munkahelye, inkább a bővítés jellemző. Igaz, tíz éve itt százas volt a létszám, de természetes, hogy lecsökkent a nagymértékű piacvesztés miatt. — Öntödéjükben hulladék alapanyagokból is dolgoznak? ■— Nagyrészt az alumíniumötvözetekből előállított különböző tömböket használjuk fel. Legnagyobb problémánk is ebből adódik, lévén hogy mi Gyulán vagyunk, a beszerzés pedig Budapest, a Nyugat-Du- nántúl környezetéből történhet. A szállítás nagy költséget jelent. Másrészt exporttermékeinket a fővároson, a Hungarocamion gyűjtőin keresztül juttathatjuk el külföldre. Szervezzük a fuvarokat, az a jármű hozza az alapanyagot, amely felviszi a terméket. Ennek ellenére nagyok a szállítási kiadásaink. így amikor a termék megengedi, hogy ne tiszta tömbből dolgozzunk, például egyes dísztárgyaknál, csatornaelemeknél igyekszünk hulladékot is felhasználni. A járműalkatrészek azonban minősített termékek, minőségi bizonyítvánnyal rendelkező tömbből készülhetnek. — Megkeresik a céget a hulladékgyűjtők? — Csak azoktól veszünk, akiknek kereskedelmi jogosultságuk van, számlaképesek, így ők felelnek azért, amit eladtak. Ha magánszemélytől vásárolunk, nyilatkozatot kérünk tőle, hogy büntetőjogi felelőssége tudatában igazolja, nem bűncselekményből származott az anyag. Olyasmit még nem hoztak hozzánk, amely vasúti biztosítóberendezésből került volna ki, természetesen ezt azonnal jelentenénk. Szőke Margit Aktuális Az 1997. ÉVI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TÖRVÉNY LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSAI - 8. Az 1996. évi LXXXIII. törvény módosította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt. A következő hetekben gazdasági mellékletünkben Varga Aliz összeállításában (APEH Békés Megyei Igazgatósága) közreadjuk a legfontosabb változásokat. Tételes átalányadózás A tételes átalányadózást az egyéni vállalkozók közül a fodrász, a kozmetikus és a személyszállító kisiparos választhatja. Feltétel, hogy a vállalkozó egyedül, alkalmazott, szakképzésben részt vevő tanuló vagy segítő családtag vagy más személyes közreműködő nélkül végezze az előzőekben felsorolt tevékenységek valamelyikét, de választhatja az is, aki a fodrász és kozmetikus tevékenységet egy személyben folytatja. A személyszállító egyéni vállalkozónál feltétel, hogy a tevékenységét egyetlen saját tulajdonú vagy általa egyedül bérelt személy- gépkocsival végezze. Tételes átalányadózást választhat a fizető, vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély és az erről szóló kormányrendeletben foglalt feltételek szerint. A fizetővendéglátó tevékenység esetén feltétel, hogy azt a magánszemély saját lakásában vagy üdülőjében folytassa. Ha több lakással vagy üdülővel rendelkezik, csak akkor választhatja a tételes átalányadózást, ha azok közül csak egyben folytat fizetővendéglátó tevékenységet. A tételes adózáshoz szükséges feltételek meglétét az egyéni vállalkozó székhelye szerint illetékes kamarának igazolnia kell. A tételes átalányadó évi összege 1997- és 1998-ban, ha a tevékenység: fodrászat 100 000 Ft kozmetika 100 000 Ft fodrász és kozmetika együtt 100 000 Ft személyszállító (magántaxis) 120 000 Ft fizetővendéglátó esetén szobánként 24 000 Ft Ha a tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó választja a tételes átalányadót vagy az egyéni vállalkozó a tételes átalányadózás időszakában megszünteti egyéni vállalkozói tevékenységét, az esedékes adó összegét napi időarányosítással kell megállapítani. A tételes átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből a tételes átalányadózás időszakának minden évében 20—20%-ot elszámoltnak kell tekinteni. A tételes átalányadózás egyébként jogszerű választását követően, az alkalmazás bármely feltételének hiánya következményeként az éves tételes átalányadó összegét minden esetben annak 10%-ával meg kell Tiövelni. Ha a tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét, az éves tételes átalányadó összegét minden esetben annak 10%-ával kell megnövelni, függetlenül a mulasztási bírság megfizetésétől. A tételes átalányadót egyenlő részletekben a negyedévet követő hó 15. napjáig — ideértve az utolsó negyedévet is —, a tevékenység megszüntetése esetén pedig a megszüntetés napját követő 15 napon belül kell megfizetni. A tételes átalányadózás esetén a tevékenységgel kapcsolatos valamennyi bevételi és költség bizonylatot az szja-törvényben foglaltak szerint kell megőrizni. A tételes átalányadózás alkalmazása esetén is teljesíteni kell a kifizetői minőségben kötelező előírásokat, a bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási stb. kötelezettségeket. A tételes átalányadót az egyéni vállalkozó az előző adóévre vonatkozó vállalkozói adóbevallásán lévő nyilatkozatban jelentheti be. A tételes átalányadózásról, az általános feltételek szerinti adózásra, illetve az átalányadózásrá minden évben kizárólag január 1-jei hatállyal lehet áttérni.
